Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-04 / 90. szám
2. old Komárutu i L/ipofc u lt?2€. december 4. És ilyen kilátások mellett, a mai pénzszűkében és a munka és építési anyagok óriási drágaságát tekintve — szottyanhat valakinek kedve legalább munkaalkalmakat nyújtó építkezésre. Legalább bérilázak emelésére ? Ámde most tervbe van véve a haszonbéreknek IÓÜ°/«-kal való emelése. Jön tehát a háztulajdonosok — Eldorádója ! Jón ám — a majd megmondom: mi. A háztulajdonosok keserves helyzete mellé — a bérlők nyomorúsága is. Hiszen a 100‘o-os emelésre az állam szándékozik rátenni a kezét. Lessz hát eső, de nem lessz köszönet benne! Nem hangulatkeltés vagy a közhangulat fe.ikorbácsolása volt a célunk. Sem mos', sem a múltkor. Nagyrabecsíilí polgármesterünkkel sem akartunk perbe szállani, ki csak abban tévedett, hogy szemei előtt csak a városi háztartás rendbehozásának különben d esérefes szándéka lebegett, de bizony megfeledkezett az adóalanyok teherbíró képességéről és a pénz piac mai helyzetéről. Mi csak a szomorú tényeket regisztráltuk és abból vonjuk le a következtetést. Nos? Mit tegyen tehát a város, mert valamit tenni kell. Sajnos nekünk akkora fináncgenienk sincsen, hogy a segilés, az önerőnkre alapított kibontakozás útját részletesen megjelöljük. Nem tudnók akkor sem, ha benne ülnénk a város sorsát jelenleg intéző úgynevezett törvényhatósági bizottságban is Itt csak mostani államunk bölcsesége cs közismert pénzügyi leleményessége adhat tanácsot, helyesebben mondva segitséget. Hí az is c-ak a 200—300 százalékos pótadó emelésben, a kényszerkölcsönbeu cs uj, meg uj adók behozatalában fogja látni a panaceát: akkor minden jóstehetség nélkül — megjósolhatjuk, hogy előbb a polgárság kerül csődbe, azután — a város. Vagy eseíieg az utóbbi meg is előzi az elsőt. Szomorú vigasztalásunk csak az lehet: hogy nem a dicsőségesmulltal bitó Komárom a törvényhatósági joggal biró város jut tönkre, hanem a szomorú jelente kárhoztatott Komárom — a nagyközség. Bucsuzás. j Sötét, elhagyott uíon megyek egyedül a j vasútállomás felé. Nemsokára indul a vonat, ' elvisz magával valakit és én itt maradok. Az uira készülődő vonat kéményéből ko- ! ronkint szikráktól csillogó fiistoszlop tör elő. ; Az állomás lámpái elküldik fényességüket ide ; az én söiét utamra. Az állomás közelében megállók. Nem me- j gyek oda ahhoz a vonathoz. Aki elutazik, annak ; nem szabad az én arcomat látnia Néhány órá- ' val ezelőtt nyugodt arccal mondottam neki ; Isten hozzádot, most — mikor már indulóban a j vonat — nem tudnám ezt lenni. Ne vigye ma- I gával a hosszú utra dilit arcomnak az emlékét! , A vonat prüszkölve, dohogva megindul, j Nézem a sötétből a tüzes taréju vonatot. Az j ablakokat nézem. Vájjon melyik ablak mögött j lehet? Kitekint-e a sötétbe, sejti-e, hogy itt ! állok? Nézem a semmiséget, ami az eltávozott j vonat után maradt. Azután megfordulok és las- j san ballagok hazafele. Várom, hogy mikor vág í belém éles karmokkal a fájd- lom Nagy, nagy i ürességet érzek, de semmi fájdalmat. Úgy látszik, még nem tudom eléggé, hogy j az a vonat elment. Mondogatom magamnak, j hogy jól megértsem. Elment és nem jön vissza, j Nehezen akarom megérteni, hiszen látom ■ csillogó szemeit, hallom a hangját, érzem liajá- j nak illatát. Késik az éles fájdalom, amelytől félek és amelyet mégis szinte türelmetlenül várok. Félve nyitok be az.elárvult szobába, amely tele van emlékekkel. Talán ott rohan majd rám lesből, durván a fájdalom. De az emlékek nem engedik. Bármilyen egyedül vagyok, érzem, hogy mérhetetlen a gazdagságom, mert enyém ez a sok szép emlékezés. — He majd a múlt égő fájdalommá lessz, akkor — isméi várni fogok. Várom a vonatot, amely visszahoz mindent, amit a mai elvitt. Hoz uj, ismeretlen örömöket, folytatását a régi, édesen ismerős Örömöknek. Ali. Határozati javaslat. Felkéreítünk az alábbi sorok közlésére: A komáromi kér. munkásbiztosiíó pénztár igazgatóságának 1920. november hó 27-én tar lőtt ülésén az igazgatóság Boldoghv Gyula igazgatósági alelnök indítványára a következő határozati javaslatot fogadta' el. Kimondja az igazgatóság, hogy a kér. munkásbiztosiíó pénztár az 1907. évi XIX. t.