Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-09 / 20. szám
Segywenfcetteifik évfolyam. Szerda» 1921. március 9. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár C#eh-ealovák értékben i Helyben ée vidékre postai szétküldésre!: igére érre 60 K, félérro 80 K, negyedévre 15 K. Egyes szem ára: 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYÜLA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr. Sxerkesztöség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Paid a mMM. Amint vezető helyen irtuk, százával jönnek hozzánk a panaszok, amelyek a most lefolyt népszámlálások közül észlelhető visszaélésekről szólnak. Íme közreadunk néhányat. Kolta községből az alábbi többszáz aláírással ellátóit panasz ment a teljhatalmú miniszterhez : Teljhatalmú Miniszter Ur! Az 1919-ik évi népszámlálást Kolta községben egy cseh szlovák revizor felügyelete alatt két helybeli lelkiismeretes és lörvénytudó egyén végezte és ez 80% magyarságot és 20% szlovákságot eredményezett. A f. év február 16. megkezdett népszámlálás az idegenből ide küldött biztosok által részünkről szemlátomást azon célzattal indíttatott meg, hogy a fönti arányon a magyarság rovására a népszámlálási törvény világos rendelkezéseinek célzatos magyarázása és alkalmazásával változás történjék. Bizonyítja ezt az ide csatolt 1 sz. melléklet, melyből kitűnik, hogy az összeírás kezdetén az egyik biztos egy helybeli birtokos előtt úgy nyilatkozott, hogy a csehszlovák államnak, tehát neki is, mint hivatalnokának érdeke, hogy a szlovákság kidomboritfassák a községben. Az egész itteni munkálatot ez a törvényellenes, igazságtalan szellem vezette. Már az első nap délelőttjén a biztosok oly viselkedést tanúsítottak, hogy ez a község részéről a törvény értelmében a melléjük adott egy szocialista és egy kisiparospárti kísérőt felszólalásra és protestálásra kényszeritette, minek eredménye nem az volt, hogy a biztosok a törvényes, pártatlan álláspontra helyezkedve folytatták dolgukat, hanem az lett, hogy a nekik alkalmatlan, mert a törvényt .becsületesen alkalmaztatni kívánó kirendeltekef maguk, mellől egyszerűen elparancsoiták s a továbbiakat aztán egész nyakló nélkül, célzatosan az illetőkkel négyszemközt — még sok helyen a családtagokat is kiküldve a szobából — végezték. E fölölt 18-án esfe az általános felháborodás oly nagy lett, hogy a közönség hangos jelenetek után egy képviselőtestületi ülés öszszehivását követelte avégből, hogy ezen testület illetékes helyen minden lehetőt elkövessen, i hogy a nemzeti kisebbségi jogokat lábbal tipró eljárás beszüntettessék s egy uj igazságos népszámlálás kezdessék meg. A képviselőtestületi ülés egyhangúlag hozott határozatát 2. sz. a. ide csatoljuk, ezen határoz d alapján egy 4 tagú küldöttség a zsupáni hivatalba ment, hol a zsupán ur távollétében, a főjegyző elé került és adta, elő a község kívánságait. , Miután az ott kapott ígéret dacára, hogy intézkedés fog történni, — az öszeirás a fönt jelzett módon tovább folyt s mostanáig semmi sem történt. Kénytelenek vagyunk panaszunkkal és kérésünkkel Miniszter ur elé járulni. Községünk lakossága bátran és határozottan állíthatjuk 80%-ban magyar nemzetiségi erzelmü, a 20% szlovákság is csak az által jön össze, hogy a felsőbb vidékekről jött az ideig óráig itt tartózkodó gazdasági cselédség. Nem engedhetjük, hogy községünk magyar jellege a nemzeti kisebbségi jogokat alaptörvényekben biztosított szabad köztársaságban néhány elfogult és szemmel láthatólag magyar gyűlölettől vezérelt egyén törvényellenes viselkedése folytán meghamisittassék. Hogy törvénytelenségek történlek, bizonyítják az ide mellékelt további jegyzőkönyvek, melyeket csak azért nem küldünk fel százával, mivel nem akarjuk a kedélyeket tovább zaklatni, de azért sem, mert bízunk a Miniszter ur igazságosságában. Tisztelettel kérjük, méltóztassék Kolfa községben egy uj, törvényes alapon mozgó, elfogulatlan egyének által vezetett, terrormentes népszámlálást elrendelni. Kolta, 1921 március 2. (Aláírások.) 