Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-25 / 95-96. szám
2. elítél o&Oflaárutai Lapok** líySO. áaceiakeF 23, uj községi szervezetéin reméli a pénzügyi bajok orvoslását. Majd végül a küldöttség szónokának a kényszerkölcsön azonnali behajtását kimondó legutóbbi közgyűlési határozatát érintő panaszára azt a kijelentést tetté, hogy a megfetebbezett alaphatározattal szemben a közgyűlésnek nem volt joga ily határozatot hozni. A határ-zár feloldása tárgyában hozzá intézett kérelemre azonban messzebbmenő ígéreteket, — úgymond — nem tehet, mert e kérdést politikai okok befolyásolják, de minden tőle telhetőt elkövet az iránt, hogy a határszéli városjakosságának megélhetését a dunai hídon való átjárás megkönnyítésével biztosítsa, mert akinek dolga van odaát, akinek megélhetéséhez szükséges a közlekedés szabadsága, azt feltétlenül át kell bocsájtani a hídon A küldöttség ez ígéret hatása alatt hagyta el a volt koronázó város miniszteri termé.í. Karácsony. Csillogó karácsonyfa, örömtől ragyogó szemek szép ünnepe, remények valóraváiásának, boldog izgalmaknak bájos napja: karácsony ! Eljősz-e hozzánk az idén ? Nevedet megtaláljuk az idei kalendáriumban is, de vájjon hogyan ülik bele a te pirosbetűs neved az év többi szomorú napjai közé ? Tudsz-e vidámságot, örömet hozni magaddal, vagy még több keserű;ég, fájdalom kisér ? Várnak sápadt, éhes gyermekek, akiktől elrabolták ezek az évek a gondtalan nevetést. Szomoiu szemükkel kiváncsiad néznek feléd és Te — üres kezekkel érkeze! ? Gondoktól összetört 3pák és anyák félve gondolnak jöttödre. Visszaemlékeznek gyermekkoruk boldog karácsonyestéire és fáj a szivük, hogy abból a fényből, melegségből nem hozhatnak ide a jelenbe, semmit gyermekeiknek. Mennyi vágy maradt továbbra is égő, kinzó gyötrelem, mennyi reménység maiad teljesedés nélkül ! Hány tűzhely marad hideg és sötét, hányán bolyongnak a szent éjszakán szörnyű egyedüivalóságban! Akik minden gondolatukkal, érzésükkel egymáshoz tartoznak, elválasztva, egymástól elszakítva maradnak ezen az estén is! Szép karácsony éjszakája, nem ismerünk rád ! Nem halljuk énekét az angyaloknak, akik békességről zengedeznek; nem látjuk a betlehemi csillagot, mert az eget sötét, nehéz felhők boritják. Nincsenek nekünk ünnepeink, hosszú gyásznap a mi esztendőnk. Sötétségben ülünk, nem világit nekünk a karácsonyfa gyertyáinak fényessége. Hiába jősz el hozzánk karácsony ü inepe, mi továbbra is a várakozás adventját ii jük. Várva-várjuk az igazi karácsonyt, a békesség, szerelet ünnepét, amikor boldog arcokra esik tekintetünk.-Ali. falai a .léi isiar Bitói" Nem tudjuk és nehéz lenne kitalálnunk, melyek voltak azon po'itikai okok, melyek miatt a „Bécsi Magyar UjságMól megvonták Siovenskóban a postai szállítási engedélyt. Mindenesetre a teljhatalmú miniszter feleletében, melyet egy kassai újságírónak kérdésére tett, politikai okokat emlitett. Magyar lakosságunk jóleső érzéssel és bizonyos megnyugvással fogadta a kormányközeg e tapintatos intézkedését, bár messze mennénk, ha talán ezt a -megééíéses politika első lépcsőjének akarnók tekinteni. Oh, ennyire nem vag^ unk naivak. Csak szeretnök most már annál inkább tudni, mi Iehrtett az igazi ok, mert a Bácsi M U. mindenütt kapható mégis: trafikban, állomási újságául helyeken a miniszter rendeletének dacára. Szóval nem értjük az eljárást; a szállítása meg van tiltva, Pozsonyban ellenben az utcán árulják s trafikosok, ka megértő vevő akad s bizalmas hangon bksi magyart kér, ügy ék a fölény méselyá.va! nyúlnak a pult mögé siemelik onnan a XX. század egyik legnagyobb