Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-02 / 18. szám

1921. március 2.

„Komáromi Lapon"

3. oldal.

ügyéről. Fel is tűnt ez mindenkinek a------gyűlés után. Az útlevél a kereskedő részére sohasem politikai okból szükséges. A kereskedő üzleteket köt, vagy közvetít, munkája semmilyen vonatkozásban sem érinli a politika határait. Az útlevél, a szabad mozgás, a kereskedelem vérkeringésének elengedhetlen követelménye és ennek korlátozása súlyosan érinti a kereske- i delem érdekeit. Az adók, a folyton fokozódó közterhek hogyan legyenek viselhetők a kereskedő osztály részéről, ha azokat nem ellensúlyozza az üzleti forgalom? Üzleti forgalompedig hogyan fejlődhetnék ki a határvárosban, ha a túlsó oldal fogyasztó közönségével érintkezni úgyszólván nem is lehetséges.

Eddig abban a véleményben ringattuk magunkat, hogy a Duna összeköt bennünket a túlsó oldallal, álmodtunk, mert arra ébredtünk, hogy a Duna túlsó partjától egy a Csendes Óceánnál is nagyobb víztömeg választ el, a mellyel látszólag a „Sóhajok hídja'“ az összekötő, de tényleg az elválasztó kapocs.

Ezek nem érzelmi szempontok, nem is politikai kérdések: ezek rideg üzleti vonatkozások, de amelyek létérdekét képezik helyi kereskedelmünknek. A zsupán kormánybiztos ur, ha ezeket a kívánságokat nem hallót la is a kereskedők közgyűlésén, melyek a kereskedők* minden kongresszusának állandó tárgyát képezik, szerezzen tudomást igy a nyilvánosság utján, hegy mi fáj a kereskedő osztálynak és magas állásánál és hatalmánál fogva hozza meg a gyógyító balzsamot sebeinkre, mielőtt teljesen elvérziink.

Ha nincs kereskedelem, nincs ipar, nincs adózó — felbomlik az állam,

S. B

Hadirokkantak figyelmébe.

A sztövenszkói hadirokkant hivatal felhívása.

A sziovenszkói országos hadikárosu'takról gondoskodó hivatal közli a következőket:

A hadikárosullak jelentkező iveiket, melyek a hivatalba beérkeznek, egyíöl-cgyig nem eléggé j iratokkal szerelték fel. A hadikárosultak saját ér- ! deklikben figyelmeztetnek, hogy az özvegyi, t árva és szülői járulékok iránti kérvényükhöz a i következő bizonyítékokat mellékeljék:

1. A kérvényezők illetőségi bizonyítványát j 1920 január 1-jei hatállyal.

2. Az özvegy vagy árva házasságlevelét, ! avagy erről anyakönyvi kivonatot, ha a kérvényezők szülők, úgy azok az eleset! (elhalt vagy eltűnt) fiú keresztieveiét.

3. A férj (fiú) eihaitáról szóló halotti bizony!.ványí (hivatalos bizony it ványt), eltűnés esetében megerősítő iratot a katonai részparancsnokságíól, melynél az illető szo'gáií, esetleg az országos kaío.iai parancsnokságtól (melynek alárendeltjei a kerület, honv. sib. parancs nokságok), melynél az eltűnt katonai szolgálatba lépésekor nyilvántartásba lett véve, illetőleg a kérvényező utolsó belföldi lakhelye szerinti illetékes országos katonai parancsnokságtól, avagy járásbíróságtól annak esetleges megállapítása végeit, vájjon a fölérendelt had bíróságnál nem téteteft-e meg a halotti nyilvántartás, esetleg ez iránti rendelet kiadása végett.

Felvilágosítást az eltűntekről, avagy a hadifogságban lévő volt katonák haláláról, esetleg jelenleni tartózkodásukról egyedül a Csehszlovák Vöröskereszt 1. szakosztálya ad (Prága, IV., Hradca-ny. Várlépcső 5. szám).

