Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-24 / 53. szám
negyvenegyedik évfolyam. SS. •xám. Szombati 1920. Julius 24. HWBHS KOMAROMI LAPOK KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ér helyben és vidékre: teeb-szlovák értékben: Egész évre 40 K, félévre ?0 K, negyedévre 10 K. Egyes szám árit: 60 ültéi. Sfepyar értékben: Egész évre 120 K, félévre 60 K, tfegyédévre SO K. Egyes szám ára 1 K 50 fillér. tá Főszerke&átő: GAÁL GYDLA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. „előzetes szervezési munkálatait“ ä komáromi zsupán-kormánybiztos f évi juüus hó 15-én kelt iratában engedélyezte azzal, hogy >e ténykedés nem tartalmazhat sem mi féle politizálást«. A szervezés munkája tehát a mai viszonyokhoz mért kellő óvatossággal és elő vigyázattal indult meg és nem is terjedt ki másra, mint a taggyüjtésre, az •alakuló közgyűlés megtartására és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok megalakítására, valamint az általános nagy érdeklődés folytán egyes helyeken a fiókok -megalakítására, tehát kizárólag az előzetes szervezési munkálatokra. És mégis az történt, hogy ugyancsak a helybeli zsupán-kormánybiztos t. hó 17-én — a szövetségi alapszabályok beterjesztését sürgetvén (melyek nyomban be is terjesztettek) — hivatalos felhívásában azt jelenti ki, hogy a >fiók alakítás és egyéb hasonló előmunkálatok messze túlmenvén« az előzetes engedélyben »megszabott korlátokon«, az alapszabályok végleges jóváhagyásáig minden »úgynevezett: szervezési előmunkálat« függesztessék fel. A rendelet tehát határozottan ellenmond az előzetes engedélynek; ha nem is helyezi azt hatályon kívül: de implicite, mintha a szövetség előzetes szervezkedését kívánná meggátolni. És miért? Talán politizált a szövetség? Ezt még az ominózus rendelet sem meri állítani. Avagy talán túllépett az engedélyezett szervezkedésen ? »Fiókok alakultak« — . mondja a közbevelelt indokolás. De hiszen maga a rendelet is azt állilja: hogy »a fiók alaki tás és egyéb hasonló előmunkálatok« révén lépett állítólag túl .a szövetség az engedélyezett korlátokon. A fiók alakítás tehát szerinte is előmunkálat csupán. Hogy lehet hát azt túllépésnek minősíteni? Avagy talán mementó akar ez lenni? Előjele a szövetségi alapszabályok jóvá nem hagyásának? -Ne fessük falra az ördögöt. Ilyen meggondolatlanságot, ilyen abszurdumot mégsem tételezhetünk föl egy demokratikusnak hirdetett állam kormányzatáról. Hiszen ez azt jelentené, hogy ami szabad az itteni többi nemzeti kisebbségeknek, az nem szabad a másfél milliónyi magyarságnak. A csehországi németek már megalakították a maguk népszövetségi ligáját és pedig messzemenő határozott politikai célzattal. Minekünk magyaroknak — még iör'vénybiztositotta —- nyelvi, faji és kulturális érdekeink védelmére’sem szabadna tömörülnünk? Hát mi csakugyan harmadrendű polgárai lennénk az uj szülőit államnak? Nem . . . nem - ilyent feltételeznünk nem szabad. A politikai belátás oly mérvű hiányára vailana ez, mely ellen bizonyára fölemelné hatalmas tiltakozó szavát a népek szövetsége is? Jogaink tudatában, de természetesen számolva kötelességeinkkel is: nyugodtan folytathatjuk és folytaljuk is a szövetség szervezési munkálatait. A taggyüjtés, a propaganda egy pillanatra se szüneteljen. Csak eggyel kell számolnunk: az időközben megjelent slatáriális rendelet meg tiltja ugyanis többek között a gyűlések tartását is — persze csak a határszéli magyar vidékeken. Ezt respektálnunk kell ott, ho! a statárium érvényben van. Kellemetlenségnek, herce-hu teának a fzövelség híveit kitenni nem leltet. Fiók alakítási gyűlések tehát egyelőre nem tarthatók. Fordítsa a szövetség szervezési munkáját ez átmeneti időben a taggyüjtésre, minél intenzivebb propagandára. Ne feledjük, hogy százezrekre növekedett tábornak a szava hatalmas és jnessze elhangzik. Az itteni magyarság is csak akkor lesz erős, ha egységes falanxba tömörül — védelemre. Meg is fogja tenni. Joga van hozzá; de az önmaga iránti kötelesség is ezt parancsolja. Meg vagyunk győződve: nem lessz ez ellen, de nem is lehet senkinek kifogása. