Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-16 / 22. szám

negyvenkettedik évfolyam. 2E. szám« Szerdai 8921. március 16, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ar Cscb-sxlcvák értéliben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgésa évre 60 K, félévre SO K, negyedéire 15 V. Egyes szem ára: 78 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF tír. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mador-u. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min$ a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőt. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Március. A magyar lélek szárnybontásának nagy ünnepe sohasem volt politikai ün­nep s ha ezen a napon a zászlók színes szárnyaival játszott is a tavaszi szellő fuvallata és elkapta az évenkint megis­métlődő nagy eskü szavait, melyekben a magyar Tyrlaeus a magyar nép szabad­sághoz szokolt lelkének és természetének egyetlen gondolatát rögzítette meg. A szabadságvágy minden nép lelké­ben él, egyikében szunnyadozik, a má­sikéból elen i erővel lör elő. A magyar nép természete ez utóbbihoz tartozik, ez nála természeti vonás és ezt az anyatejé­vel szívja magába. Március idusa nem lehet ma még ünnepe a hazájától elszakított magyar­ságnak, erre a jelenlegi helyzet még nem alkalmas. Sziveinkben azonban ünnep ez a nap, melyhez születésünk, nevelésünk és érzésünk elemi ereje adja az ösztön­zést liehet ezen uralkodni, de ezt a lel­tekből kitörölni nem lehet. Jönnek majd békésebb idők, amidőn a fájok és világnézetek nem állanak el­szánt küzdelemben egymással és akkor megint ünnep lesz ez a márciusi t ap. A szabadság, egyenlőség és testvériség ün­nepe, amely hármas nagy jelszót szám­űzte a ma politikája fogalmi köréből. Szabadság közös kincs lesz és akkor nem lesznek felszabadok és egész szaba­dok. Az egyenlőség- nem csak a papírra irt betű marad, hanem igaz valóság. A testvériség pedig egybekapcsolja a mester­séges válaszfalakkal elkülönített íajokat és - nemzeteket. Ezt a napot várjuk törhetlen hittel és reménységgel, magyar lelkünk minden szent hitével. Mint nemzeti kisebbség ügye szoros junk­­timba került a most már megállapítható vissza­élések folytán, amelyek előreláthatólag még igen soká fogják foglalkoztatni a közvéleményt, finnél az aktusnál bebizonyosodott, amit mi két év óta nem szűnünk meg hirdetni, hogy a kormány a magyar és német nemzeti kisebb­ségekkel szemben az elnyomás aggressziv po­litikáját folytatja és most e kizebbségek szám­arányát akarja mesterségesen leszorítani, hogy politikájának igazolását szolgáltassa a statisztika eredményeivel. Mi a hatalommal szemben de­fenzív állásban vagyunk, de a népszámlálás eredményei ellen eleve óvást emelünk. Az, hogy valaki milyen nemzetiségűnek • vallja magát, az kétségtelen egyéni joga minden állampolgárnak. És mit láiunk ennél a kérdés­nél ? Hogy ezt nem a spontán vallomásokból vagyis a feltett kérdésre adott feleletből igye­keztek megállapítani, hanem a népszámláló biztosok egyenes utasításra vallatás utján, ke­­resztkérdésekkel az illetőségnek a nemzetiséggel való összebonyolitásával, valóságos nyomozások utján, igen sokszor megfélemlítés, kortézia utján és más meg nem engedett eszközökkel. A pana­szokból kiderül az is, hogy a nemzetiség ro­vatot nem töltötték ki, vagy cemzávai Írtak bele valamit, de azt a félnek nemmulatták. Mindezek kétségtelen semmiségi okok a nép­­számlálás adatai ellen s ha ezeket orvosolni nem fogják, mi a népszámlálás eredményeit elfogadni és annak következményeit viselni nem fogjuk. A csehszlovák köztársaság poiiglott állam, ‘ mely több nemzetiségből alakult. Az egység gondolata a cseh és szlovák népfajok ethikai rokonságán alapszik, de a-szlovákság tekinté­lyes része a faj azonosság megállapítása ellen tiltakozik és azt elismerni nem hajlandó. így tehát a cseh nemzetiség az, mely a hegemónia elnyeréséért törekszik, annak politikai és gaz­dasági előnyeit igyekezik kihasználni a maga javára Ehhez azonban a csehség számaránya , elégtelen. . Mig a szociáldemokrácia bizonyult a kor­mányzó pártok platformjának, addig az lebir­­hallan akadályokba nem ütközött, mert az a centralizáció elvét véve kiindulási alapnak, a nemzetiségi törekvések csendes elnyomására, de nem megsemmisítésére törekedett, mint a jelenlegi nacionalista, de hivatalnok formaruhába bujt kormány. A felülkerekedett nacionalizmus veszedelmesebb