Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-12 / 21. szám
1921. március 12 „Komáromi Lapos* 5 olä&t. síellette csak mint másodosztályú emberek szerepeljenek. Ez a politika tovább nem tartatja magát. A Kramarz-féle irányzat szerint az ífj politikai faktorok teljesen elzárkóztak a magyar és német társadalomtól s ha érintkeztek is egymással, ennek semmiféle bizalmas jellege nem volt. Ellenségekként néztek egymásra, aminek nem is lehetett más eredménye, mint az, hogy a nemzetiségek külön életet éltek s bár soha néni törtek egymás ellen, mégis olyan színezete voit a dolognak, mintha egymás ellen áskálódnának. Akik elfogultságtól menten, tárgyilagosan, igazságosan itőiik meg a helyzetet, azoknak észre is kellel» venniük a soviniszta irányzat káros következményeit s mindenekelőtt annak a belátására kellett jutniok, hogy az elnemzetietlenités nem tartozik a politikai okosságok birodalmába s hogy a lehető legeihibázoftaöb eljárás pozíciójából valakit csak azért elmozdítani, mert becsületesen vallja magát magyarnak, németnek, de a köztársaság ellen nem vét. Ä teljes hat árzár íp azok közé a programmpontok közé tartozott, melyekkel Komárom városának a köztársaság érdemes elnöke 71- dik születés napját megünnepelnie kellett. Sőt még ezen is tulmentaz ünneplés hangulatának fokozásában a szerintünk kiasé túlzott loyalitás: bezáratta az üzleteket, szétkergettette az épen arra a napra esett heti vásárt. Mindez csak nálunk történt. Pozsónyban, f>őt Prágában is — mint értesülünk — az ünneplés dacára nyitva voltak az üzletek, folyt a munka épen úgy, mint itt Komáromban is az állami hajógyárban. Persze a munka szünetelés itt az államnak lett volna kára; a magán üzletemberek károsodása az — semmi. Ugyan kérdjük: mi szükség volt a különben is nyomorultul tengődő ipar és kereskedelem e károsítására ? Mi szükség volt különösen a kíméletlenül végrehajtóit határzárra ? "Hiszen még a legimperialisztíkusabb monarchiában sem járt soha és ina sem jár sehol a közönség ilyen vexaíurájáva! az államfő születésnapjának ünneplése ? A köztársaság kiváló, demokratikus felfogásáról közismert érdemes elnöke aligha kívánta ezt ; sőt ha tudomást szerezhetett volna róla: bizonyára tiltakozott volna ez ellen. Mire való volt különösen a szigorú határzár, hogy még az útlevéllel jövők-menők sem kelhettek át a dunai hídon — nem még — mint biztos forrásból tudjuk — a budapesti cseh-szlovák követség futárja sent, ki hivatalos 'küldetésben Prágába sietett, kit a túloldali magyar hidőrség szó nélkül át is engedett, de kit sürgős útjában a cseh hidőrség ‘kérleiiietlenüi megakadályozott. E réven bizonyára tudomására jut a komáromi ünneplésnek ez a „saját külön® programmpontja a prágai kormánynak, sőt talán az Elnöknek is Megvagyunk győződve, hogy kellő „megrovás! kalandbá" is fog részesülni a hiperloyafitás e sok bosszúságot, sok kellemetlenséget, sőt elkeseredést kiváltó indokolatlan ténye. ti Mmm ét Képiénél teraelás íizlesiia. A kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé az élelmezés és mezőgazdasági termelés biztosításáról. A törvényjavaslat főbb rendelkezései a következők: 1921 juiius 1-étől a gabonával és mezőgazdasági termékekkel való kereskedelmet — a cukorrépa és néhány úgynevezett spekulációs termék, mint pl. mustár, és mák kivételével, melyek továbbra is kötött gazdálkodás alatt maradnak — szabaddá teszi. A szabaddátétel feltételei következők: 1. Ha a mezőgazdák az 1920 iki termés előirt 80 százalékos kontingensét beszolgáltatják. 