-c rendelkezései értelmében önkormányzattal bir és a törvényes alapszabályok rendelkezései alapján összeállított összes önkormányzati szervek minden ténykedésükért anyagilag és erkölcsileg felelősek, már pedig ha a csehszlovák kormány által 494;920. sz a. kiadott lisztadó pótiék rendeletet végrehajtja, abban az esetben kénytelen igénybe venni a pénztár j r dekáiból befolyt fizetésen fenntartott tisztviselők mun- j kálkodását is, mert pusztán az a százalék be- j vétel, amelyet a lisztrende’eí 2.százalékban ha- • lároz meg, az cue a célra fe'veti munkaerőknek ! sem elégséges, igy tehát az igazgatóság anyagi j felelősségének tudatában és a törvény 27. §-ára j támaszkodva, a pénztári járulék bevételeket ; egyéb célokra nem fordíthatja, mint a mégha- j (ározott rendelkezésekre. Egyébként a törvény 98 § a megállapítja a pénztár biztosítási szer- j vezetét is, amelyek keresztülvitelére mint ön- j önkormányzati szervet a kér. munkásbiziositó j pénztárakat jelölik meg, amely szervek a tör- I vény 118. § a 1-ső pontjának a, b, c, d, e, f és a 2. pont a, b, c, d, e pontjai értelmében í kötelesek és tartoznak eijárni. Már pedig ezen rendelkezések sehol sem érintik azt a kötele- , zeitségeí, amely reáháru'na a lisztrendelet kia- J dásávah Ugyancsak a törvény 122. § a szerint j alkotja meg a pénztár igazgatósága saját alap- . szabályait is, amely szabályzatokban lefektetett . mindazon teendőket, melyekre a törvény szerint jogosított. Ezen alapszabályok is mindenütt világosan körülírják a pár-zf-ár hatáskörét. Ennél- j fogva a pénztár igazgatóságának az a felfo- S gása, hogy mindaddig, mig a törvény szakaszai meg nem változtatnak, vagy hatályon kívül nem j helyeztetnek, addig, iia másként járna el, tör- ! vényellenesen cselekedne. Ép ezért a maga ré- \ szértal a törvény ezen rendelkezését, mely a j lisztilleiék behajtását rendeli el, anyagi felelős- j ségének tudatában nem eszközölheti s erre j az ügyvezető igazgatónak utasítást nem ad. Mindezek dacára, ha az igargató a ki- j adott rendeletet végrehaj atja, azt csak saját j felelősségének tudatában teheti. Ezért kimondja ! az igazgatóság, hogy mindaddig, mig az általa érintett §§ ok meg nem változtatnak, addig önkormányzati jogával szemben való megbízatásokat nem teljesíthet, mert ezzel törvényellenes cselekedetet követne el. Kimondja az igazgatóság, hogy ezen határozatát felterjeszteni rendeli az Országos Pénztárhoz. nyilatkozatok a mayyar paigiri párisi sipgíii iMésie». Az Országos Magyar Kisgazda, Föidmives és Kisiparos Párt azon akciója, meíy a szlovenszkói magyar polgári pártok közös politikai tevékenységére s egy pártközi végrehajtóbizottság megalakítására irányul s mely december 7-én Ótátrafüreden egy pártközi értekezlet keretében fog minden bizonnyal sikeres megvalósulást találni, a szlovenszkói magyar politika ’ szempontjából nagyjelentőségű lépés. Hogy * kisgazdapárt pöstyéni siózaía megtaiáita-e a többi pártok megértését s hogy a decemberi tátrai értekezlet elé az eredmény reményévet tekinthetünk*c, ezekre a kérdésekre biztató feleletet adnak az alább közölt