Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-20 / 86. szám
1920. november 20. «Komáromi Lapok < 8. oldal. videbb idő alatt megszűnjék és a pénz.könyebben hozzáférhető legyen. Komárom joggal igényelheti, > hogy Ujkomárom állomása mint transitó álíoniás minden árura nézve kedvezményes vasúti tarifális elbánásban részesüljön. Ha a vasúti tarifában besorozott áruk csak egy alacsonyabb osztályban lesznek Ujkomárom feladásával besorozva, kiszámíthatatlan mennyiség az, amely áruban útját errefelé fogja keresni. Énnek természetes következménye a munkaalkalom, a kereset. Komárom város lakossága az uj alakulat következtében a legjobb fogyasztó helyeitől el lett vágva, legversenyképesebb termelőhelyeitől elszakütatott, a régi nagy kafonaállomány és az erősen fogyasztó tisztikar megszűnt. Mindezeknek következményei feltűnő módon megállapíthatók. Bizonyos, hogy nincs Szlovenszkó területén egy hely sem, amely ilyen, anyagi szempontból véve lehetetlen és kedvezőtlen helyzetbe került volna. Komárom városa tehát joggal igényelheti, hogy adópolitikai szempontból kivételes kedvezményes elbánásban részesedjék. A legkevesebb amit az államhatalom Komárom felvirágzása érdekében megtehet, az, hogy legalább is 5—ü évet engedélyez türelmi időként, az 1919 január i-sö óta életbclépíetett uj adóknak itten való kivetése, illetőleg behajlása dolgában. Amíg ez az állampénztárban számot nem lesz, addig lokálisan a megélhetést nagyban elősegíti. ' A gazdasági életből a politikának teljes kikapcsolása elengedhetetlen szükséglet. Attól tartunk azonban, hogy az adatgyűjtések, tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe, addig pedig nagyon nehéz lesz kibírni az itteni mostoha viszonyokat. Későn érkezik majd a segítség. A hivatalos békés viszony a magyar állammal' helyreállolt, felvetett kívánalmaink, lokális része azonnal életbe léptethető. Erre helyezzük mi a fősulyt és ez az oka annak, hogy meglevő dolgoknak szabad folyását kérjük és nem tervezgetünk pénzt, időt igénylő befektetéseket. Fried Jenő, a Kereskedők Testü'etének elnöke. Maradjunk együtt. Ritkulnak soraink, fogyunk. Egyre másra hagyják el ez ős magyar város falait olyanok, kiknek a megváltozott viszonyok között kétszeres erővel kellene ragaszkodni ahhoz a helyhez, hol eddig állottak. Még áldozatok árán is ! Mert az édesanya kebeléről elszakított, idegenbe dobott árvák létérdeke követeli ezt és mert a fajfestvériség összetartó, véikötelékei elválaszthatatlanul fűznek bennünket egymáshoz.Eleinte csak egy két eset fordult elő, később már állandó napirenden volt s ma már ott tartunk, hogy szinte előre tudjuk, ki mikor hagyja itt testvéreit, hogy az édesanya tűzhelyénél keressen helyet és boldogulást magának, de nem gondolva arra, hogy az ezer sebből vérzőnek ezzel csak súlyosbítja gyászos sorsát. Oh megértjük mi azt a forró szereidet, mely az édesanyához huzza az elhagyatott fájó szivét, könnyekkel telik meg a mi szemeink is a mindennapi imádságunk alatt, de a megpróbáltatások idején meg kell erősíteni lelkünket, meg kell feszíteni mindén idegszálat, hogy azt a nagy feladatot, melyet fajunk egymáshoz kapcsoló szeretető elénk szab, eredményesen betöllsük. Bármily fájdalmasan változtak is meg számunkra a viszonyok, nekünk nem szabadna egymást elhagynunk, itt kell e tőzsgyökeres magyar területen maradnunk s egymást és helyzetünket megértve, egymást támogatva, együttesen munkálkodnunk azon, hogy helyzetünk elviselhető legyen. Távozó testvéreink közül azok, kik eddig itt voltak hivatalban, legfőbb okul a fogadalomban, a hiiségesküben találjál: ittmaradásuk lehetetlenségét. Ezt is meg tudjuk magyarázni, de nem lehet minden esetben elfogadnunk, Szlovenszkónak szüksége