Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-16 / 22. szám
1031. március 16. „Komáromi Lapos:* 8 oldal. tagdíjat a méltányosság határain bellii felemeljék. Határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint egy öt tagú bizottság állapítaná meg, hogy kiki mily osztályba soroztassék. Ezzel elejét vehetik annak, hogy igazságtalan tagdíj kirovások történjenek. A javaslat újabb vihart váltóit ki, úgy, hogy a nagy zajban hangot hallani Js alig lehetett. Végre eltilt a zaj, s elnök szavazás alá bocsátotta a tagdíj .feiernelési indítványt. A közgyűlés nagy többsége azt elfogadta. A számvevői tisztet Wolf Gyulával töltötte be a közgyűlés, kit egyhangúlag választottak meg A megüresedett előijárósági tagság betöltésére és a 60 tagú iparosbizottság javaslata alapján egyhangúlag történt. Boldoghy Gyula elnök zátószavában együttes jóakaraíu munkálkodásra hivta fel iparostársait. Dosztál Jakab ipartestületi aleinök megköszöni az elnöknek fáradtságot nem ismerő buzgalmát, mellyel az iparosok ügyét mindenkor felkarolta és biztosítja, hogy az elöljáróság mindenkor rajta lesz, hogy őt munkájában vállvetve támogassa. Elnök megköszöni Mihola János tb. rendőrfőkapitánynak, hogy az iparhatóság képviseletében az ipái testületet megtisztelte, köszönetéi mond ívánfy Géza iparhatósági biztosnak, aki mióla tisztét betölti, nemcsak hivatalos ténykedéseivel, hanem általában az iparosság érdekében kifejtett szervező, oktató és tanácsadó működésével eddig is az iparosság megtisztelő bizalmát érdemelte ki és akinek közreműködésére ä jövőben is bizalommal számítani fognak. Egyéb indítvány nem tétetvén, az elnök a közgyűlést 5 órakor bezárta. 1 Misii llcgMiäyvU A Jókai Egyesület kuiturpalotai kölcsönkönyvtáránuk vezetősége ezúton is felkéri és figyelmezteti a könyvtár használóit, hogy a rendszabályokhoz ragaszkodjék és a könyveket két hétnél tovább ne tartsa otthon és a köny vek megrongálásától tartózkodjék. ''Akiknél külcsCnkönyvtári könyvek 2 hétnél több ideje vannak. siessenek azokat minél előbb könyvfárnyitási napokon (hétfőn d. e. 9—12, szerdán és pénteken d; u. 2—5.)a kuituipalota emeletén levő hülcsönkőnyviáióa beszolgáltatni, különben az illetőket a könyvtár meg fogja sürgetni, a sürgető cédulákért pedig bírság fizetendő. E bíróságtól menekül meg a közönség, ha siet visszahozni a könyveket. Különösen ez azoknak szól, akik .már hosszabb idő óta visszatartják a könyveket. Aznk- eilen, akik se erre a hírlapi felszólításra, se a küldendő sürgetésekre nem reagálnak, a Jókai Egyesület ügyésze ujján az eljárást megindittaíja a séseddinezés miatt, ami tetemes költséggel fog járni ez illetők tér bére. Az elveszett könyvek is sürgősen bejelcntendők a könyvtárban. A közönség jusson tudatára annak, hogy a kölcsönvett könyv közvagyon és annak visszatartása, megrongálása, beftrkáiása, elvesztése vétek a közművelődés, a kuitura ellen. Az ez ellen vetők megérdemlik, Ha szigorral jár el velük szemben a könyvtár vezetősége. A köícsönkönyvtár különben a feníjeizett napokon van nyitva. Olvasói dij féiévenkint 10 K. A félévek jan 1 — julius 1-ig és juiius —■ dcc. 31-ig tattshsk és e határnapokkal az előz.6 befizetés érvénye lejár. Beiratkozhatik minden komáromi lakos. Akiket a könyvtár kezeiőst'ge nem ismer, azokei valakinek ajánlani kell, aki felelősséget vállal ériük. A Jókai Egyesület lagjai abban a kedvezményben részesülnek, hogy egész évre 10 K olvasó dijat fizetnek. A kuitura barátait ezúton is kéri az egyesület, hogy könyvadományaikkai a kölcsönaonyviárt gyarapítani szíveskedjenek, amit hirlapüag nyugtóz az egyesület. Adatok a népszámláláshoz. E cim alatt írja a Beregi Hírlap: Beregszász r.