Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-08-11 / 58. szám
negyvenegyedik évfolyam. 58. szám. Szerda* 1920. augusztus El. KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Cseh-szk\ák ériéiben: Egész évre 40 K, félévre 20 K, negyedévre 10 K. Egyes szám ára: 60 fillér. Magyar értékben: Egész évre 120 K, félévre 60 K, negyedévre £0 K. Egyes szám ára 1 K 50 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. síé. im m került a kezünkbe, amely éppen olyan sötét gondolatokat juttat eszünkbe, mint annak a lelkiismerete, aki ezt a lisztet rendelte ide abból a célból,‘hogy a lakosság el iogy assza. Mit is akarnak velünk a bőtermő Kis Magyar Alföld kellős közepén ? Miért is nem látnak el bennünket tisztességesen, akik a termelés középpontján élünk ? Miért kel! ma is ácsorogni és káromkodni a népnek, hogy liszthez jusson ? Miért vagyunk éppen mi az utolsók, akik elsők is lehetnénk ? Mi, dolgozó emberek követeljük hangos szóval azokat a jogokat, amelyekhez minden itt lakó embernek kétségtelenül ragaszkodnunk kell és amelyből engednünk nem szabad. Felvetjük a kérdést: mi lesz az idei terméssel ? Mennyit akarnak belőle elvinni ? Meghagyják-e szükségletünket, vagy ismét a bizonytalanságra bízzák közélelmezésünket ? Mi nem izgatunk senki ellen és a népet sem izgatjuk. Hallgassák meg az ácsorgók tömegének párbeszédeit és okuljanak belőle. Mi semmiféle vámgabona ellátásba nem megyünk bele, mi a búza ellátást követeljük. Mi első sorban a mi ellátásunkat akarjuk biztosítani és másodsorban a nyugati proletariátusét, azért, mert mi dolgoztunk ennek a termésnek létrehozásán és betakarításán és a mi munkánk eredményét legelső sorban mi akarjuk élvezni. Ne tessék félteni a nyugati proletariátust, amely fele áron hófehér kenyeret eszik ma is, míg mi bűzös fekete sárdarabot adunk gyermekeink kezébe. Az itt járó idegenek bolránkoznak meg ezen és azok nyomán mondhatjuk el ezt. Kenyerünket el ne vegyék tölünk, mert ez merénylet volna életünk ellen. A gabonagyűjtés mai mpdját hagyják abba, hogy a lakosság a törvényes rendszabályok melleit elláthassa magát, hagyják meg a városnak is a jogát, hogy gabonát raktározhasson be a lakosság részére. Szabadítsák fel a falut a reá nehezedő súlyos tehertől, a rekvirálástól, hogy a falu a város segélyére siethessen. Ne szabadítsák reánk az ínség, az éhség démonait, mert azok rossz szövetségesek. Az utolsó órában szólunk azokhoz, akik felelnek ezekért a bajokért. Ők értsék meg azt, később a szalmaszál után való kapkodással semmit, de semmit sem tudnak majd megmenteni. Ii ni városi iiíéiiaii. / A zsupán 36 bizottsági tagot nevezett ki. — 13 cseh-szlovák bizottsági tag. 23 nemzetközi szociáldemokrata. — Polgári elemek teljesen ki vannak rekeSztve a törvényhatóságból; — A kinevezés megsérti a miniszteri rendeletet, mert olyan idegeneket ültet a város zöld asztalához, akik nem is laknak egy év óta Komáromban. — Harminc éven aluli „városatyák“ is vannak köztük. — Ezek kinevezése érvénytelen.. — A kizárt polgárság megfelebbezi a zsupán ez újabb önkényes eljárását. Mig más városban a legsimábban folyik a miniszter antidemokratikus rendeletének végrehajtása, amely ismét kinevezés utján akarja az önkormányzati élet kerekeit forgásba hozni, addig nálunk a szerencsétlen oktroj politika folytán újabb izgató anyag került bele az amúgy is izgalmaktól túlfűtött közéletbe. A zsupán kinevezte az újabb törvényhatósági bizottságot és annak tagjait ismét a cseh-szlovák politikai pártokból és a szociáldemokrata pártból nevezte ki. * Volt alkalmunk kifejteni azt az elvünket, hogy Komárom a komáromiaké elég szabatosan. A mi ügyeinket más, mint komáromi ember ne intézze. Az itt lakó vendégek szíveskedjenek egy kissé megengedni, mielőtt a zöld asztalhoz leülnének, legalább tanulják meg nyelvünket, ha ott részt akarnak venni azokban a tanácskozásokban, amelyek a mi bőrünk rovására fognak menni, főleg pedig nem szívesen látjuk őket, mint a hatalom vak eszközeit, akik a mi városunk sorsában döntő szerepre vannak kiszemelve. Ez nem sovinizmus és iia az volna is, teljesen jogosult, mert fajunkról, vagyonúnkról és bőrünkről van szó, hogy nyíltan fejezzük ki magunkat, ügy tudjuk, hogy Prágában á németség nem jut a számarányát megillető képviselethez. Miért legyünk mi rosszabbak Prágánál ? Ez a város szinmagyar város/az a mesterséges elszlávositás. amelv itten folyik, ennek a lényegén mit sem változtat, mert az a pár száz szlovák és cseh alkalmazott ezt a városi mássá tenni nem tudja, ez a város magyar volt és magyar marad. Elképedve olvastuk a zsupán által