Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-16 / 22. szám
2. oldat. pKomáromi Lapok“ iöSH. üártitis 16. a kölcsönös vonzódás egymás között, mert a nagy általánosság nagyobb erőt képvisel, mint a kivételek. Lehet tehát pánszlávizmusról és pangermanizmusró! beszélni ma is és ha az egyik francia lap már sejti, hogy Németországot is hatalmába ejtette a pangermanizmus, ugyanakkor az elfojtott fájdalomnak is kifejezést ad, miért nincs meg a panromanizmus is, melynek élén természetesen Franciaország állana s mely igy angol barátság nélkül is biztosíthatná hegemóniáját. Szovjetoroszország bukása után a pánszlávizmus teljes erővel fog jelentkezni. Több Jogot is fog magának követelni Európában, mint amennyit ma élvez. Vájjon ezzel szemben miképen kíván védekezni a latin Franciaország, a nyugati kultúrának hivatott védője? A magyarság ütközőpont lesz s ezen a hidon kell meg vívni a nagy csatát. Nem marad tehát más hátra, mint egyiknek is, másiknak is keresni a magyarok barátságát, mint az sok évszázadokon át is történt. A nagy népek között mindig szükség van ilyen kis ékre, amely kicsisége dacára is ellensúlyozni képes a nagy erőket. Amikor tehát Franciaország azt mondta, hogy érdekkörleíébe vonja Magyarországot, ez mindenesetre védőbástya lenne egy esetleges nagy keleti előnyonupás ellen. Viszont pedig aszlávség is számíthat a magyarok iiyetén módon való fölhasználására. Éppen ezért mutatkozik szüksége a magyarok megsegítésének, mert teljes tönkretételük esetén három nagy népfajaak el nem kerülhető összeütközése még több vérrel fogja áztatni Európa földjét. Egy erős Svájcra itt is szükség van. II Ilii HM újjáalakítása még mindig késik, holott a zsupán felszólítására a politikai pártok jelöléseiket január 30 ig megejtették és hozzá bemutatták. Egyetlen politikai párttól kapott kosarat a zsupán-kormánybiztos, a helybeli baloldali szociáldemokrata párttól, amely korábban a város ügyeit korlátlanul intézte, az összes politikai pártok helyett. A helyzet tehát ugyanaz, mint 1919 nyarán volt, amikor a többi politikai pártok, a keresztényszocialista és a kisgazda pártok nem akartak részt venni a községi közflgyek vezetésében, mert a zsupán a katonai szavazatok által képviselt politikai pártok részére és számarányára is, polgári egyéneket nevezett ki a város törvényhatósági bizottságba. 1919. nyarán a zsupán túltette magát a polgári lakosság többségéi alkotó politikai pártok e jogosult és érthetően megokolható érzékenységén és kinevezte helyükbe is a nemzetközi szocialista párt tagjait. Ezek közéleti működésére felesleges kitérnünk, az a tény, hogy fel kellett oszlatni ezt a képviseletet, a lesújtó bírálat tényét tartalmazza működésűkről, melyben politika pártatlanságot Ígértek, valójában azonban a legnagyobb politikai elfogultságot tanúsítottak a város nem szociáldemokrata részével szemben. E rövid fél év alatt ez a párt a moszkvai 21 pont alapjára tolódott el, ez pedig teljes negációja a polgári munkának és a forradalom felé vezet. Nikiink pedig a forradalmakból elég volt. Talán az államnak is. A zsupán-kormánybiztos csak következeíes lesz magához, ha a városi (örvényhatóságot a baloldali szocialista párt figyelmen kívül hagyásával a többi pártból alakítja meg, mint ezt a kormányrendelet is előírja. A város közügyei hónapok óta elintézetlenek. Közgyűlés december eleje óta nem volt, a tárgyak felszaporodtak és felette fontos kérdések várnak elintézésre. A késedelem anyagi veszteséget jelent a városra nézve, melynek anyagi helyzete amúgy is válságos. Tehát súlyos felelősséget vesz magára ezekért a zsupánfeormánybiztos. Sokkal súlyosabb volt ugyan az a felelősség, amelyet félévig viselt, de ettől a volt törvényhatóság feloszlatásával szabadulni igyekezett, mikor az a lejtőre vitte a városnak anyagi és erkölcsi értékeit, úgy hogy azt a felelősréget, amely