Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-17 / 51. szám
2. o iá'. "■ ■ 111 1 „Komáromi Lapuk1-1920: jalias"17. ~.-----A sok hírlapi cikkből, tanácsból, hiíiapi polémiából leszűrhető, igazságokkal el van ugyamlátva a város,-de ezek -nagyon is teoretikus dolgok, ameívenek kivitele nagyon is a messze jövő-zenéje. £■'> Íme azonban ez alkalommal olyan tanácscsal szolgálunk a város közélelmezési faktorainak, amelynek kivitelét, megvalósítását nemcsak tanácsoljuk, nemcsak kérjük, de követeljük éspedig a sürgős megvalósítását. Sürgősen küldöttség menjen a zsupánkormánybiztoshoz, ott tárja fel a liszthiány miatt éhező munkásság és polgárság szomorú helyzete szülte kényszerítő állapotát. Erre a kényszerhelyzetre hivatkozva kérjék a kormánybiztost, hogy azonnal rendelje el, hogy a Komáromhoz legközelebb fekvő uradalom, az örsujfalusi Darányi uradalom gabonatermése Komárom éhező munkássága és polgársága részére biztosítássá k és azonnal szállittassék. Azt is megmondjuk; hogy miért gondoltunk a D .irányi uradalomra ? Áz uradalom közvetlenül a Duna mellett fekszik, éppen ott működik 5 vízimalom, amelyeknél a magas szén árak nem számítanak. Olesón és állandóan őrölhetnek. Az uradalom 8—10 nap alatt abban a helyzetben lest, hogy naponta 3 vagon gabonát képes volna Komárom élelmezésére bocsátani. Az 5 vízimalom, tekintve, hogy a vidék szükségletét is ki kell elégíteni, Komárom szükségletér e naponta 100 métermázsát tudna őrölni. De menjünk tovább! Az uradalom a malmokba ingyen lenne köieles a gabonát elszállítani. A kész liszt szállítása a malmokból Komáromba úgyszólván szintén ingyenbe kerülne, ügy az ármentesitő társulatnak, mint a városnak vannak nagy teherbíró képességű csónakjai, dereglyéi. Ezeket pár lóval fólleliet vontatni az örsi malmokig, onnét aztán megrakodva leereszkednének Komáromig. Hogy ezt a szállítási költségektől és a magas szénáraktól mentesített lisztet a kiéhezett komáromiak még olcsóbban kaphassák, a zsupán-kormány biztos arra is felkérendő, hogy a gabonahivatal felesleges jutalékát ez alkalommal ne szedjék he, hiszen itt közvetlenül a termelőtől, a gabonahivatal közvetítése nélkül kapja a varos a gabonát, a lisztet. Íme a város urainak adunk egy megvalósítandó tervet, amelynek révén Komarom gyorsan kap jó és olcsó lisztet. De ha már itt vagyunk, már most figyelmeztetjük és kérjük Komárom város vezetőit, hogy na ezzel meg is van oldva ideig-óráig Komárom lisztellátasa, de a jövő biztosítása céljából már most intézkedjék a város, hogy a szomszédos uradalmik termelése Komárom sok sanyaruságot áléit lakosai számára bizíositassék. Akkora város, aminő Komárom csak úgy élelmezhető jól és kellemetlen meglepetésektől mentesen, ha a szomszédos uradalmak termelése a város részére biztosittatik. Érdeklődtünk a szomszédos uradalmaknál e tekintetben, hogy a város vezetőinek ne csak levegőből kapott ideákkal szolgáljunk, hanem pontos adatokkal, kész tervekkel. Ez alkalommal mint Komáromhoz legközelebb'fekvő uradalom, az örsujfalusi Darányi uradalom által nyújtható előnyökkel foglalkozunk. A dologra még úgyis vissza fogunk térni s akkor más uradalmakat is szóba hozunk. Komárom közélelmezése szempontjából különösen a Darányi uradalom azért előnyös, mert közel fekszik és olcsó viziut köti össze Komárommal. Komáromnak havonta 12 vaggon lisztre van szüksége. Ennek egy részét az. uradalom szállíthatná. De menjünk tovább. Komárom város az uradalommal mielőbb nagyobb szabású tehenészetet is rendeztessen be, hogy a szegény anyák, a beteg gyermekek és aggok legfőbb tápláléka és álsalában Komárom tejellátása minden zavartól mentesen biztosítva legyen. Az uradalom becslésünk szerint 300—40D tehénre rendezhetné be tehenészetét úgy, hogy naponia háromezer liter tejet képes volna Komáromnak szállítani. Ha most hozzávesszük, hogy jelenleg 800 liter tejet kap a város, biztosra vesszük, hogy a napi 3000 