van intelligenciára, szüksége van a magyar intelligens hivatalnokokra is! És már most is érezzük, hogy milyen hiba volt az, hogy nem maradt helyén az a magyar tisztviselő, aki ezt tehette volna. Ezzel csak könnyítettek volna a szlovenszkói magyarság sorsán és másrészt nem terhelték volna vele Magyarországot. Mert igenis, ma már leírhatjuk, hogy a megszállott területről Magyarországba özönlő testvéreink suiyos gondot okoznak odaát. Ezt a kijelentésünket maga Teleki Pál gróf miniszterelnök következő, igen megszívlelendő nyilatkozatára, alapítjuk, mely mostanában jelent meg a „Pesii Napló„-ban és a következőképen hangzik : Már a múlt nyáron, a proletárdiktatúra idején hirdettem Szegeden, hogy a' megszállott területeken szolgáló tisztviselőknek le kell tenniük a hüségesküt, ha követelik tőlük, mert hiszen a magyarsághoz való ragaszkodásuk és tartozandőságuk független az eskütől. Nagy hiba volt, hogy mentek innen ellenkező értelmű utasítások és üzenetek is, részben felelőtlen helyekről. — Amikor még itt bent is túlsók a tisztviselőnk és amúgy is túlteng 'a bürokratizmus, lehetetlenség ezt a társadalmi réteget meg jobban felszaporitani, sőt a duplájára emelni. Ma már az ország lakosságának tizenöt százaléka köztisztviselő. A kormány lépéseket tett aziránt, hogy a megszállott területeken szűnjenek meg az üldözések. Most pedig megfogjuk állapítani azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel a menekült tisztviselők indokolatlan és káros beözönlésének útját állhatjuk. így hangzik a miniszterelnök nyilatkozata. Világosan látszik ebből, hogy odaát csak bajokat okozhat.a túlságos beözönlés és már keresnek is módot arra, hogy ezen káros inváziónál: útját állják. Aki átakar menni, annak tisztába kell lenni azzal, hogy csak terhére lesz Magyarországnak és másrészt távozásával csak gyengíti itt hagyott testvéreit. Fájdalom, túl a határon sem vár rózsásabb élet senkire s ha olt nem tudunk segíteni, igazán felesleges tetézni a nyomorúságot. Az oldott kéve példája elevenedik meg előttünk, — pedig ennek nem szabad bekövetkezni. Maradjunk együtt és segítsük egymást, hogy a nehézségekkel együttes erővel megküzdhessünk. [ Hol a magyar nyelv ? A hatóságok nyakra-főre küldik hozzánk a hirdetményeket, rendeleíekef, hogy azokat' közérdekből közöljük le. Most a esendőtök1 felvételéről szóló hirdetményt küldték be hozzánk. Ebből a hirdetményből azonban szomorúan látjuk, hogy a másfélmillió magyar lakta Szlovenszkóban oiyan csendőröket fognak fölvenni s olyanokkal akarnak rendet csinálni, akik nem tudnak magyaiul, mert a felvételi feltételekben csak a cseh és a tót nyelvet kötik ki. Legalább annyit tettek volna oda, hogy a magyar nyelv tudása kívánatos, de erről egy szó sincs. így fest a kisebbségek joga a béke ratifikálása után. Megint egy újabb sérelem, ami rajtunk magyarokon esik. A hirdetmény különben igy hangzik: Hirdetmény. Szlovenszkó 'teljhatalmú minisztere. Bratislava, 1920. „okt. 14. 14546/20. Odd. Adm. 1. szám. Tárgy : Csendőrséghez folyamodók fölvételeinek föltételei. Valamennyi zsupáni és szolgabirói hivatal, bratlslavai csendőrigazgafásnak, fölhaíalmazoü rendőrfőkapitánynak Kassán, valamennyi rendezett tanácsú vá j rosr.ak. Az alábbiakban közöltéinek azon feiléj telek, melyek mellett a csehszlovák csendőrséghtz folyamodók fölvehetők még p;Repróba csendőrnek fölvehető az, aki a) állampolgára a Csehszlovák köztársaságnak, b) aki erkölcsi tekintetben kifogástalan, független és lelkileg alkalmas, c) 21 évet betöltött, 35 évet még el nem ért, d) nőtlen, vagy általában ‘ gyermektelen, e) egészséges, erős testű és aránylagos magasságú, f) a cseh-tót nyelvet szóval és írásban bírja, g) a községi iskola által «nyújtott