nyilatkozatok, amelyek a Pozsonyi Híradó íudósiíój -. előtt tettek az alább felsorolt politikusok: Leliey Jenő dí. nemzetgyűlési képviselő, a keresztényszocialista párt egyik elnöke a tervezett együttműködésről következőkép nyilatkozott : — Az eszmét-a lehető tegszimpaüku?a&ban fogadom. A sziovenszkó/ ellenzéki pártok együttműködésének terve különben már régibb keletű Hónapokkal ezelőtt folytattam, ezirányu — nem hivatalos — megbeszéléseket a szlovenszkói elenzéki pártok vezéreivel s az eszmecsere résiben eredményre is vezetett. A valóban ellenzéki pártok együtt fognak tartani, mert összetartaniok kell! Az együttműködés tárgyi alapja a kormány szlovenszkói politikája áltat adva vau s igy azok eredményes munkája» akik ezzel a politikával egyetértenek, másként mint kéz a kézben, e! sem képzelhető. Személyi kérdések pedig — amelyek már sok hasznos tervet hiúsítottak meg — nincsenek, nem szabad, hogy legyenek ott, ahol a három szlovenszkói nemzet létkérdése forog kockán. — Az együttműködés bizonyos egységet tételez fel az irányításban Természetes, hogy az egyes pártok teljes elhatározási szabadsága — Ita szabad magam igy kifejeznem — „szilveré.nitása" mindenképen megóvandó. Én olyan közös szervet képzelek, amelyben a résztvevők közt a vélemények gondos mérlegelése alapján, álió meggyőződésnek szabad csak érvényesülnie és soha sem a majorizá’ás utján való legyőzésnek. De erre szükség nincsen, hiszen mindnyájunk programmja tőirányelveiben egyező, okunk tehát az egymás iránt való bizalmatlanságra nincs, ahol pedig talán egyik*másik alárendélfebb kérdésben álláspontunk elválik a nagyobb érték, a magasabb -cél elérhetése kedvéért — biztosan tudom — megfogunk egyezni. A kereszlényszociális párt kassai képviselője a kisgazdapárt pöstyéni szózatáról a következőket mondotta: A magam részéről a legmelegebben üdvözlöm a pöstyéni szózatot, mert a legnagyobb taktikai hibának tartanán azt, ha engednők egymást magunk ellen kijátszani. Az a tény, hogy a választásoknál megakadályozták a magyar nemzeti-párt alakításának lehetőségét, mutatja azt az ellenünk irányuló s a kormány részéről megnyilatkozott politikai ravaszságom melyet csak az az intenció vezetett, hogy az egy pártba való tömörítésünk niegakadályoztassék s hogy valamiképen éket verjenek a magyarság egységébe. Ha a néprajzi térképre nézünk, azt látjuk, hogy a szlovenszkói magyarság egy déli sávban helyezkedik el, mely Csallóköznél kibővül, Kassánál összeszorult és Ungvárnál kiszélesedett. Az elhelyezkedésünk folytatólagos ugyan, de a hosszú magyar sáv oly óriási távolságokat hord magában, hogy az egységes pártorganizáció rendkívül nehéz, de azt ennek dacára és ezeket az akadályokat szívósan leküzdve meg keli csinálnunk. Egy magyar polgári pártnak alakítását a mai választójogi törvény mellett nem tartom szerencsétlen gondolatnak, mert ez csak az erők e'forgácsolását jelentené és semmi praktikus politikai eredményt nem hozna, hiszen egy ilyen párt csak a varosok polgárságára s a falu intelligenciájának egy részére támaszkodhatna s ezek a politikai elemek egy-egy választó kerületben nem lennének képesek az egy mandátumhoz szükséges 28—30 000 szavazatot biztosítani s igy a parlamenti külön képviselteíés lehetőségét nem érnék el. A kér. szoc párt készséggel és örömmel fog résztvenni azon a pártközi értekezleten, mely reményem szerint a pártok együttműködését biztosítani fogja.“ Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-idea 27. szám. (Az SttilOil MaZiäl UClkN.) Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját mühe- 279 lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit,