reánk is, mert az létünkre tör, de viszont ezzel az államíétét is fenyegeti, mert nem számol a centrifugális erőkkel, melyek vi­szont a faji és nyelvi elnyomatás szülte ener­giákból táplálkoznak. A magyarságot és németséget számará­nyában akarja mesterségesen lecsökkenteni a népszámlálás és így felidézi a nemzetiségi , kérdést. Minket magyarokat, de a németeket sem hívták meg a csehszlovák köztársaság megala­pításához s ott rólunk és nélkülünk határoztak. ; Az alaptörvények és a békeszerződés ezt a tör­­| ténelmi tényt azzal igyekeznek ellensúlyozni, j hogy a nemzeliségeknek és fajoknak a demok­­; ratikus szabadságjogokat, egyenlőséget és nyelvi : jogokat biztosítanak. Most látjuk, miként hajtják i azokat végre. Misem természetesebb árinál, hogy a ma­­! gyarság és a németség egy táborban fog küz­deni jogai tiszteletben tartásáért. Ebben a küz­­, delemben a kultúra lesz fölényes fegyverünk, j mely semmivel sem áll alacsonyabb fokon, | mint azoké, akik bennünket lekisebbiteni óhaj­­' tanának. E harc fegyverhordozói a független 1 sajtó és a magyar iskolák, melyeknek legelső kötelességük a magyar psziché felébresztése és ápolása. — Szőlő ojtó gurnmit — (szürke, piros és nyers szinüt) Berghoffer magkereskedése szállít Pozsony, Vásár-tér 13. Ez a kérdés: Ki uralkodjék Európában: a latin, a germán* avagy a szláv faj-e? Ez a kérdés vár meg­oldásra, de a megoldást késlelteti az a körül­mény, hogy senki sem meri igazi nevén ne­vezni a gyermeket. A meddőségbe fulladt lon­doni konferencia után hangok hallatszanak, hogy Németország újra a pangermanizmus kar­jaiba dőlt s ezért megérdemli büntetését. Ki­pattant tehát az a szikra, melyet óvatosan rej­tegettek ä — hamu alatt és ha már panger­­manizmusró! beszélnek, minden bizonnyal hal­lani fogjuk rövidesen a panromanizmus és pánszlávizmus szellőjének suttogását is, vagyis végül mégis csak nemzeti szempontok szerinti elhelyezkedésre számíthatunk. Az internacioná­­iénak minden nemzetiségi határvonal ellen in­tézett támadása fiaskóval fog végződni, mert bármennyire szolidárisak is a világ összes proletárjai, a nemzetiségi különbségek meg­szüntetésére teljesen képtelenek. A most ural­kodó internacionáiizmus szláv talajon takadt, de mennél tovább dühöng, annál inkább ma­gára ölti a nemzetiségi jelleget, aminek bizo­nyítéka az is, hogy a határon túl hanyatlik hatalma. " t , A franciák és angolok elsősorban nem is a bolsevizmustól félnek, hanem a némelektől. S ha tartanának attól, hogy Németországgal szem­ben foganatosított rendszabályok ott bolseviz­­musi váltanak ki, aligha léptek volna föl vele szemben ilyen módon. Vannak német kom­munisták is szép számmal, az tagadhatatlan; de, hogy azok elsősorban is németek, mint ahogy az orosz bolsevikek is elsősorban oro­szok, az bizonyos. A harc tehát, mely a bol­­sevizmus jegyében indult meg, végeredményé­ben nemzetiségi harccá fejlődik. És, ha törté­netesen az orosz bolsevizmus át tudná lépni az előtte tornyosuló akadályokat, előbb a pánszlávizmus eszméjét juttatná diadalra s csak azután próbálkoznék a kommunizmussal a si­kerre való kilátás teljes reménytelenségében. Az újra föllobbanó harcnak nemzetiségi színét erősen halványítja most is az a jelenség, hogy a germán Anglia ellensége a németekneK, vagyis inkább az egységes német birodalomnak. Ennek azonban más indokai vannak, mert az angolszászok sok évszázadon át egészen más politikát folytattak, mint a németek s érdekeik is inkább ellentétben állottak — persze gazda­sági szempontból —, mint egyeztek volna. Az angol tehát kiesik a fajok kategóriájából és úgy intézi politikáját, amint azt kivételes helyzete parancsolja. A pangermánizmus és pánszlávizmus egy meglevő eszme, aminőt a latin fajok — leg­alább ma — termelni nem képesek. Azok között nincs úgy kifejlődve az összetartás érzelme, mint a germán és sziáv népeknél, bár az a tünet, hogy vallási tekintetben együvé tartoz­nak, mást követelne. A germán eredetű népek a protestantizmusnak, a latinok a katholicizmus­­nak, a szlávok pedig az ortodox kereszténység­nek a hívei. Eltekintve attól, hogy például a bajorok és az ausztriaiak katholikusok, a csehek, len­gyelek és horvátok szintén, mégis csak megvan Milus János ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor »utca 3* és 48* szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöketstb. fest és tisztit. A ü!Mil is 3 írni

Next

/
Thumbnails
Contents