képzettséggel bir, aki fegyveres katonai szolgálatot teljesített legalább azon ideig, amelyet a védtörvény a normális szolgálatnál megállapított. A belügyminisztérium elláthat a c) es d) alatt foglalt követelésektől általában, továbbá az f) alatt foglalt követeléstől de csak azzal a föltétellel, hogy ennek kérvényező legkésőbb 2 éven belül eleget tesz. A szlovenszkói próba cserdőrök havi kezdőfizetései a következők: fizetés 184 K, csendöri pótlék 25 K, helyi pótlék 75 K, drágasági pótlék 112 K 50 f. egyszeri pótlék 220 K, pótlék Szlovenszkó szamara 360 K, Külön pótlék.375 K, összesen 1351 K 50 f. Azonkívül minden próba csendőr, aki végrehajtó hatalmi szolgálatot teljesít, havi 160 K-t kap élelmezésre. Elszállásolás és fűtés a nőtlenek számára ingyenes. Minden fölvett próba csendőr 2 egyenruhát kap ingyenesen, a továböi ruházati szükségleteket peeng a csendörsegi raktárból saját átalányából köteles beszerezni, mely átalány havomunt 20 K-t tesz ki. Egyidejűleg 'kéretik, hogy ezen föltételek körzete valamennyi alárendelt községi hivatal által a községekben közhírré tétessenek azon célból, hogy a Csehszlovák köztársaság polgárai közui a szlovák nemzetiségűek is nagy szántban jelentkezzenek a csehszlovák csendorséghez. A jelentkezések a legközelebbi csendörsegi állomáshoz nyújtandók be. Miniszter helyeit: dr. Doiets. fl Csallóközi ílaplár 1921. eure. Szerkeszti dr. Baranyay József. így év végén, az uj év közeledtével se szeri, se száma nincs az uj naptáraknak, kalendáriumoknak. De a sok koziil is messze kimagaslik úgy belső értékes taualmanai, mint külső kiállításánál es terjedelmes nagysaganai fogva is szerkesztőnk, ar. Baranyay József, a jónevü no szakavatott szeikcsziéoeoen megjelent Csallóközi 'Naptár 1921. évfolyama, amely lapunk kiadonivaiaiaban, üpitzei bandor nyomdájában jelent meg. A vaskos Kötetet kitevő naptár a szokásos naptári iésze is kiválik, többi naptárokéból az áltai, hogy minden napra közli a nap es a hold keilet es nyugtát, ami legtöbb naptárból hiányzik. Ez értékes adatokat Tass Antal ogyaliai csillagdái igazgatótól, kaptuk, akinek m mondunk ezéit őszinte köszönetét. A nap es holdlogyatkozasok, a névnapmutató, a beíyeglokuzai, a vásárok jegyzéken kívül a napiar olyan gazdag szépirouanm és tudományos resszei jelem meg, nogy amelyik csalau megszerzi e hézagpótló és magas irodalmi nívón aüu napúm, a te.en hosszú lüöre el lesz iáivá olvasmánnyal. Főbb vonásokban iit közöljük a szépirodalmi és tudományos rész tartalmat: Dr. Baranyay József: Beköszöntő. Löriticzy üyörgy: Csallóközi kepek. Fülöp Zsigmondi a Voigarrienten. Csallóközi Géza: Mesélek Neked ! Dr. tíaranyay József: Utazások a légi Csallóközben1. Fatop Zsigmondi Bárányfelhők. Mészáros Gyuia: Lsaiiokóz nevéről. V. M.: Kuttanner liona Csallóközben. Lampérth Géza: Labanc noia. Antal Iván: Mese. A. 7. Mi van a barmokkal ? üeczy Janos: Az örökké égő mécses titka. Harsányt Lajos: Leya levele Ivarinak. Uaraonyt Géza: A vihar es a napfény. Zsolt lie la Felvidéki este. Dr, Kemény Koiumban; A pietjka lélektana. Futasfalvy József: Az aranybogár. Dr. Kiss Gyuia: a pihent ész. Tun a János: Szüreten Jókai Mórnál. Hegedűs Gyuia: Cserepek. Manko Gyula: Adatok New-York nagyságához. Uoszionyi Nándor: Jókai külföldön. Ztlfíhy Lajos: Egy krajcár. Krúdy Gyula: A faiu rossza. Csotnoky László: Kísértei, Q. Galamb Afargit: A titkos nók. Krúdy Gyula: Komaiomt honvédek. Csehov Antai: a koldus. Dr. Baranyay József: Két tragédia. Keszthelyi Géza: Igen, csak biztass! Fetter Jenő: Hangok az éjben. Pogány Béla: Az őszirózsák. Vértcssy Arnold: A szeiencse. Mind isméit, jó hangzású üói név, akiknek cikkeit élvezet olvasni. Nem egy cikknó kedvence az egész magyarságnak.