liter többlettel Komárom tejellátása elég kielégítő volna, Mindenkinek jutna kellő mennyiségű tej. Ennek fontosságát felesleges bővebben tárgyalnunk. Akkora tehenészetben mindig akadna rosszul tejelő tehén, amely a vágóhídra kerülne. Ezt a vágásra került -anyagot is biztosíthatja magának a város: hogy a - szegény lakósság olcsó húshoz jusson. Szóval á húsellátás is javulna a szomszédos uradalmak termelésének a varos részére’ váló biztosításával. A 400 darab telién és a gazdaság többi állatállamánya annyi istállótrágyát adna, hogy a zöldség és a gyümölcstermelés pár száz holdon bevezethető volna az uradalomban. Komárom piaca állandóan el volna látva olcsó és bőséges zöldséggel és gyümölcscscl. A fejesleges termés pedig konzerváltatnék télire. Tartozunk itt azt is kijelenteni; hogy a .Darányi uradalom évről-évre felajánlotta termését a városnak a legnagyobb előzékenységgel, de a város raktárhiányra hivatkozva sose vette igénybe. Ezt a sok-sok megbecsülhetetlen előnyt csak egy uradalom biztosítaná a városnak, hátha a többi szomszédos uradalmat is lekötjük a magunk számára, ezek az előnyök hatványozottan fognak előállni. Mint kitérhetetlen, elmellőzhetetlen teendőt ajánljuk tehát a városnak a fenti tervek sürgős megvalósítását. Ezt követeli a sokat éhezett, sokat nélkülözött komáromi lakosság, amelynek igazán nincs kedve tovább koplalni éppen akkor, amikor csak a kezüket kell kinyújtani a város vezetőinek és akkor lesz bőven minden. A dologra különben még visszatérünk. A jegyzők Pöstyénben *) — Országos kongresszus. — Julius hó 3-án egész Szloveuszkó területéről mintegy 400 községi jegyző sereglett össze az előre hirdetett országos jegyzői kongreszszusra. Nagyrésze már előtte való nap megérkezett, a másik rész pedig a kongresszus napján a délelőtti órákban. Hogy a kongresszus sima és gördülékeny lefolyása biztosítható legyen előző napon este 7 órakor a vármegyék jegyzőinek megbízottjai előértekezletet tartottak, melyen megállapítást nyert, a kongresszus pontos tárgysorozata. A verőfényes kongresszusi napon már kora reggel nagy csoportokban gyülekeztek a községi és körjegyzők a fürdő gyönyörűséges parkjában a gyógy-szalon nagykiterjedésü kioszkjában. A kongresszus helyéül a gyógyház óriás terme jelöltetett ki, ahol a kongresszus délelőtt 10 órakor a hatalmas zárt sorban elhelyezkedő érdeklődő tábor előtt nyílt meg. A kongresszuson mint vendégek resztvettek: dr. Hayek kormánytanácsos, dr. Micsura Nyitra vármegyei zsupán és a pősíyéni járási főszolgabíró. A kongresszus mindenekelőtt kimondotta a lehető gyors szervezkedést, és ebből a célból az országos jegyzői egyesület megalakítását. Ennek végrehajtására 14 napi záros határidőt szabtak ki. Miután az Oiszágos Jegyző Egyesület megalakult: elnökké Ferényi Antal ny. községi jegyző, alelnöknek Jávor Jenő malaczkai főjegyző, harmad elnöknek pedig Dosztál Gyuia galgóci főjegyző választatott meg egyhangúlag. A kongresszus lefolyása részben magyar, részben szlovák nyelven történt. Előkerültek és a tárgyalásba bevonatott mind az a sok-sok sérelem, melyet ma a jegyzői karra érez, a gyalázatos rossz anyagi helyzet a kinevezés ügyei, a jegyző közjogi helyzete és sok minden egyéb panasz és sérelem. Ä kongresszus lefolyása eltekintve egy két incidenstől zavartalan és méltóságteljes volt. Elfogadta egyhangú határozatta! a Komárom vármegyei közalkalmazottak illetmény mozgalmával való teljes s:olidaritást, ezután d. u. 5 órakor az elnöki zárószavak elhangzása után, a kongresszus rendben szétoszlott. A pösiyéni elszállásolás és élelmezés legkiváló módon volt szervezve, ami tisztán a pösiyéni jegyző karíárs érdeme és főleg a fürdő igazgatóság méltányos és jóindulatú támogatásán alapult, mely sok-sok kedvezményről sőt ingyenes fürdőről is gondoskodóit. Az összegyűlt községi és körjegyzők másntp, azaz julius hó 4 én távoztak el otthonukba sok szép emlékkel s azzal az