2. Ha 1921 junius 15-élg a külföldről 15000 vaggon búza vagy rizs behozatalát biztosítják. (921 augusztus 1-én a lisztfogyasztást szabaddá teszik és a liszt- és kenyérjegyeket ‘ugyanezen a napon megszüntetik. A mezőgazdák kötelesek lesznek azonban az államnak az 1921. évi termésből a múlt évi áron annyi rozsot, búzát és árpát szállítani, hogy ez az 1920. évi kontingens egvharmadának megfeleljen. A Hsztarak 1921 március Okától következők: Kenyérliszt 2-90 K és főzőliszt 5i0 K kilónként. A mezőgazdasági munkások bére az 1920-iki bérek szerint állapítandó meg, de a munkaadók kötelesek lesznek a munkásnak vagy részmunkásnak évi -300 K, feleségének 2Ó0 K és minden gyereknek 100 K (legfeljebb azonban 2 gyerek részére) ruházkodási járulékot adni. Bérviszályok esetén a kerületi egyeztető bizottság dönt. Kizárásokat és sztrájkokat, melyek ez ellen a törvény elien irányulnak,.a törvény szerint fogják üldözni. Azokat a mezőgazdákat, kik az 1920-iki termés előirt 80 százalékát nem szálliíják t>e, megbüntetik, ha néni tudják igazolni, hogy az sajat hibájukon kívül történik. * A törvényjavaslat prémiumot is állapit meg. Aki többet szolgáltai be, mintáz 1920-iki kontingens 80 százalékát, az rozsnál és búzánál 30 K, a-pánáJ 15 K és zabnál 10 K prémiumot, aki a kontingensnek íöbb mint 100 százalékát szállítja be, az 60 K, esetleg 35 és 30 K prémiumot kap isoltl síp OIÉÜSM. Hogyan gazdálkodnak az egyházi birtokon ? A hercégprimási és esztergomi székesfőkáptalani birtokokat az állam lefoglalta és azóta ezeken állami gazdálkodás folyik. Erre a gazdálkodásra vonatkozólag sok érdekeset tudnánk mondani. Mindenekelőtt azt, hogy annak eredményeiről hallgat a któnika, sehol semmi elszámolás már évek óta, pedig erre kiváncsi a katholisus Közvélemény, de a nagyközönség is, mivel államivá lett a kezelés. A valóság az, hogy a gazdálkodás nem produktiv. Óriási apparátus intézi s a jövedelem ezt nem győzi fedezni. A birtokra semmi befektetés nincs már évek óta. Kötelességeit, mely iskolák, templomok fenntartásából áli, a birtokok nem teljesül k, mert védőuri kiadások nem történnek. A templomok vedlettek, lekopottak, az iskolák düiedeznek, de a birtokok jövedelme nem jelentkezik, hogy ezeken segítsen. Holott ez egyházi vagyon célvagyon, határozott rendeltetése van. A birtok kezelését a központi igazgatóság intézi, mely a magyar gazdatisztek jó részét elbocsájto.ta és csehekkel pótolja. így most Keő Aurél szentiványpusztai és Parcsami József bajos-haraszti intézőket bocsájtoíta el állásukból. Keő Aurél közel 30 éve szolgálja a prircási gazdaságot és a legkiválóbb gazdatisztek egyike, akinek szaktudását mindenkor elismertek felettesei. Parcsami József eddig a lándöri gazdasagot kezelte igen erdrnényesen. A központi igazgatás azonban nemcsak a magyar gazdatiszteket nyomja, hanem a magyar cselédséget is Bajcs községben és a vele kapcsolatos pusztákon gazdasági sztrájk volt a napokban, amely tisztái bérjelleget viselt. A cselédségtől a megállapított tehát kötelezően kiadandó járandóságokat vonlak cl a központi igazgatóság utasítására. Úgy, hogy a cselédség min egy 450900 K visszatartott járandóságot követel, melyet a közigazgatási hatóságok is kötelesek lesznek az állammal szemben megállapítani. íme igy fest az uj állami gazdálkodás, melynek különösen szociális téren kellene példával előljárnia. A ílKfá Sióvtlsége ipari apaijait sül Glagyaremagtó. Genfi távirat jelenti, hogy a Nemzetek Szövetsége Genfben székelő főtitkárságának gazdaságpolitikai osztálya a nyersanyagok nemzetközi elosztásának propíémájáva! behatóan foglalkozott. A főtitkárság megkereste a magyar kormányt is aziránt, hogy mily nyersanyagokra van szüksége a magyar gyáriparnak és hogy milyen nyersanyagokat szállíthat Magyaroszag a nemzetközi termelők számára. A főutkírság közölte abbeli szándékát is, hogy' hajlandó hiteit adni nyersanyagokban oly országok gyáriparának, ahol