kinevezett bizottság névsorát, melynek 13 tagja, tehát a lakosság 36%-ának megfelelő része cseh-sziovákokból áll. Tiltakozunk ez ellen egész erőnkből, mert ez törvénytelen dolog, az igazságnak meg nem felelő és nem niás, mint hivatalos terror a magyarsággal szemben. Bizottsági tagok: Kautsky Vladimir törvényszéki hivatalnok (szlovák nemzeti és földmives párt), Stvan János, a gabonahivatal vezetője (cseh-szlovak nemzeti szociáldemokrata párt), Lykó Antal, Mikas Ferenc, Toschner József, Petrjanos József, Martinék Vendel, Matejkovlcs Lukács, Stehlik Illés, Kubicsek Mihály, Moravec Vencel, Szedlacsek Ferenc, Fentzl Vencel - (cseh-szlovák szociáldemokrata párt). A nemzetközi szociáldemokrata pártból 23 tagja van az uj törvényhatóságnak : Árvay András, Baumgartner Lajos, Dénes Emil, Ébei József, Gáborek Károly, Langsádl János, Maurer Imre, Metlesich Kálmán, Neuvirt József, Novoszád László, Rappensberger József, Kuchta Károly, Fambauer Károly, Szeder József, Hacker Richárd, Hacker Dezső, dr. Raab Mihály, Mayer Herman, Komiósi Zsigmond, Prodovszky Lajos, Szappanos Mihály és Lovász Béla. Póttagok : Valovics Ferenc, Marecsek Fef* Szerhesztőeég és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden sz rdán és srcm&aton. renc, Turek Tamás (csehek), Komlós Dávid. Tenyér Lajos, Porjes Samu, Matics Károly. Balog Gergely (szociáldemokraták). A kinevezésnek több rendbeli forma és szépséghibája is van, mert amint értesülünk, a kinevezetlek jó része nem rendelkezik azokkal a kellékekkel, amelyeket a miniszteri rendelkezés szerint a bizottsági tagoktól megkívánnak. Egy harmadrészük nem lakik a város területén egy év óta és főleg a cseh nenizetiségüeknek még bejelentett lakásuk sincs a város területén. Ezekkel akarja a város életbevágó kérdéseit megoldani a zsupán. De a kinevezettek közt vannak olyanok is, akik kiskorúak, illetve harminc éven innen vannak, már pedig a kinevezés előfeltétele az, hogy városatya, még ha bármilyen meggyőzödéses szociáldemokrata is, legalább harminc esztendős legyen és a higgadtabb gondolkodásnak legalább korbeli előfeltételét ezzel igazolja. Természetes, hogy az ilyen gyorstalpalásnál, mint amilyen a bizottság e legújabb kinevezése, ezektől a feltételektől el kell tekinteni és ilyen apróságok, amelyekre a miniszter salyt helyez, figyelembe nem jönnek. De más kifogások is vannak a kinevezések körül, amelyekre a városi tanács a zsupánhoz intézett előterjesztésében rámutat s amelyek szintén döntő súllyal fognak esni a bizottság harmadik megfejtéséhez, amely matematikai pontossággal bizonyosan be fog következni. íme a zsupán által hirdetett megértés politikája igy fest a valóságban. A közügyek viteléből kirekeszti az egész polgárságot. Olyan nem kerül oda, aki az adózókat képviseli, aki a város fentartása terheihez járul. Ha ezt elmondjuk egy idegennek, egy franciának, vagy angolnak, vagy egy négernek, az megcsóválja a fejét és nem fogja elhinni, hogy mindez Európa kellős közepén történik és történik egy demokratikus államban, egy jogállamban, ahol a polgárok közt egyenlőség uralkodik, ahol a lakosság nincsen osztályozva. El kellene ezeken a tényeken szomorodnunk. El azért, mert látjuk, hogy Szlovenszkó más városaiban — tegyük hozzá szlovákoktól jobban szaturát lakosú városaiban — mint igyekeznek áthidalni azokat a nehézségeket, amelyek a polgárság nagy jogsérelmével, a választás kiküszöbölésével, ezzel az antidemokratikus intézkedéssel járnak. A lakosság minden rétegét belevonják ott a közügyek intézésébe, de ott nem dilettánsok intézik a törvényhatóság és a városi élet irányítását. A zsupán kinevezése a semmiségi okokat viseli magán és felettes hatósága azt bizonyára meg fogja semmisíteni, mert igy kormányozni még egy halálraítélt várost sem lehet. Mi csak ismételve azt kérdezzük a zsupántól : hiszi-e egy pillanatig is, hogy ez a bizottság jogérvényesen járhat el a város lakosságát érdeklő vagyoni kérdésekben ? Lehet-e onnan a dolgozó osztályok nagy részét önkényesen kirekeszteni? A zsupánnak előírja a miniszter rendelkezése, hogy mit kellett volna tennie az uj adott körülmények között, mikor a kinevezés tényét a megsértett polgárság kinevezett képviselői visszautasították. A rendelet világosan megmandja, hogy amennyiben a pártok nem Í‘elölnének bizottsági tagsági helyekre, a régi )izotíság tagjai sorából állítandó az össze figyelemmel a lakosság összetet létére. A zsupán ezt nem vette figyelembe, bizonyára meg voltak reá az okai. Megbüntette a politikai pártokat, mert nem jól viselték vele szemben magukat. Csakhogy a politikai pártok nem olyan
