Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-20 / 86. szám
4. oldal. Komáromi Lapok* 1920. november 20. E sok sok élvezetes cikket egy jó csomó adoma követi, amelyeknek ötletei állandó derültségben tartják az olvasókat. Végül elsőrendű és megbízható cégek által feladott hirdetési rovatára hívjuk fel oiva-. sóink figyelmét. A kitünően szerkesztett naptárt melegen ajánljuk minden jó magyarnak. Ara a vaskos kötett ek 8 K. Megrendel hető lapunk kiadóhivatalában Komárom, Nádor-utca 29, Csehszlovákiának Magyarország felé keíl orientálódnia. Surányi cikke, a Rude Pravóban. — Szlovenszkó és Magyarország egymásra vannak utalva. Az intervenció politikájának szükségessége. Surányi Lajos nemzetgyűlési képviselő vezércikket irt a baloldali szocialisták orgánumába, a „Rude Pravo“-ba Csehszlovákiának Magyarországgal szemben követendő külügyi politikájáról. A köztársaság legtermészetesebb kenyérhinterlandja Magyarország — írja. Valószínűleg számollak azzal, hogy a mcgcsonkitelt Magyarországgal nem lesz könnyű felvenni a kereskedelmi összeköttetést, talán azért csatolták a köztársasághoz Pozsonyt, hogy Magyarországtól függetlenül kapcsolata legyen a román piacokkal. Erre építeni hosszú ideig nem lehet. A csehszlovák köztársaságnak gazdaságilag Magyarországhoz keli orientálódnia. Sokan azt hiszik, hogy ez a ratifikálás után lehetséges, de ez tévedés, mert Magyarország mostani kormányzati rendszere kizár minden kapcsolatot. A ratifikálás kényszer alatt történik Magyarországon nyílt és titkos agitáció folyik a monarchia restaurálását», amely Magyarországból indulna ki. A jelenlegi kormányzati rendszer nem is gondol arra, hogy a békés gazdasági közeledés lehetőségét megteremtse. Ezzel a kormányzatía! szemben a magyar népnek legfőbb óhaja, hogy az elszakított területekkel mielőbb gazdasági érintkezésbe léphessen. A nép tudja, hogy szlovenszkó fája, vasa és egyéb termelvénye nélkül nincs életlehetőség, visz&nt Szlovenszkó népe is vágyik a kapcsolatra. A szlovák és a ruthén nép tekintélyes része az Alföldre .járt aratni, honnan gabonát hozott magával. A mezőgazdasági kapcsolaton kívül azonban az ipari kapcsolatra is szüksége van. A rimamurányi vasmű rozsnyói bányájában nemsokára beszüntetik a termelést, mert * másfél év óta kibányászott vasércet a határzár miatt nem tudják a szomszédos üzdra szállítani, ahol- viszont a vasérc hiánya miatt küldtek el négyezer munkást. A nisziiiszkói faipart hasonló okok miatt fenyegeti a pusztulás. Mccencéf kaszagyárai és a losonci Rakotíyai-gyár már régen szünetelnek, mert a magyarországi piacot elvesztettél.'. Mindez változatlanul fennmarad, ha a ratifikálás után odaát rendszerváltozás nem következik. A mostani állapotok fentartása egyenesen táplálja a restaurációi törekvéseket. Ez olyan militarista erőfeszítést követel a köztársaságtél, mely felemészti minde t erejét. Csehszlovákiának létkérdése a magyar probléma, megoldása. A non intervenció politikája veszélyt jelent a köztársaságra, a köztársaságnak nem szabad megelégednie a ratifikálás tényével, hanem elő kell segiíeni a dolgozók kormányának megalakulását Magyarországon. Surányi képviselő álláspontjával szemben megállapítjuk, hogy az intervenció nem áll módjában, sim'jogában a csehszlovák köztársaságnak. A magyar kérdést elszigetelten megoldani nem lehet. Az iij haszonbér?endelef. Az 1920. évi augusztus hó 3 án 471 sz. alatt a haszonbérek szabályozásáról kiadott rendelet, — amely úgy a bérbeadók, mint a bérlők körében, nagy' elégedetlenséget szült — a kormány tudvalevőleg hatályon ki’viil helyezte. Helyébe uj rendelet lépett. Ezt most lapunk hasábjain