Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-02 / 18. szám
lagfYfmketteiife évfolyam. 18. szám. Szerda, 1921. március 2. KOMAROMI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Bafoptess ér Csei-Ktlovók értékben 3 Helyben és vidékre postai szétküldéssé! : tféK évre 60 K, félérre 30 X, negyedévre 15 K. Egyes szám árai 70 fillér. A nemzetiségi elnyomás miot intézmény, sokáig nem álihat fenn, a centralizáló politika, mely a hegemóniára törekszik és ennek a célnak a szolgálatába állítja a kormányzati hatalmi és erőtényezőket, csak addig tarthatja magát, mig a józanabb és nyugodfabb belátás kerül többségre. Ennek az Útja máris egyengetve látszik, a statárium javaslat sorsával, melyet le kellett venni a napirendről. Statáriumot állandósítani, talán még sem lehet demokratikus felfogásnak minősíteni. h\\ láttunk például demokratikus államot statárium nélkül is. Azok, kik ma ezt a politikát irányítják és a -cseh hegemóniára esküsznek, nem számolnak a népek leikével. Tulajdonképpen Potemkin falvakat építenek, ahol külsőleg jólét és boldogság uralkodik, de a színfalak mögött összeszokott ököllel álltnak a statiszták. Benes hiába épili ki a diplomácia utján a szövetségeket, ha idehaza nem keresi azokat, ha az elnyomott népfajokra nem számíthat elkövetkezendő komolyabb esetekre. A népek lelke még a politikai szabadság korlátozását is inkább hajlandó eltűrni, mint kulíurája megcsorbítását és lefokozását, különösen, ha az alacsonyabb kultúrája nemzetiségek utján történ.k, akik képtelenek pótolni kultúrájuk fensőbbségével az elveit kuliurszabadságot és értékeket. A vérben forgó szemű nacionalizmus első müve volt mindent eltörölni a föld színéről, ami a régi állami berendezettségre emlékeztetett. Ennek a homályosan látásnak a szcmoiu eredményeit most látjuk a maguk sivárságában jelentkezni. A tanítóképzőket eltörölték, de az ezernyi magyar tanítóság utánpótlásáról nem gondoskodnak. Holott a magyar iskolában csakugyan nem lehet légionáriusokat alkalmazni, nemcsak nemzetiségi szempontból, de az iskolához fűződő kuüurkövetelméryeknél fogva sem. Sorra beszüntették a magyar középiskolákat és mit látunk: a rideg statisztika számai azt kiáltják szét világgá, hogy a csehszlovák középiskolákban egy ötödrésze, vagy még ennyi sem maradt a tanuló ifjúságnak. Százezer magyarra sem esik egy középiskola, holott a szlovák területen minden huszonötezer lakosra középiskola jut. Ternré- ' szelesen rég magyar, most elcsehesitett közép- ! iskola, amelyet európai színvonalra a leócsárolt : magyar kultúrpolitika fejlesztett. Ez csak egy adat a magyar faj és nem- ' zetiség elnyomásához, de világosan beszél. Lát- i nivaló, hogy a mai állapot sokkal rosszabb az j előbbinél és visszafelé haladunk, mint a rák. j A lenyomott magyar intelligenciát ilyen eszkö- í zökkel elnémítani nem lehet, az keres és talál j módot arra, hogy magát regenerálja és a gya- ’ korlati életben érvényesítse. A belátás politikája mindezt nenv titkolt aggodalommal szemléli. Nem a magyarnak, de a szlovák autonómia minden híve. A szlovák autonómia tehát a magyarság politikai törekvéseit korántsem keresztezi. Az autonómiák közös jellemző vonása a türelem és megérlés politikája. Ezt eddig csak hangoztatták, de nem gyakorolták. Az autonómia hívei a kulturális szabadság mellett a Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL 6YÜLA. őr. Szerkesztő: BARABYAY JÓZSEF úr. politikai szabadság álláspontjára is állanak és a magyarságnak ebben az adott helyzetben ném nehéz választania. iz tiny sajti Mr rotam ir Msprsrszlgrél. j A World és Tribune tudósításai. — Magyar - | országot okvetlenül segíteni kell! — A magyar Shakespeare kultusz dicsérete. Az amerikai sajtó eddig áilandóan ellen- I szenves hangon irt Magyarországról. A legj nagyobb lapok rosszindulatú híreket és ferdi- i léseket közöltek a magyar közállapotokról és | úgy állították be az amerikai közvélemény előtt, mint Eurrfpa legfeketébb, legvisszamaradottabb Balkánját, amely megérdemelte szomorú végzetét. Az amerikai lapoknak ez a kárörvendő és a viszonyok nemismerésére valló hangja, most hirtelen megváltozott és a két legnagyobb lap a Newyork World és a Newyork Tribune i szokatlan melegséggel a következőképen írja le j a magyar közállapotokat: A Newyork World többek között igy ir: „A múlt hónapban a magyar vasutak busz nap alatt csak három napig közlekedtek. Nincs ' Magyaiors2ágnak szene s ezért az iskolák is ■ zárva vannak Budapesten. A lakások nyolcvan j százaléka füíetlen és a hivatalnokok az iroí dákban, az iizleli alkalmazottak téiikabátban í végzik munkájukat. A gyerekek kizárva az ! iskolából, már október óta otthon fagyoskodnak, j A lakosság