Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-12 / 21. szám
2 oldat „Komárom! Lapok* 1921* BtáreSu8 IS II nMl hé urniMi Irta: CSEKES BÉLA ref. lelkész. Patay Károly püspök helyettes és Bihary Kálmán főjegyző helyettes nyilatkozataihoz szeretnék hozzászólni s megvilágítani azoknak a komáromi egyházmegyéhez tartozóknak álláspontját, kik a folyamatban levő szervezkedési módot helytelenítik s a „status quo“-t hangoztatták. Álláspontunk megvilágításához szükségesnek tartom az elözmévyeket ismertetni: Patay Károly püspök helyettes úrtól két körlevelet kaptunk. Az elsőben ezt írja: „Komáromban julius 16 án tartott egyházkerületi közgyűlésünk is, érezve a felelősség súlyát, a tovább nem halasztható 12 óra eiköveíkezését, az egyházi törvény 1. te. 184 §-a alapján engemet bízott meg a püspök helyettesítésével." A második körlevélben pedig 1920 okt. 5-iki dátummal, ezeket közli : „Egyházi felettes hatóságunk: országos zsinatunk az egység erős kiemelésével, püspök és főgondnoK helyettesekkel határozta vezetni — miként azt mi is cselekedíük — megszállott részeken levő gyülekezeteinket „Alig állván megfelelő ut a rendeletek közlésére és ismerve az általános és jogos érdeklődést, közlöm, hogy a fogadalom letevését is csak a végső kényszer esetén engedélyezte, úgyszintén az esedékes segélyek igénybevételét is, biztosítván, hogy minden járandóságaink, külföldi hitrokonaink segélyével — melyre nézve határozott Ígéretet adtak — visszamenőleg is folyósitlatni fognak. A komáromi egyházmegye októberben a püspök helyettes körlevele vétele után tartotta közgyűlését, foglalkozott helyzetünkkel s az előadó indítványát, mely a „s’aíus quo“ kimondását kérte, hogy maradjunk úgy, ahogy vagyunk, egyhangúlag elfogadta. — A többi egyházmegyében pedig kivétel nélkül az az álláspont kerekedett felül, hogy ne reméljünk mi segélyt az egyetemes egyháztól s a külföldtől, hanem inkább a csehszlovák államtól kérjünk anyagi támogatást. Ezt az álláspontot megvilágítja az 1920 október 12 -én meg tartott egyházmegyei gyűlésről a „Ref Egyház és iskola“ lapban közölt tudósítás, mely azt mondja: „Élénk vitát provokált a lelkészek kongrua ügye A kérdés itt a körül forgott: vájjon elfogadjuk-e, illetve követeljük-e a magyar felemelt járandóságokat a csehszlovák államtól, vagy pedig a külföldi prot. egyházak segítségére váiakozzttnk? A gyűlés többsége a jogfolytonosság elvét hangsufyoztatva ama nézetének adott kifejezést, hogy a lelkészi kar a magyar állam jogutódától, a csehszlovák államtól, követeli törvénybiztositotfa illetményeinek kiutalását. Fölkérendő tehát az adminisztrátor püspök ur, hogy az illetmények sürgős kiufalása érdekében a teljhatalmú minisztert keresse meg. A trianoni békekötést a magyar országgyűlés novemberben ratifikálta s attól fogva Magyarországtól teljesen elszakítva, a csehszlovák köztársasághoz tartozunk. Czinke István a tiszáninneni püspök helyettes 1920 december 5-én keltezett felterjesztésére a szlovenszkói teljhatalmú miniszter 1920 december 19-iki válaszában (Lásd Ref. Egyház és Iskola lap 1. szám) Símkovic János kormánytanácsos állal ezeket mondja: „Ami az egykori magyarországi ref. egyház különböző alapjait illeti, azokra a szlovenszkói ref. egyház nem veszítette el az igényeit. Érvényesítse is ezen igényeit likvidálás utján, amely a szlovenszkói és a magyarországi ref. egyházak között keresztül vihető, akár testvéri megegyezéssel, akár pedig a közös jóvátételt bizottság közvetítésével, amely hivatva lesz pártatlanul megoldani ezeket a kérdéseket..." „Azokhoz az alapítványokhoz és intézetekhez, amelvekhez a volt magyar kormányok hozzájárultak államsegélyekkel, ugyanoly mértékben s ugyanazon alapítványokhoz hozzájárul a csehszlovák köztársaság kormánya is . . .