Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-08-25 / 62. szám
ieiyvene^yetHk évfolyam* &2i&zám. Szerda, IS2Ö« augusztus 25> Előfizetési ar heiyfcen és vidékre : Ctek-tzlovsk értékbeli : Tgisz évre 56 K, f. ' e S8 K, negyedévre 14 K. Egj’és szám ára: 60 fillér. , Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkálárs :• BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: tvádor-u, 29., hová úgy a iap szellemi rászéjt illető közleményei; a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldi Kéziratokat nem adunk vissza. Mijje’en'k minden szerdán és szombaté mint én3 k. li iiiill lepi Mii ügye egvuíta! az egész magyarság ügyévé lesz, amely ebből az esetből nagy tanulságokat vonhat le. Ezek az alkalmazottak hittek és bíztak a kormányigéretekben s ime, a következmények azt mutatják, hogy ezekben bízni nem szabad. Titkos meüék- Kormánvok intézkednek a kormány kebelében és de/.avuálják az émberies felfogásáról és liberalizmusáról ismert minisztert. A magyar tisztviselők és a magyar közönség azonban nem lesz a páncseh kormányelőadók játékszere és kísérleti nyuia. Ehhez semmi kedvünk nincsen. Mert ha Komáromban csehül rendezik be a közigazgatást, ezzel megszegik a békeszerződést, mely a kisebbségek nyelvi jogait elismeri. Hogyan fognak érintkezni a csehül tudó beamlerekke! a csallóközi és udvardi magyarok, ha ügyesbajaikban a vármegyeházánál megfordulnak ? Micsoda rövidlátó po ;!ika így provokálni a békésen tűrő magyarságot! Mit szól ehhez a megértés politikáját hirdető köztársasági elnök ? Vegyék tndomásul, hogy igy nem lesz béke, ilyen támadásokat a magyarság könnyen fog visszaverni, mert ha az^alaptörvényeket felrúgják, lesz rá módunk nekünk is a jó példát követni. Hát olyan erős a cseii-szlovák állam, hogy belső harcokra van minden áron szüksége? Vagy olyan szép a balkáni példa, a jugoszlávoké és a románoké, akik a magyar tisztviselőket kiutasilotlák, hogy Európa közepén is utánozni kel) ? Mit szól majd ehhez a művelt Európa ? Roppant tévedés a kormányzat körében, homály az agyvelőkben ez a rendszer, amely alattomos elnyomással és egyes társadalmi osztályok kedvezményezésével akar kormányozni. Ez a Jánus arc nem őszinte v.és nem fogunk neki hinni. Az eibocsátandó megyei alkalmazottak pedig üljenek íróasztalaik melielt egész nyugodtan: az ő igazságos és jogos ügyükben az utolsó szót még nem mondták kiIni iDapprfSadi M István kiiáfy toH Irta: Mohi Adolf. Azon rendelkezésekhez, melyekkel Mária Terézia királyné a magyar nemzetnek kedveskedni igyekezett, tartozott az is, hogy Szent István király ünnepét Bécsben is megtartsák, „solenni pompa", még pedig mindenkor a szent király ünnepét köveiő vasárnapon. A magyar szentbeszéddel kapcsolatos bécsi ünnepséget eleivel az „am Hof“ nevű templomban rendezték, amely akkor a jézustársasági atyáké volt s mellette állott a rend fogadalmas háza is, (Domus proíéssionum.) Mikor a rendet föloszlatták, a magyar ünnepség a malíai lovagrend szent Jánosról nevezett kis templomába, a Kaáner-sírasse derekára vándorúit és ifi maradt 1793 lg. 1794-íőí kezdve a kapucinusok templomában fölvet le a magyar ünnepség. A „Nemes Magyar Nemeinek“ ezen. „bétsi nemzeti jeles Inneplése" alkalmasint 1760-ban vette kezdetét. Pray írja 1771 -ben „solenni pompa pro more cefebratur"'. Azontúl zavartalanul folytatódott, nemcsak az alapító királyné alatt, hanem még Józsii császár idejében is. Az első zavar !803 ben állott be, mikor Napoleon elfoglalta Bécset és egy ideig maga is itt lakott. Efclfor Becsben a szent István király ünnepségét elnyomták s helyette aug. 15-ért Napoleon iievenapjáf ünnepelték meg nagy fénnyel. A nagyobb megszakítás azonban a mi szabadságharcunk után következett, mikor is a bécsi magyar ünnepek 12 évig (1849 — 1860) egészen szüneteltek. Viszont: haladás számba vehetjük azt a változást, hogy 1889-tői kezdve a bécsi magyar Ünnep mindig szent István király napján, aug. 20 án folyik le a bécsi hivatalos magyar körök jelenlétében. A nyomtatásban megjelent első ilynemű bécsi prédikáció 1769-ből való-és Róka János váci kanonok tartotta. Szól pedig ez a szentbeszéd nagyon szellemesen a szent király „szentül hada- és adakozó kezének tsudájá“-ról. Nyomatott Győrbe Streibig könyvnyomtátó által.