testi ellenállásra annyira leromlott, ; hogy a járványos betegségek igen elhatalmas• kodnak. Ha a gyors segítség nem érkezik, ez ! lesz Magyarország legszomorubb tele a háború ! kitörése óta. A háboiu befejezte előtt Magyarországnak j ötven hatvan szép, nagyvárosa volt, ma alig I nyo!c-tiz. A régi magyar városokat levágták j Magyarország politikai területéről s a lakosság j a megmaradt városokba menekül, amelyek ezért ; túlzsúfollak. A lakásokért nagy küzdelem folyik, j Ennek következménye az, hogy a. városok j tőszomszédságában „vagonlakó városok“ ala- I kultak és szerteszét a megmaradt kis Magyar- i országon sok ezer ember él Waggonbau. A ; waggonlakók nagy része a jobb, műveltebb i osztályhoz tartozik, — sok bíró, tanár, tönkre: ment kereskedő akad közöttük és ezek a kis Magyarországon nem kaphatnak alkalmazást. És ha kapnak is, fizetésük olyan kicsi, hogy nem élhetnek meg. A korona értéke olyan végtelenül alacsony, hogy nincs vásárló ereje. Rendes időben öt korona volt egy dollár, nia 630! Egy magasrangu állami tisztviselő fizetése évi 50 dollár! Aáagyarországot megfosztották bányáitól, ereőitől és megmaradt földművelése nem pótolhatja azt, ami elveszett. Gyors külső segítség keli, mert különben az ország elvész. Minden késedelem katasztrófáiig.“ I A Tribune ezt írja: „Magyarország a tél hidegében szén nélkül j • áll. A vasúti forgalom megbénult, a hivatalok j fütetlenek, az iskolák be vannak zárva, — de j a színházak játszanak. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kádor-o. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kttldeadlfc; Kéziratokat nem adunk vissza, hie«jelenik mimlen szerdán és azeafciirm. Nyolc színház játszik, a műsor Shakespearetől le egészen az operettekig. A magyar Nemzeti Színháznak régi Shakespeare-kultusza van és hetenként két Shakespeare előadás i* van, mindig zsúfolt házak előtt. A háború minden nyomorúsága és baja sem ölte ki a magyarok müvészetszeretét. Magyarország, bár évszázadokon át a világ csatatere volt, mindig megtartotta a művészet és kultúra iránt érzett nagy tiszteletét. Talán ez a tisztelet mélyebb is lett és megerősödött a magyar nemzet küzdelmeiben. A magyar művészeket jól ismerik Amerikában s Amerika mindig szívesen fogadta a magyar Írókat, zenészeket, festőket.“ A mint ebből látható, az amerikai két nagy lap minden politikai vonatkozást kerül, de fontos az, hogy már ir Magyarországról. Eddig ez szinle érthetetlen volt, mig most már tudomásul veszi, hogy Budapest a világ Shakespearerkuituszának egyik központja. Szétforgácsolni minden egységet, amely tömegével nagyobb arányokat mutat, mint azt az egy családhoz fűzhető megélhetési igény megengedhetné: ez volt a jelszó, amely a csehszlovák állam bölcsőjénél a bábákat foglalkoztalta. S a bábák igyekeztek is érvényt szerezni ennek, ahol arra csak egy parányi alkalom is kínálkozott. A forradalmi idők közszelleme, amely a hirtelen fellángolt szocialista tanok terjedésével tartott lépést, nem is térhetett ki jóformán e szociális követelések elől. Egymást követték a próbálkozások, ahol az elméletet a gyakorlati életbe átkényszeriteni törekedtek. Igen átkényszeriteni, mert a legtöbb ilyen kísérlet mindjárt a kezdet legelején maga mutatta meg, hogy lehetnek dolgok, amelyek a sorok közül szépen csendülnek elő, de amelyek a való élet middennapi igényeit gyökerében maguk támadják meg akkor, ha a kivitelt erőszakolják. Ma már meg lehet állapítani ezt a földbirtok reformról is. Fölállították a maximumokat, amelyeken túl birtok egy kézben nem maradhat, a többi a földnélküli Jánosoké, az. eddig? nincses földmunkásé legyen. Legyen ! És mert kimondták, hát úgy is lett. A nagy gazdaságok szép szántói, már bevetett, bemüvelt parcellái egymás után vándorolnak át az úgynevezett kis kényszerbérletekbe. A kiosztás körül még az volt a hibák legkisebbike, hogy az igy ebek harmincadjára került föld uj gazdája nem a földnélküli Jánosok sorából került ki, hanem azt a kisgazda kapta. Ez legalább igájával, ekéjével, boronájával meg tudta művelni, termését be tudta művelni, termését be tudta takarítani. De a földnélküli Jánosoknak a hiányzó földön kívül hiányzott mindene, nem volt esetleg még egy rossz kapája sem, úgy, hogy minden szerszám, igavonó, szekér, eke, borona stb. stb. hijján az uj gazda megállóit uj birtoka fölött anélkül, hogy valamit is kezdhetett volna vele ... Ma már kezdik belátni az illetékes körök, hogy a kényszerbérletekkel, kisajátításokkal, éppen azt az ütőeret veszélyeztetik a legközvetlenebbül, amely az államok testében az életerő legfőbb közvetítője, hogy veszélyeztetik MJIhq lanAC ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. * ■ =—j