4. A törvényes együttélésről szóló községi bizonyítványt, avagy, hogy'a fiú hozzájárult a szülők eltartásához s hogy nőtlen vagy nős volt e? Hány gyermeket hagyott hátra.

5. Gyermekek keresztlevelét, avagy anyakönyvi kivonatot s clctbenléíük igazolását.

6. Árvaszék megerősítését a gyermek cl nem iáíottságárói, feltüntetve a gyám nevét (gyámhatározatot).

7. A családhoz tartozó, közös háztartásban élő összes személyek foglalkozásáról, keresetéről és jövedelméről szóló megerősítő nyilatkozatot (a munka megerősítését)

8. Községi bizonyítványt a kérvényező va gyonáról (pontosan megadandó az érték és a kiterjedés). Vagyontalansig észtében mellékelni a szegénységi bizonyítványt,

9 Ha a kérvényező szülők még nem töltötték be a 60 életévüket, orvosi bizonyítványt kell csatolni.

10, Ha törvénytelen gyermekek is vannak, ?

piße£e3%aj2/2aj2

CLZLOfcriJOLfe, teilte CL

rmnjyxégufe joteat tcLCtanate,

<9

csatolandó az árvaszék bizonyítása, hogy az elesett, elhalt vagy eltűnt törvényes atyának van elismerve s mily arányban volt köteles eltartásukhoz hozzájárulni.

11. Ha a férj, avagy fiú otthon halt el, csatolandók a bizonyitékok, hogy mint katona (utolsó szabadságievele), vagy mint rokkant (rokkantsági okmány) balt el.

Ezen bizonyítékok nélkül a járulékok megállapítása nem lehetséges.

Europa jovoje f

A veszedelmes üdülök. — A szmirnai front problémája. — A rövid éleid francia kormányok. — A német mumus.

Az orosz csapatoknak a beszarábiai fronton való koncentrálásáról a románok már megkapták a megnyugtató magyalázatot. Csicserin kijelentette, hogy az összpontosításnak semmi más célja nincsen, mint -a csapatoknak enyhébb Mintájú vidékre való elhelyezése. Mint utólag megállapították, a besszarábiai határon összevont csapatok legnagyobb részét Krimiéből vezényelték a román határra. Ez ellentmond tehát Csicserin kijelentésének, mert hiszen, ha csak enyhe klímáról van szó, akkor igazán a Krim félsziget a legalkalmasabb üdülőhely. Valamivel csak meg kellett okolni a szokatlan katonai mozdu’aíokaf és Csicserin elviárs ezt meg is tette a maga módja szerint. Romániának azonban minden, csak kellemes nem lehet kél bolsevista hadseregnek az üdülésé határainak közelében. Ennek folytán egyre másra küldi csapatait Ukrajna felé. Ha pedig Csicserin elvtárs emiatt kérdést intéz Bukaresthez, akkor a román kormánynak nem sok fejtörést okozhat a válasz; egyszerűen kijelenti, hogy Románia is csak üdülni küldi katonáit az enyhe besszarábiai kiima alá. Csak aztán ebből a kölcsönös üdülésből nagyobb baj ne essen Mert a nagy üdülésből kifolyólag már is történt egy-egy parázs verekedés.

Á török nacionalisták úgy látszik komoly akciót kezdenek Szmirna ellen. A görögök annak idején még Venizelosz uralma alatt nyolc hadosztályt szállítottak partra Szmirna városa előtt az entente álla! biztosított terület megszállására, részben pedig a szorongatott ententecsapatok tehermentesítésére. Kemalnak a túlerő elől vissza kellett vonulnia és később teljesen nyugta’aniíási vállalkozásokra szorítkozott majdnem minden hadművelete ezen a fronton. Venizelosz bukása óta az entente tudvalevőleg megvonta kegyét Görögországtól és ezt érezteti a kisázsiai fronton is. Az entente dip'orrratái már több izbon annak a véleményüknek adlak kifejezést, hogy a legjobb volna megegyezni a iörök nacionalistákkal, ezt különösen Anglia és Olaszország diplomáciája jelentette ki ismételten. Most, hogy Görögország kegyvesztett lett, ez a kívánság még sürgetőbb lelt, mert felteszik, hogy M úszta fa Kemal némi területátengedés révén kibékíthető lesz. A ierületátengédési terv természetizeriiieg azt jelenti, hegy az entente a saját érdekszférájában levő területből' semmi!, vagy a legrosszabb esetben igen keveset enged ál, ellenben máséból annál többet. Most itt van kéznél a „szegény rokon“ Görögország, ezzel a rakoncátlan és engedetlen állammal fogja tehát a számlát kifizettetni.

