Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-24 / 53. szám
2. oldal. ségére rámutassunk. Könnyű és úgy látszik ma mindenképpen kifizető mesterség á hajszálon függő rendet, nyugalmat felkavarni s bűnbakot keresni és találni, ahol legközelebb érik. Akadt-e egy őszinte szó, egy csititó hang a tömegek nyugalom a intésére, mikor Komáromban is mindenki tudta, hogy miért nem jött cukor, hogy a város hét vaggon lisztje éppen azok miatt rekedt meg, akik legjobb hanggal s a legkevesebb hozzáértéssel s azt pótló rosszakarattal és erőszakos félremagyarázásokká' vesznek ma kritika alá mindent, amit felborítani, szétrombolni egy nap alatt lehel, de felépíteni csak oly rosszul is, mint ma áll, évtizedek kellenének ! De nem akarunk rekriminálni, csak az igazság ereje tör ki szavunkból, ennyivel tartoztunk az igazságnak s taitoztunk annak a közönségnek megnyugtatására, mely a maga választotta, a maga jogos kritikáját fétfiasan megálló, közvetlen helyi hatóságaiban érdekei lelkiismeretes megvédelmezőjér, jogos kívánságai becsületes sáfárjait tanulta megismerni, ferenczy Károly láuozása. Földmivesiskolánk megszervezője, Ferenczy Károly a komáromi gazdasági tanítóképző és a vele kapcsolalos föidmivesiskola népszerű és kiváló igazgatója a múlt héten már átadta hivatalát a cseh szlovák állam kiküldötteinek és jövő hónapban elköltözik magyar területre eddigi tevékenysége sikerekben gazdag színhelyéről. Hogy mit művelt Ferenczy Komáromban a föidmivesiskola megszervezésévei és annak több mint két évtizedes vezetésével, arról az arra hivatott szakembereket idézzük csak, akik a legnagyobb elismeréssel és méltánylással fogadták az itt tapasztalt fényes eredményeket, amelyeknek egész Komárom megye és a vele szomszédos vármegyék területén kétségtelen kimutathatók jótékony hatásai és nyomai. A gazdasági ismeretek terjesztése es népszerűsítése, egész nemzedék gyakorlati gazda kiképzése, a gazdálkodás egész menetére éreztette jótékony befolyását és érezni fogják azt ezentúl is, mikor a kiváló intézmény ’ éléről az igazgató és kipróbált tanári kara távoznák. A szikes, kopár komáromi közlegelőből adoll át a város az 1898. évben 150 hold területei az iskola céljaira. Mint legelő, alig ért ez a terület valamit és mások taian kétségek közt foglak volna bele a nem sok eredményt ígérő vállalkozásba, de Ferenczy Károiy vissza nem riadó erélye-és munkabírása ezt a nehéz feladatot is sikerrel oldotta meg. 0 vezette úgyszólván az egész építkezési, a berendezés nagy munkáját csaknem teljesen egyedül. Az akkori miniszter, Darányi Ignác bizalmát teljes mértékben b’irva, a komáromi föidmivesiskola a hozzá fűzött várakozási csakhamar igazolta is. 1900. évben nyílt meg az iskola és fiz év alatt jóhirnévre tett szert s az ország elsőrangú ilyen intézetei közé küzdötte' fel magát. Hervadatlan érdemei vannak e körül az igazgatónak, aki szinte rajongó szeretettel csüng alkotó munkája e gyümölcsén, féltő gonddal őrködik a felett és mindent elkövet, hogy az tökéletesedjék, fáradozik, a gazdaság felszerelése, produktivitása, elsőrangú álattenyésztés, veiőmagnemesités körül. Mindezt csak szinte mellékesen, mert a fősulyt mégis a gyakorlati gazdasági eredményekre, a kitűnő gazdák képzésére helyezi az intézet. Végzett növendékeit mind jó állásba helyezi el az iskola, hova mind sűrűbben fordulnak a gazdák gyakorlati szaktanácsokért is. Az intézet kitűnő hírneve arra indilja a földmivelésügyi kormányt, hogy az ország első és egyetlen gazdasági tanitóképzőjét Komáromban, az iskolával kapcsolatban létesítse. Ez 1910. évben következett be és a kibővítés s a vele járó nagy munkák ismét Ferenczy tervei szerint nyertek megoldást. Komárom középületei is sokat köszönhetnek az ő fáradhatlan munkájának és jóindulatának. A Kis Dunahid két oldalán létesített u. n. Darányi liget, mely sajnos az újabb időben már igen el van hanyagolva, az ő Ízlését dicséri. A Dunapart befásitása, a Dalárda kert