Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-12 / 21. szám
4. oldal. nE.033ióJ-omj Lapok * Szeretném, ha a barsi és tiszáninneni testvéreink megértenék a mi álláspontunkat: addig „status quo“, mig közjogi helyzetünkkel tisztába nem jövünk, de addig is fokozott mértékben munkálkodás, hogy minden eshetőség ítészen találjon, csak azután tárgyalás, esetleg államsegély. Nem pedig megfordítva. Az elnök születésnapja. Mi senkinek az ünnepét el nem rontjuk és meg nem zavarjuk, de a hét első napján lefolyt állami ünnepre mégis van egy-két megjegyzésünk. Igen helyes, hogy az állami hivatalok megülik a köztársaság elnökének szülelés napját, de csak katonai parádéval és templomi istentiszteletekkel. De az ünneplés módját korábban kellene megállapítani, nem pedig előtte való napon. Itt minden üzletet be kellett zárni, a hetivásárt nem volt szabad megtartani. A hídon való átkelés teljesen be volt szüntetve. Ellenben a szomszédos Érsekújvárod minderről szó sem volt. Szünetelt az ipari munka is nálunk. Ellenben a hajógyár munkásai mégis dolgoztak, mert a munka a legnagyobb ünnep De a többi elveszett munka értékét katona muzsikával pótolni nem lehet. A köztársaság elnöke demokratikus érzésű és gondolkodású ember, igy bizonyára nem kívánja azt, hogy a polgári munka, a termelés, a forgalom az ő tiszteletére megálljon. Sőt meg vagyunk győződve arról, ha erről tudomása volna, ezt egyszerűen eltiltaná. A lojalitás nem csak munka abban hagyásában nyilvánulhat meg, az érzés és meggyőződés kérdése, amely magától következik be és kierőszakolni nem lehet. Ez az itteni lakosság egyértelmű álláspontja. isiaii a iiaiagii. Készpénzét, ingóságait lefoglalták a csehszlovák rokkant hivatal részére. A Hadigondozó Népiroda 1918. óta mü- í ködött Komáromban; ez a működés közismert j eredményeivel az egész társadalom osztatlan I rokonszenvét biztositotia részére. A háború sok ! szerencsétlen áldozata áldással emiiti ezt a \ hivatalt, amely özvegyeket és árvákat segített, j felruházott, rokkantakat gyámolított pénzzel, ! ruhával, jó tanácscsal és ügyeikben, bajaikban j ingyenesen állt rendelkezésükre. A háború ráad ! társadalmi utón gyűjtőit összegek álltak e célra j a Népiroda rendelkezésére. Most az országos rokkant hivatal rende* ! letet adóit ki, amely szerint a Hadigondozó Népirodának fel kell számolnia és értékeit átadnia az állam részére. Mindezt azonban •egész statáriumszerüen 24 óra alatt, ami jogállamban teljesen szokatlan módja a határozatok ; végrehajtásának és csak bűnügyekben szokott ! előfordulni. Ez a mód felette sértő is a helyi j hatóságokra, amelyek felügyelete alatt a Népiroda működöd. A törvényhatósági hadigondozó bizottság ez ellen fellebbezed a szociális gondoskodás minisztériumához Prágába és Szlovenszkó miniszteréhez. Mindez azonban a határozat végrehajtására halasztó hatállyal nem birt, mert az átadásnak 24 óra alatt mégis meg kelled történnie. íme, a Vörös Kereszt után ez a második eset, ahol az állam az itten helyi társadalmi utón gyűjtött vagyont lefoglalja annak ellenére, hogy az kizárólag helyi célokra, határozottan specializált rendeltetéssel gyűlt össze. Ez az erőszakos intézkedés tette a Vörös Kereszt intézményt népszerűtlenné és a közönségben is megingatja a népjóléti intézmények támogatása iránt oly szükséges készséget és hitet. Figyelmeztetjük és kérjük a zsupán kormánybiztost, hogy tekintélye egész súlyával { hasson oda, hogy ez a határozat feloldassék j és a lefoglalt vagyon helyi rendeltetésének vissza- j adassék, mert ez — és ezt hangsúlyozzuk — helyi gyűjtés eredménye, amelyben nemcsak a \ megye jelenlegi területeinek, de az elszakított ‘ résznek közönsége is résztvelt, igy azt hatalmi I utón és hatalmi eszközökkel elkobozni az állam l részére nem lehet. Az ilyen rendeletek csak jogos elkesere- i dést szülnek és az együttmüködé* lehetőségei j elé gördiíedek újabb akadályokat, holott azon keilene dolgozni, hogy ezek az akadályok eltávolíttassanak. Mint látjuk, ez nem a közönségen múlik, hanem kizárólag a kormányzaton. 