Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-08-21 / 61. szám

1920 augusztusai.

„Komáromi Lapon*

3 -oldal..

áárom erős lökés követett. A harangok maguktól megszólaltak. Nagyobb bajtól is lehetett tartani, amely azonban szerencsére nem következett be 1822. febr. 22 én este 5 órakor földrengés volt észlelhető, mely azonban szintén kár nélkül múlt el.

Ezen idő óta nagyon ritkán volt egy-egy az években, a pozsonyi rengés erősebb volt, mint a komáromi. 1822 febr. havában hat különböző napon volt Komáromban földrengés. Ezek közül egyik, a febr. 22.-i egyezik a pozsonyi ugyanezen napi rengéssel. Valószínű, hogy a két helyen észlelhető rengést ugyanaz a földhullám okozta, ez tehát elég nagy területre terjedt ki. Érezték bizonyára az egész kicsi rázkódást Pozsonyban. E sorok írója 7 évig lakott az utóbbi években Pozsonyban, ez idő alatt mindössze egy kisebb rengés volt érezhető.

Ezekből láthatjuk, hogy az 1763,-i nagy földrengésből Pozsonyban semmit sem éreztek, úgyszintén bizonyára csak hallomásból tudlak Pozsonyban az 1783.-i aránylag szintén erős földrengésről, mely Komáromot érte. A Katona Mihály által leirt 1796—1805.-i kisebb rengések sem értek el Pozsonyi". 1806-ban egyezik először a dátum, de ez is csak valószínűleg Csallóközben, de feljegyzés nem igen maradt róla. Különben tényleg nem is volt nagyobb hatású. Pozsonyt általában, mint az előbb elmondottak bizonyítják, sokkal kisebb méretű és ritkábban előforduló földrengések látogatták. Nagyobb kárt, vagy bajt okozó földrengés egyáltalában nem is volt. Úgy látszik, mindig Komárom kapta a fő lökés hullámait, vagy éppen itt lehetett a centrum is.

(Folyt, kövr)

Clégia az uíieueledzésrőí.

Fia át akarsz a hidon jutni,

Egy pár fortélykát jól kell tudni.

Végezz mindent rendjén-módján Ve ugy-akárüogy, hebehurgyán.

3 ha van türelmed társzekérnyi,

Akkor mehetsz útlevélt kérnyi

Ó bo zalom. Ó borzalom.

Vigyázz először: kinek kérjed,

Hogy drága célod el is érjed.

Ve kérj passzust te senki másnak,

Csak születendő fiacskádnak.

Mire majd az fogatlan vén lesz,

Hozzájut tán az útlevélhez

0 borzalom. Ó borzalom.

• Útilaput csak úgy kaphacc, ha Illő okkal rukkolsz a placcra.

Itt kell az ok, (ezt jól tanuld meg)

Bár minden más ok-talanul megy.

Írásra használj darutollat.

Ez — aszongyák, — föltétlenül, hat!

0 borzalom. 0 borzalom.

Keresztlevél is kell hozzája,

Kell ujraoltás, suszterszámla.

Kell fejbSségszám új kalapról,

Pár ciniszalag a Munkásiapról Kell lenyomat az újjaidrói És látlelet a fogaidról

Ó borzalom. 0 borzalom.

Kell bizonyítvány, hogy leróttad A fenetudgya hány adódat.

A vagyondézsmát, hogy leadtad,

Utolsó szokolod kiadtad, írás, hogy születésed úta Vem volt zsebedbe más valuta,

Ó borzalom. 0 borzalom.

Most minden Írást végy kezedbe,

És mindet bőven bélyegezd Te.

Mert, mint tapasztalt, mondom néked,

Fő az, hogy elfogyjon sok bélyeg.

Szereld föl fotográfiákkal,

Nem sokkal, csak egy jó nyalábbal

Ó borzalom. 0 borzalom.

Aztán a közjegyzőhöz vágtass,

És végrendeletet csináltass.

Két hétig bőjtölj és imádkozz,,

S most ballagj föl a pán zsupánhoz.

De csak lassan, mert sietned kár,

Úgyis lekapcsol még a titkár ,

Ó borzalom. 0 borzalom.

Az iratokat tedd le ottan,

És eriggy haza szép nyugodtan.

És csöndes boldog békességben Élj mindhalálig egészségben És szépítsd meg halálod percét:

3zava!d el Petőfi eme versét:

„ha elhozod végre az útlevelecském, fejfámra sötét lobogóul akaszd, s én feljövök érte a síri világból, az éj közepén s oda leviszem azt letörleni véle konyáimét érted, ó drága sok papír ó drága sok ténta ó drága sok bélyeg/“ . . .

Ó borzalom. Ó borzalom.

