Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-11-24 / 87. szám

2. oldal. „Komárom! Lapok“ 1 '*20 novernk Jer Advent! Jer Advent meggyötört prófétáiddal! Égi ; 'harsona most nekünk a próféták rozsdás bi- i tincseinek csörtetcse. Az ö mennydörgésszerű | dorgálásuk úgy hangzik fülünknek, mintha édesanyánk altató, édes imáját hallanánk. Mozduljatok meg sok évezredes síroknak lakói: Ezsaiás, Jeremiás, EzékieJ, Dániel! Hal­lassátok büntető igazságszolgáltatását az Urnák! A ti lestetek már áiszenvedte a próféták gyöt- j relmeit. Nektek már nem kell félnetek a földi 1 hatalom kínzó eszközeitől, titeket már nem né- ■ mithat el a földi hatalom szava. Jer Keresztelő János teveszőr ruhádban, 1 komor arcoddal! Erdei méheid zsongását har- j sogja till szavad: „Mérges kígyóknak nemzet- \ ségci!“ Felkerestek tégedet, a pusztáknak pró- j fétájcí, hogy „azi istennek haragját eltávoztas­­sák fejük felöl “ ‘ . Jer Advent! Te vagy most a mi tegked- j vesebb ünnepünk. Soha se volt a bűnös világ- t nak nagyobb szüksége a biztatásra, bátorításra, j mint most. j Nekü.ik nein a remények megvalósulása | adja az örömet, nekünk kell a próféták bízta* j tása. Minden hősöknél nagyobbak, dicsőbbek i kedvesebbek vagytok ti mogorva külsejű, *jö- S véndö mondó szent emberek. Tőletek várunk mi erőt nappali munkáink- \ hoz. Tőletek nyerünk édes álmot meggyötört j testünknek, elaléit lelkűnknek az éjszaka csend- j jében.- Ezsaiás mondd nekünk is: „Ezt mondja : ez Ur, ki a tengeren utat csinál és az erős vi- j zekén ösvényt: Ne emlékezzetek meg az eléb- \ bickröl és a régiekről ne gondolkodjatok1. íme : én uj dolgokat cselekszem, ezennel meglészen, ; evagy nem értitek-e azt meg? A pusztában \ utat szerzek és a kietlenben folyóvizeket“ ' <XLIII. 16—19). ! Mondjad Jeremiás nekünk is: „Ezt mondja j az Ur. Mihelyt beteljesednek Babilóniában a j hetven esztendők, meglátogatlak titeket és ti , rajtatok betöltőm az én jó szómat, hogy visz- j szakozzalak titeket e helyre (XXIX. 11) Mondjad uram nekünk is azt embered, [ Ezékiel által: „Egy begy újtelek titeket a népek i közül és együvé hozlak titeket a földekről, ame- j lyekre eloszlottatok és adom nektek az Izrael- ■ földét. És bemennek oda és elhányják minden , é benne való förtelinességét és minden utálatos- j ségait arról a fötdril. És adok nekik egy szi- j vet és uj szivet adok ö beléjük és kiveszem a kő szivet az ö testükből és adok nekik has szivet.“ (Xi. 17—19). / jer áldott Advent! Erősítsd meg a mi ingatag hitünket, hogy az írások, melyek min- j den idők népeinek írattak, igazak. Dániel pró- j féta szent hitével hadd mondjuk mi is: „Áldott : legyen az Istennek neve örökkön örökké, mert • övé a bölcsesség és az erő és ő az4 aki pieg- i változtatja az időket és az időknek részeit, le- j veti a királyokat és szerez királyokat, ad böl- j csességet a bölcseknek és tudományt a tudd- \ soknak.“ (II. 20-21). B. K. Uszítás! kiáltja a Munkáslap, amiért a városi közü­­gyckkel, amelyek most a szocialista párt kizá­rólagos belügyeivé váltak néhány hónapja, foglalkozni merészkedünk és kritikánkat efmond­­juk ezekről a dolgokról, a kiséri inségmunkáról és a kényszerkölcsönről. A burzsoázia egyetlen kitartott fullajtárja, huligán stb., ahogy ezt a Munkáslap szokta üvöltés, ordít, uszit, berzenkedés, jajgassanak, ordítsanak stb. ez a Munkáslap válasza a fel­hozott tényekre. Megcáfolni nem tud bennünket, tehát lehuügánoz, ez az ő argumentuma és cáfolata. Nem, igen tisztelt Munkásjap, nem lehet olyan könnyen elsiklani a téma felett. Maradjunk csak a tárgynál. A kényszer kölcsönnél. i Mi azt állítottuk és ezl megcáfolni nem | lehet, hogy adókat kivetni és kölcsönöket fel­­! venni csak az egész polgárság, a város egész | közönségének képviselete jogosult, tehát a mai képviselet, mely csak a lakosságnak, a polgár­ságnak egy részét, a munkásságot és annak is csak egy részét képviseli, erre nem jogosult. Mi dolgozunk együtt bármely párttal, igy a szocialista párttal is, mert alkotmányos - érzékünk van és ez a többség előtt meghajol. | De nem ismerjük el, hogy a szocialista párt : itt többség és éppen ezért követeljük a községi i ; választást, hogy ezt konstatálni lehessen. De nem tartottuk arra feljogosiiotínak egy ; itteni politikai pártnak városházi bizottságát : arra, hogy a város egész lakossága és közön­sége terhére milliós adósságokat csináljon. Ezt senki megcáfolni nem képes, egyszerűen azért, mert ez igaz.' Mi élhisszük azt is, hogy a város vég­szükségben van és a pénzre — bárhonnan ered is — nagy szüksége van. De nem hisszük azt, hogy a kétmillió kényszerkölcsönt a város vissza tudná fizetni a kiirt batáridőn belül./ Csak erről van szó és nem másról. Mi bírálat­ban részesítettünk egy olyan pénzügyi műve­letet, amelyet ha a „burzsoá“ világban' meg mertek volna tenni a városházán, nagy baj lett volna belőle A kivetés módját Ítéltük el, amely adatok nélkül és ötletszerűen történt. Ezt bi­zonyítani is tudjuk, ha éppen úgy tetszik. A Munkáslap azt kíván ja, hogy a burzsoá fogja be a szájál és fizessen. Mi nem vagyunk ezek megbízottai. Mi a polgárság közvélemé­nyének vagyunk visszhangja' Ez a közvélemény nyugtalan és fel van zúdulva, mert úgy látja, hogy ki van szolgáltatva egy kisebbségnek,, amely felette diktatúrát gyakorol, megtámadja vagyonát, tehát osztályharc áldozata. Ezt érzi minden adózó, tehát érezzük mi is, mert mi is adózunk, keresetünk után adót fizetünk, állami adót, az után pedig községi kétszáz; percentes pótadót. Ez ad jogcímet az „ordí­tásra", „üvöltésre" és az „uszításra“ szocialista, műnyelven fejezve ki magunkat. A Munkäslap azt kívánja, hogy fizessünk: í és hallgassunk. Megtesszük ezt is,- mihelyt azt ; látjuk, hogy törvényes utón ülnek ott, ahol ma j ülnek, a város zöld asztalánál, ha oda az egész : polgárság megkérdezett akarata ülteti őket, nem ; pedig a hatalom parancsszava, amely luta­­í lomnak akár a szuronyok is rendelkezésére j állanak. Azt azonban mégse kívánja tőlünk a szocialista párt, hogy- tömjénezzünk neki és tapsoljunk, amely „még keményebb rendsza­bályokat fog alkalmazni, hogy alkalom adódjék i még nagyabb üvöltésre", amely szerint ennek I a városnak a polgársága „maradi, ráül vagyo- i nára, melyet a városban, városon, vagy város I által szerzett és semmiféle teherhez hozzájá­­j mini nem akar, melyből haszon nem szárma­­j zik“. Föl fog rázni tunya polgárság téged tu­­! nyaságodbői a szocialista párt, amely „majd I egy kicsit jobban fogja elosztani a terheket". A hatalom kiszolgáltatta a polgárságot a : szocialista kisebbségnek. Ez tény, amellyel ; számolni kell. A kisebbség a védtelen polgár­­j ság feje fölött suhogtatja ostorát és a nyaka I közé is sóz, mint azt látjuk, egy kis kétmilliós I kényszerkölcsönt. És még azt is megakarja til­tani, hogy ez ellen ne is szólhasson, hogy ne jajgasson, ha ez fáj neki. Sokat követel ettől a tunya és szervezetlen polgárságtól. A jajgatás joga velünk született és az nem szabadságjog, amelyet statárium korlátozna. Még ezt a kis jogot is sokalja az adózó polgárságtól a szo­cialista párt, amely ugyiátszik, nem ismeri a magyar nép lelkét. Az megfizeti az adót, de utána nyög egyet, vagy káromkodik. Ez a ma­gyar szabadsághoz korlátlanul hozzátartozott. Mi a magyar szabadságjogokból