Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-17 / 85. szám
4. oldal. KKomáromi Lapok* 1920. november 17. m.) ref. leikész társamnak a tegnapi póstávall hozzám érkezett fájdalmas larialtmi levelét: Kedves Barátom! Özv. Beödők Pálné nyugtáját tisztelettel mellékelem. Egyben megragadom az alkalmat hogy veied, mint kedves rokonnal — ki már a multhan is tanujelét adtad irányunkban rokonszived meleg szerdetének — örömmel közöljem első fiam születését, kinek babakelengyéjére esperes urunk egyház látogatási kőrútján gyűjtött s kedves feleséged jó szivéhez forduljak, kérve őt, hogyha maradt a múltból kegyelettel megtakargatott babafehérnemüje, bármely használt darab pólya vánkos huzat, ingecske, meleg rékli, sapka, vagy alátét ruhácska, vagy a leánykáitokról lemaradt oly ruhadarab, meleg téli harisnya, használt cipőcske, szóval bármi olyan darab, amit a gyülekezeti szegényeknek, vagy a küszöbötökön ^esdeklőknek szoktatok adni, küldje el nekünk, mert most mi is a nyomorult koldus sorsára jutottunk. Nagyobb leánykáimat sem tudom ellátni téli meleg ruhával, lábbelivel; kettő már a meghűlés miatt súlyos betegen fekszik, ágyba jut majd a télen valamennyi, mert nem bir a gondnok tűzifát sem beszerezni! Már a múlt telet is a mostani nyári mosó ruhácskákban húzták ki, de most már széífoszlik a folytonos viselés és mosástól valamennyi. De nem csak ők, mindnyájan úgy vagyunk; nekem nincs egy háló ingem, nappali egy uj és egy rongyos, édesanyjuk pedig nemhogy templomba, de az utcára sem mehet rongyaiban! Amivel tudtok, segítsetek rajiunk ! Az ég áldása kísérjen földi irtaitokon ! Kismánya, 1920. november 9-én. Szerető rokonbarátod Páli Lajos. Páli Lajos lelkész társam a hasonló nevű volt elei ref, lelkésznek és tatai ref. egyházmegyei ref. esperesnek a fia. Tudtommal 8 élő gyermeke van, akik még mind kicsinyek és aria még csak nem is gondolhat, hogy a jelen körülmények között gyermekeit középiskolákban taníttathassa. Ezulon kérek fel minden érzékeny szivii embertársamat vallásfelekezeíi külömbség nélkül, hogy akár természetben, akár pénzben szives adományaikat küldjék- e! postán az érdekelt nevére, vagy ezen becses lap szerkesztősége kegyeskedjék a nyomorgó család részére gyűjtést indítani. Felkérem különösen a Pozsonyban megjelenő „Hiíadó‘‘ nagyérdemű szerkesztőségét, ezen felszólalásomnak szives átvételére és közlésére. Nyakunkban van a zordon tél, közelednek az öröm, a békesség, a családi boldogság, szent karácsony ünnepei, hadd hirdesse a gályaraboknak kismányai utódja örömmel, hogy „Dicsőség mennyben az erős ístennpk!“ Bis dal, qui cito dat ! Kamocsa, 1920. nov. 13. Boross .Kálmán ref. lelkész. Kiueíeííék a kényszerkölcsönf. — Három osztályba sorozták a „tehetős“ polgárokút. — A kivetés teljes ötletszerűsége. — Az adózó polgárság nem hajlandó fizetni. — Az egész ügy felebbezés alatt áll. — Több mint két millió a kény szer kölcsön végösszege. — A szocialista párt fenyegetését-beváltotta és megkezdte harcát a tőke, a vagyonos osztály ellen. Egyelőre „kényszerkölcsön“ nevet adott a sarcnak, hogy ez tetszetősebb legyen és beváltásáról is tesz Ígéretet. De a polgárság igen jól tudja és ismeri a város anyagi viszonyait. Ez a kényszerkölcsön tehát hosszú, igen hosszú lejáratú kölcsönné válik azokra nézve, akik azt befizetik. A kölcsönt négytagú bizottság vetette ki az adózó polgárok közül 433-ra. A kivetés számadatai azt mutálják, hogy ez a legnagyobb tájékozatlánsággal történt. A bizottság tagjai voltak dr. Raab Mihály, a szocialista párt ügyésze, Harker Richárd a munkáspénztár igazgatója, Dénes Emii pás ttítkár és Mikász Vencel női szabó. Megái lapíthatjuk, hogy a bizoííság klt utóbbi tagja csak igen rövid ideje van Komáromban, a helyi viszonyokkal abszolúte útin ismerősek és igy tulajdonképpen Rírabés Hacker bizottsági