Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-02 / 18. szám

a. BKomáromi Lapok** lit! mirei«? £. vele a nemzetgazdasági s vqlq a közélelmezési érdekeket különösen. Ma már a kisbérietek elrendezésére ki­küldött gazdasági felügyelők is látják, hogy a terv rossz. Hogy a paraszt, ha földhöz jut, nem műveli azt olyan intenziven, mint azt a jó­­minőségü föld megérdemelné, ha ugyan egyál­talán ambicionálja, hogy az valóban teremjen is egyáltalán valamit. Bebizonyosodott azonban, hogy a hegyi lakók az igy szerzett kisbérietek legjobb szántóit — saját primitiv gazdálkodási rendszerüknek megfelelőleg — szinte máról hol­napra legelőknek formálták át. Legelőket csi­náltak a prima szántókból, amelyeknek a fej­lődés hosszú századaira volt szüksége, hogy szántóvá lehessenek. Tehát vissza az őstermé­­szeíhez t.. 1 ■< Hogy most Srobár Pozsonyban uj blok­kal próbálkozik, amellyel régi tervét meg­mentse, az lehet egyéni vállalkozás, de az okultak után az eredeti terv már nem jöhet 1 Kereskedőink közgyűlése. A Komáromi Kereskedők Testüieíe feb­ruár 25-én az ipartestület tanácskozó tennél csaknem teljesen megtöltő testületi tagok rész­vétele mellett tartotta meg rendes évi közgyű­lését, melyen a zsupán kormánybiztos is meg­jelent, kinek látogatását az elnöklő Fried Jenő testületi elnök köszönte meg, ez alkalmai meg­ragadva arra, hogy tőle a kereskedők ír unká­jának, törekvéseinek támogatását s a kereskedői tevékenységet megbénító bajok orvoslását kérje. A zsupán válaszában kijelentette, hogy súlyt helyez arra, hogy a kereskedők boldogu­lása biztosiitassák s hogy a kereskedelmi elet a rendes mederbe visszaterelődjék. Az elnöki megnyitó keretében a veszteség súlyának mélyen érzett fájdalmával emlékezett meg az elnök a város volt polgármesterének Domány Jánosnak gyászos haláláról, meghajtva dicső emléke előtt a kereskedők elismerésének s hálájának zászlaját. Indítványára a közgyű­lés kcgyeletes érzelmeinek kifejezéseid emlé­kezetét jegyzőkönyvében megörökítve, a jelen­­voltak felállásával tisztelte meg* Ezután letárgyalta a közgyűlés a napirend tárgysorozatát. Az elnöki jelentés, számadások és költségvetés egyhangúlag tudomásul vét Uek, zajosabb vita csak az indítványok tárgyalását kisérte, melyek között különösen a harmad­osztályú kereseti adóval egzisztenciájukban sú­lyosan megtámadott kereskedők -orvoslást kö­vetelő panasza az elkeseredés feljajduló hangját váltod i" ki. A közgyűlés azon álláspontra he­lyezkedett, hogy amennyiben a sérelmet szen­vedett adózók a törvény állal engeded jogor­voslatok kihasználásával megnyugtatást nem nyernek, úgy a testület a teljhatalmú miniszter­nél az adókiméleti idő engedélyezése iráni kül­döttség ufján már előterjesztett kérelmet meg­újítja, s felkért a kormánybiztost is e kérése támogatására. Az elnök ezenkívül ígéretet tett az iránt is, hogy a felszóiainlási bizottság el­nökét a kereskedők válságos helyzetéről infor­málja. A vasárnapi munkaszünet d. c. 10 óráig kért felfüggesztését célzó indítvány tárgyában a közgyűlés az iparhatóságnál leendő kérvénye­zési határozta el. A nagy kérdések azonban, melyek meg­oldásától a’pangó, visszafejlődött kereskedelem talpraálíitása függ: az országhatár megnyitása, a hidforgalom szabaddátétele, uílevélügy és te­lefonhasználat korlátainak megszüntetése, me­lyek mai kezelése a kereskedőt lenyűgözi, nem találtak a közgyűlés tagjai közt szószólóra, jól­lehet az elnök az ülés berekesztése előtt felhí­vást intézett a testület jelenvolt tagjaihoz, hogy aki közérdekű dologban a felszólalás jogával élni kíván, jelentkezzék. — Ügyvéíü határidőnapló kapható Spitzer Sándor könyv- és papirkeres kedéqébets Komárom, Nádor-utca 29. II Jókai fiaiéi III. lm — 1921. február 27. — A Jókai Egyesület harmadik