semmit el nem alkuszunk, mi azokhoz változatlanul és csorbítatlanul ragaszkodunk. (1 Csallóközi fljiMár 1921. énre. Szerkeszti dr. Bárány try Ja zsaj. ■ így év végén, az uj év közeledtével: se szeri, se száma nincs az uj naptáraknak, ka­lendáriumoknak. De a sok közül is messze kimagaslik úgy belső értékes tartalmánál, mint külső kiállításánál és terjedelmes nagyságánál fogva is szerkesztőnk, dr. Baranyay József, a jónevii író szakavatott szerkesztésében megje­lent Csallóközi Naptár■ 1921. évfolyama, ameiy lapunk kiadóhivatalában, Spitzer Sándor nyom­dájában, jelent meg. A vaskos kötetet kitevő naptár a szoká- n sós naptári része is kiválik, többi naptárokéból az áltat, hogy minden'napra közli a nap és 'á hold keltét és nyugtát, ani legtöbb naptárból hiányzik. Ez értékes adatokat Tass Antal ógyafiat csillagdái igazgatótól kaptuk, akinek itt mon­dunk ezért őszinte köszönetét. A nap és hold­fogyatkozások, a névnapmutató, a bélyegfoko­­za-:, a vásárok jegyzékén kivüí a naptár olyan gazdag szépirodalmi és tudományos résszel je­lent meg, hogy amelyik család megszerzi e hézagpótló és magas irodalmi nívón áiló naptárt,, a télen hosszú időre el lesz látva olvasmánnyá). Főbb vonásokban itt közöljük a szépiro­­dalmi és tudományos rész tartalmát: Dr. Baranyay. József: Beköszöntő. Lőrinczy György: Csalló­közi képek. Fiilöp Zsigmond: A Voigamentén. Csallóközi Géza: Mesélek Néked ! Dr. Baranyay József: Usazások a régi Csallóközben. Fit lop Zsigmond: Bárányfelhők. Mészáros Gyula: Csallóköz nevéről. V. M.: Kottanner Ilona Csallóközben. Lampérth Géza: Labanc nóta. Antal Iván: Mese. S. /. Mi van a bankokkal ? Oéczy János: Az örökké égő mécses titka. Harsányt Lajos: Leva levele Ivánnak. Gár­donyi Géza : A vihar és a napfény. Zsolt Béla: Felvidéki este. Dr. Kemény Koiumbán: A pletyka lélektana. Fatasfahy József : Az arany­bogár. Dr. Kiss Gyula: A pihent ész. Tub» János : Szüreten Jókai Mórnál. Hegedűs Gyula : Cserepek. Hankó Gyula: Adatok New-York nagyságához. Gosztoiiyi Nándor: Jókai külföl­dön. Ziiohy Lajos: Egy krajcár. Krúdy Gyula: A falu rossza. Csolnoky László: Kísértét, G. Galamb Margit: A titkos fiók. Krúdy Gyula: Komáromi, honvédek. Csehov Antal: A koldus. Dr. Baranyay József: Két tragédia. Keszthelyi Géza: igen, csak biztass! Fehér Jenő: Hangok az éjben. Pogány Béla: Az őszirózsák. Vértessy Arnold: A szerencse. Mind ismert, jó hangzású írói név, akik­nek cikkeit élvezet olvasni. Nem egy cikkíró kedvence az egész magyarságnak. E sok sok élvezetes cikket egy jó csomó adoma követi, amelyeknek ötletei állandó de­rültségben tartják az olvasókat. Végül elsőrendű és megbízható cégek ál­tal feladott hirdetési rovatára hívjuk fel olva­sóink figyelmét. A kitünően szerkesztett naptárt melegen ajánljuk minden jó magyarnak. Ara a vaskos kötetnek 8 K. Megrendel­hető lapunk kiadóhivatalában Komárom, Ná­dor-utca 29. bé • Régóta ismert és közkedvelt. — Eöroéngszéket Dunaszerdahelgnek. Kolck. dunaszerdaheiyi főjegyző illetékes helyen ar­­ióI értesült, hogy Dunaszerdahely székhellyel törvényszéket akar a kormány szervezni. A törvényszék hatásköre a szlovenszftöi magyar terütetretre fog kiterjedni; a községi elöljáróság; már utasítást kapott, hogy a törvényszéki őr­letnek alkalmas telek tekintetében tegyen elő­terjesztést. * lf ! 1|| cip ©kér jjL Steiner Kornél és Társa Komárom {»kereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (Sí ÜtiQá kávAÍSi! ) __ a *2 . f J rr i r © rí ^ • «« § * 4 U *£» • JLA. . . ÍL’' Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrbőt saját mühe­lyében készült férfi-, női- ás gyermekcsizmáit.

Next

/
Thumbnails
Contents