ez az iparág megfelelő nívón áll. A hitelre a főtitkárság zálogjogot kötne ki; ez a jog azonban a kész produktum eladásakor, illetve a nyersanyag kifizetésekor megszűnik. A Nemzetek Szövetsége ezzel is megakarja könnyiteni a rossz valutájú országok nyersanyagokkal való ellátását. Erre a tervre vonatkozóan érdeklődtünk a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségénél,: ahol azt a választ kaptuk, hogy a Nemzetek. Szövetségének terve egyelőre nem lehet aktuális A Géniből érkezett értesítésben egyrészt nincsenek précizirozva a feltételek, másrészt pedig tekintettel arra, hogy a nyersanyagok ára a nyugati államokban napról napra rohamosan csökken, a magyar gyáripar ebben a kérdésben érthetően tartózkodó álláspontot foglal el. A magyar gyáripar aránylag eléggé el van látva nyersanyaggal s ebben a pillanatban a legégetőbb probléma az, hogy a kész áruk részére elhelyezést és piacot keressen. Újabb nyersanyag beszerzésre addig, amíg a nyersanyagok ára- a nyugati államokban nem stabilizálódik, nem igen gondolhatnak a magyar gyáriparosok. A pénzügyminisztérium 35800. sz. rendeletével előirt pótadóvai együtt a sos is őrssé *íz ára f. évi március 1-től kis üveg...............................................k 24.— közép üveg . . . k §5._ nagy üveg...............................................K 13D— Mindenütt- kapható í íjjel a Doberdőn . . . Hóval takart nagy ormokon nyugszik a bús éjjel, Holdvilágnak játszi fénye sugarat küld Bzéjjet. Doberdónak kopár táján átsuhan egy szellő', Búsan, lágyan tujdogáló, holtakat ébresztő. Vérrel űzőit szürke szirtes ráesnek a bóra, Feltámad a síri világ, éjfélt üt az óra. Megnyílik a sok tömegsír, mozog a főid hantja, Vánnyadt testű bús hatottak vánszorognak rajta. Fáradt testtel lépdegélnek, majd leülnek többen, Mezítelen csontjuk alatt kopár szikla zörreu. Összeülnek régtemeíett bús magyar vitézek Fáradt szemmel, etbágyadtan csak egymásra néznek. Doberdón egy szürke szirten magyar hősök ülnek, Szép múltjukból, bits jövőből álomképet szőnek. Elmerengnek . . . magyar hangot hallanak a szélben Magyar sirás, fájó könnyek, banne zúgnak régen. Hősi lelkek hallgatóznak . . . újra él az emlék, Véres csaták .. sok-sok bánat... mind végigszenvedték. Magyar lelkek búsan hallják hideg szél zúgását, Benn nagy siratja egy nemzet tavaszi szép álmát. Zúg a havas, hideg orkán , . . magyar szél a lelke, Hallgatják a haloti hősök . . . magyar szó van benne. Hideg, havas téli szélben, ott zúg Erdély átka, Könnyel ázott bús szelekben sir, zokog a Tátra. Magyar Bánát lágy szellője szomorúan szálldos Bánatosan, könnybe-gyászba borult a sok város. Zúgó szélben, magyar tájról gyászos hírek jönnek, Magyar lelkek tört szemében ott égnek a könnyek. Doberdónak kopár földjét éjjeli a szél fújja. Magyar hősök imádsoznak, térdre leborulva. Imájuk a rab hazáért; magyarság fohásza . . . Az egekbe száll az ima . . . halottak imája . . . Uajnalodott ... a daliák visszamentek, messze . . , ' Könnyel ázott bús imájuk ellszállt az egekbe. Ha van hit — s nem veszett el minden, Szegény magyarokon segítsen az Isten. RADVÁNYl KÁROLY — Személyi hír. Tuba János takarékpénztári elnökigazgató, lapunk illusztris dolgozótársa üdüléséből visszaérkezett és átvette híva-tala vezetését. Magyarok! Németek! Mindenki, akit a népszámlálás alkalmával bárminemű jogsérelem ért, jelenlse a; 0 inai a pártoknak, a lapoknak, a képviselőknek. A bejelentés miatt senkit üldözni nem lehet! Jogorvoslattal élni mindenkinek kötelessége! — Értelemzavaró sajtóhiba. Panaszok a népszámlálásról Írott cikkünk ezzel a mondattal kezdődik: „Amint vezető helyen irtuk". Vezefo cikk azonban nem volt lapunk múlt számában, mert ezt a cenzúra törölte.
