Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-09 / 29. szám
2.. oldal. „Komáromi Lapok“ IW. április 9. 6 mert a Magyarországtól elszakított területnek önkormányzata egy lépést jelent a demokratikus ej lődésben". Szólt arról, hogy a magyarság itt két világáramlattat áll harcban, az egyik nemzeti mivoltunkból akar kivetkőztetni, ez a győztes hatalmak imperializmusából kiáramló s a mai cseh politika részéről jövő nemzeti türelmetlenség, a másik a nemzetközi szociáldemokrácia, mely a gazda élete összes anyagi feltételeinek pusztulására törekszik Ez a két ellenség együtt szokott felvonulni, amikor iskoláinkat elveszi, magyar tisztviselőinket kenyér nélkül hagyja pusztulni, nemzeti dalainkat eltiltja, nemzeti jelvényeink használatát meg nem engedi, a magyar kisebbségeket a nemzeti élet legelemibb feltételeitől megfosztja, a magyar nyelv jogát figyelmen kívül hagyja, a magyarság vezetőit börtönbe veti, a föld adóját végtelenül növeli s a kötött kereskedelem fenntartásával s a földnek elkobzáshoz hasonló kisajátításával, az ipar, kereskedelem ki kezdésével elpusztítására for mindennek, ami magyar Szólt a népszámlálási sérelmekről és a szervezkedés és összetartás feltétlen szükségességéről. Utána Füssy Kálmán képviselő tolmácsolta a komárom-vidéki magyarság üdvözletét. Kedves és megkapó képekkel mutatott rá arra, hogy össze kell tartania a kisgazdának és kisiparosnak, meg kell védenie létét és magyarságát. Kemény szavakkal ostorozta azokat, akik egyéni érdekekért sutba dobják magyarságukat és ezen' árulókat megbélyegezte. Dr. Moháesy János a párt ügyvezető elnöke ismertette a párt múltját s a szervezés eredményeit s felemlítette azt, hogy az érsekujvári kerületben a pártnak több, mint százezer tagja van. — Mács József jánosi-i kisgazda megkapó szavakkal üdvözölte a képviselőket s arra kérte őket, hassanak oda, hogy nemzetiségünket ne nyomják el, hogy hagyják élni a magyar gazdát. Beszédét ezzel végezte: „Bennünket egy gondolat lelkesít: szenvedünk, de nem csüggedünk.“ Szent-1vány megköszönte az üdvözlést és szólt azokról a sérelmekről, amelyek az utóbbi napokban történtek. Bejelentette, hogy a gömöri zsupán a törvény és jog elvármegye területén kívül betiltotta. Ezt rosszindulatú üldözésnek minősiti. Szólt arról, hogy .egy serkei gazdánál és a sajógömöri lelkésznél házkutatásokat tartottak. Ebben a rendőrállamban — mondotta — ahol több a spicli, mint a tisztességes ember, ezt nyugodt lélekkel tűrni nem lehet. Úgy látszik megint egy hazaárulási és kémkedési tervet gondoltak ki, mert ezeket kigondolni szokták, hogy tisztességes munkásember kedvét még az élettől is elvegyék. Az állam kormányzó politikája oly rengeteg hibát tartalmaz, hogy erről egy vagy két nap alatt beszélni sem lehet. Szólt az áresés jelenségeiről és kijelenti, hogy az áresés szabályozása lehetetlen, mert a gazda és iparos társadalomnak nincs kellő parlamenti képviselete s igy a szociálisták szuronnyal törik le az árakat és ezzel a pusztulásba kergetnek egy osztályt. Az a baj, hogy a gazdák minden bogjashaju ficsur agitációjának felülnek, ahelyett, hogy a saját nemzeti érdekeinket szolgálták volna. Ezután Nagy Sándor körzeti titkár nagy hatást keltő beszédben ismertette a párt programmját, amelyet az ülés magáévá tett és ezután megtörtént a körzeti alakulás. Elnökké dr. Törköly József lett megválasztva, akit a gyűlés lelkesen és percekig tartó tapssal üdvözölt. Dr. Törköly megtartotta székfoglaló beszédét, amely nagyszerű megnyilatkozása volt a magyarság