hangverse­nyének kiváló érdekességet adóit egy Komá­romból elszakadt zongoraművésznőnek: Áczél Erzsinek fellépte, melyét nagy várakozás elő­zött meg. A művésznő ké'ségtefenül igazolta a várakozást és minijén reménységet felülmúlt \ azzal, amit nyújtott. Egy teljesen kiforrott és befejezett művészi egyéniség bontakozott ki ezen az estén előttünk a maga mélységében és tel­jesen megértjük a meleg fogadtat isi, mely ké­sőbb formális ünnepléssé szélesölt ki. Szerencsés napja volt ez az este is a Jó- \ kai Egyesületnek és sikereit ismét gazdagította 1 egy minden izében sikerült hangverseny em- j lékével. v s Az est hősnője kétségkívül Aczél Erzsi urhölgy volt, aki nagy műgonddal összeállítóit I műsor keretében mulatta be művészetének i/.- * mos fejlődését. Mi leánykoriban hallottuk utol- j jára, az akkor még tehetséges és szorgalmas j műkedvelőt, most évek múlva a művésznőt j iáijuk viszont, meglepően szédületes az a ha- j ladás és az a munka, melyet végzett. Bach D. moll Prelude-jében már mindjárt I meggyőződhetett az igazi zeneértő arról, hogy a művésznő beli atolt a darab minden elrejtett j szépségébe, amely az a vad a nők előtt örökre : láthatatlan marad. A,nchézségekkd tuiiiaiinozott ; zongoradarab nagyszerű dinamikája és játékának ; fölényes biztossága mindenkit meggyőzött \ arról’ hogy igazi mil vésziélekkel van dolgunk... : Mozart poeíikus C moll Phantasie je is teljes szépségében bontakozott ki előttünk, de zene- .; tudását Chopin haja m tsan felépített H. moll szonátájában ragyogtad a, ahol finom billen Esc j nagyszerű űrtechnikája há’ásan érvényesüllek. A melancholikus első tétel poé/ise, majd a következő scherzo játszi könnyedsége és a fi­nale hatásosan felépített dinamikája gyöngyözve •foiy,t ujjai siói és a közönség lelkesedéséi vál­totta ki, mely ismételve és újólag kihívta és , eíhalmozta tetszésének minden jelével. De nagyszerű művészi egyénisége Beet- ! bőven míepreíálÁsába-a domborodott ki a maga eredetiségében és el ruga Jó báj, lebilin­cselő és átlátszó tisztaság jellemezte úgy a G dur Rondo t, mint a nyomában felhangzó scherzo-szerü Rondo a capricclo-í, melyeknek ; ragyogó koloritje teljes tényében tündökölt előttünk. Schumann hatalmas Aufschwung-jó- j ban is meggyőzőit arról, hogy biiiemésének ; színei és modulációi kinőttek a középszerű­ség kereteiből. Bartók Béla eredeti nép­­zencgyöngyei fejezték be a változatos és ní­vós inthort, melyeket éles ritmus érzékkel és elmélyedő fölfogással játszott jellemző a kö­zönség megértésére és leikestilésére, hogy fél tizenegy órakor, színié álnia'os figyelemmel maradt együtt és hallgatta a művésznő kivéte­les szépségű játékát, mely teljesen lebilincselte figyelmét úgy, hogy á hangverseny végén is ülve maradt várva a ráadást. Meglepően gazdag és fejlett technikája csillogó virtuozitással érvényesült a művésznőnek, kit szülő városa zeneéríő közönsége forró erréseível öleit körül ez eslcn. A hangverseny másik szereplője, Oláh Gyula hangversenyénekes a közönségnek ked­ves ismerőse még abból az időből, amikor Mezei Béla társulatának volt jel.es baritonistája. ‘Oláh Gyula terjedelmes és eléggé színes hang­anyaggal rendelkezik, énektudása sem minden­napi. Schubert hires Vándor-át adta'elő beve­zetőül, mélyen átgondolt előadásban. Magasabb fekvésű hangjai lágyak és moduláltak. Nagy hatást ért el Tarnay fülbemászó Miliórá-jával és főleg Schumann Két gránátosával, melyet meg is kellelt ismételnie. Offenbach ismert Sajaadala gyakorlottabb kólói aturát feltételez. Gondosan kidolgozott előadásban hallottuk Löwe Órá-ját, ezt hatalmasan megkomponál dalt, melynek minden szépségét élvezni tudtuk. Erőteljes volt Stojáqovits Bordala is a Ninon operából, mclylyel nagy hatást ért cl- A .kö­zönség igen sokat tapsolt