az uj törvényhatóság megalakításával jár, ha az tisztán az említett pártok jelöltjeiből állana is, nyugodtan vállalhatja. Ezek a pártok államalkotó elemek, a polgári munka szabadsága, a tulajdon elve és a demokratikus haladás talapzatán állanak és onnan sein jobbra sem balra le nem siklattak. Ez a pillér szilárdan áll, ezen épültek fel a nyugati államok, nyugodtan építhet bárki, mert anyagi és erkölcsi erőtényezők teszik azt szilárddá. Az Ipartestület közgyűlése. Az Ipartestület f. hó 6-ára hirdetett közgyűlése határozatképtelenség miatt meg nem tartathatván, az Elnökség azt f. hó 13. d. u. 2 órára tűzte ki. Már 1 órakor sűrű rajokban gyülekezett az iparosság a városházára s pont kettőre a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő tagok jelenlétében nyittatta meg a közgyűlést Boldoghy Gyula Ipartestületi elnök. Az Iparhatóságot Mihola János rendőrfőkapitány és Ivánfy Géza iparhatósági biztos képviselték. A szokásos bevezető után a tárgysorozat első pontját: az 1920. évi testületi működés ismertető elnöki jelentést Czirja Kálmán testületi jegyző olvasta fel Az ismertetés szűk szavakban tárja fel a közgyűlés előtt az Ipartestületi elöljáróság 1920. évi tevékenységét, s a sűrített formában előadottakat figyelő hallgatással fogadja a közgyűlés közönsége. Szinte jól esik, a minden öntömjénézést mellőző jelentést hallani, mely nem akar egyéb lenni, mint azoknak | az igen fomos testületi ténykérdéseknek ismer j tetése, melyek cikornyós szavak és hangzatos i bombaszíok nélkül is egy komolyan doigozó : testület és hivatásuk magaslatán álló önzetlen, | közbecsülésben álló iparosok egy évi munkás! ságainak registrálói. A jelen'és rövid s csak \ azokat az igen fontos és az iparosság egyetej mét érintő ügyeket sorolja fel, melyek magukban • is dicsérő dokumentumai az Ipartestületi elöljáróság minden iparos elismerését kiváltó munkásságának. A jelentés ismertetése után Boldoghy Gyula elnök, maga is hivatkozik arra, hogy az előadottakon kivül sok oly testületi ügyben tevékenykedett az elöljáróság, melyet felsorolni nem is j kívántak, mert hiszen munkálkodásukat az ! iparosság mindenkor figyelemmel kísérhette. Az elnöki jelentéshez legelőször Foigrácz l Sándor kért szót. Felszólalás a jogos, tárgyilagos és őszinte kritika útjáról hamarosan a személyeskedés és vádoskodás terére csapott át és valósággal epeömlésí igazoló görcsös nekigyürközése nem az elnöki jelentéshez, hanem az j elnökhöz és elöljárósághoz kívánt mázsásoknak ! képzelt, de valójában pehelysúlyú robbantó | anyagot szállítani. Beszédjét a meg-megujuló | ellentmondás, közbeszólás annyira hatástalanná 1 tette, hogy kénytelen volt minden alapos érv ! minden józan kritikai érték nélkül szűkölködő, í bár nagy hatásúnak elképzelt szónoklatát befej jezni. . Második felszólaló Tuba Lajos hasonló j hangnemben, de harctéri beállításban és rapszoj dikusabb stílben kívánta az elnökséget hibáz- I tatni, minden bajért, amellyel ma az iparosságnak : meg kell küzdenie. Beszédjét állandó közbeszólások zavarják meg, amire tömegre ható célzattal Boldoghy Gyula elnök személyét támadó és ezelőt egy esztendővel megjelent hírlapi vádoskodásokra kíván felvilágosítást kapni. Boldoghy Gyula elnök felolvastatja a hírlapokban röpcédulákban megjelent s személyét sértő közleményeket, ezek névleges szerzője által \ ugyancsak a hírlapokban közzétett bocsánatkérő i nyilatkozatot. Tudja, hogy a név mögött a j sötétben bujkáló szétvonást szitó és rágalmakat keresők egész serege áll és önérzetesen utasítja vissza ama rejtett vádoskodásokat, mellyel az Ipartestület tekintélyét, az össziparosság békéjéí és együttmunkálkodását állandóan veszélyezteti izgága és beteges feltűnési vágyban szenvedő egyesek elhintenek. A porta elejét kifiszíogató seprőket azoknak ajánlja, akiknek maguknak is volna mit seperni a saját