1K közöljük a jegyzőkönyvet és Nyilatkozatot : Jegyzőkönyv. Koila község képviselőtestületének 1920. évi február 18 tartott rendkívüli gyűléséről. Tárgy: a népszámláló biztosok elleni feljelentés, a jelenlegi népszámlálás megszüntetése s uj népszámlálás elrendelése uj biztosokkal. Jelen volta« alulírottak. A község képviselő testületé a község lakosságának kívánságára hivatott egybe. Az 1919. évi népszámlálási adatokból világosan kitűnik, hogy Kolta község lakosságának az évben volt 80 % volt magyar és 20 % szlovák, pedig azon népszámlálás két magyar összeíró biztos és egy cseh revizor által hajtatott végre. A jelenlegi népszámlálást végző összeíró biztosok és revizor pedig mindannyian szlovák nemzetiségűek, igy a község lakossága nem lát az összeírok személyében elég garanciát a magyar nemzetiségiiekkel szemben, azért a község lakosai közül minden összeíró biztos mellé egy-egy községi lakos kirendelését kértük a községi bírótól. Ezen kirendelés meg is történt. A kirendeltek az összeirókkal f. hó 16-án reggeltől délig együtt is működtek, de mivel ezen kirendelt községi lakosoknak az összeirók szabályellenes eljárásai ellen észrevételt tenni bátorkodtak, a revizor a kirendelt községi lakosok közreműködését beszüntette. A népszámlálás megkezdése óta folytonos a panasz a községházán az összeíró biztosok működése ellen, akik minden lehetőt elkövetnek arra nézve, hogy községünknek tótul is beszélő, de túlnyomóan magyar anyanyelvű lakosságot szlovák nemzetiségűnek írhassák be. Többek között egyenesen a magyarságot sértő kifejezéseket tesznek, egy szóval korteskednek, hogy aki szlovákul tud, szlováknak Írassa magát. Több községi lakos panasza jegyzőkönyvbe vétetett, de egyébként is nagyon sok a panasz az összeirók működése ellen. , A képviselőtestület egyhangú határozatával határozottan kéri a felettes politikai hatóságokat, hogy a Kolta községben működő összeíró népszámiálő biztosok és revizor ellen vizsgálatot indítani, eddigi működésüket semmisnek nyilvánítani, Kolta községre jiézve uj népszámlálást helybeli lakosok közreműködésével elrendelni méltóztassék. Annyival is inkább szükséges ez, hogy a lakosság felizgatott kedélye helyreállilíassék s az Összeirók által elkövetett törvénytelenség a felettes hatóság igazságossága által helyesbítessék és a nemzetiségek védelmének érvény szerezhető legyen. Nyilatkozat. Alulírott kinyilatkoztatom, hogy 1921. február 16 házamnál összeírás miatt megjelent Hulla vagy Hutta Pál összeíró biztos és családomat nem irta előttem össze, „hanem négyszemközt“ zárt ajtók mellett: mielőtt távozott, azt mondotta nekem, “Ugy-é kérem, mi az állam alkalmazottjai vagyunk és az államnak úgy nekünk is érdekünk, hogy a tótságot a faluban kidomborítsuk“ ezek voltak szóról szóra szavai. Kolta, 1921. február 19-én. Balásy Árpád sk. Az egyes panaszok, amelyeket a miniszterhez felterjesztettek, igy szólnak; Egyik panaszos élőszóval panaszt emelf i hogy a február hó 16 án megkezdett népszám- I lálás alkalmával a népszámláló biztosok meg | nem jelentek s igy bennünket az összeírásból ; teljesen kihagytak. Családunk hat tagból álló s j mindannyian magyar anyanyelvűek s igy maj gyár nemzetiségűek is vagyunk. A másik panaszos panaszt emel, hogy a j' folyó hó 20-án nálunk járt népszámlátó biztos ; nálam a nemzetiségre vonatkozó rovatot üresen kitöltetlenül hagyta, mert én magamat magyar nemzetiségűnek vallottam. — Hogy mi célból hagyta a nemzetiségre vonatkozó rovatot üresen, nem tudom, de én azt hiszem, hogy azt előttem lett volna kötelessége kitölteni, hogy í lássam, hogy_ milyen nemzetiségűnek ir be. A harmadik élőszóval panaszt emel, hogy a február hó 21-én nálunk járt népszámláló ! biztosnak úgy magamat, mint kiskorú testvé- i reimet magyar nemzetiségűnek vallottam be, í de a biztos mindennek dacára tót nemzetisé| günek irt bennünket. Azt, hogy milyen nemzetiségűek vagyunk, a biztos dacára annak, hogy az kötelessége lett volna, meg sem kérdezte, de mivel én tótul beszéltem vele^virt mindannyiunkat tótnak, dacára annak, hogy én határozottan kívántam, hogy magyar nemzetiségűnek Írjon bennünket, mert beszélünk ugyan tótul, de az anyanyelvűnk magyar. A negyedik élőszóval panaszt emel, hogy a folyó hó 16-án este nálam járt egy népszámláló biztos, s annál a kérdésnél,/ hogy mi a nemzetiségem, én azt feleltem, hogy magyar, ő erre el kezdett magyarázni nekem, hogy miért mondom, hogy magyar vagyok, csak mondjam egész bátran magam, tótnak, nem lesz semmi bántódásom és beirt, hogy tót vagyok, úgyszintén gyermekeimet is, dacára annak, hogy úgy magamat, mint gyermekeimet magyarnak vallottam. Az ötödik élőszóval panaszt emel, hogy a folyó hó 17-én nálam járt népszámláló biztos azon kérdésére, hogy mi a nemzetiségem, azt feleltem, hogy magyar, a biztos ennek dacára zsidó nemzetiségűnek irt be azért, hogy zsidó vallásu vagyok. Ez rám nézve sérelmes, mert lehet a vallásom zsidó, de az anyanyeívem magyar, tehát a nemzetiségem is magyar. A hatodik: élőszóval panaszt emelnek, hogy a folyó hó 16-án Kollár Józsefnél megjelent népszámlálási biztos a nemzetiség meg-Milus János és vegytisztító Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. 1