Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-20 / 86. szám
2 . oldal. Komáromi Lapok“ 1920 november 20. A gyermekgondozó bizottság adott ki körlevelet a gazdákhoz, felkérve őket, hogy terményeikből egy morzsát juttassanak a nyomorgó gyermekeknek. Egy hölgy küldöttség ment Ftissy Kálmán képviselő úrhoz, felkértük, hogy tegye magáévá a nyomorgó gyermekek ügyét, ott "is kaptunk ígéretet, de még eddig semmi mást. Istenem, miért nem lehet Ígéretből főzetni, cipőt, ruhát beszerezni, akkor mégis könnyebb lenne a vezetőség helyzete, Szeretnénk a gyermekkonyhát mielőbb megnyitni, hogy a gyermekek naponta egyszer kapjanak tápláló ételt. A gyermekek után itt vannak a Nőegylet agg szegényei, akik többnyire felül vannak a 70 éven és nagyrészük a legnagyobb csapással vannak sújtva, világtalan. Ezeknek óhajtana a Nőegylet legalább a karácsonyi ünnepekre egy kis sót, lisztet juttatni. E két nemes célra kéri a vezetőség az ő kegyes jótevőit és pártfogóit, hogy a december 8 án taríandó^gyermek- és szegénynapon úgy, mint eddig, most is támogassa a vezetőséget ademányaival. Ne riasszon vissza senkit a pünkösdi gyermek- és szegénynap után elhangzott azon Ízléstelen megjegyzés, hogy a gazdagok azzal akarják megnyugtatni háborgó lelkiismeretűket. Nyugtasson meg bennünket az a jóleső érzés, hogy koronáinkkal hozzá járultunk sok szegény elzüllött gyermek testi és lelki megmentéséhez. December 8 án a Klapka-íéren felállított sátorban a Gyermekgondozó bizoíiság és a Nőegylet hölgyei fogják a jószivüek adományait Összegyűjteni. Egyúttal felkérjük kereskedőink és* iparosainkat, hogy december 9 én bevételükből 1%'Ot juttassanak ezen nemes célra. A jótékony egyletek elnöksége nevében Kiss Endréné. II Hűin Mi SMffilt liffliSI. A Komáromi Raktár Szövetkezet (Skladistné Druzstvo v Komámé) csütörtökön f. hó 18-án tartotta 1 évi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A közgyűlést dr. Jamnitzky Ottokár volt komáromi zsupán-kormánybiztos, Pozsony városának főügyésze, mint a Raktár Szövetkezet elnök-igazgatója nyitotta meg és szívélyesen üdvözölve a megjelent tagokaf, megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes. Majd bemutatja a közgyűlésnek dr. Medveczky Lajost, a Központi Szövetkezet elnök-igazgatóját, mint a Központ képviselőjét s utóbbi hosszabb beszédben ecseteli a Raktár Szövetkezet célját és annak közgazdasági fontosságát, reámutatva arra, hogy a kereskedelem szabaddátéíelével éppen a gazdaközönség érdekei szolgálatában áll., Ezután dr. Jamnitzky Ottokár az igazgatóság elnöke ismerteti mély körültekintéssel az elmúlt alapítási esztendőt és reámutatott azokra a nehézségekre, melyek az első üzleti évben fennforogtak és az üzleti eredményt lényegesen befolyásolják, nevezetesen reámuíaíoit arra, hogy milyen csekély alaptőkével és a kereskedelmi életben az árak szabálytalan hullámzása mellett is a szövetkezet milyen nagy eredményeket ért el, a Központ hathatós támogatása mellett, mert a csekély alaptőke mellett csak a Központ által nyújtott hitel utján nyílt arra lehetőség, hogy a Dunarakparti palotát a szövetkezet megvásárolhatta és nagyarányú üzletét berendezhette. Ezután Medvecky Lajos a Központ elnök igazgatója újból felszólalt s beszédben rámutatott arra a tényre, hogy a Raktárszövetkezet működése az első lépés abban az irányban, hogy a magyarság és szlovákság egymáshoz közeledjék s ez a gazdasági kapcsolat megértést és az állam konsolidátióját fogja eredményezni. A drága hitel és a magas kamatláb mindenesetre befolyásolják az üzleti eredményt, a szövetkezet azonban altruistikus alapon lévén szervezve, főcélja az, hogy tagjainak jólétét biztosítja, nem pedig a nagyobb nyereség. j A közgyűlés az