a művésznek és kihívásokkal mutatta meg tetszését. Á művész Kurucz János dalköltő földink Piros rózsa' festő rózsa eiinű dalával, lovába:i Férfit ha elfog a bánat citnö dalokkal ■ hálálta meg a rokonszenves és meleg tapsokat. Aleg keli még emlékeznünk Rauscher László kíséretéről, aki az énekszámokat könnyed technikával igen megértőén kísérte. A tehetsé­ges, fiatal zongoristának is jelentős része van az est sikerében. A hangversenyen szép számú és disziing­­vált közönség jeíent meg, amely egy kellemes zenei est benyomásaival távozott a imitur­­paloíáből. A kuiiurház. hatalmas hangverseny zon­gorája különösen érvényesült ez estén. A kereskedők kívánságai — Amiről a közgyűlésen nem cselt szó. — A Komáromi Kereskedők Testületé köz­gyűlésén a zsupán-kormánybiztos is megjelent. A közgyűlésen megjelent kereskedővüág ezt a megértés egyik örvendetes jelensége gyanánt fogta fel és jó iuiási kelteit a végrehajtó hálá­lom érdeklődése a kereskedők körött, akik igen nagy bajaik orvoslását remélik és sürgetik. A zsupán-kormánybiztos személyesen is meggyőződhetett arról, hogy a Komáromi ke­reskedők komoiy munkát .végeznek, elsősorban súlyt helyeznek a kereskedelmi tisztességre es arra, hogy megélhetésük biztosítása mellett a köznek is hasznára legyenek és a város érde­keit, fejlődését előmozdítsák. Teszik ezt ma oly módon, amely őket ntár-már iérir-.ben fenyegeti. A közterheket nagy •részben viseli vállai» a kereskedő osztály. A mostan létesített harmadosztálya keresetadó kivetése kizárólag ezt az osztályt sújtja. Tud­juk azt, hogy az állami adó kivetése különösen -Komáromban milyen súlyos községi terheket von maga után De ezt is megnyugvással vi­selnék és fogadnák kereskedő társaim, ha mód és alkalom nyílnék számukra forgalm u kifejtem, egyszerűbben fogalmazva: üzleteket kötni. Ámde jól tudja valamennyi lakosa a vá­rosnak azt, hogy ezen a téren, sajnos, vissza­fejlődtünk. A hid elzárással ennek a városnak az ütőere van elvágva. Sem a vasúti összeköt­­ieiés nem javult, sem a közigazgatási átkapcso­lások nem hozták meg a várt eredményt, mely i a város kereskedelmének csendes dekadenciá­jára, haldoklására vezet. A párkányi járást vas­­: úti összeköttetései Érsekújvárhoz kapcsolják és . Kontárom fő piacától a gesztesi járásiól el van i vágva. Nézzen körűi bárki, és meggyőződést . szerezhet ezek igazságáról. Három éttermünk ! van, egyik üresebb, mint a másik. Ezekből csak egy tart pincért, a két másodikban ezt a I tulajdonos és háznépe végzi el. A boltokból a ; kereskedelmi alkalmazottakat el kell bocsátani, nincs forgalom, nincs üzlet, nincs élet váro- i sunkban. Nem a szemérmes pénz bújik el, de a \ népitek nincs keresete és munkája, tehát vá­­j sárolni nem képes, holott már minden cikknek \ kezd leszáilani az ara egyes szakmákat kivéve, j Nincs forgalom és nincs pénz, nagy az j üzleüelenség. Nincs forgalom, mert vasúti ösz­­; szeköttetésünk nem jó, es még ma ott sem tar­­í tutik, ahol a háború első időszakában voltunk. Óriási baja a kereskedő osztálynak a [ Danahid elzárása. A túloldal vevő közönsége í erre a városra van utalva és a kereskedelem I is ennek a viszonylatnak megfelelően reudez- i kedett be. Az igy elvesztett vevő közönség j pótlása sehonnan sem következett be. A helyi í kereskedő osztály létérdeke azt követeli, hogy i a Dunahid forgalma megnyittassék és a közle- i kedés azon éj jel-nappal szbbad legyen. A gyűlésünkön nem esett szó a kereskedő osztály másik súlyos sérelméről sem : az útlevél rr IPO szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg StMlii&er Eornél és"fsa* kirakatait, hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipöket. Bag=aiiw,w-;u:,;l'tL> . i.-<egységes órak: 59 koronától 299 koronáig. I i J

Next

/
Thumbnails
Contents