tagok viselik az egész felelősség súlyát az egész munkáért. Találomra „szemmérték“ szerint van kivetve a kölcsön, mely egyeseket pedig alig érint és a kereseti lefielőségekkel nem számol. A háborús vagyont, a kézzelfoghatót régi adatok alapján bírálja el, a konjunktúra vagyonhoz, mert ahhoz már adat nem állott rendelkezésére, hozzá sem nyúl. így a legnagyobb aránytalanságok vannak ebben a kivetésben. Három osztály van 1000—3000, 3000—6000 és 6000- től feljebb 2,196 000 K a kivetés főösszege. Ennek legalább 30°/<rát kívánná befizettetni. Még csak annyit jegyzőnk meg, hogy a kivetést szenvedő adóalanyok közt az elvtársak közül senki sem foglalt helyet, utólag azonban dr. Raáb Mihály neve szerényen 1000 K-val mégis belekerült. Az adózó polgárság nem a tanács ellen foglal állást, mikor a legmesszebbmenő bizalmatlanságának ad kifejezést a szocialista gazdálkodás ellen, amely a várost a tönk szélére juttatja. Comenius 1592-1670. Comenius, a morva származású nagy pedagógus halálának harmadfélszázados évforfordutóját ülték meg az iskolák, de ehhez az egész magyar kultúra is csatlakozott, amely Comeniusbaii a magyar iskolázás egyik úttörő bajnokát tiszteli. A hányatott sorsú pap és filozófus sorsa a fehérhegyi csata után beteljesedett, attól kezdve a vándoibot színse állandósul a kezében. Németalföldön, Lengyelországban, Angliában, Svédországban bujdosik és vándorol harminc eszfer.dőn keresztül, végre Lóránlffy Zsuzsár.na hívja meg a pataki főiskolába. Sárospatakon él és tanít öíödfé! esztendeig, ebben a magyar levegőjű főiskolában, ahol ő is magyarrá lesz és 1650 november 20-tbl 1654 junius 3-ig tanítja ő magyar ifjúságot, szervezi a latin iskolát, utat egyenget a nemzeti nyelv számára, behozza a testgyakorlatokat és meghonosítja az iskolai drámákat. Huszonegy könyve jelent meg Magyarországon nyomtatásban. Szerette a magyarokat és mikor sorsa elhívta közülünk, a lelkűkre kötötte, hogy nemzeti nyelvüket műveljék és ezzel vessék meg a nemzeti kultúra biztos alapjait. Íme, Comineus példája mily fényesen világit fel ab Ló! a sötét korból, mely a lelkiismereti szabadság terén nem ismert kíméletek Comenius példája ma is és éppen „ azoknál találhatna visszhangra, akik ma Comemud hangosan iinucpeiik és a magyar kultúrának legádázabb ellenségek Comenius nagy emlékét sziveinkbe zárva az utókor hálás emlékezetével csak azt kivánhajjuk, kövessük az ő nagy tanítását, ápoljuk és védjük magyar nyelvünket és kultúránkat, — Karle Sándor előadása. Igen élvezetes és minden izében mulattató előadásban volt része a Jókai Egyesület közönségének vasárnap délután, mely alkalommal uj felolvasó mutatkozott be az előadói asztalnál. Karte Sándor főgimnáziumi tanár, a főgimnázium cserkész csapatának közkedvelt és népszerű kapitánya, a komáromi muzeum tudós őre esztétikai tárgyról A komikumról tartott előadást. A komikum elemeit kutatta fel előadása folyamán, azokat a iegalsóbbrendü mulattató helyzeteket, amelyek nevetséges tintást tudnak keheni és igy fokról fokra haladva elért a komikum válifajain keresztül aimak végső elágazásáig: a szellemességig, az ötletekig és a szójátékig. Gazdagon illusztrált mindent példával és ezek percekig tartolták deiültségben a hallgatóságot. Különösen annak ifjabb korú részét. A kiváló előadó zajos tetszéssel fogadott előadása után Ígéretet tett a Jókai Egyesület vezetőségének, hogy még egy előadást tart hasonlóan érdekes tárgykörből. A termet nagy és választékos közönség töltötte meg, amely sokat tapsolt a kitűnő eleiadásnak. — Előadás a uaggondétsmáról. A Komáromi Kereskedők Testületé elnökének felkérésére Milcli Dezső fakereskedő e hó 21-én vasárnap d. e. 10 és fél órakor a Népbank helyiségében szakelőadást fog tartani a vagyondézsmáról és a vagyon növekedési dézsmárói, ismertetve az e tárgyban meghozott 1909 