teljes szövegében közzétesszük. Tekintettel a rendelet terjedelmes voltára, a közzététel nem történhetik egyszerre. A rendelet 2. §-ában említett A) és B) alatti mellékletet majd a rendelet végén hozzuk. Iparkodtunk a rendelet hü fordítását adni, ami tekintettel annak rendkívül nehézkes szövegezésére súlyos feladat elé állított. E tekintetben valamint egyáltalában a rendelet érdemére vonatkozólag szívesen fogadjuk és tesszük közzé a kritikai megjegyzéseket. * . * * Az uj rendelet címe: Kormányrendelet a mezőgazdaságok c's gazdasági telkek haszonbéreinek uj szabályozásáról. (Kelt 1920 okt. hó 8 án, közzétéve 1920 okt. hó 30 án 586. sz. alatt a rendesetek gyűjteményében) 1. §. Az 1920 aug. 3 án 471. sz. alatt kelt és a földgazdálkodás, valamint mezőgzzgazdasági birtokok bérösszegének szabályozásáról szóló rendelet ezennel 1920 aug. hó 28-ig-érvényes visszamenő hatállyal megsemmisitletik. Szerződéseket, melyeket e megsemmisített rendelet alapján kötöttek, érvénytelenek. 2. §. A -mezőgazdasági birtokok bérbeadói felemelhetik az 1918 január hó 1. előtt kikötött haszonbért 1921-re és a többi bérleti évre és pedig 6 százalékával annak a különbségnek, amely a bé:beadott ingatlan háború előtti értéke es az április 8-én kelt 309. sz. törvény 11, §-á,iak 4. pontja szerint a vagyon- és vagyonszapoiulat leadásra vonatkozólag megállapított elveknek megfelelően 1919 évi márc. elsején mutatkozott ár között fennáll, [A) alatti melléklet j amennyiben az ily módon felemelt bérösszeg az adók, pótlékok és egyéb nyilvános szolgáltatások levonása után, amelyek a bérbeadót terhelik, valamint az összes mellékkötelezettségek mostani értékének levonása után amelyek viselésére a szerződés értelmében köte'es (a tiszta bérösszeg) az ingatlanok értékének 6 százalékát 1919 máié. 1-ig tűi nem haladja. [B) alatti melléklet ] Mind a felemelésnél (pótlék), mind ennek szélső határa tekintetébe n csak a telek értéke, illeti# a telek, gazdasági épület és lakóház értéke irányadó, amennyiben ezek a gazdasági telekrész tartozékának tekinthetők és amennyiben az illető gazdasági üzem céljaira vannak szánva. Eszerint tehát oly épületek és ipari üzemek ára, valamint a bérlő használatára átengedett leltár ára vagy pedig oly külön jogok ára, amely a bél beadott ingat anok tartásával kapcsolatos, nem fog figyelembe vétetni. Azon esetre, ha az épület fennrarlása a bérlőt terheli, a felemelés (pótlék) és ennek határa 20 százalékkal kevesbedik, ha a bérbeadó tartja kaiban az épületeket, akkor a pótlék 20 százalékkal emelkedik. Ezeket a százalékokat arányfígosan-csökkentik, ha a bérlő illetve bérbeadó az épület kai hanta r‘ási költségének csak egy részét viseli. Ha azonban az 1919. április 16-án kelt törvény alapján lefoglalt telekről van szó, akkor aj ily módon megállapított összeemelés 25 százalékkal csökken, Albérleti telkeknél, .amennyiben azokra e rendelkezések nem alkalmazhatók, a bérlő és bérbeadó viszonyára nézve a bérösszegemelés legszélső határának az tekintendő, amit az albérlő fizet, ilyenkor azonban 15 százalék levonandó. Az első kikezdés értelmében eszközölhető emelésen kívül a bérbeadó azt követelheti, hogy a bérlő az 1920. évre cs a hátralevő bérleti évekre szóló valamennyi emelést viselje, : amely adók,_ pótlékok stb. oly nyilvános leadásokra nézve történtek vagy történnek, amiknek fizetésére a bérlő nem köteles, szemben az 1.913. évvel, illetve oly későbbi időponttal, ameddig a bérösszeg szerződésszerűen meg volt állapítva. Az első bekezdésben jelzett bérbeadók ' kötelesek az 1921. évre és a hátralevő szerzőj désszerü bérleti évekre szóló bérösszeget csökj kentem, ha az az előző bekezdésekben megállapított magasságot túllépi, Ez a csökkenlés az | előző bekezdésekben jelzett mértékre szól, | amennyiben ez a magasabb bérkvóia nincsen a bérbeadóit ingatlanok különös hozadéki letíetől sége (pld. javítások, szabályozások, különös üzemre való alkalmasság stb.) által megokolva. Az 5-ik bekezdés rendelkezései nem vo- I natkoznak azokra a bérleiekre, amelyeket az ! 