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u. 29., hová úgy a iap szellemi részét illető közlemények, inint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza, ttegjetenik minden szerdán és szombaton. ni! itm 9 iiilii Ml Lapunk múlt heti számábarf a város élelmezésének biztosítása érdekében közölt cikk — méltán hihető — hallgató fülekre, látó szemekre és a legtöbb gondot érdemlő meghallgatásra talált, valamint az „illetékes Hatóság“ úgy a lakosság körében is. A terv, a város lakosságának elsőrendű élelmicikkekkel való közvetlen ellátása, nem uj keletű. Ami pl. a lfszteüáiási illeti,-e tekintetben a városi hatóság, a közélelmezési hivatal már a múlt gazdasági évben megmozdított minden követ, hogy a lisztkontingenst gabona kontingensre változtassa át az Országos Gabonahivatal. Felterjesztés, felterjesztés után, kérvény kérvény után ment tavaly júniusától kezdve a zsupáni hivatalon keresztül a közeüátás legfelső intézőihez, személyesen többször tárgyaltak e kérdésben a közélelmezési hivatal vezetői a Gabonahivafal pozsonyi központjában illetékes tényezőkkel. Mint az Írásos instanciákra, a személyesen előadott kérésekre is egy feleletet kaptak csak : kivételt Komárommal sem lehetnek, mert az ellátást a szigorúan keresztülvitt és betartott centralizálással látták s remélték megoldhatónak. Nem lehet minden érdek nélkül való a város lakossága előtt, midőn hivatkozunk arra, hogy 1939. nyarán az uj' gazdasági évre, 1919/20 ra megállapított 12 kg-os liszt, 16 kg-os, illetve 25 kg-os gabona fejkvóta ellen a közélelmezési hivatal már akkor kénytelen voft tiltakozni, mert előttük gyakorlatból tudott és ismert dolog volt, hogy a 68/l0 kg-os fejadagnak, egyszerre 5a/lfl kg-mai való felemelése absolute nem állott arányban sem a terméskilátásokká!, sem a tényleges terméssel, sem a remélhető szállítási lehetőséggel, sem a politikai viszonyok dissolidálíságával. Előrelátásukat, mellyel a fenti magasabb kvóta alapján mérsékelt fejadag emelést kívánta volna a Közélelmezési Hivatal érvénybe léptetni, szomorúan igazolta a november hóban egyszerre három kg.-al, ez év március havában pedig újabb két kg.-al kérésziül vitt kvótaleszáilitás, ami a gyakorlatban aztán úgy festett, hogy február hótól kezdődőlegmég a hét kg-os kvótát sem tudtak a havi személy adaghoz betcrlani. A három hónapos 12 kg-os pünkösdi jólíakás szomorú böjtje, a lakosság végső eikeseiedcse és általuk végrehajtott excessusok eiég bő magyarázatot adhatnak az igazi Hatóság rövidlátó élelmezési politikájáról, mely könnyen tűrte és nézte az alsóbb, tehát csak elosztó tevékenységet végző hatóságokat képviselő tisztviselők eilen megindított, minden, a rágalmazók saját lelki, jellembeli aljasságát visszatükröztető vádak és bűnök, hanyagságoknak az élelmezési munka machinációját, technikáját nem ismerő, vagy ismerő, de aljas losszakaraital elmagyarázott"„ismertetések" láncú ozását. A józan és előbbreiátó élelmezési politika, tehát a mérsékelt fejkvóta emelés, a mai 7 kg. havi szeméiyadag mellett, a három hónapig tartó 12 kg- os adagnak a város részére való kiutalása esetén, a városi közélelmezési hivatal circa 26—28 vaggon lisztet tudott volna megtakarítani a soványabb hónapokra, ami a mai ellátási azaz jobban mondva ellátatlansági viszonyok között 3 hónapi eiláiást fedezett volna, tehát lehetővé íetle volna az uj gazdasági évre való zökkenés, zavar, fenyegetések és minden téren nagy hátrányokat magában rejtő nyugtalanságmentes átlépést. Amint áll ez városunkra, ugyané takarékosság keresztül vive az állam egész területén, több nyugalmat, rendet biztosítóit volna, több elkeseredést előzött volna meg, mint .amennyi nyugalmat a három hónapig telt gyomor. produkált. Videant cornsules.! Igen a Hatóság odafent s nem a hatóság ideien!! Hányszor szóváteszik a hatóság Ígérgetéseit, melyet nem tud betartani, de a Hatóság ígéreteinek be nem iartása legfeljebb egy-egy miniszteri tárcáról való lemondás képében jelentkezett. Volt-e egy alkalom is, hogy a Hatóság nyíltan, bátran odaáliott volna a kis hatóságok mellé, őszintén bevallani merte volna, hogy lisztet, cukrot, sőt, petróleumot, szappant s a többi nélkülözhetetlen cikket, beleértve az állatok takarmányát ők adják, a rendeleteket ők gyártják, a parancsokat ök osztják, a kis hatóságok, a városok, falvak közélelmezés hivatalai s vezetőik, tisztviselőik csak végrehajtó szerveik, s minden a Hatóságot érdemlő ütés, vád, rágalom, gorombaságok türői, hallgatói és a rendetlenségben is valami rendet tartói, a közönség fegyelmezői, a maguk bőrét vásárra vivői. Most, amikor a közvélemény a lakosságnak gabonával való közvetlen ellátását hangos szóval követeli s mi e jogos kívánságnak hangot adtunk, nem mulaszthattuk el, hogy az állandóan céltáblául használt helyi élelmezési hatóság, a közélelmezési hivatal vezetőinek minden eshetőséget, minden lehetőségeket számbavevő, előrelátó és a közönség érdekét a leglelkiismeretesebben szivükön hordó tevékeny