igazgatósági jelentés felolvasásától eltekintett, miután a meghívókban közölve lett egész terjedelmében, a felügyelőbizottság részéről pedig Tass-Antal, felügyelőbizottsági tag ismertette a fc ügyelőbizottság | jelentését. Á közgyűlés úgy a mérleget, mint a zárszámadást tudomásul vette és a nyereség feloszlása tárgyában előterjesztett indítványt, melyet Fiíipek Elek ügyvezető igazgató ismertetett, tudomásul vette és elfogadott. A közgyűlés az alapszabályok 9. ,§ át ak; ként módosította, hogy az igazgatóság tagjaij nak számát 5-ről 7 re emelte. Az igazgatóság elnöke ismertette a közgyűléssel, hogy az alakulás évében a következő állancjó tisztviselői állásokat szervezte, nevezetesen az ügyvezető igazgatói, ügyész', főkönyvelői, főpénztárosi, a különböző áruosztályok vezetői állásait, a megfelelő segéd- és kezelőj személyzettel, melyet a közgyűlés tudomásul vett. A tárgysorozat utolsó pontja az igazgatój ság és felügyelő-bizottság kiegészítése, illetőleg ! választása volt. Az elnök-igazgitó bejelenti, | hogy tekintettel arra, hogy Komáromból élet[ hivatása őt elszólitotta, a szövetkezet elnöki í tisztjéről lemond, fenntartja azonban továbbra j is igazgatósági tagságát és igy is továbbra 1 legjobb tudásával és erejével a-Raktár Szövetkezet érdekeit fogja szolgálni. A közgyűlés mély sajnálattal veszi tudomásul az elnök-igazgató lemondását és helyébe az igazgatóság elnökéül Folkmann István zsupán-kormánybiztost választja meg. Bejelenti továbbá az elnök, hogy az igazgatósági tagságról indokoltan lemondtak Kürthy István, dr. Farkas Ferenc és dr. Tafferner Gyula, a közgyűlés mély sajnálattal vett tudomást ezen ügy buzgó igazgatósági tagok lemondásáról. Ezután az igazgatóságot a közgyűlés a következő • uj tagokkal egészítette ki; Füssy I Kálmán, Horák Károly, Ivanics Andor és Herman István, az igazgatóság helyettes elnökéül Fiissy Kálmánt választotta meg. A felügyelő bizottságnak megbízása lejárt s igy a fejügyelő-bizottság tagjaiul a közgyűlés I a következőket váiaszíoíta: Csepy Dani, Trcka János, Síván János, Spitzer Béla és LammertMihályt, az újonnan megválasztottak nevében Csepy Dánt felügyelő-bizottság elnöke megköszönve a j megválasztást, a legmélyebb sajnálattal búcsúzott a távozó elnök igazgatótól s a közgyűlés egyhangú | helyeslése mellett kiemelte, hogy dr. Jímnitzky | Ottokár nemcsak mint zsupán, hanem mint ! a szöveíkezeí elnök igazgatója is mindenütt |'a megértés politikáját folytatta. Ezek mán dr. Folikmann István az újonnan megválasztod elnök igazgató szólalt fel, megköszönve a beléje helyezett bizalmat és fiatalsága dacára is a felelőségieljes állást vállalja abban a tudatban, hogy egész ifjú erejével és minden törekvésével oda fog hatni, hogy a szövetkezetét fellendítse. Egyéb indítvány hiányában az elnök igazgató a közgyűlést bezárta. ü lelkik m Éilíai. melyek gazdasági vonatkozásban Komárom másik határszéli város* érdekei szempontjából támaszthatók. A trianoni békének a magyar nemzetgyűlés állal történt ratifikálásával a Komáromi Kereskedők Testületében megnyilatkozó felfogásnak óhajtok hangot adni, midőn a Magyarországgal kötendő gazdasági szerződés előkészítése céljából e kérdés illetékes helyen felvettetett. Mindenekelőtt a testület nézete szerint nem lehet különválasztani e kérdésben a lokális, országos, és ^nemzetközi gazdasági érdekeket. Az egész kérdés érdeme egyszerre érinti úgy a helyi, mint az országos, de nézetünk szerint a nemzetközi gazdasági érdeket is. Ép ezért néhány pontban felújítjuk azon kérésünket, amelyek az uj államalakulat követ( kéziében úgy a testület részéről; mint számos ! inás érdekeitek részéről illetékes helyen több ízben felhozattak. A testü’et felfogása az, hogy nem