erejébe vetett hitnek és amelyet végtelen kedvessé tett a minden társadalmi osztály iránt érzett szeretetnek melegszívű megnyilatkozása. Zematin Jenő hárskúti plébános üdvözölte a párttagok nevében dr. Törkölyt és a bizalom és szeretet biztosítékait nyújtotta. Ezután megválasztották a körzeti tisztikart és választmányt. A gyűlés után több száz teriiékii közebéd volt. Erre a pátt gyönyörű sikerű teaestélyt és bált rendezett, amelyen az öszszes hölgyek csaknem kivétel nélkül magyar ruhában jelentek meg. A bálon felelevenítették a régi magyar táncokat, a palotást, a diszpalotást és a körmagyart és az egész bál hatalmas megnyilatkozása volt Gömör és Rimalenére a „Magyar Kalász" postai szállítását a szombat törhetetlen magyarságának. Rév-Komárom. Irta: Pogány Béla. Van-e olyan ember, akinek száján nem fordult volna meg jó néhányszor Komárom neve. Nem azé, amely ott szorong a vasúti pályaház, a hires „resto“ körül és amelyet bizony odavaló ember már Ujszőnynek fog hívni. Arról a Komáromról beszélek, amelyet még az én diákságom idején is Révkoináromnak hívtak. Egy kis pöröm van azonban néhai jó Honyák ’bátyámmal, aki annak idején házigazdám és tornatanárom volt egy személyben. Szigorúan fogta a gyeplőt, kemény barackokat osztott, nagyokat rikoltott ránk, koszlos diákokra, ha rossz fát tettünk a tűzre. De jó ember volt, Isten nyugosztalja. Sokat tanultam tőle, elmagyarázta nekem Komárom minden kövét — és itt következik, amiért most holta alán pörbe vagyok vele — de sohasem árulta el, hogy Révkomáromban tótok, vagy pláne csehek laknak. Vájjon miért titkolta ő is és miért titkolták mások is? Igaz, hogy én magam se hallottam soha egyetlen tót szót se és nem láttam egyetlen tót cselédleányt se. De hogy a cseheknek is igazuk legyen, a legutolsó népszámlálás azt mondja, hogy Komárom 13 000 főnyi lakosságából tényleg kétszáz és egynéhány a tót. Hogyan van, hogy a kétszázból sohasem találkoztam eggyel se? Valószínű, mert a Jókai városában magyarrá leit valamennyi, csak a skrupulózus magyar népszámlálás kutatta ki szegényekről, hogy tótok voltak valamikor. Bezzeg más eredményeket mutat a mostani cseh népszámlálás. Nem is csoda, hiszen a városban legföllebb 15 000 ember fér el, de a városban hatvanezernek van helye. Úgy jölíek ide a népszámlálásra a csehek, mint a pozsonyi jigetbe Mária Terézia tiszteletére a fülemülék. Ő császári felsége a pozsonyi várkastélyban pihent meg egy éjszakán és a figyelmes pozsonyi magisztrátus pénzen fogatott fülemüléket Erdélyben az alvinci erdőben, hogy a magas vendéget álomba énekeljék. Háta mostani népszámlálásra igy kerültek csehek a magyarságért élő-haló Révkomáromba. Csöndes, kedves, tiszta, boldog és gazdag város volt Komárom. A hídról a vidéki urak a Rév-utca sarkán lévő „Körül pistkos" csárdába (ha tetszik, ha nem, az volt a becsületes neve) hajtattak be. A széles dunaparton úgy hetivásárokon óriási kocsitábor húzódott föl egészen az Angliáig. Töméntelen gazdagság tárult az ember szemé elé. A Rév-uica tele nyüzsgő emberekkel, a méltóságos, halk Nádor-utcában a gimnázium előtt szelidarcu bencés papok sétáltak, föllebb a Klapka-szobor és a vár között sült-osztrák katonatisztek (ámbár már akkor is sok volt a CZIKE LAJOS 1837—1921. Ha csillagos estén jársz künn a szabadban s egy csillag megindul helyéről és buti, hull alá a végtelen üibe, ugy-e megáHsz egy pillanatra, halandó embertársam. Aáegállsz akkor is, ha bus halotti menet jő veled szemben, .leveszed kalapod, mert ezt parancsolja a