1920. év főtermése előtt hatályon kívül hej lyeztek és azokra sem, amelyeket az 1919. I évi október 30 iki 593. sz, törvény szerint megújítottak. * 3. § A 3 § határozatai nem vonatkozna azokra a lefoglalt ingatlanokra (1919. ápr. 16-iíd 215. sz. törvény 2. és 3. §-a), amelyeket a bérlők míguk, vagy családtagjaik segítségével 1 müveinek, ha a bérlő összesen a vele egy háztartásban élő személyekkel együtt nem bjr^ 8 hegtárnál több saját, vagy bérelt földdeli* nem vonatkoznak továbbá a kisbérlő részére biztosított ingatlanra (1919. évi május 27-ik, * törvény) végül nem vonatkoznak az oly bérleti szerződésekre, amelyeket ugyan 1918. január 1. e!é‘t kötöttek, de e nap után 1921. évre vegy még továbbra meghosszabbítottak. 4. §. Az a bérbeadó, aki a bérleti összeget ezen törvény intézkedésének megfelelően kívánja szabályozni, köteles 1920 nov. 30 ig a bérlővel ajánlott vagy az átvételt igazoló : módon7 közölni a követeit pótlék nagyságát, különben elveszti a szabályozásra venaikozó igényét. Ha a bérlő a jelzett időponttól számított 14 napon belül nem válaszol, akkor az beleegyezésnek tekintik, ha erre a jogi követelményre kifejezetten figyelmeztetve volt.* Szlovenszkóra és Ruszinszkőra a második bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak. 5. §. Ha a felek nem tudnak megegyezni a felemelési követelés tárgyában, akkor a bérbeadó az illetékes járásbíróság döntését követelheti. Illetékes erre a járásbíróság, melynek területén a birtoknak legnagyobb része fekszik. A bejelentésnek legkésőbb 1920. december I 31-igákéi! megtörténnie, azoknál a gazdasrj goknál vagy birtokoknál, melyek nagyobbak i mini 50 hektár, legkésőbb 1921 - január 31-ig, A postai szállítás ideje ebben nem foglaltatik benn. Elkésett beadványokat a bíróság visszautasít. A kérvényt annyi példányban kell ba- i adni, hogy minden ellenfélnek és a bíróságnak is jusson egy-egy példány. 6. §. Amennyiben ez a rendelet másképen nem intézkedik, a perenkivüli eljárás szabályai mérvadók; a költség viselésére, bélyegekre, illetékekre pedig a peres eljárás szabályai. Ha j a bértő a bérösszeg csökkentését kívánja, akkor a határidőkre és az eljárásra a 3 , 5 és 6. §. anal« g intézkedéseit kell alkalmazni. 7. §. Az a bérlő, kinek a tiszta bérleti összeg több, mint 65 százalékkal emeltetik, 14 napon belül a biróság döntésének jogerőié emelkedése után a bérleti szerződést a következő bérleti év végére felmondhatja. Hu azonban a felemelést elfogadja, akkor az első bekezdés szerint csak abban az esetben mondhat fel, íia a megegyezésnél ezt kikötötte. A felmondási határidő ez esetben az egyezkedés napjától számítandó. ÉgÍpP%v \ X wmMár- -fc w Csak e « y piperesgapp a n v a n !iimiijii!!i!HL!!iiiii;:::u sHiiiiinw'JutjiHiiiVii.’iMfiufiiiiniuiiijiHHniíiiifiiiiHiiiiuiiifiniuitiiiiiiifUíiiHjíiiiimHiiHifiiiuítiuii.'iiiiiiisHíifiiiiiiiíi.MHiiiiMiiilfsiiiiiisiiiHiiHiimiiiimmiiHi .mely az „ELIDA" márkát viseli, esz pedig közismert. Kedvelőit mind elragadta. , LID A"*pipereszappan lii!ill!!l!!ii!!l;iliin!!lli!il!!ilMIII3iil!Í!ifilK^ i!l!!ll!!l!ll rendkívül enyhe, teljesen tiszta, neutrális és pompás haberejű. A mosakodás után még sokáig illatozik az Elítía-szappon által finommá vált rózsás bőr. *
