Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-17 / 51. szám
iegyvenegyedik évfolyam. 5t. szám. Szombat 1920. július 17. KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY . EíbSxetési ár helyben és vidékre: Cseh-ízlovák értékben: Egész évre 40 K, félévre 20 K, negyedévre 10 K. Egye* szám ára: 60 fillér. Magyar értékben: Egész évre 120 K, félévre 60 K, negyedévre SO K. Egyes szám ára 1 K 50 fillér. 1 ém»I viló ellátás kívánsága elemi erővel tör elő a közönségből úgy, hogy ez elő! kitérni sem a kormánynak sem a helyi hatóságoknak nem lehet. A közönség úgy látja, hogy elég volt a nyomorúságból. Teljesen jogosult ez a bizalmatlanság a közeílátás intéző hatóságokkal szemben, amelyek a múlt évi közepes termés után nagy fejadagokat kezdtek osztani, aztán leszállították, azután ismét leszállitoüák azt, végül pedig semmit sem osztottak. A közönség azt követeli, hogy járandóságát mindenki megkaphassa és pedig gabonában. Ez azért szükséges, hogy mindenki el tudja magának raktározni jövő évi. kenyérét, mert liszt alakban az egész évi szükséglet esetleges való romlásnak lehet kitéve. Azután így juthat csak a fogyasztó abba a helyzetbe, hogy korpát is szerezhet állatok tartásához. A szombaton megtartott népgyűlés ezt követelte, a komáromi közalkalmazottak gyűlése ezt kívánja, a városi uj képviselet, mely héttőn ül össze, bizonyára szintén ezt fogja követelni, reméljük, teljes nyomatékka!. Ha ezt a feladatát nem teljesiti, el is hagyhatja helyét, mert akkor nem a várős, nem az éhező lakosság érdekeit képviselik. Egymásután sietnek a termelők felajánlani a- termésük fefesiegét Komárom városának, mert ismerik bajait, szorult helyzetét. És termésüket egymásután szállítják el északra, az éhező felvidéknek, amely később arat. Igényeink kielégítése után nagylelkűségünket szabadon gyakorolhatjuk, dealegelső a helyi igények kielégítése, ha nem akarunk szemérmes koldusok módjára üres tarisznyával visszatérni az elosztás munkájából. Garanciákat követelünk az ellátásra pártkülömbség nélkül és pedig nem papiros- és kijelentés garanciákat: de búza garanciát. Tisztességes ellátást követelünk, Az idei állapotoknak nem szabad többé megismétlődniük, mert türelmünk fonalai sűrűén szakadoznak. fi magyar llépszcuetség térfoglalása-A Magyar Népszövetség ssak most bontotta ki zászlaját és seregestül tódul a kibontott lobogó alá a magyarság, jeléül annak, hogy az összefoglaló erős szervezetre nagy szükség van a magyarság szempontjából. A tagok száma már^elérte, sőt meghaladta a tízezret. A többi tízezer is megmozdul és a tízezrekből nagy tábor toborzódik össze, mely megvédi a magyarság kulturális egységét és a Városi és müsjsi éiÉkii Mii 1$. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. , kisebbségek részére biztosított jogokat, atnelye- , két nem igen vesznek komolyan, mint az a i beérkezett panaszokból megállapítható.- A Magyar Népszövetségbe egyes községekben százával lépnek be a tagok és a fiókokat rendre megalakítják. Selmecbányán köze! ezer tag jelentkezett az első felhívásra, igy Kassán, Eperjesen, Léván, Losoncon is erős szervezetek alakulnak. Érdekes a szepesi németség állásfoglalása, akik egyéríelmüleg csatlakoztak a Szövetség gondolatához. Az eperjesi Zipser Club testületileg lépett be a Szövetségbe és a Szepesség egész németsége, e magas kulturális tényező ! jelentékenyen megnöveli a magyerság erejét, de 1 egyúttal fényes cáfolata a magyarság elnyomási törekvéseiről kitalált kalandos meséknek is. A magas német kultúra a magyar kultúrával lép szövetségre, hegy ezek érdekeit megvédje. Ez igen fontos megjegyezni való. Győr-, Komárom- ás Esztergommegye szerepel a legnagyobb százalékkal az első tízezerben, de a második tízezret mely nyomon fogja fogja követni az elsőt: Pozsony,. Nyiíra, Bars és Hontmegyék szolgáltatják, ahol a szervezés munkája folyik. Az őszre már megakarja indítani a működés munkáját a Nagyar Népszövetség és első sorban a magyar iskola szánalomraméltó j ' ügyét fogja hivatásához képest felkarolni, a í magyar iskolát, mely sok helyen máról-holnapra megszűnt, vissza fogja helyezni jogaiba, amely ! a magyarságtól el nem vitatható. Tagsági bejelentések és fiókok szervezése iránti megkeresések a Szövetség Központjához iníézendők (Komárom, Nádor-utca 31.). Jill 3 Unit.