-t. városban, a Kazinczy ideában nem népszámláltak. Egy egész magyar utca. De nem népszámiáltak a Csáky majorban sem, hol 48 magyar lélek lakik, különben is nagyon sok magyar embert kihagytak a tisztából. ~ Ebből is latszik, hogy ez nem volt komoly munka s magunk sem tudjuk, hbgy örüljünk-e, vagy sírjunk, hogy kihagytak sokakat, sok magyart, mert mire azt Prága feldolgozza, nefh marad meg annak fele sem magyarnak. — A fele? ... Sokat mondottunk. Postánk vitéz főnöke is e hó 1-én magához hivatta Pálos Helén, Rozsloznik Zsuzsánna, Pesko Ernő magyar nemzetiségű hivatalnokokat és megdöbbenésének adva a szakaszvezető ur, pardon — a főnök ur kifejezést, hogy ezek a népszámláláskor saját nemzetiségüket merték bevallani — egy hőshöz méltó hadi és történelmi kijelentést tett: „Egy órát adok Önöknek, hogy a népszámlálásnál elkövetett hibát reperáiják.. — Önök nem magyarok és nem németek, Önök szlovákok. — Egy óra múlva jelentkezzenek nálam“. Egy óra múlva megjelentek ugyan fentnevezettek, de a főnök ur, — pardon, szakaszvezeíő ur, látva az elszánt arcokat, sarkon fordult és nem szólt semmit. Ez a derék legény különben Bodnár levélhordón is alaposan kimutatta vitézségét. Miután alapos panaszok látlak napvilágot a Beregi Hírlapban, hogy a posta nagyon is rosszul funkcíicnál, hogy rosszul kézbesítenek; azt hitte, hogy ezt a mindenki állal tudott tényt Bodnár súgta meg nekünk, akit nem is ösmérünk s hogy saját magához méltó legyen, Bodnárt a legsúlyosabb inzultusokkal illette, többek között ilyen kedveskedéseket is mondván neki: „Disznó m gyár“. Hát persze, hogy mi disznók és magyarok vagyunk. — Raktározzuk, gyűjtsük magyarok az ilyen kifejezéseket: hátha még egyszer hasznát vehetjük. A pénzügyminisztérium 15300, sz. rendeleté Vei előirt pőtadóval együtt a sosborsze^z ára f, évi március 1-től kis üveg' . . . . . . R 24.— közép üveg i...............................K 65.— nagy üveg . . , . . . K 130.— MiudanüH ks.pnr>.tó t SSSÍS-fiV 1 Az mj ampák. Interview dr. Jamniezky Ottó, volt komáromi zsupán, jelenleg Pozsony város tiszti főügyészével. A Szepesi Lapokban olvassuk: Lapunk tudósítója abból az alkalomból, hogy a sajtóban hitek jelenlek meg Szlovenszkúnak hat uj zsupára való beosztásáról, kérdéssel fordult a főügyész úrhoz, vájjon mint beavatott politikusnak és szakértőnek mi a véleménye'ezekről az uj zsupákról. — A főügyész ur rendkívül müveit és udvarias módon fogadta tudósítónkat, minden fontoskodás nélkül állott rendelkezésünkre és a legnagyobb könnyedséggel nyilatkozóit a kérdésről. „A megalakítandó uj zsupákról az a nézetem, dacára, hogy a jelenlegi beosztás rém megfelelő, egyes megyék túl kicsinyek, mások túl nagyok, tehát mindenesetre reformra szorulnak, mégis a jelenlegi területi beosztása a szlovák nép életevei annyira összeforrt, hogy ez időszerint a nép nem akar megbarátkozni azzal a gondoiatial, hogy más megyébe beolvadjanak, vagy esetleg az eddigi, megyeszékhelyt elveszítsék. Az első volt ezek közül Árvamegye, mely a leghatározottabban tiltakozott a beolvasztás ellen és megyéjéhez görcsösen ragaszkodóit. Ugyanígy csinált Turócmegye, Tvencsénmegye pedig a legeikeseredetiebb küzdelmet folytat mindennemű átalakítás ellen. Területi szempontból a köztársaság déli határán levő 'csonkamegyék okvetlenül kikerekitendők, mert ott egynéhány járás megyeként nem szerepelhet. Nézetein szerint közigazgatási szempont-. ból sem a túl kicsiny, sem a túl nagy vármegyék meg nem felelnek. Itt egy középiypust kellene konstruálni és tekintettel kellene lenni a központok elhelyezésénél a gazdasági és forgalmi szempontokra. Azonban Szlovenszkórcak vasúti hálózata jelenleg o;y kedvezőtlen, hogy' a‘megyék bárminemű átalakítása, kikerckiiése a legnagyobb nehézségekkel jár s ezidő szerint meg sem valósítható. Nézetem szerint a közigazgatás kiépítését a községeknél, meg a járásoknál kellene kezdeni. A legnagyobb adminisztratív hibának tartanám a megyék kikerekitésehez hozzáfogni, mielőtt a járási közigazgatás adminisztrációja nincsen megszervezve.