9 . Sir. ni?. § tepzBiÉ? '»». í>m 111 3 KB BUDAPEST, VII., Ráfcóczl-ut 60. (Sajút hibában ) Az összes, hangszerek <5s beszélőgépek, legfinomabb teinőségben nagyban és kicsinyben; Hegedűk, d'uvo’ák, tárogatók, harmonikák, zenekari rézfuvys hangszerek, ciaiaalmok, amerikai barmoniumok, jfcongarák. Bél-, selyem- és acél búrok. Vidékre való. szállításokat legpontosabban eszköztünk. Hangszerek javítását szakszerűen végezzük. S KDÉÉ iiitifi ÉÉi. — Mi történik Nemesócsdn ? — Alsőcsaüóköz székhelyén, melyei egy uj közigazgatási tisztviselő humorosan Pafiagóniának kereszteli e! egyik régebbi megyei gyűlésen, egy idő óta nagy élénkség tapasztalható. Küldöttségek, bizottságok járnak, Kehiek, a bíróság is sűrűén száll ki és mindez megzavarja Pafiagónia megszokott csendjét, melyet a baloldali elvtársak sem zavarnak, amióta kezükben van a végrehajtó hatalom gyeplője. Ez a mozgalmasság a főszolgabíró változással függ össze, január elején a kormány állásából elbocsátotta Dávidhdzy János főszolgabírót és helyébe Bieiiczky Józsefei nevezte ki főszolgabíróvá. Előre kell bocsátanunk azt is, hogy a múltban öt főből álló hivatali személyzet legalább is háromszorosára emelkedett a közigazgatás egyszerűsítése következtében és ez az erősen felszaporodott személyzet azokban a régj helyiségekben, ahol a háború alatt szorongod, már csakugyan nem fér el. Az uj főszolgabíró tehát hivatali helyiség után nézett. Kemény dió ez még Komáromban is. llát még Pdflagóniában. De egy teljesen uj épület felelte alkalmasnak látszod erre a célra, a főszolgabírónak meg is tetszelt és Icrekviráltatta a hivatal részére a zsupán engedélyével. Itt következnek azután a nagy bonyadalmak. Hasztalan protestált a benn lakó tulajdonos, Csallóközi Ferenc festőművész, akinek az uj épület több százezer koronájába került, festő műteremmel is fel van szerelve. Egy zord reggelen megjelent a falu kovácsa kulcsokkal, fogóval és kalapáccsal és kinyitotta a bezárt ajtókat. Komor munkások jöttek a karhatalom nyomában és a tulajdonos bútorait kirakták az utcára, sőt betegen fekvő feleségének is távoznia kellett. Mindehhez előzetes bírói szemlét kéri a tulajdonos. Egy szép és verőfényes téli reggel uj küldött érkezik, a minisztérium kiküldötte a kies és miniszteri vendégektől el nem kényeztetett Paflagóniába és sorra járja a házakat szemügyre véve hol volna a főszolgabírói hivatal elhelyezhető. Nemsokára rá, mint a derült égből lecsapó villám, jelenik meg egy kormányrendelet, amely1 rövid utón elrendeli, hogy elrekvirált házat vissza kell adni jogos tulajdonosának. A zord emberek megint megjelennek és visszahurcolják a főszolgabírói hivatalt oda, ahonnan eljött. De megjelenik egy másik társaság is, a bíróság mindenféle szakértőkkel felfegyverezve, fürge fiskálisokkal oldalán és szakértői szemlét tart, a szakértők károkat állapítanak meg, amit valaki meg fog fizetni. Mert a fiskálisok mosolyognak és úgy néz ki a dolog, hogy pör lesz belőle. A kárt szenvedett tulajdonos, mini halljuk, kártérítési pert indít azok ellen, akik őt művészi munkájában megzavarták. Ez a per igen érdekes lesz és fogas kérdésben kell dönteni a komáromi törvényszéknek, mely elé érthető kíváncsisággal tekint Paflagúnia-Nemesócsa egész közönsége kor, nem, vallás és politikai külömbség nélkül. 