szégyenéi, a Becsi Magyar Újságot. Ismétlem, nem értjük a rendelkezés intencióit. Hozzá szoktunk eddig, hogyha égy kormányrendelet megjelent, úgy' annak végrehajtása is bekövetkezett; ma már híla istennek, erről kezdünk leszokni s nem is a csodálkozás, mint inkább a magyarázat keresés késztet a kérdés feltevésére. A Bécsi Magyar Újság mint jól tudjuk a Magyarországon hatalmukat végkép elvesztette, önnön magukat az emigráns büszke nevével kitüntető csőcselék lapja, melynek nyíltan bevallott célja, hogy az országban, melyet néhány hónapig ők kormányozták — volt szerenc^tlenségüuk látni, visszaállítsák az elvesztett kommunista paradicszmot. Világos, hogy ezt most a legnépszerűbb szocialista, kommunista irányt követve igyekszik elérni, hogy a munkásság, mely egyszer felült e nemzetrontó elemek agitációjának, tatán még egyszer elveszti a maga előtt vezető tiszta utat és kilátást A milliók, melyek ezen internacionalista s most hazájuk(??) sorsa felett aggódó lelkek (?) magyar érzületét dagasztják, tudjuk honnan származnak. Vagy talán csak azért született meg, mert Bícsben rossz a valuta, drága az élet cs a szegény (?) emigránsoknak valamiből élniük is kell? 0< nem elégelték meg a megcsonkított Magyarország súlyos szenvedéseit, nekik még válságokra van szükségük; megragadnak minden momentumot, hogy a külföld előtt bemocskolják, beszennyezzék azt az országot, melyet ők nem átailanak sazájuknak nevezni, persze csak most, mióta Bécsből nézegetnek egykori [nagyságuk temetőjére; addig, mig Pesten voltak, nem volt haza, ina ők B.-csben magyarul imák lapot. Csak azt várjuk, mikor fogja végre 8écs józanul gondolkozó közönsége megunni a közhelyeken, kávéházakban terpeszkedő, zúg. üzletekből élő csőcselék sze nfelenkedesét, de ludoin, a pillanat ott is el fog jönni, Siovenskóban pedig ezalatt már többször betiltották, majd ismét megengedték a lap itteni terjesztését; mindenesetre erdekes fényt vet a kormánypolitika elhatározott irányára. Néhány napja, hogy' Micsura miniszter megint eltiltotta szállítását — ha jói tudom, rendeletét még addig vissza nem vonta — de a lapot mégis árulják. Amit a minisferi rendelet úgy Iáiszik elérni nem tudott, próbáljuk meg mi, slovensköi magyarság! Vegyük bojkott alá nemzeti érzületünkéi sértő s amúgy is nívóját tekintve a posvány szélén járó sajtóterméket! E lapot magyar ember kezében ne lássuk többé! Legyen megbélyegző mindenkire, aki enmekegy betűjét is elolvassa. E lapnak legfőbb piaca Slovensko volt, mert az itt lakó magyarság genuseílen, félénk viselkedése alkalmas talajúi szolgált elterjedésére. A lapot megvásárolta sok igazán magyar ember is, gondolva, hogy a sörök közül kiolvashatja a valódi eseményeket is; de nem gondolt arra, hogy a koronákat, melyet érte fizetett, egy a nemzetét gyűlölő kéz teszi zsebre, hogy azon fegyvert vásárolhasson és a magyarság ellen fordíthassa. Az újságárusokat, trafikokat felszólítjuk, hagyjanak fele lap árusításával, ha a magyarság érzületével nem akarnak ellenkezésbe kerülni! Magyar ember ne tegye többé lábát olyan helyre, hol e sznnnylap kapható! Magyar érzésű zsidóságunk bizonyára helyeslőieg, egyetértőig gondolkodik velünk, mert — talán nem is tudják — mennyi általánosított szitkot és megvetést kellett a zsidóságnak már elviselni a B. M. U. hazug, mindent gyalázó irálya miatt. És ha alovenskói magyarság egységesen fel tud lépni, úgy a B. M. U. nem fog vevőt találni. E lapot meg keli buktatni, vagy legalább is le kell süllyeszteni a bécsi emigránsok (?) házi lapjára! Elvárjuk minden magyartól — becsületével visel, érié felelősséget — hogy segédkezet fog nekünk nyújtani s akkor rövid időn belül elérjük, hogy a B. Ál 17. Siovenskóban meghalt! . . Számos magyar nevében : Ja ross Andor 1 illeti Utói irt védelme. *— A saint-germaini békekötés kiegészítése. —A győztes antant hatalmak és a Csehszlovák köztársaság között Saint-Germamban, 1919 szeptember 10 én létrejött béke nagy körvonalakban érinti és meghatározza a nemzeti kisebbségek jogait. Ezek azonban inkább általános irányelvek, amelyekre hivatkozunk ugyan és belekerültek a köztársasági alaptörvényekbe, de a konkrétumokat nem tartalmazzák. Módunkban áll annak a szerződésnek a szövegét ismertetnünk, amely a győztes hatalmak és a cseh-sz!*vák köztársaság között a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása tárgyában jött létre, amely most már tételes jogszabályokkal biztosítja kisebbségi jogainkat és ennek ellenőrzését. Ezekből világos, hogy a győztes hatalmak nem szolgáltatták ki fajunkat és nemzetiségünket az uj állam nemzetiségi többégének, hanem gondoskodnak kultúránk és Újunk védelméről. Nagy megnyugvást kelt ez a szerződés a magyar létekben, mert ebben világosan bontakozik ki előtte jövő magatartásának határozott programmja és egyuíta^annak lehetősége, hagy az uj államaiakulásban is megtaláljuk elhelyezkedésünk lehetőségeit. A fontos nemzetközi okmány magyar fordítását a következőkben adjuk : A saint-germaini békeszerződés 57. cikkelye megállapítja: „A csch-szlovák állam ami kötelességeit, — amelyeket a szövetség és a zsövetkezett nagyhatalmak ama cseh-szlovák területen lakó népek védelméül megállapítanak, akik más népfajhoz tartoznak, más nyelvűek és más-más vallásuak és ezek a pontokat mint a többi feltételek, külön szerződésben részieteztessenek“. E szerződés az Ausztriával kötött békeszerződés 57. cikkelyének függeleteként köttetett meg. A szerződés eme függelékét aláírta : az Egyesült Államok, Nagybritánia, Franciaország, Olaszország és japán. A szerződés két részből áll és részenként több szakaszból. 1. Ezen függelék a békeszerződés 57. pontjának a függeléke s a szerződő felekre a békeszerződés erejével bír. 2. A 'cseh-szlovák állam kötelezi magát minden egyes alattvalójának életét és szabadságát megvédeni, tekintet nélkül származásra, honpolgári illetőségre, nyelvére, nemzeti fajára és vallására. Minden lakosnak jogában vart véleményét és vallását nyíltan és titkosan hirdetni, illetve gyakorolni oly mértékben, amíg ez a közrend, avagy a jó erkölcsökbe nem ütközik. 3. A cseh-szlovák köztársaság elismeri, illetve kinyilatkoztatja: állampolgárainak tekinti ipse fació, minden további formalitás mellőzésével a német, szlovák és magyar állampolgárokat, akik a szerződés megkötéseker a csehszlovák köztársaság mai területén laknak, avagy ott illetőséggel bírnak — míg ha áliandőau nem is tartózkodnak ma a köztársaság ténylegesen birtokolt, avagy a jövőben neki juttatandó területén. A cseh-szlovák államnak joga van minden 18 évet betöltött lakójával szemben opció jogát gyakorolni. Mindazok; akik ezen joggal élve a köztársaság állampolgárai nem óhajtanak megmaradni, "kötelesek egy éven belül állandó tartózkodásra abban az államban megtelepedni, amelynek állampolgárságát elnyerni óhajtják. Ezek azonban összes ingó és ingatlan vagyonukat a cseh-szlovák állam területén háborittatianul megtartják. ír $ 1 Steiner Kornél és Társa Komárom M cipőkereskedése és (orfchopüd) cipészműhely®, Nádor-utca 27. szám. (fiz Oitäflü 'WMllil SIÍIüilBil.) ff Ajánlja elsőrendű tehénbőrbol és boxbőrből saját műhelyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