Elkeseregte: Gútai.

Á túlsó oldalon

élő magyar testvéreink ma nagy és bensőséges ünnepet ülnek, nemcsak a szivek mélyén, hanem nyíltan körmenetekben egyházi és nemzeti zászlók alatt vonulnak végig az utcákon. Az egyházi éneket nyomon követi a magyarok imádsága: Isten áldd meg a magyart és Hazádnak rendületlenül.

Ma Szent István napját ünnepük odaát valláskülönbség nélkül. Mert Szent István szentje nem csak a katolikus, hanem az igaz magyar reformátusnak, evangélikusnak és zsidónak is. Európai polgárjogot ő szerezte meg a magyarnak. Ő építette ki azokat az intézményeket, amelyeket mint Európa bástyája a keleti barbarizmus ellen olyan sokszor, olyan sokat emlegettek a művelt nyugaton.

Háláról is besszélgetett a nem egyszer veszedelemben forgó Európa ennek a védő bástyának, de csak addig, amíg a veszedelem tartott. A tatár, a török veszedelem elmúltával a hálaérzet is elmúlt a művelt nyugati népek szivéből, akik pedig kultúrájuk, jólétük, gazdagságuk megmentését csak a magyaroknak köszönhetik.

Európa hálája? Hol volt az és hol van az most? Hogy mennyire hálás volt Európa az őt százszor megmentő Magyarország iránt, azt megmuiatla a békeszerződésben a határokat kiigazító vörös p'ajbászával.

Ezek jutnak eszünkbe, amikor odaát élő és tőlünk elszakított testvéreink nyíltan felemelt fővel ünnepük Szent István emlékét, aki nemcsak a magyarságnak volt védő szentje, hanem az egész müveit nyugatnak.

Az ezeréves édes anya elvesztése ütötte sebeink újra felszakadnak, fájó sóhajok kelnek a keblekből és odaát nem is a szél lengeti a zászlókat, hanem a világ húsz millió magyar-, jának telkéből szakadt .sóhajok és az ünnep reggelén nem harmat permetezett á világra, hanem a magyarok nyíltan és titkon hullatott könyzápora •

— Búcsúszó. Sorsom úgy hozván magáj vaí, hogy Komárom városát végleg itt kellvén j hagynom, midőn hazámba, szülőföldemre visz- i szaiérek, ezúton mondok minden jóbarátomnak | és ismerősömnek Isten hozzádot. Tizenhét évet, ! életem legszebb részéi töltöttem e városban, j amelyik nekem kedves otthont, sok barátot,

sok ismerőst és egyben polgárjogot adott. Lehetetlen tehát anélkül eltávoznom, hogy mindezekért, mindenkinek, akit e dolog illet, őszinte hálás köszönetét ne mondjak. Akitől pedig seid én, sem családom nem búcsúzhatott el élőszóval, annak kérem bocsánatát. Komárom, 1920. augusztus 21-én. Kenessey Béla min. oszt. lan.

— Két komáromi müuésznő R. Moly ; Margit primadonna és A. Ackermann Ilona I zongoraművésznő, ez a két bájos asszony ! fényes erkölcsi és anyagi sikerrel végződő

müvészhangversenyt rendezett, mint azt inár lapunkban előre ‘jeleztük, hétfőn este Pöstyénben a kurszaionban. Dacára annak, hogy Pöstyénben, mint világhírű fürdőben a vendégek szórakoztatására egy nap 8—10 hangverseny is lezajlik és a hétfői napon is több hangverseny volt Pöstyénben, a két bájos komáromi művésznő magas nívójú hangversenyét teli ház hallgatta végig. R. Moly .Margit gyönyörűen csengő hangja, A. Ackermann Ilus művészi zongorajátéka maradandó hatást gyakoroltak a müértő hallgatóságra. A művésznőket már belépésükkor zugó tapsvihar fogadta és ez a taps valóságos orkánná fokozódott minden egyes szám után. Mindegyik művésznőnek két-három ráadással meg kellett toldani műsorát, akkora volt a tetszésnyilvánulás. Sok-sok virág, sűrű tapsok, kihívások, újrázások kisérték a gazdag műsort. A tervezett trencsénteplici hangversenyükről le kellett mondaniok a művésznőknek, mert nem engedték meg, hogy ott magyarul énekeljenek. Ehhez most nem füzünk kommentárt, de megjegyezzük magunknak. *

— eljegyzés. Zanka Iluska, Brenner Ferenc jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)

— Dr- 5e!iye Hugó áthelyezte orvosi rendelőjét Deák Ferenc-utca 3 sz, aíá.

