Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-09 / 20. szám

Segywenfcetteifik évfolyam. Szerda» 1921. március 9. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár C#eh-ealovák értékben i Helyben ée vidékre postai szétküldésre!: igére érre 60 K, félérro 80 K, negyedévre 15 K. Egyes szem ára: 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYÜLA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr. Sxerkesztöség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Paid a mMM. Amint vezető helyen irtuk, százával jön­nek hozzánk a panaszok, amelyek a most le­folyt népszámlálások közül észlelhető vissza­élésekről szólnak. Íme közreadunk néhányat. Kolta községből az alábbi többszáz alá­írással ellátóit panasz ment a teljhatalmú mi­niszterhez : Teljhatalmú Miniszter Ur! Az 1919-ik évi népszámlálást Kolta köz­ségben egy cseh szlovák revizor felügyelete alatt két helybeli lelkiismeretes és lörvénytudó egyén végezte és ez 80% magyarságot és 20% szlovákságot eredményezett. A f. év február 16. megkezdett népszám­lálás az idegenből ide küldött biztosok által részünkről szemlátomást azon célzattal indítta­tott meg, hogy a fönti arányon a magyarság rovására a népszámlálási törvény világos ren­delkezéseinek célzatos magyarázása és alkal­mazásával változás történjék. Bizonyítja ezt az ide csatolt 1 sz. melléklet, melyből kitűnik, hogy az összeírás kezdetén az egyik biztos egy helybeli birtokos előtt úgy nyilatkozott, hogy a csehszlovák államnak, tehát neki is, mint hi­vatalnokának érdeke, hogy a szlovákság ki­­domboritfassák a községben. Az egész itteni munkálatot ez a törvény­­ellenes, igazságtalan szellem vezette. Már az első nap délelőttjén a biztosok oly viselkedést tanúsítottak, hogy ez a község részéről a törvény értelmében a melléjük adott egy szocialista és egy kisiparospárti kísérőt felszólalásra és protestálásra kényszeritette, mi­nek eredménye nem az volt, hogy a biztosok a törvényes, pártatlan álláspontra helyezkedve folytatták dolgukat, hanem az lett, hogy a nekik alkalmatlan, mert a törvényt .becsülete­sen alkalmaztatni kívánó kirendeltekef maguk, mellől egyszerűen elparancsoiták s a továbbia­kat aztán egész nyakló nélkül, célzatosan az illetőkkel négyszemközt — még sok helyen a családtagokat is kiküldve a szobából — vé­gezték. E fölölt 18-án esfe az általános felhábo­rodás oly nagy lett, hogy a közönség hangos jelenetek után egy képviselőtestületi ülés ösz­­szehivását követelte avégből, hogy ezen testü­let illetékes helyen minden lehetőt elkövessen, i hogy a nemzeti kisebbségi jogokat lábbal tipró eljárás beszüntettessék s egy uj igazságos népszámlálás kezdessék meg. A képviselőtestületi ülés egyhangúlag ho­zott határozatát 2. sz. a. ide csatoljuk, ezen határoz d alapján egy 4 tagú küldöttség a zsupáni hivatalba ment, hol a zsupán ur távollété­ben, a főjegyző elé került és adta, elő a község kívánságait. , Miután az ott kapott ígéret dacára, hogy intézkedés fog történni, — az öszeirás a fönt jelzett módon tovább folyt s mostanáig semmi sem történt. Kénytelenek vagyunk panaszunk­kal és kérésünkkel Miniszter ur elé járulni. Községünk lakossága bátran és határo­zottan állíthatjuk 80%-ban magyar nemzetiségi erzelmü, a 20% szlovákság is csak az által jön össze, hogy a felsőbb vidékekről jött az ideig óráig itt tartózkodó gazdasági cselédség. Nem engedhetjük, hogy községünk magyar jel­lege a nemzeti kisebbségi jogokat alaptörvé­nyekben biztosított szabad köztársaságban né­hány elfogult és szemmel láthatólag magyar gyű­lölettől vezérelt egyén törvényellenes viselke­dése folytán meghamisittassék. Hogy törvénytelenségek történlek, bizo­nyítják az ide mellékelt további jegyzőkönyvek, melyeket csak azért nem küldünk fel százával, mivel nem akarjuk a kedélyeket tovább zak­latni, de azért sem, mert bízunk a Miniszter ur igazságosságában. Tisztelettel kérjük, méltóztassék Kolfa községben egy uj, törvényes alapon mozgó, elfogulatlan egyének által vezetett, terrormentes népszámlálást elrendelni. Kolta, 1921 március 2. (Aláírások.) 