gyönyörű sétányai, a régi Ráctemető helyére varázsolt Football kert meseszép parkozása mind Ferenczy nevéhez fűződik De tettekkel tényező volt a vármegye és város közgazoasági életében is. Mint Komárom törvényhatósági város közgazdasági előadója 12 éven át töltötte be e tisztét nsgy buzga-' lommal. Véleményét sűrűén kérte ki á bíróság szakügyekben, mint gazdasági becslö nagy tekintélyben állott a társadalomban. Munkatársa volt a Komárómi Lapoknak is, szaklapokban is sűrűén találkoztunk nevével és önálló dolgozataival is. A társadalomnak egyik közkedvelt és népszerű, szezeteft tagja. Fényesen nyilvánult ez meg vele szemben, mikor kalandos szökéssel haza tért még a háború alatt Szibériából: az egész város ünnepelte Őt. Fájó érzésekkel látjuk távozását, ritkulni a magyarság itteni tömör falanxát és utján mindnyájunk szerető megbecsülését, ragaszkodását viszi magával, melynél sem szebbet sem jobbat nyújtani nem tudunk. Nevét emlékéi itte íi munkája és alkotásai őrzik meg s az ércnél is maradandóbb eredmények. Úgy ő, mint nagymiveltségű felesége, a finomlelkü úrasszony hiányozni fog Komárom társalgásából, mely leghívebb támaszait kezdi elveszteni. Legszebb éveiket töltötték itt és ők is erős szálakat tépnek el most mikor nemsokára a vándorbotot fogják kezükbe, hogy az uj otthonhoz vezető utón elinduljanak. Éljenek ott is békén, boldogan I Veridicus. ,.Rbxüár6fEÍ Lapok Tömörüljünk! Hat éve, tehát még rövid nadrágos koromban a Kis- és a Nagy-Duna egyesülésénél szoktam fürödni. Bár ismerve a mostani strandot, apró lábainknak az hosszú gyaloglás volt, igy inkább az említett helyet kerestük tel. Akkor meg pár fűzfából állott a mai vízi-erdő és hosszú földnyelv vezetett a Dunába, melyet a viz hordott össze. Néha egy erős áradás az egészet elhordta, majd később ismét összesodródott. Az a pár fűzfa azóta mind több és több lesz. A földnyeív már nem látszik, mert hátán büszkén zöldéinek a gajak, melyek azt megkötik és most már nevetve dacol az idő és viz szeszélyeivel. Hiába jön romboló zivatar, vagy félelmes hullám, évrőí-évre nagyobb és erősebb lesz. Ha a „Magyar Népszövetség“ megalakulása jut eszembe, akaratlanul is erre a fűz erdőre gondolok, melynek rohamo; terjeszkedését állandóan láttam Tudjuk, a siker el nem maradhat, hisz vérüket rajongásig szerető vezetői minden erejükkel rajra vannnak a gyors és alapos munkának, mégis valamennyien apostoloknak kell lennünk, hogy iríásfél millió magyar testvérünk összekovácsolása a legrövidebb idő alatt megtörténjék. Mi csallóköziek és határmentiek még könynyebben megtudnánk védeni faji tulajdonságainkat és kultúránkat, hisz Szlovén skó magyar szigete vagyunk, de sir a lelkünk, ha a kárpátalji testvéreink szomorú jövőjét s zokogó kesergéseit kell látnunk. Tehát üdvösebb gondolat nem is születhetett volna, mint a „Magyar Nép szövetség" megalakítása, mélyben szivünkre ölelhetjük*szétszórt véreinket. A „Magyar N,;pszövetség“-nek első célja az egész sziovenszkói magyarság egyesítése, tehát politikával nem foglalkozik, mert a politikai széfhuzás ntegmu atja a magyarság jövőjét: midőn a végletek durva, kegyetlen ököllel csapnak össze és a szegény, szétszórt fajunkat e gigászi harcban, otthonának küszöbén éri utol a halál. Ha a német nép faji, büszkeségét valaki megsértette a politikai pártok vezérei összeölelkezve mondották: „Mindannyian németek vagyunk !“ Vajha a magyar nép átplántálhatná ezt a lélekemelő nemzeti vonást. Hadd fogjam meg kezedet, kiknek útjaik politikai tekintetben esetleg el is válnak és érzem meleg szorításodban testvér a : szolidaritást. így a régi fényben fölloboghatnak majd, úgy e tiszta magyar vidéken, mint a Kárpátok mentén a magyar kultúra tüzei, melyek szebb jövőnkre vetik sugaraikat. A „Magyar Népszövetség“-be való belépés halad a jól megkezdett utón, de az agitációs munkát abba hagyni nem szabad. Ellenkezőleg, ha valaki szerzett egy aláírást, az buzdítson két újabb tag megszerzésére. A kettő tizie, a fiz meg százra. Kitartás és munka legyen a jelszava minden igaz magyarnak és ismétlődik a ffiz erdő története. 