Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-08 / 66. szám
isLooiárotni Lapok" 1920■ szépiarnbér 8 ö'cMl. A zsupán helyettese i em térhetvén ki a szocialista párt követelése élői. a törvényhatóságot kedden, szeptember 7-ére délután 3 őrára hívta össze. Jellemző, hogy a zsupán, -aki az egész politikai kavarodást csinálta, elutazott, de azért tapintatlan és. tájékozatlan, intézkedéseiért a felelősség teljesen őt terheli. A szocialista pírt tehát, melynek több kinevezett tágfa lemondott a mégbizásról, ma bevonul a városházára. Merész vállalkozás és súlyos felelősséggel jár. A város fentartó elem, az ipar, kereskedelem, az adőzók teljes kirekesztésével hogyan lehet anyagi kérdésben határozni, azt elképzelni sem tudjuk. Mert csak nem fogják elképzelni á szocialista pártvezetőségben azt a naivitást a varos adózó közönségéről, hogy a bevonása, megkérdezése és meghallgatása nélkül hozott határozatokat, amelyek a zsebébe nyúlnak, érvényeseknek elismerjen. Ha ez így volna lehetséges, akkor csakugyan nem élnénk jogállamban, akkor keserves.munkával szerzett vagyonunk Csáki szalmájává válnék anélkül, hogy ez ellen jogorvoslatunk lehetne. Ezt a kérdést veíeííe fe! a Komárom Városi Párt szervezete és vezetősége is a miniszter elölt, akihez táviratot intézett a zsupánhelyettes törvénytelen közgyűlés összehívása ellen, mely a zsupán kinevezéseinek jogerőre emelkedése előtt történt. A felebbezés elintézéséig a vá ősi törvényhatóság magán társaság és . nem hivatalos testü'et, amely törvéuyek alapján alakult meg. Ez a társaság csak a zsu pán két balkezü intézkedése alapján kapott életet, nem törvényes származású és nem tesznek határozatai sem azok és Így senkit sem köteleznek. Meri vágj'van törvény, vagy nincsen. Ha az az elv érvényesül, hogy a régi törvények érvényesek, amelyek kifejezetten nihzsenek hatályon kívül helyezve, akkor ezt tartsák is be. Tartsák be a rendeleteket is. ízeket azonban nem tartották be a törvényhatóság megalakításánál, teliát az nem törvényes. A törvények és rendeletek betartása azonban egyformán kötelező és pedig nemcsak az adózó közönségre nézve, hanem a szocialista pártra, sőt a zsupán-kor- ! mánybiztosra is. Miért éhezik a nép. — Szakérteleinnéíkiili vezetés következményei Mint már jelentettük, a szlovenszkói és ruszinszkói \ ám molnárok országos szövetségének f. é. július 18-án Pösíyénbett megtartott országos kongresszusán hozott azon határozatára, hogy amennyiben a vámőrlési dij f. évi aug. 1 -ig nem rendezhetik, a malomtulajdonosok üzemüket beszüntetni és malmaikat a hatóság rendelkezésére bocsátani lesznek kénytelenek. A kongresszuson a kormány képviseletében jelen volt Zeman és Heindl miniszteri tanácsosok és dr. Sevcik az Országos gabonahivatal vezetője megígérték, hogy a vám őrlés dijának a megváltozott termelési viszonyoknak megfelelően való megállapiíása a moinárszövetség vezetőségével ez év augusztus 1-ig letárgyaltat^ s Julius 15 ig visszamenőleg rendeztetni fog. Felszólították a szövelséget, hogy ezen ügy kormánykörökkel való ietárgyalására három vezetőségi tagot jelöljön ki. Azóta mintegy két hónap telt el, de a kormány, illetve annak képviselője, Zeman miniszteri tanácsos nem tartotta szükségesnek, hogy ezt a Szlovenszkó és Ruszinszkó közélelmezésének egyik legfontosabb kérdését ígérete szerint elintézze annál kevésbé, mert a teljhatalmú minisztérium sajtóosztályának közlése szerint Zeman miniszteri tanácsos, a gazdasági hivatal főnöke julius 26-án szabadságra utazott, a helyettesítésével megbízott Heindl miniszteri tanácsos pedig szintén nem tartotta szükségesnek ez ügyben mihamarább határozatot hozni. Dacára annak, hogy a moinárszövetség elnöksége az őrlési dij mihamarábbi megállapítását erélyősen szorgalmazta, a kormánykörök intézkedése késett, úgy hogy az országns molnár szövétség augusztus 16-án Kassán megtartott választmányi gyűlésen azt a határozatot volt kénytelen hozni, hogy amennyiben a vámmolnárok jogos és a pöstyéni kongresszuson a kormány képviselői áltál is indokoltnak elismert követelései nem teljesítetnek, úgy szeptember 5-cn megálíanak Szlovenszkó és Ruszinszkó összes malmai. Ezen határozatra a Szlovenszkói Gazdasági Hivatal részéről a molnárszövetségnek oly értelmű nyilatkozat adatott'át írásban, hogy a vámmolnárok ügye f. é. szeptember 2-ig elintézést nyer. Szeplember 2 án ezen írásbeli kijelentés alapján öszszegyülíek Pozsonyban Szlovenszkó és Ruszszinszkó vámmolnárainak vezetői, hogy a miniszterrel, illetve gazdasági hivatallal ügyüket letárgyalja. Ezen a napon, dacára annak, hogy a .kiküldőitek meghívója déli 11 ó.