1K közöljük a jegyzőkönyvet és Nyilat­kozatot : Jegyzőkönyv. Koila község képviselőtes­tületének 1920. évi február 18 tartott rendkí­vüli gyűléséről. Tárgy: a népszámláló biztosok elleni feljelentés, a jelenlegi népszámlálás meg­szüntetése s uj népszámlálás elrendelése uj biztosokkal. Jelen volta« alulírottak. A község képviselő testületé a község lakosságának kí­vánságára hivatott egybe. Az 1919. évi népszámlálási adatokból vi­lágosan kitűnik, hogy Kolta község lakosságá­nak az évben volt 80 % volt magyar és 20 % szlovák, pedig azon népszámlálás két magyar összeíró biztos és egy cseh revizor által haj­tatott végre. A jelenlegi népszámlálást végző összeíró biztosok és revizor pedig mindannyian szlovák nemzetiségűek, igy a község lakossága nem lát az összeírok személyében elég garan­ciát a magyar nemzetiségiiekkel szemben, azért a község lakosai közül minden összeíró biztos mellé egy-egy községi lakos kirendelését kértük a községi bírótól. Ezen kirendelés meg is tör­tént. A kirendeltek az összeirókkal f. hó 16-án reggeltől délig együtt is működtek, de mivel ezen kirendelt községi lakosoknak az összeirók szabályellenes eljárásai ellen észrevételt tenni bátorkodtak, a revizor a kirendelt községi la­kosok közreműködését beszüntette. A népszám­lálás megkezdése óta folytonos a panasz a községházán az összeíró biztosok működése ellen, akik minden lehetőt elkövetnek arra nézve, hogy községünknek tótul is beszélő, de túlnyomóan magyar anyanyelvű lakosságot szlovák nemzetiségűnek írhassák be. Többek között egyenesen a magyarságot sértő kifeje­zéseket tesznek, egy szóval korteskednek, hogy aki szlovákul tud, szlováknak Írassa magát. Több községi lakos panasza jegyzőkönyvbe vé­tetett, de egyébként is nagyon sok a panasz az összeirók működése ellen. , A képviselőtestület egyhangú határozatá­val határozottan kéri a felettes politikai ható­ságokat, hogy a Kolta községben működő össze­író népszámiálő biztosok és revizor ellen vizs­gálatot indítani, eddigi működésüket semmis­nek nyilvánítani, Kolta községre jiézve uj nép­­számlálást helybeli lakosok közreműködésével elrendelni méltóztassék. Annyival is inkább szükséges ez, hogy a lakosság felizgatott ke­délye helyreállilíassék s az Összeirók által el­követett törvénytelenség a felettes hatóság igaz­ságossága által helyesbítessék és a nemzeti­ségek védelmének érvény szerezhető legyen. Nyilatkozat. Alulírott kinyilatkoztatom, hogy 1921. február 16 házamnál összeírás mi­att megjelent Hulla vagy Hutta Pál összeíró biztos és családomat nem irta előttem össze, „hanem négyszemközt“ zárt ajtók mellett: mi­előtt távozott, azt mondotta nekem, “Ugy-é kérem, mi az állam alkalmazottjai vagyunk és az államnak úgy nekünk is érdekünk, hogy a tótságot a faluban kidomborítsuk“ ezek voltak szóról szóra szavai. Kolta, 1921. február 19-én. Balásy Árpád sk. Az egyes panaszok, amelyeket a minisz­terhez felterjesztettek, igy szólnak; Egyik panaszos élőszóval panaszt emelf i hogy a február hó 16 án megkezdett népszám- I lálás alkalmával a népszámláló biztosok meg | nem jelentek s igy bennünket az összeírásból ; teljesen kihagytak. Családunk hat tagból álló s j mindannyian magyar anyanyelvűek s igy ma­­j gyár nemzetiségűek is vagyunk. A másik panaszos panaszt emel, hogy a j' folyó hó 20-án nálunk járt népszámlátó biztos ; nálam a nemzetiségre vonatkozó rovatot üresen kitöltetlenül hagyta, mert én magamat magyar nemzetiségűnek vallottam. — Hogy mi célból hagyta a nemzetiségre vonatkozó rovatot üre­sen, nem tudom, de én azt hiszem, hogy azt előttem lett volna kötelessége kitölteni, hogy í lássam, hogy_ milyen nemzetiségűnek ir be. A harmadik élőszóval panaszt emel, hogy a február hó 21-én nálunk járt népszámláló ! biztosnak úgy magamat, mint kiskorú testvé- i reimet magyar nemzetiségűnek vallottam be, í de a biztos mindennek dacára tót nemzetisé­­| günek irt bennünket. Azt, hogy milyen nemze­tiségűek vagyunk, a biztos dacára annak, hogy az kötelessége lett volna, meg sem kérdezte, de mivel én tótul beszéltem vele^virt mind­annyiunkat tótnak, dacára annak, hogy én ha­tározottan kívántam, hogy magyar nemzetiségű­nek Írjon bennünket, mert beszélünk ugyan tótul, de az anyanyelvűnk magyar. A negyedik élőszóval panaszt emel, hogy a folyó hó 16-án este nálam járt egy népszám­láló biztos, s annál a kérdésnél,/ hogy mi a nemzetiségem, én azt feleltem, hogy magyar, ő erre el kezdett magyarázni nekem, hogy miért mondom, hogy magyar vagyok, csak mondjam egész bátran magam, tótnak, nem lesz semmi bántódásom és beirt, hogy tót vagyok, úgy­szintén gyermekeimet is, dacára annak, hogy úgy magamat, mint gyermekeimet magyarnak vallottam. Az ötödik élőszóval panaszt emel, hogy a folyó hó 17-én nálam járt népszámláló biztos azon kérdésére, hogy mi a nemzetiségem, azt feleltem, hogy magyar, a biztos ennek dacára zsidó nemzetiségűnek irt be azért, hogy zsidó vallásu vagyok. Ez rám nézve sérelmes, mert lehet a vallásom zsidó, de az anyanyeívem magyar, tehát a nemzetiségem is magyar. A hatodik: élőszóval panaszt emelnek, hogy a folyó hó 16-án Kollár Józsefnél meg­jelent népszámlálási biztos a nemzetiség meg-Milus János és vegytisztító Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. 1

Next

/
Thumbnails
Contents