— Kőszönietnyiiüántfás, Ipovitz-Ivánfí cég K 24.70, Klein József K 10, Hacker Dezső 5 K összeget adományoztak a Gyermekgondozó

I konyha részére. A jószivü adakozóknak köszönetét nyilvánítja a Komáromi Gyermekgondozó Bizottság.

— Eáuozás. Említettük már előző számunkban, hogy Ferenczy Károly, a komáromi földmives iskola igazgatója augusztus 17-én, végleg távozott körünkből, mert a cseh-szlovák kormány felmentette őt az igazgatói állás alól. Barátai és tisztelőinek nagy száma kisérte őt a komáromi hid demarkációs vonaláig, ahol az Országos Magyar Kisgazda-, Földinives- és Kisiparospárt küldöttsége nevében Lukovics Ferenc főtitkái megható szavakkal mondott Istenhozzádot a távozó jó magyarnak. A komáromi sajtó nevében lapunk tőrnunkatársa, dr. Baranyay József lapszerkesztő vett búcsút a népszerű távozótól. Magyar ruhába öltözött gazdalányok pedig szép virágcsokrot nyújtottak át Ferenczy Károlynak.

— halogatás. Hankó Gyula, amerikai magyar ref. lelkész, aki május havában pár hetet töltött nálunk és értékes előadást is tarolt az amerikai magyarok életéről, e liften ismét Komáromban tartózkodott pár napig. Tőlünk most eltávozott, de még visszatér hozzánk. Amerikába október közepe táján megy végleg vissza. Az amerikai lelkész két évtizeddel előbb Komáromban lelkészkedett. Innét is házasodott.

— 3ogos panaszok a uáfelár kiíuílése nélkül eloiil gabona mialt. Több oldalról jött panasz, hogy a falukban kidobolták, hogy a gazdák a beszállított gabonáért a pénzt azonnal megkapják. A valóság pedig az, hogy hetekig járnak a gazdák a pénzért és nem tudnak pénzt kapni. Ez rövid panasz, de annál súlyosabb. A szegény gazdától katonai erőszakkal, büntetések általi fenyegetéssel elvitték minden gabonáját. Hetek múltak el és bárhova fordulnak a gabona áráért, elutasítják Őket, hogy nincs pénz. Ilyen hallatlan botrány, bűnös könnyelműség a világ még egy államában elő nem fordult. A gabonahivatalok e minősíthetetlen eljárását hogyan lehet megtűrni egy jogállamban? Ha gabonát akarnak, fizessenek is, A gazdák tömegesen jelentik ki, hogy addig égy szem gabonát be nem szállítanak, mig annak ára ki nincs fizetve. Ehhez joguk van. Nem a gabonaszállítási tagadják meg, csak védekeznek a kiszipolyozás, csalás ellen. — Elvitték lovaikat, kaptak róla elismervényt, elvitték kocsiaikat, a nyergeket, szerszámot, vadászfegyvereiket, kaptak róla elismervényt, -j- most a búzát akarják elismervénnyeí kifizetni. Elég már az elismervényekből, most már csak pénzért adnak. '

— fi Rokkanteggesiileí ezúton hívja fel tagjait és Komárom város közönségét a szövetkezetében való részjegyzésre. Egy részjegy ára 20 K. Jegyezhet minden egyesületi rendes tag, valamint azok, akik 5 éven keresztül évi 20 K-tó! felfelé való befizetésükkel beléptek a pártoló, vagy egyszersniindenkori 500 K-tói felfelé való befizetésükkel az alapitó tagok sorába. Jegyzési határidő augusztus 31. Az alakulásról, befizetésekről, stb. az alakuló közgyűlés fog dönteni. Jegyzés a Rokkantegyesület hivatalos helyiségében: Megye-utca 18.

—- napokban megjelenik „A magyar képviselők szereplése a prágai parlamentben" című füzet, mely tartalmazni fogja a magyar képviselők beszédeit és közbeszólásait. Mivel ezen füzet a parlamenti gyorsíró iroda által jegyzett anyagot tartalmazza s igy a cenzúra hozzá nem nyúlhat, érdekességénél fogva óriási feltűnést kelt és mint kortörténeti anyag is páratlan a maga nemében, úgy, hogy a füzet megjelenését óriási érdeklődés előzi meg. Megrendelhető a Keresztényszociálisták központjánál, Bratislava, Köztársaság-tár 9. I. emelet. A füzet árának (3 korona) és a portónak előzetes beküldése ellenében. Viszontelárusilók kerestetnek.

— fi saját érdekében oloassa el mindenki

a vagyondézsma és vagyonnövekedési dézsmárót szóló törvény magyarázatokkal ellátott kiadását. Kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében.

Komáromi Almanach

Irta: dr. Kiss Gyula.

Mali: Spitzsr Sálán kiayvtakedísftn, toám