“ ismételten szóvátetíük ma a városi törvényhatósági bizottság „legújabb“ kuriózum számba menő összeíákolását. A legutóbbi képviselőválasztás alkalmából leadott szavazatok arányában mindegyik politikai párt lenne ottan képviselve, persze csak kinevezés utján. Épen 7, mond: hét politikai pártot ré- , szesilett a hatalom abban a kitüntető szeren- j csében, hogy képviselethez jutott a tisztán vá- j rosi érdekű ügyek elintézésére hivatott törvény- j hatósági bizottságban. Hogy mit keres ott a pártpolitika? Hogy j mit keresnek a kizárólag katonai szavazatokból I rekrutálódotí szlovák nemzeti, a cseh-szí. és a cseh nemzeti szoc. demokrata párt magyarul nem éitő, annál kevésbé beszélő, Komáromhoz semmi kötelék által nem fűzött képviselete szinmagyar városunk bizoítságcában? Erre a mi józan eszünk a világért sem talál választ. Annyi bizonyos, hogy a leghatározottabban beleütközik a „Komárom a komáromiaké“ alapelvébe. Ennek megértése és elhalványifása ellen pedig teljes erőnkből, minden rendelkezésünkre álló módon tiltakoznunk kell. De hogyan is képzelhető abban a nagy kérdések elbírálására hivatott testületben komoly tárgyalás, melyben a tagok V4-ed része még csak a törvényesen megállapított hivatalos magyar tárgyalási nyelvet sem érti ? Hogyan intézhetik a város sorsát, honnan ismerhetik Komárom vitális érdekeit olyanok, akik csak mostanában cseppentek ide, kiket e városhoz sem érzelmi, sem anyagi közösség nem fűz? Ez az abszurdum annál szembeötlőbb; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nátícr-u. 29., hová úgy a !ap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. mert a határozás joga — a bizottság összeállításánál fogva — egyébként is kisiklott a közterhet egyedül viselő komáromiak kezéből. Ennek a szempontnak mérlegelése és egyéb fontos tekintetek arra bírták hát e quodlibeí bizottságnak ez utóbbi kategóriába tartozó tagjait, hogy ünnepélyes óvás és tiltakozás mellett otthagyják helyeiket, visszautasítsák a nekik szánt statiszta szerepet és más formában, más eszközökkel védjék, támogatják szükebb hazánk javát és érdekeit.__________________ Üli Él I1Ü Iliül A szervezett földmunkások szövetsége nem akarja elfogadni azt a bérszerződést, amelyet a volt teljhatalmú miniszter, dr. Srobár a földmunkások bérviszonyának rendezése tárgyában megállapított és amelyet a munkaadó gazdák nagy része magáévá tett. A földmunkások szövetsége egy uj kollektivszerződés mintát készített, amely tételében lényegesen eltér a Srobár-félétől és alkalmazása esetén mérhetetlen terheket róna a munkaadó gazdák vállára, megdrágítaná a termelést, ezzel a nem termelő lakosságnak amúgy is elviselhetetlenül nehézzé vált megélhetését. Ezen a munkások által készített kollektiv munkaszerződést f. hó 13-án és 14-én tárgyalta együtt a munkásszöveíség vezetősége és a kisgazdapárt elnöksége által e célra összehívott gazdaközönség egy töredéke a városháza nagytermében. A tárgyalás mindkét részről nagy higgadtsággal és részletességgel történt. A szerződés több pontjára sikerült a megegyezés, de az aratási, cséplési valamint az őszi gazdasági munkák dijaira nem jött létre megegyezés. A rendkívüli magas követelés elfogadására nem találkozott vállalkozó, mert a jelenlevő gazdák nem merték magukra válaini távollevő gazdatársaikkal szemben a felelősséget. Nem tudván megegyezni, az értekezlet azt határozta, hogy hétfőre, 19-ére a vármegyei gazd. egyesület és a kisgazdapárt összehívja a vármegye összes gazdáit és ismét tárgyalni fogják az egész koliektivszerzodést. Az értekezletről szétoszló gazdák között az volt a vélemény, hogy — dacára a munkások részérői az értekezleten elhangzott munkabeszüntetéssel való fenyegetésnek — nem lehet elfogadni a munkásszövetség által készített kollektivszerződésí. Ilim éleinek Ételi» (Lesz olcsó és jő liszt, csak sürgősen kell intézkedni. Tervek, amelyeket meg kell valósítani. — A szomszédos uradalmak termelésének lekötése, biztosítása az éhező Komárom részére. — Arai Komárom környékén terem, az mind Komáromé. — Küldöttség menjen a kormánybiztoshoz.) Még alig, hogy elsimullak a múlt heti liszthiány szülte éhségtüntetés hullámai, máris aggodalom szállja meg az előrelátók lelkeit, hogy mi lesz, ha az a nehezen és nem egészen legálisan előteremtett kevés kis liszt elfogy ? A malmok a magas szénárak mellett nem őrölhetnek, s hí őrölnek is, a termelt liszt ára olyan magas lesz, hogy jaj lesz nekünk szegény városi fogyasztóknak. De hát mi is lesz velünk ? Mi lesz Komárom közélelmezésével a szomorú képet mutató közel jövőben és mi lesz későbben?