“ Aszlovenszkóiésruszinszkói ellenzéki pártok vezérlő bizottsága az ótátrafüredi Grand szállóban f. hó 6 án tartotta első ülését. A kiküldött tagok csaknem teljes számban résztvetttek. A törvényhozók részéről jelen voltak dr. Körmendi-ÉKes Lajos elnök, Füssy Kálmán, Szent-Ivány József, Totaler János nemzetgyűlési képviselők és Hangos István szenátor, Mohácsy János a Kisgazdapárt ügyvezető elnöke. Napirend előtt dr Körmendy Ékes elnök bejelentene, hogy a pösíyéni gyűlésről a köztársasági elnökhöz a népszámlálás dolgában intézett távirati tiltakozásra a következő válasz érkezeit magyar nyeiven: Lellay nemzetgyűlési képviselő urnák, Praha il. Nemzetgyűlés. Alulírott iroda tiszteletid közli Önökké!, hogy a szlovenszkói és luszinszkói egyesült, magyar, német és szlovák pártok távirati panaszát a / népszámláló biztosok kinevezése ellen átutalta a belügyminisztériumnak. Kancellár presidenta reubliky dr. W A választ tudomásul v.enui Javasolja és kiemeli annak nagy elvi jelentőségét, meri ez legiljetékesebb helyről jövő hivatalos elismerése a közös bizottságnak. Ugyancsak napirend előtt dr. Korláth Endre, a tu-tzinszkói magyar jogpárt elnöke szóvá teile Frankenberger ruszinszkói élelmezési diktátor közeledési szándékát a ruszinszkói magyarsághoz, melyet újabban egy gazdasági kéidéseket tárgyaló ankétre hívott meg. Bejelenti, hogy a ruszinszkói magyar pártszövetség elnöki tanácsa kifejezte erre való hajlandóságát, tekintettel azonban arra, hogy az ilyen közeledési kérdések már eleve, nem ok nélkül, bizalmatlansággal találkoznak és a magyarság lelki dispositiója, ntig nagy sérelmei tennállanak, a kiengesztdődésve nem alkalmas, a következő kívánságok teljesítését kívánja: „Az alkotmányos életben való tíszvéteiünk első feltételét képezi, hogy az államhatalom részéről az őszinte kiengesztelődés bizonyítékait lássuk.“ „Ennek megfelelően mi, mint a ruszinszkői magyarságnak képviselői, akik egyúttal szerves részei vagyunk a szlovenszkói és ruszszinszkói magyarságnak, nemkülönben .a szövetkezett ellenzéki pártok szövetségének, kérjük mint ez alkotmányos éleiben való részvételünk előfeltételét egy általános amnesztiarendelet kibocsájiását. Ezen amnesztiarendeletben teljes amnesztiát, a trianoni békeszerződés jogerős ratifikálását megelőző időben elkövetett mindennemű politikai bűncselekményekre. Ezen rendeletben annak elrendeléséi, hogy ilyen bűncselekmények miatt bűnvádi eljárás meg nem indulható, a már folyamatban levő ilyen ügyek beszünteíendők és akár Ítélet, akár letartóztatást vagy vizsgálati fogságot elrendelő végzések alapján fogságban levők haladéktalanul szabadlábra helyeztessenek. Egyúttal a már meghozott ítéletekben kimondott egyéb következmények, pl. vagyonelkobzás, rangfosztás, oklevéleivétel, politikai jogoktól való megfosztás hatályon kivin helyeztessenek, Ezen rendeletnek a köztársaság egész területére kiterjedő érvénnyel való kibocsáj ását kívánjuk és pedig az összes, úgy katonai, mint polgári büntető bíróságok, nemkülönben közigazgatási hatóságok előtt folyamatban levő ily természetű ügyekre. Követeljük továbbá 1. a diktatúra, a statárium hatályon kívül helyezését és alkotmányos rend behozatalát, ennek folyamányaként a katonai bíróságok polgári személyek fölötti hatáskörének megszüntetését, a cenzúra azonnali eltörlését vagy legalább annak minden pártós nemzet lapjaival és nyomdatermékeivel szentben egyenlő mértékben való kezelését, 2. a magyai kultúra legexponálíabö ellenségének Pesek tanügyi referensnek azonnali eltávolítását és az ungvári és munkácsi gimnázium I—Vili. osztályaiban parallel magyar osztályok felállítását, 3. a közélelmezés terén a törvényes fcjquótának emberi élelmezésre alkalmas lisztből pontos kiszolgáltatását az egész Russziuszkó területén, 4. a népszámlálásnak az itteni lakó nemzetek bevo-