uj eszmék, uj tervek segítenek a bajokon; nem állunk elő gyárak id telepítésének, kereskedelmi kikölő létesítésének szóval uj invesztitioaníc emlegetésével; mert hisz mire ezek testet öltenek, ahhoz sok idő, sok pénz kell és ezen nagy időnek lueguszásit Komárom lokális ereje már nem bírja el. Mi olyan d rigókat kívánunk előhozni, amelyek már rég megvoltak, de a viszonyok által megváltoztak, korlátoztattak; ezeknek a régi dolgoknak a régi mederbe való visszahelyezésétől, és pedig azonnali gyors visszahelyezésétől várjuk a legközvetlenebb, leghathatósaöb 1 a legtermészetesebb segítséget. Mindenekelőtt úgy a kereskedőnek, mint , iparosnak/ mint mindenkinek teljes mozgási. í szabadságot kérünk, Ezt úgy értjük, hogy mindenki, aki pol-I gári jogainak élvezetében van, legalább is egy j évre szóló útlevelet kapjon, a monarchia öszj szes állatnaiba, vagyis ahova kéri. Olyan útlevelet, amelyhez nem kell még ! külön a beutazási engedélyért betekig külön eljárni, hogy igy tudatában tegyen a kereskedő ■ annak, hogy bárhová szólítja öt üzleti érdeke, i ödi biztosan és gyorsan neki megfelelő időben j el is juthat. Ép igy természetes, hagy a komáromi í közúti hídon úgy a személy, mint az áruforga! lom úgy mint ezelőtt volt, éjjel nappal, sza- 1 baddá tétessék. A „szabaddá tétessék“ alatt azt értjük és ■ azt kérjük, a volt monarchia területén is min! den árura a teljes gazdisági forgalo-nbin olyan ; értelemben, hogy ne legyén az áruknak ki! vagy beszállításához külön ki- vagy beviteli engedély szükséges. Megvédheti az állam az egyes áruk ittben; maradását azzal is, hogy azokra nehezebb kt! viteli vámot vet'ki, ép így megnehezüli éti az j idegen államok árubehozatalának versenyét j magas behozatali várnákkal. Nem kedves a kereskedőnek, nem is okos ' a vám sorompó felállítása, de a vám az egy ■ „számtétel“, amelyet a kereskedő, a vállal koz* , az ő kalkulációjába beállíthat; nem fecsérelve ; el időt, utánjárást és költséget arra, hogy a kiviteli vagy beviteli engedélyeket kijárja vagy : ki tudja-e járni. A telefon, sürgöny, levélposta azonnali j szabaddátétele, úgy a belföldön, mint külföldön elengedhetetlenül es sürgősen szükséges. Komárom szempontjából rendkívül kívánatos, hogy a Budapest-Bruck és a Marchegg- I Budapest fővonalakat összekötő egyedüli közvetlen kapcsot, az Érsekujvár-komaromi vasut! vonal magyar Komáromba való bekapcsolása I által legrövidebb időn belül megteremtessék, i vagyis a két Komárom között levő vasúti Ind ! forgalma azonnal helyreátlittassék. j Ép igy kívánatos, hogy a vasúti kocsik a ; berakási állomásokról a rendeltetési állomásaikra I átrakás nélkül, közvalleniil futhassanak. A legbiztosabb gyógyszer a volt monarchia i területén belül az áruknak legsimább íorga- i lomba hozatalára, a volt monarchia területere az uj államok közötti egységes pénznem, egyj forma valuta mielőbbi életbeléptetése volna. A mai vaiu aviszonyok, a kiszámühatatj lan, legtöbbnyire megindokolliatatlan árfolyamváltozást minden számítást halomra döntenek, és az eddig szolid alapokon nyugvó áruüzletet erkölcstelenné teszik a kereskedőkre kényszeritett pénzspeku láció kö vetkeztében. A helyi pénzintézetek teljesen pénz nélkül állanak, nemcsak hitelt nyújtani nem kepesek, hanem a kereskedőknek, iparosoknak és magánosoknak az évek hosszú, fáradságos munkájából ott elhelyezett megtakarított összegeket visszafizetni nem képesek. t Állami feladatot képez, hogy ez a 'e£rö’ Steiner Kornél és Komárom cipőkereskedése és (orihopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (Az OffjlOü kávéházzal SZßinbßll.) lg| Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját műhe. lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