“ Ez a prédikáció azért is nevezetes, mert okul szolgád Pray Györgynek arra, hogy 1771-ben kiadja szerit István király dicsőséges szent jobbjáról szóló hires értekezését. A legközelebbi nyomtatott bécsi prédikáció csak 1785-ben következeit. Ezt P. Hermplsus (More György) nevű kapucinus tartotta, aki magát a borítékon igy nevezi: „a T. N. Magyar nemzetnek e Tsászári Városban időbeli Prédikátora." Máskor meg igy: „Lelki Tanítója.51 Ezentúl még két. ízben nem adták sajtó alá a bécsi magyar prédikációt; t i. 1786-ban és 1828-ban. Ez utóbbinak kéziratát a bécsi kapucinusok őrzik. Tartotta: A. R. D. N. N. ex instituto sublimi, (se. sti. Aagustini.) Rajta van e megjegyzés is: Cosícío typis non prodiit. E kettő kivételével S785-ÍŐ1 mai napig minden megtartóit szentbeszéd sajtó alá került. A legritkábbak közé tartozik az 1787-iki, melyet Fuksz 1. nevű szónok tartott s tudtunkkal csakis a győri nagy könyvtárban található. A nyomtatásban megjelent szent Istvánnapi bécsi magyar prédikációk száma, az ideivel együtt, éppen 120. A szónokokat mindig a bécsi kapucinusok jelölik ki s gondoskodnak a prédikációk kinyoniatásáról is. A szónokok díszes sorában nagynevű egyénekkel sűrűn találkozunk: Győr egyházmegye is igen nagy szánni pappal van képviselve. Ezeket névszerint is fölsoroljuk: 1792. Tsida József győri pap, Sopronyi szent 'Györgynek plébánosa. 1801. Somogyi Leopold győri Kanonok és Plébános. 1805. Balogh Sándor szent Albert Püspök és Mártírról neveztetett győri Prépost és Kanonok. 1807. Májer Ferentz N. győri Kanonok T. Posega vm-nek Tábla Birája. 1813. Sághy János császári plébános és al esperes. 1817. Feltinger István győri megyebeli Mihály Mezővárosnak Plébánosa. 1821. Horváth András Téti Plébános a Győri Megyéből. 182S. Tóth József a győri papnevelő háznak al-igazgatója. 1826. Kováts József győri Kanokok. 1829. Síánkovils győri kk. 1831. Kis Pál győri Megyebeli Pap, a Cs. K. Theresianumi Nemes akadémiában a Magyar Nyelvnek és Literaturának Professzora, több tudós társaságok tagja. 1^32 Felfiger István győri kánonok. 1835. Müller Károly Tatai Plébános gs Kerületi AÍ- esperes. 1833. Kis Tata: Tatay János (Lövői plébános). 1872. Dr. Bertha János györmegyei áidozár es kétíielyi esperes-plébános. 1876. Hérjts Antal gy. é. m. cinfalvi plébános, sz. sz. ülnök és sopronm. Kismarton kér. órsz. képviselő. 1886. Bqbieter Ignác zurányi plébános. 1888. Nagy Antal győr-e. m‘. áidozár, szőnyi plébános, i891. Hérics Márton gy. e. ni. áldozópap, ászári plébános. 1895. Dr. Giesswein Sándor gy. e. in. áldozópap, püspöki titkár, sz. sz, ülnök. 1896. Hérics Márton gy. e. m. áldozópap, ászári plébános. 1897. Rudnay Alajos gy. e. ni. áidozár. 1916. Dr. Hász István győri hittudományi főiskolai tanár. Ezekhqz számíthatók még: 1846. Sterne Ferdinánd fejértemplorni plébános, kér. aiesperes stb. 1898, Fetser Antal pápa tb. káplánja nagyváradi 1. sz. bibornok, püspöki irodaigazgató titkár, mint olyan egyházi egyének, kik utóbb szintén az egyházmegye kötelékébe kerültek. Az összes magyar segéd- és kezelőszemélyzet elbocsátása. — kegy ven családnak a nyomorba taszítása. — A zsupán valamennyinek átvételét biztosította. — Dr. Jamniczky kijelentései. — Becsapták szegényeket. — Megmozdul a magyar társadalom. A múlt hétfői napnak is megjött a maga szenzációja: dr. Folkman zsupán kijelentette a megyei magyar segédhivatali alkalmazottak nála járt küldöttségének, hogy szeptember 1-töi állásaikból elbocsátja őket a kormány és állami szolgásaiba nem veszi át. Ez megvilágítva úgy hangzik, hogy azokat, akiknek nyugdíjra igényük van, nyugdíjazzák és pedig a törvény szerint régi illetményeik alapján. Ez a leghoszszabb szolgálati idővel bitó irodatisztre nézve sem jelent többet évi 2500 koronánál. A kormány bizonyára fog hozzá mellékelni olyan talányfejiést is vagy kabalát, mely megmondja, hogyan lehet gyermekekkel havi 200 K nyugdíjból megélni. Mintegy negyven család keresete szűnik meg ezen intézkedés folytán, akik közt az irógépkezelőnők is benne vannak, mert csak szlovák és cseh alkalmazottak lehetnek ezentúl a a megyeházán. Dr. jamnicky Ottokár kormánybiztos 1919. év február havában elsőnek a megyei alkalmazottaktól vette ki az engedelmesség! fogadalmai, akik azt le is tették, mert ebben a magyar kormány nem akadályozta meg őket. Nagy beszédet mondott akkor és ígért minden szépet és jól: magyar kultúrát, magyar nyelvű közoktatást, magyar judikaturát és magyar közigazgatást ezen a területen, ahol mindez „egész természetes, hogy más, mint magyar, nem lehet." Azóta egy kis viz lefolyt a Dunán, Jamniczky dr. némi kis népszerűségi görögtüz fénye világításában eltávozott Komáromból, küldöttségek marasztották s ő nem maradt. Csak kijelentéseit hagyta hátra politikai végrendelet gyanánt, melynek mi vagyunk szomorú örökösei. Utána jött dr. Folknian, aki mint tisztviselő, az alkalmazottak barátjának mutatta és vallotta magát. Az ő idejébén kezdtek mozgolódni a türelmes megyei alkalmazottak. A megyei mozgalmadnak a jelenlegi zsupán nem állta utjáC több izbén folyósított rendkívüli előlegeket is a megyeiek részéve, akik mindenféle Hifii iíÉÉl n L’lMÉiii.