Konstantin király azonban nagy hadvezér és megeshetik, hogy egymaga az általa szervezett hadsereggel fogja mégis sakkban tudni tartani az entente legveszedelmesebb ellenfelét, Musztafa Kemalf, az entente nagy szomorúságára.

A francia kormányokról eddig sem lehetett azt állítani, hogy hosszú életűek. Még a boldog békeidőkben is Franciaország parlamentje nyelte el a legtöbb kormányt.

Leygues kormánya az adott viszonyok között tulajdonképen hossabb ideig élt, mint ahogy remélték, mert Franciaország kormánykerekét ma vezetni nem a legegyszerűbb- mesterség. Ehhez egész államférfi kell és Leygues minden volt, csak erélyes kormányfő nem. Az aztán más kérdés, hogy az őt követő államférfiak szerencsésebb kézzel fognak e munkához látni. A versaillesi szerződés nemcsak Németországra zúdított súlyos terheket, hanem a francia politikusokra is. — Semmiből nem lehet aranyat préselni és a francia államférfiakra sok esetben ilyen feladat hárult. Azt kívánják tőlük, hogy a szerencsétlen versaiilesi szerződésnek még ama követeléseit is kíméletlenül hajtsák végre, amelyekről már megállapították, hogy végrchajthatatlanok. Londonban és Rómában már régen megbaiátkoztak azzal a gondolattal, hogy ahol a viszonyok úgy kívánják, (Ltkimének az írott belüktől. A franciák azonban buldogg módjára harapnak beJe abba a szerencséden papirrongyba és mert a belátásosabb szövetségesek nem hajlandók árkon-bokron át követni őket, egyszerűen saját kormányukat vonják emiatt fele-lösségre. Ha a franciák sokáig ragaszkodnak ehhez a módszerhez akkor bizonyára íövidesen egyik kormány követi majd a másikat, mert nem tehető fel, hogy az olaszok, de kiváltképen a praktikus angolok, változtatnának bevált módszerükön, nem kutat sokáig olt, ahol semmi sincs.

Ludendorf által sugalmazott terv a boísevizmus letörésére méltán feltűnést keltett mindenül!. Először azéit, mert kitűnik, hogy az entente mégis kiváncsi a nagy hadvezér véleményére, báimint is igyekeztek lekicsinyelni I udenfcrf katonai értékét; másodszor pedig kitűnik, — amivel különben már mindenki régen tisztában volt, — hogy tulajdonképen csak Németország tudja végképen szivendöfni Lenint Moszkvában. Ezt különben Hoffmann tábornok, Lipót bajor herceg volt vezérkari főnöke, más fői mában már régebben proponálta. Franciaország természetesen ellene van, mert Párisban nyomban rémképeket látnak, mihelyt Németországban néhány emberrel többen visznek puskát a vállukon. De bármint is idegenkednek a franciák Németország segítségét igénybe venni a boisevikok ellen, mégis csak kénytelenek lesznek a német erőket is számításba vermi majd, amikor végre komolyan szó lesz arról, Leninnel végleg leszámolni.

MIMI tonlos szgíBp vár Rit-föii

EágBlÉP.

A lengyel kereskedelmi egyezmény. — Textilt, konfekciót, rövidárut naftát, üveget, faárut, zománcedényt kapnak Lengyelországtól. — Kirchmayor lengyel államtitkár nyilatkozata. —Gieswein Sándor ismét Varsóba utazik.

Becsből Írják a lengyel kereskedelmi bizottság, amely a budapesti magyar lengyel