erős tudattal, hogy fáradságos és költséges útjukat nem hiába tették meg Pöstyénbe, jogos és igazságos kívánságaiknak feltétlenül rövid időn belül kell, hogy eredménye legyen. Jegyző. *) Elkésve érkezett tudósítás. Szerk, A tanítóság újabb sérelme. Már nagyon sok esetben óhajtottam sérelmeinket a nyilvánosság elé vinni, de még eddig mindig visszatartott ama tudat, hogy rtéjháéitó vagyok — s mint az államnak ilyen közége, a békességes várakozást — a megértést, kell hirdetnem. Azonban a poriár már annyira’csordultig van, hogy eme jobb érzést’ mellőzni vagyok kénytelen. Hogy pedig a dologra (ériek — kormányrendelettel a tanév meghosszabbítva lett — s már a tanév ilyeléni befejezése is a szülők zúgolódását s ahol a tanító hivatalosan lépett fel a mulasztók ellen, a szülők haragját vonta magára. Jött végre a várva-várt kedves vakáció, amikor is boldogan szerettük volna meggyötört testünket pihentetni. De íme — egyik -felhívás a másikat éri! Még az egyikből fel sem ocsuldtunk, meg sein emésztettük, jön a másik felhívás, a különböző munkálatok végzésére. De ne higyje kedves olvasóm, hogy ingyen, — remek "fizetésért — tanító által" eddig csak hallott, de soha nem élvezett fizetésért, 40—50 koronás napidijak mellett adnak foglalkozást Ha az ember ezt igy olvassa, nem 'is tűnik fel rossznak, sőt talán az ehhez nem értő még dicséri is a titkos jóakaróinkat, akik a nyomorgó tanítóságon ily nemesen, óhajtanak segíteni (nehogy napszámba kelljen járnunk.) Azonban vizsgáljuk az éremnek másik oldalát is. Vizsgáljuk, hogy miért e nagy szeretet ? Miért honorálnak bennünket ennyire ? Hát csak azért kedves olvasóin, mert — mnn! a körünk lenne megállapítani, hogy kinek ni és mennyi termett? pontosan és lelkiismeretesen. Össze keli írnunk pontosan, kinek mennyi volt a múltban és a jelenben az ingó és ingatlan vagyona ? Tiltakozzunk ez ellen kézzel-lábbal! Tiltakozzunk minden erőnkből! Adjon az állam bennünket megillető alkalmas mellékfoglalkozást, ha már minden áron mellékfoglalkozást is kell végeznünk. Legyének irgalommal a szünidőnkkel szemben is, hiszen nekünk erre a pihenésre égetően szükségünk van, mert ha fáradtan — testben és lélekben meggyötörve kell a tanévet megkezdenünk, ennek csak az ország fogja a kárát látni, mert meggyötört emberektől eredményes munkát nem várhatunk. jegyzők illeíményküzdelme. — Nagygyűlés. — — 1920 julius 15. — Saját tudósítónktól. A vármegyei jegyzői kar párhuzamosan küzd jogos és igazságos fizetésrendezése ügyéért a tisztviselő karral és a többi megyei alkalmazottal. Csütörtökön is köze! száz községi alkalmazott, legnagyobb részben jegyzők gyűltek össze a kultúrpalotában, hogy anyagi helyzetüket megvitassák. Az a tény, hogy éppen ők a közigazgatásnak legjobban megterhelt munkásai az utolsók, akiket a fizetésrendezés programijába felvesznek. Állami alkalmazottak, bírák, tanítók, tanárok, mérnökök illetményei a kor kívánalmai szerint legalább annyira vannak rendezve, hogy az megélhetésük alapjául szolgálhat. A megyei alkalmazottak és jegyzők míg ma is az 1919. évi illetményeket kapjak, holott a megélhetési viszonyok tetemesen rószszabbodtak azóta. A jegyzői kar is súlyosan érzi ezt Gyermekeit képtelen iskoláztatni, ha a megélhetését akarja biztosítani. A kormány szeptemberre ígérte a jegyzői kar fizetésrendezését, ez az idő messze van. Helyzetükön, ha átmenetileg is, de segíteni kell. A jegyzők gyűlésén Mészáros Károly árvaszéki ülnök, szervezeti megbízott elnökölt és vezette a tanácskozást. Az előadói tisztet Komjáthy István nemesócsai jegyző töltötte be. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a minisztertől az állami fizetés terhére magasabb összegű előleg kiutalását kéri, mint ez a tanítósággal is történt; a kérvényt a nagygyűlés a zsupán-kormánybiztosnak akarta átnyújtani és ezért a vármegyeházára vonult. A megjelent jegyzők elégedetlen hangulatban oszlottak szét.