ára szólt, senki sem fogadta a küldöttséget, míg végül sikerült annak Zeman ministen tanácsost a ministeriumban megtalálni, ahol az a molnárszövetség elnökségét fogadta is. Zeman miniszteri tanácsos a küldöttséget és annak eléje terjesztett s általáno?ságban jogosnak elismert követeléseit egykedvűen és gúnyos mosolylyal fogadta és azt Ígérte, iiogy másnap, midőn már Prágával érintkezésbe .lép, a molnárság kérése teljesítve lesz. Bár a tárgyalásra kiküldőit vezetőségi tagok tudatában voltak annak, hogy ez az ügy nem a prágai, hanem a pozsonyi minisztérium által intéztetik él, belementek abba, Iiogy a következő napon fognak határozatot hozni. Másnap 3-án újólag megjelentek Parthon Emilnél, a Gabonahivatal vezetőjénél, aki halogatóig szintén másnapra 4-ikére ígérte az elintézést. A molnárság látva azt, hogy kormánykörök nem foglalkoznak komolyan jogos ügyük elintézésével, bír Zeman miniszteri tanácsos és Parthon vezérigazgató is elismerték a molnárság követeléseinek jogosságát, hogy végre Szlovenszkó és Ruszinszkó közönsége is lássa, hogy a kormánykörök nem foglalkoznak a közélelmezésre nézve rendkívüli fontossággal biró kérdés rendezésével és hogy magáról a felelősséget elhárítsa, a nyilvánossághoz fordult érdekeinek jogos védelmére és abból a célból, hogy. a -közönség végre belássa, hogy amennyiben a malmok üzemüket kénytelenek lesznek beszüntetni, úgy ez nem a malmok hibájából történik, hanem egyedül a vezető körök hanyagságának tulajdonítható. Erre Zeman minisderi tanácsos és Parthon, a gabonahivatal főnöke azzal felelt, hogy felolvasott a molnárság élőit egy a hírlapi közlemények behatása alatt készült olyan rendeletet, amellyel a molnárokon bosszút állni akarván, őket a statártális rendelet alapján kényszeríteni akarja üzemük fenn tartására a régi, ezelőtt egy évvel megállapított őrlési dijak mellett, ellenesetben pedig a molnárok letartóztatásával s üzemüknek a vármegyei gabonahivatafok áital történő azonnali átvételével fenyegetett. • Ehhez a magunk részéről a következő megjegyzést kell fűznünk: Régóta tapasztaljuk, Szlovenszkó közélelmezésének legfelsőbb irányítása hozzá nem értők kezében van letéve és éppen ebből következik minden fennakadás, amely a nép élelmezésének folytonosságát lehetetlenné teszi. Ez, a megtörtént eset is mutatja, hogy milyen lehetetlen egyének kezében van letéve Szlovenszkó lakosságának élelmezése, amidőn olyan rendileteket, amelyeket az uj termés előtt 2—3 hónappal meg kellett volna hozni, nemcsak hogy nem készítik el, hanem a rendelet kiadására és végrehajtására hivatott egyének szabadságra mennek s utódjukat sem bizzák meg a rendeletek elkészítésével. Amidőn már az erre hivatott hatóság kiad egy a molnárszövetség tagjait köfelező nyilatkozatot arra, hogy a rendeletet bizonyos ideig a molnárszövetséggel karöltve elkészíti, akkor is hallgató politikát folytatnak és amidőn a nyilvánosság is tudomást szerez munkájuk komolytalanságáról, akkor egyesek egyéni hiúságból olyan rendeleteket hoznak, amelyek helyüket meg nem állhatják és a közélelmezés hátrányára vannak. Tessék megvizsgálni, hogy alapos-e a molnárság követelése, melyet mi a magunk részéről jogosnak ismerünk el, annyival is inkább, mert amig a nagy malmok őrlési dija a folyó évi campagnia nézve 39 K-ban lett megállapítva, addig az aránytalanul kis tőkével és kedvezőtlenebb üzemi viszonyok között dolgozó kis malmok 22 koronáért jlem dobozhatnák, hanem még 39 koronánál is drágábban. És’ha ezt megvizsgálták, akkor tessék ez ügyben dönteni, nem pedig egyes emberek egyéni boszuja által indíttatva a közélelmezésré nézve sérelmes rendeletéket kiboésáfani. De jogodnak tartjuk a molnárság követelését már csak azért is, mert hiszen mi, ami helyi viszonyainknál is meggyőződtünk arró', hogy a gabona állami kezelése háromszor annyiba kerül, mintamenynyiért a kormány Sziovénszkó 3000 molnárát őrölni kényszeríteni akarja. Lehetetten helyzetnek tartjuk, hogy amíg pl. a 185 koronás árpi 247 koronás árban kerül a fogyasztóhoz a kormány istápoiá&a mellett, tehát az állami kezelésért nem kevesebbet mint mm.