házak táján Az elnök szavaira megnyilatkozott lelkes éljenzés spontán megnyilatkozása volt annak a bizalomnak, amellyel az iparosság nagy többsége Boldoghy Gyula elnök személyét megtiszteli. Eigner János építő iparos rámutat arra a kétszínű játékra, amellyel Tuba Lajos és társa? az építő iparosok zömét a tavalyi testületi választásnál felhasználták. ígértek mindent, 3 szokásos szólamok és mondatok a harctérről hazatért iparosok érdekébeh őket is eltérítették: a józan iránytól s a végén azt tapasztalták* hogy Tuba és társai, akik oly nagyon szavaltak a szivükhöz nőtt kisrparosok ügyéről, éppen ők a kisiparosok ellen megtettek mindent, hogy saját önös érdekeiket védjék csak meg. Most már tisztán látnak és nem kérnek a Tuba-féle támogatásból. Ifj. Koczor Gyula frappáns szavakkal rántja le a vádaskodókrói a nagy közj érdeket mimelő álarcot. Furcsa és nagyképüsj ködéé, midőn azok szónokolnak előre beigazifoít j remegő és hatást varázsoló íreniolós Hangon á j harctérről hazajötte kért, akik maguk mindenkor f a kényelmesebb oldalát választolták a frontsza; kaszoknak Azért, mert valaki az ipartestület j elöljáróségi üiésein kilóméteres interpellációk és valóban megerőltetett agymunkát feltételező ' javaslatokkal, tervekkel állt elő, még nem ige® bizonyítja és nem is bizonyította be, hogy j valóban az iparosság egyeteméért küzd. Az iparosságnak csak igen kis töredéke az, amelyek érdemnek tudja be áz akadékoskodást, amely céljának tudja, látja és ismeri el az örök vádaskodásokon, szereplési mánián táplálkozó gáncsoskodók szekerének tolását. A kritika jogával élő éljen a közért munkálkodás kötelességével is. Hiszen éppen azok, akik legjobban áskálódnak a testület békéje ellen s akik legjobban verik a -mellüket, hogy mennyire szivükön viselik az iparíestület ügyét, jórészt még a tagsági dijaikat sem fizetik meg. Rámutat Pongrácz Sándor működésére, : aki fékezhetetlen akarnokságaban már határt j sem ismert, számvevői tisztjéről lemond, merf ■ felelősséget vállalni nem akar, csak bírálni. A nagy helyesléssel fogodott beszéd nem tévesztette el hatását, mert a józan többség a kon| kolyhintőket már szóhoz sem engedik juttatni. > Elnöki előterjesztést közgyűlés nagy szótöbb- I séggel elfogadja. A közgyűlés második pontja a zárszámadás í és költségvetés ismertetése. Dosztál Gyula pénztárnak ismerteti bőven I és kimerítő magyarázattal a költségvetést, meíy| nek keretében az Ipartestület felszaporodott ! kiadásaira tekintettel a tagsági dij felemelését javasolja gondosan elkészített indokolással. A : vihar újra kitört. Az u. n, ellentábornak szinte ■ kapóra jött a tagdíj felemelés, van érv, amivel I hatni lehet a tömegre. Mészáros Pál magvas és józan kritikái tartalmazó beszédben szólal fel a tagdíj emelés ellen. Belátja, hogy a megváltozott viszonyok között a testület kiadássi emelkedtek, de Ő nem a tagdijak emelésével kívánja a hiányt pótolni. Bőven fejtegeti a testület működéseinek irányait, belekapcsolja a szövetkezeti ügyet s bár felszólalása a józanul gondolkozó és szükségesellenzék szerepében tünteti fel, eggyel, amire pedig felelnie kellett volna, hogy a szükséglet mivel pótollassék, csak adós maradt. Boldoghy Gyula elnök reflektálván Mészáros beszédjére, ismerteti az okokat, melyek kényszereik a testületet, hogy tagdíj felemelésével tegyék lehetővé a testületi tevékenységet tagdíj felemelése nélkül a házbérjövedelmét kellene felhasználniok, amely pedig a házépítési kölcsön törlesztésére tartandó fenn. A testületi jegyző, szolga fizetését fel kell emelni és sok más kiadás elkerülhetetlenné teszi, hogy® szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg —: — .■■■ .—==? Stetster Kornél ém Tsa kirakatait, hol mindenkor a napi árak meilett szerezheti be a világhírű P. L. POPPE1É (Cfrrudfnr) Goodyear-cipŐket, -tt Cggséges árak: 59 koronától Z99 koronáig.