* „Az iskolákat illetőleg a kormány előkészítő munkálatokat végez, hogy az összes középiskolákat államosítsa még az elemi iskolák államosítása előtt, mivel egyetlenegy felekezeti iskola sincs, hogy a kormány ma csaknem mindegyiknek a fentaríásához ne járulna hozzá a fentartási költség 50’/® án felüli összeggel, amely esetben pedig, az érvényben levő magyar törvények értelmében joga van az iskolákat állami igazgatás alá venni.“ Ezzel széniben a esi. köztársaság kormánya feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy „a) a ref. egyház hívei tnegszervezkedjenek egy teljésen független szlovenszkói ref. egyházban, amely nem áll semmiféle organikus szervezetben semmifele külföldi ref egyházzal. b) Ez a szervezés keresztül viendő autonom utón, ezen egyház által hozod zsinati törvény alapján. „Ezt a zsinati törvényt vagy átveszi a voit közös egyetemes magyarországi ref. egyháztól vagy maga hoz uj zsmali törvényt. Előbbi esetben hozzá alkalmazva:! a csehszlovák köztársaság viszonyaihoz és törvényeihez. Mindkét esetben azonban e törvények szankcionálva kell lennie a kormány előterjesztésére a cseh szlovák köztársaság elnöke által. c) valamennyi egyházi lisztviselőnek a legalsótól a legfelsőbb fokozatig úgy lelkészi, mint világi részről, ie kel! tenniük a hüségi esküt a esi. köztársaság iráni. d) Egyházt tisztviselő nem lehet más, mint cs!. állampolgár, ügy a volt magyar királyság területén, mint a esi. köztársaságban is érvénves törvények értelmében ettől fogva csak az lehet lelkésszé, aki a esi köztársaság területén elvégezte a Vili évfolyamot, tett érettségi vizsgálatot, leiette az összes előirt vizsgákat s az iíieiékes egyházi hatóság által okleveles lelkésszé nyilváníttatott. E célra a esi. köztársaság kormánya Bratisiavában fém art egy prot. theoiógiai fakultást, a melyen szervezve van 3 magyar nyelvű tanszék, egy a magyar nyelvű evangélikusok számára, 2 a magyar nyelvű ref egyház számára. egy a német nyelvű ev. számára, 6 pedig az ev. szlovák egyház szamára. Magának a ref. egyháznak áll érdekében, hogy lelkész jelöltjei elsajátítsák a hazai szlovák nyelvet. e) A szlovák nyelvű ref. hívek számára megszervezendő külön egyházmegye szlovák istentiszteleti és közigazgatási nyelvvel, anélkül, hogy ezzel megvolnának rövidisve a magyar nyeívti ref. hívek anyanyelvi jogaikban. f) Amiként az ev., tóm. kath., g. kath., úgy a ref. egyháznak is lesz előadója a teljhatalmú minisztériumban,“ A tiszáninneni egyházkerület már 192Ö. dec. 21-én a szloveszkói miniszter utasítása szerint kimondja, hogy „a köztársasághoz csatolt ref. gyülekezetekből önálló egyházkerületet alakit Szlovenszkói tiszáninneni egyházkerület elnevezés alatt, annak élére — a gyülekezetek megkérdezése nélkül maga a közgyűlés — püspököt és főgondrtokot állít .... felhatalmazza lelkészeit és tanítóit az állam iránti hüségi fogadalom letételére .... Megkeresi a kormányt, hogy egyházi tagozatok és hatóságok részére utalja ki mindazokat az állami segélyeket és hozzájárulásokat, amelyeket egyházunk a magyar állam részéről élvezett s ugyanoly mértékben és alakban, amint azt a testvér ev. egyház a maga egészében és tagozatban kapja és élvezi. Az egyetemes magyar ref. egyháznál, a a tiszáninneni anyaegyházkerületnél, az elszakadt egyházmegyéknél s a sárospataki főiskolánál maradt egyházi alapokhoz és alapítványokhoz tulajdonjogát továbbra is fentaríja s azok jövedelméhez igényt formál. A második lelkész képesítő vizsga felvételére leíkészvizsgáló bizottságot alakit . ..