1920. jnlius 24 Pöstyén. 1891 — 1903. évek közötti 7 évben voltam Pöstyénben, Akkor szegény édesanyám betegsége miatt, most1 pedig a magam reomás lábam hozott ide. Azonban nem az a célom, hogy a személyes dolgaimat petraktáljam a nyilvánosság előtt, hanem, hogy a pöslyéni fürdőben tapasztaltakat ismertessem. 17 év előtt — amikor utolszor voltam itt — már a világfürdő képét mutatta a pöslyéni fürdő, akkor nem győztem bámulni a szélrózsa minden irányából ide sereglett nyomorékokat Láttam orosz, porosz, svéd és francia nemzetiségüeket. Akkor pedig még a mostanihoz képest sokkal kisebb volt múld a fürdő, mind a közönség befogadására szolgáló szállodák, villák és bérházak száma. Azóta épült a Vág balpartján, hol a fürdő van, 3 külön fürdő, kolosszális nagy épületek, a Vág jobbpartján pedig számtalan szálloda, villa és bérház. Dacára azonban a nagyarányú építkezésnek a fürdőközönség jelenben nem a régi. Nem látni most az orosz, porosz sib. alattvalókat. A mostani fiirdővendégeknek */a része tót, cseh és német, \s-ad része magyar. Legalább azt tapasztaltam — őszintén szólva — nagy örömömre, hogy minden harmadik ember magyarul beszél,. Hogy állításom, igaz lehet, bizonyítja az a körülmény is, miszerint esténként a Royal szálló és a Karszalonban éjféli 12 óráig működő cigányzenekarok. 3/*-ed részben magyar nótákat húznak. Lakásom az utóbbitól fél puska lövésnyi távolságra van, ablakaim oda nyílnak. Sokszor majdnem kiugróm az ágyamból, a jobbnál-jobb magyar nóták hallatára. Hála Isten lábbajom javult s igy meg is tenném, ha az a ludat nem riasztana vissza, hogy feleségem meglephet s még szimulánsnak minősít. Délutánonként a Kurszalon előtt működő térzenét a cseh szlovák katonai zenekar szolgáltatja, magától értetődik ily nemzeti dalokkal. Az élet elég vig, magától értetődik a betegeket kísérő egészséges közönséget nem lehet attól eltiltani, hogy jól ne érezze magát Látni a hölgyek divatát minden változataiban, még mindig a rövid ás szükszoknya dominál. A férfiak közül, akinek uj ruhája van, szintén divatozik mellényszerü kabátjaival, ami bizonyai takarékosságból történik. A koszt és szállás a magáttházaknái, kisebb étkező és vendéglőkben elég olcsó, magam fajta szerény hivatalnok is megbirkózhatik vele. Nem lehet persze kirúgni a hámból, a Royal szállót gyakran látogatni s ott iyáukát inni, mert fél liter ebből a savankás borból 39 korona. Az osztály gyűlölet sajnos itt is észlelhető. A napokban jöttem haza ebédre a délelőtti járkásásomból s nagy megdöbbenésemre 3 magyar ajkú, ruházatukból Ítélve szobafestők, jöttek-velem szemben, azok egyike előbb éktelenül káromkodott s aztán azon kijelentést tette: „.Mennek már az utálatos bursuák, a tétlenség után zabái ni“. A szerencsétlen midőn ezen kijelentést tette, nem gondolta meg, hogy ilt szegény és ur együtt lopja a napot, de nem jó akaratból. Azt hiszem, hogy velem együtt több a szegény, mert az jobban ki van téve a bajoknak. Mikor következik el az az idő, hogy megértsük egymást! 2 Pöstyén, 1920. évi julius 12-én. Nemes György, községi jegyző. HÍREK. — fi íílagyar népszöuelség érsekujifári fiókjának alakuló gyűlése folyó hó 18-án a. u. 4 órakor folyt le az érsekujvári községi kath. főgimn. udvarán. A mintegy 3000 emberre tehető közönség lelkes éljenzés, s a szónokok szavait szüntelenül megszakító, viharos tetszésnyilvánítás közben egyhangúlag elhatározta a helyi fiók megalakítását. Az ülést az előkészítő bizottságtól nyert felhatalmazás alapján dr. Ozori József ügyvéd nyitotta meg, rövid lelkes beszéddel. Majd dr. Noszkay Ödön főgimn. tanár, magas szárnyalást! beszédben ismertette a Magyar Népszövetség megalakításának szükségességét és céljait. Megrázó szavakkal ecsetelte Érsekújvár polgárságának a magyar nyelvhez, a magyar fajhoz és kultúrához való ragaszko-