1821, március lö. Feihiv&s Slovensko és Podkarpáfska Russia elbocsátott' közalkalmazoítaihoz. Kartársak! Az elbocsátott közalkalmazottak, utolsó kisérletképen Öttagú küldöttség utján a köztársaság fejéhez fordultak tarthatatlan hely*« zetük megváltoztatása érdekében, A betegé» fekvő elnök helyettese, dr. Sanial állam kancellár ur csodálkozással és megütközéssel vette tudomásul az előterjesztett sérelmeket s megjegyezte, hogy azok feiő! tudomása nincs; egyben azonban az elnök s a maga nevében is, kijelentette, hogy folyamodványunkat átteszi a minisztertanácshoz s a kérdésben döntést hozat, amely felől hivatalosan fog éríesiteni. b;nniinket. (Fásítására a pénzügyminiszter is értekezett velünk s kívánságára pontos statisztikát kell készítenünk, hogy az elöíeg-segély annak alapján kiutalható legyen. A küldöttség utazásának eredményéről íebr. hó 27-én, Kosicén tartott nagygyűlésén számolt be s ezt Nektek is ezennel tudomástokra hozza. Kérünk azért benneteket, hogy az alább közölt minta szerint készítsétek el á kimutatást s azt elnökünk, Adorján Marcell p. u. tanácsosi cimére (Kosice, Nyár-utca 2) minél előbb küldjétek be, hogy az összesített statisztikát legkésőbb március 15-eig rendeltetési helyére juttathassuk. Ha valaki vonakodnék felhivásűatcnak eleget tenni, mulasztásáén mi felelősséget nem vállalhatunk. Igyekezzetek mindannyian kivétel nélkül jelentkezni! Vidékiek privát levelekkel most már ne terheljenek bennünket, mert tnpst kizárólagosa« e munkának elvégzésére fordítjuk időnket. Segélyeket se kérjenek, meri segélyalappal nem rendelkezünk, Siessetek és ne késsetek! Kartársi üdvözlettel a nagygyűlés megbw Zcásából: Kosice, 1921. február 27. Adorján Marcell Ha boly Ferenc Sándor Vence elnök. előadó. jegyző. A kimutatás,mintája a következő: 1. Név. 2. Állásának minősége az elbocsátáskor (1919. jan. 1. szerint.) 3. Állomáshelye az elbocsátás idején. 4. Jelenlegi lakása, hely, megye. 5. Életkora. 6. Családi állapota, 7. Ellátatlan gyermekeinek száma. 8. Szolgálati' éveinek száma máig. 9. Mikor szüntettek -be illetményeit. 10. Ö.szjavadaima az elbocsátáskor. II. Fel volt-e szólóvá fogadalomtételre. 12. Letette e a fogadalmat? 13 Mely nyelveket bir szóban és írásban. 14. Mely nyelvekéi bir csak szóban. 15. Nyugdíjasoknál a nyugdíjazásra vonatkozó adatok. 16. Megjegyzés. "■ —•—: "T, rrr : -JLT--JSS» Ha békét akarnak teremteni a republika területén, tiszteletben keit tartani a nemzetiségek jogait. Ál eg tudtuk érteni a csehek nagy nemzeti felbuzdulását, amikor az antant olyan nagy területeket kapcsolt Csehországhoz s amikor a szabadság után vágyó cseh nép vegre az önálló nemzetek sorába lépett, de teljesen érthetetlen előttünk, hogy éppen a szabadsághoz jutott nemzet tanúsít elnyomó törekvéseket a nemzetiségekkel szemben. Kramarz sovinizmusa érvényesült az áilamaikoiás első pillanatában s ez érvényben van ma is, mint kerékkötője a békés megegyezésnek. A nagy soviniszta nem látóit a szabadság első napjaiban semmit mást, mint csak saját nemzetét. Ha Csehország impériuma alá történelem és kultúra nélküli népek kerültek volna, akiknek existenciális érdekei letenni étidig! hagyományaikról és kultúrájukról, akkor mindenki helyeselte volna a Kramarz-féle irányzatot. A csehekkel egy államközösségbe kerüli magyarok és németek azonban minden tekintetben állanak azon a nívón, mint a csehek, velők szemben tehát — mint a következmények mutatták — nem lehetett Kramarz elvei szerint eljárni. Ez a politika egy makulányit sem használt a köztársaságnak, sőt csak ártott, mert nélkülözi azokat "az erőket, amelyeket föl kellett volna használnia az uj állam fölépítésénél. A nemzetiségek elnyomatása az állam pilléreit támadja meg és mint a szú, efőbbutóbb meg is örli azokat. Kramarz elfelejtette* hogy egyenlő kultúrája népek közölt nem lehe:. uralkodó nemzetet kiemelni olyaténképen, hogy az minden téren e’ső legyen, a többiek pedig