kegyelet. Nos álljunk meg most is; hallgat a déli szél szárnyain bánatos hangók érnek hozzánk. Sírnak a szőnyi harangok. Siratnak egy aláhullott csillagot, egy árván maradt református gyülekezet fájdalmát hirdetik. A galambősz patriarcha, Czike Lajos, szőnyi lelkész, pihenőre tért. Nincs többé közöttünk! * 1837-ben született NT3gymegyeien p3pi családból. Édesanyját tizenegy, édesaíyját tizennyolc éves korában elveszítvén, nagy bátyja a pápai kollégiumba adta. ahol helyét minden tekintetben az elsők között foglalta el. Szive hajlandóságát követve a papi pályára lépett. 1858-ban elvégezte a theolomáí, letette az előirt vizsgákat, már előbb Ácson akadémikus rektor lévén, 1864 május 1-én a csépi kálvinista nemesek hívták meg lelkipásztoruknak. 1879- ben a szőnyi eklézsia Pap Gábor helyébe hívta el. öíven éves korában, 1887-ben a tatai ref. egyházmegye bizalmából nevezett egyházmegye esperesévé lett. Öt év múlva pedig, mint László József végakaratának végrehajtóját, aki egész j vagyonát egy Pápán felállítandó nőnevelő in: tézet felállítására hagyta, a dunántúli egyházkerület főiskolai egyházi gondnokká választotta. Egyházmegyei, egyházkerületi tisztségeket úgy- i szólván lelkészi mű ödésének kezdetétől fogva I viselt. A magyarországi ref. egyház egreíernes J konventjének tevékeny, törvényhozó zsinatának I számottevő tagja volt. Esperesi hivatalát harj mincévig, főiskolai gondnoki tisztét több mint j h.usz évig viselte. Néhány évvel ezelőtt, mint fáradt munkás pihenőre vágyott, letette mindig ! hűséggel ellátott hivatalait & maradi, ki először volt esküjét híven betöltő, kötelességtudó lelkipásztor. Az utóbbi hetekben betegeskedett saz. elmúlt vasárnap estéjén örök álomra zárta le szemeit a halál. Íme 84 évnek története egy nehány sorban. Már ez is sok. Pedig ezek az adatok csak, niint az ut melleit a távolság jelző kövek, a keretet képezik, amelyen belül kell keresnünk az igazi Czike Lajost. Mini ember j mindenkor a kötelesség teljesítés, a rendszereid és pontoscseh köztük) csörtették a kardoi. A vidéki urak ellátogattak a két takarék valamelyikébe, betekintettek a megyeházán csibukozó urakhoz, vásároltak a Fekete kutyánál, vagy a „Zechmeister"-boltban, az asszonyoknak édességet csomagoltak a két konkurens cukrász valamelyikénél, Rektornál, vagy Dióssynál. Mert ez a két cukrász volt a társadalmi béke megrontója Komáromban. Itt'Molnár János apát elkeresztelési esetét kivéve nem voltak soha felekezeti heccek, de annál nagyobb volt a -viaskodás a cukrászok miatt. A város egyik fele Fektorra, a másik Dióssyra esküdött. Arról azonban előzékenyen meg volt győződve, hogy még az ellenfél cukrásza is íegkülömb az országban. Én akkor is békés elemet képviseltem és Fektorí tekintettem az indián-fánkok királyának, Diósyt pedig a krémes lepények költő-fejedelmének. Hiába, a tárgyilagosság a fontos. Nem igen tudok hamarosan jellemzőbbet mondni arról, hogy milyen nyugodtan, csendesen, boldogan éltek valaha az emberek Komáromban. Ez a cukrászhistória volt a legsúlyosabb affér, amire diákéveimből emlékszem. Előbb, amikor még Molnár János volt az apát, föl-fölkavarodott a jóviszony a Szent Airdrás templom és a Szombati-utca (később Jókai utcája) között, ahol a kálvinista templom áll. Később azután, amikor Molnár apát végleg IPŐ szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg i-wmrnm. Steiner Kornél és Tsa kirakatait, hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipőket. ,■ -nTimrr--n-egységes árak: 59 koronáiéi 299 koronáig.