évi ápril hó 8-iki 309. számú törvény rendelkezéseit. Miután a törvény mindazokat érinti, kiknek vagyona 1919. augusztus 1-én a 10000 koronát meghaladta, a nagyon is aktuális tárgyú előadás elé élénk érdeklődéssel tekinthet nemcsak a kereskedő világ, de a nagy közönség is. A törvény gyakorlati alkalmazásának ismertetésére az előadó a legalkalmasabb időt választotta, mivel a dézsmakötelesek vallomásukért érzékeny pénzbírság terhe alatt, e hó 30-ig tartozván benyújtani, az előadáson hallott, útmutatás a vallomás kiállításánál még élénk emlékezetükben lesz. — Komárom uelerdtija, városunknak mindenesetre egyik legöregebb polgára, a közismert Braun Ignác hunyt el f. hó 15-én 90 éves korában. Ki ne ismerte volna a hatalmas, öles magas jellegzetes alakot, kit közszájon csak „Báró Acél“ néven emlegeltek. A váliaira nehezedő 9 évtized terhe nem tudta meggörnyeszteni. Nyílegyenes testtartása, tei metes alakja, mindig imponáló külsőt kölcsönzött neki. Ismerte őt a város apraja-nagyja, de előtte sem volt ismeretlen senki. Legalább az idősebb komáromiak közül. Alakja olyanforma kiegészítő része volt Komárom f ziognomiajának, mint a régi csonka szt. András torony. Egykor önálló rőfös üzlete volt itt, utóbb ügynökösködössel foglalkozóit. Amilyen harmonikus-volt élete folyása, olyan csendes volt elmúlása. Nyugodjék békével. — ílcuezeles halfogás. A Genezáreth taván történt csodálatos halfogás jut az ember eszébe, amikor is tudvalévőén Péter apostol Krisztus Urunk biztatására annyi halat fogott, hogy „hálója szakadozni kezdett“ .. . Könnyű volt a dolga igy Péter apostolnak, kinek Jézus Krisztus állt a szó szoros értélmében a háta mögött, — szerfölött nehéz lehetett azonban Böszörményi uramnak, a kinek egész közönséges halászati instrument uniókkal kellett megcselekedni ezt a csodát. Böszörményi József ugyanis, a messze földön ismert durramocsi h tyósgazda, aki az idők változásával hajós vállalatát kezdi megint fölcseréim szerelme első tárgyával: a halász mesterséggel, Dunaniocs község halárában a Dunából kerítő hálóval a héien egy fogásra huszonöt métermázsa halat fogod. A hatalmas fogás híre persze gyorsan elferjeüt a környéken, valóságos bucsujárás indult meg a Büszörniányi-Imiasztanya felé s az udvardi járás fele immár egy hét óla állandóan halat eszik. Kár, hogy a mennyiségnek nem felel meg a minőség is: a huszonöt métermázsa hal csupa balint és keszeg, polyka az egészben mindössze három darab akadt. Az utóbbi időkben nem is igen hallani hasonló fogásokról, utoljára Komáromban mintegy másfél évtizede fogott hasonló mennyiséget Czilling András mester. Büszkék is voltak rá akkor a részvevő halászlegények, nagy kevélyen emlegetvén, hogy „a komáromi halászok többet fogtak, mint Jézus Krisztus“, (t) — fi daleggesöiel hatifluersenije. A szombaton este 8 órakor tartandó dalegyesüleii hangver-s seny iránt általános érdeklődés nyilvánul meg. A rendezőség most küldte szét a meghívókat a hangversenyre, melynek ügyesen összeállított műsora a következő: 1. Népdalegyveleg. Vegyeskarra átdolgozta Molccz Tivadar. Énekli a Dalegyestllet vegyeskara. 2. „Nemr nézek én, minek néznék.“ Huber Károlyiéi. Énekli a Dalegyesület férfikara. 3. „Souvenir de Nice“. Hegedűn előadja Joó Leonka, zongorán kíséri Ágoston Miklósáé 4. Magyar dalok. Zongorán előadja Ágoston Miklósné. 5. Magyar dalok. Énekli Turny Sarolta, zongorán kiséri Ágoston Miklósné. 6. Mozart: Vihar. Énekli a Dalegye* sülét férfikara. 7. Népdalegyveleg Molccz Tivadartól, éeekli a Dalegyesület vegyeskara. Karnagy : Molecz Tivadar. Hangverseny után tánc. A mulatság zártkörű s csakis egyesületi tagok és meghívottak vehetnek részt. Helyárak: ülőhely 8 korona, állóhely 4 korona, jegyek ! péntektől kezdve előre válthatók Spilzer Sándor könyvkereskedésében és este 7-től kezdve a pénztárnál.