“ A tiszáninneniek eljárásukat a kövelke, zőkkei indokolják: .. egyházi életünk szét■ szóródottsága, bajai, lelkészeink és tanítóink ' tájékozatlansága, lelkészei nk és egyházaink egy jó részének nagyon nehéz anyagi helyzete — sürgetőig kívánták az egész vonalon a szervezkedést, ai alkotmányos rend helyreállítását, a bajok orvoslásának megkezdését, a nehéz anyagi helyzet megkönnyítésére vonatkozó munkálatok megindítását „A csehszlovák köztársasági állam kormánya több oly intézkedést tett, különösen* iskola-ügyekben, amelyek egyenesen ellentétben állnak egyházalkotmányunkkal s autonómiánkkal, a kormány kívánságaink és igényeink tárgyalásába bocsátkozni csak önállóan megalakul! egyházkerülettel, illetve az ekként megválasztott egyházi főhatósággal hajlandó. A tiszainneni egyházkerület határozatához hasonlót mondott ki a folyó cv január 27-éo tartóit dunánmli egyházkerület Slovenskóba» levő képviselőinek gyűlése. A dunántúli egyházkerületből Slovenszkóban maradt az egész komáromi egyházmegye 49, barsi egyházmegye 28 anyaegyházza! s a drégely-palánkainak 1—2 gyülekezete. Az egyházkerüieti képviselők nehéz helyzetben voltak, mert a komaromi egyházmegye jan. 26-án tartolt közgyűlésén a „status quo“ t ismételten kimondotta, tehát nem támaszkodhattak az egyházmegyék határozataira, mini a tiszáninneniek Hogy az egyházkerületi képviselőknek a gyülekezeteknek megkérdezése nélkül volt e joguk ily fontos kérdésben határozni s azt a jogot honnan merítették, nem tudom. Az elhangzott érvek ugyanazok voltak* miket a tiszáninneniek hoztak fel s miket Patay Karoly püspök helyettes s Bihary Kálmán főjegyzőheiyeítes nyilatkozataikban említenek. Méltán kérdezhetjük, miért mondta ki a komáromi egyházmegye a status guo-t ismételten ? Én elmondom őszintén, nyíltan, miért hangoztattuk a status quo-t, miként véíekedek, s velem együtt többen. Ebő sorban is kijelentem, hogy egyházaink nehéz viszonyaival tisztában vagyunk Az ét* gyütekezeiem egyike a tegszegenyebbeknek a komaromi egyházmegyében. Fatcrnyos templo műnk tetőzete mar csepeg, úgy az egyház, mint magam is családommal együtt anyagi gondokkal küzdünk napról-napra, az egyház belső bajai itt is megvannak ieijes mértekben, mimmásutt. Másodsorban pedig azt. hogy meggyőződésem, hogy egyházkerületünk mostani vezetősége, mint a tiszáninneniek a legjobb belátásuk szerint járnak él s egyhazunk s fajunk iránti szeretetökhez szó se férhet, de az is meggyőződésem, hogy az adott viszonyokat nem mérlegelték kellőképen, a szervezkedés munkáját elhamarkodtak! Végül azt is kijelentem!, hogy a statusquő hangoztatásával nem a szervezkedés eben vagyunk, sőt azt nagyon is óhsjtjuk, de igenis addig, mig egyes kérdésekben nem látunk tisztán, melyektől függ, hogy miniódon szervezkedjünk, addig célszerűbb a statusquő alapját* állani, mintsem elhamarkodással egyházunk jövőjét kockáztatni. Most pedig hadd mondjam el a magamét; 1. A magyarországi egyetemes ref. egyháztól elszakítottak s rá nezve mi külföldöd vagyunk. Az egyházi törvények Vili i-c. a külföldön levő magyar ref hiuek es egyházközségek gondozásából szói. Ennek as 1. § a, azt mondja, iiogy „A külföldön levő magyar református hívek és egyházközségek gondozását az egyetemes konvent feladata". A vuághabor» előtt úgy Amerikában, mint Romániában voltak magyar ref. egyházmegyék, melyek a konvent fenhatósága alá tartoztak. Hogy as összeköttetés az egyetemes egyházzal fentartható volna-e* nem tudom. Avval is tisztában vagyok, hogy ennek a kérdésnek a megoldása sem tőlünk* sem az egyetemes egyháztól nem függ, hancn» a nemzetközi egyezményektől, a népszövetségtől. Valószínűnek tartom, hogy ilyen vallásügy* kérdésben a nagyhatalmak még nem döntöttek. Tegyük fel az eshetőséget, hogy fentartható volna, akkor a lelkész képzés stb. könnye» megoldást nyerhetne. Ha pedig nem, abba is szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg tiél kirakatait, hol mindenkor a (Chrudim) Goodyear-cipőket. a napi árak mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER .. ii.i -'i wi.inn".................Egységes árak: 59 koronától 299 koronáig.