-ként 62 fC-dt számítanak, ugyanakkor a kis malmok őrlést dija 22 koronában áilapittaíik meg. A hivatalos körök nemcsak a molnárok körmére nézzenek, hanem igyekezzenek az állami kezeléssel járó költségeket lényegesen leszállítani. Ami pedig letartóztatással való fenyegetést illeti, a demokratikus állam alap el vétóéi nem tarthatjuk összeegyeztethetőnek a statáriális rendeletnek oly módon való kihasználását, hogy ez által tisztess'ges kisiparosokat arra kényszerít, hogy üzemüket veszteséggel folytassák, tehát kenyérkeresetüktől fosztják meg. A molnároknak, mint a többi kisiparosnak is joguk van a tisztességes megélhetéshez annyival is inkább, mert ezen ,kisüzemeknek állami kezelésbe va'ó vétele egyrészt teljesen lehetetlen, másrészt pedig az üzemeket lényegesen megdrágítaná, ami . megint csak a fogyasztó közönséget sújtaná érzékenyen. Megyei Sitii® és i hözinég. A nemzeti' kisebbségi jogok semmibevétele és arculverése szemeink élőt folyik: a magyar közigazgatás nem is lassanként, de elég gyors ütemben változik át cseh közigazgatássá A megyeházáról szélnek eresztik a magyar alkalmazottakat és esetiek ülnek 'be a helyükbe, de korántsem azért az éhbérért, amelyen a magyarokat tartotta a kormány, hanem zsíros pótlékokkal tesznek szolgálatot a cseh nacionalizmusnak, amelynek titkos célja ennek a szinmagyar vidéknek elcsehesitése. Azokat a magyar tisztviselőket, akiket nem bocsátanak el, mert analfabétákkal nem tudják őket pótolni, havi hatszáz koronával fizetik, jogvégzett, egyetemi képzettségű diplomás embereket, akik 16—17 éven á: készültek pályájukra. Olyan cseh alkalmazottak,akiknek kvalifikációja az igazolványos altiszti képesítésben merül ki, k tszer annyi fizetés melleit végzik a „magyar“ közigazgatást. Ezt a szocialista kormánynak sovén nacionalizmusára hozzuk fel bizonyítéknak, amely a munkás és munkás közt ilyen éles különiböztetéseket von még nagyobb dicsőségére a szociáldemokrácia azon szép elvének, hogy egyenlően végzett munka egyenlően díjazandó. Természetes, hogy a közönség csak régi kipróbált tisztviselőiben bízik és azokhoz fordul minden ügyével-bajával. Ezek azu'án túl vannak halmozva munkával, mig a vármegye ,,uj urai“ kényelmesen végzik kis dolgaikat, mert annyian vannak, hogy. egymást kerülgetni kénytelenek a szűk hivatalos szobákban. Jó volna, ha dr. Jámnicky volt zsupán ur, aki szerint a közigazgatás, iudíkatura és iskolázás ezen a területen feltétlenül' magyar marad, körülnézne Komáromban és elveit, programját látná a gyakorlati kivitelben. A közönsé.r, amely érintkezni kénytelen például az útlevél osztályban a cseh tisztviselővel (mert ezt az osztályt csak egy-két hétig bízták magyar tisztviselőkre) német nyelven beszél. És ezt roppant hélyteleniii teszi. Magyar embernek minden hivatalban magyarul kell és szabad beszélnie, mert nekünk a magyar közigazgatásból engednünk és jogainkat feladni vagy elalkudni nem szabad. Ez magyar terület, ahol a magyar nyelvnek ezeréves jogai vannak, itt a közigazgatás soha cseh nem volt. A cseh-szlovák állam tartson minden cseh alkalmazott mellett magyarul is értő tolmácsot, vagy pedig hagyja meg hivatalukban a magyar alkalmazottakat. Ez a sovinisztának látszó álláspont semmivel sem sovénebb és elfogultabb, mint a hivatalos cseh álláspont, amely arra helyezkedik, hogy a közönség tanuljon mag csehül az ide beballagott hivatalnokok kedvéért. A közönségre vár az a feladat, hogy jogait érvényesítse. Sérelmeinek, panaszainak adjon nyíltan is minden alkalommal kifejezést, A közönség eleven lelkiismeretét,. a megyei törvényhatóságot, a közigazgatási bizottságát elnémították és feloszlatták. Csak a magyar sajtó az, ahol a panaszok egy kis töredéke a nyilvánosság elé juthat, ha ugyan azt a cerfkíra meg nem akadályozza, Menni Iliül eiip.
