Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-03 / 81. szám
2. oldal. «Komáromi cuu jo ö 0. 1920. november 3 tak nekem kedveskedni. Nagyon derék fiú volt Barlos Herman gyctvai cigány is, eltekintve azt a kis hibáját, hogy tele volt tetüvel úgy ruhája, mint pokrócai és szalmazsákja Í3, s így nem csuda, hogy magam is vittem haza mutatóba pár szép példányt. De ez még semmi, de rémes volt az a képzelhetőn tömegű bolha, melytől aludni még a legvastagabb bőrű is csak akkor tudott már, mikor jóllakva elcsendesedtek. Testéin a pár nap alatt olyan lett, mint a városligeti baíhaszinház tulajdonos alkarja, hol művészeit eteti. Ezek valódiságát a lakótársakon kívül tanúsíthatja Cseri Pál kővári jómódú öreg parasztgazda, akit ugyanakkor hurcoltak meg, egy szintén érdekes ügyben. Két hét'g nyugodtan gazdálkodtam otthon, mikor október 15 ikén reggel újból megjelennek a kővári csendőrök s fölmutatva az ipolysági államügyészség „nagyon sürgős“ jelzésű rendeletét, a régi feljelentés miatt újból letartóztatnak s Ipolyságra beszállítanak. Ott másnap reggel részletesen elém terjesztetvén a vádpontok, kihallgattattam, mely után a vizsgálóbíró azonnali szabadlábrahelyezésemet indítványozta, úgy a vádtanács is, mindkettő ellen az ügyész felebbezést jelentett be, de a pozsonyi tábla tegnap 25 ikén hétfőn mégis sürgöoyiteg szabadlábra helyezett. Most már kiváncsi vagyok miért fognak el njból ? Tudatom még, hogy utóbbi letartóztatásom alatt a pozsonyi katonai Propaganda Iroda felelőtlen kiküldöttjei (Vadász sor 20.) újabb házkutatást tartottak nálam s elkoboztak százezer korona névértékű régi hadikölcsöa j kötvényt, tízezer korona lebélyegzett magyar koronát (községünket az Ipoly két félre osztja s fele gazdaságom a magyar oldalon vau s lebélyegzett magyar pénzt szsbad behozni, ugysziutén jaostapéazt is) vagy 25 korona aprópénzt (pénz - felhalmozás címen) 50 korom ezüstpénzt és 6 drb 10 koronás aranyat, katonai tisztiruhámát összes kitüntetéseimet s sok más egyéb holmimat, ami, amíg otthon körül nem nézek most, meg sem tudok állapítani. Hozzá valamelyik zsebéből egy csomó propaganda cédulát is becsempészett íróasztalomba s bár feleségem el nem ismerte, hogy az ott lett volna, kényszeritették aláírni. Miután a ház felgyujtusával, mindenki letartóztatásával számtalan évi börtönnel fenyegettek mindenkit, eltávoztak.-Ily fogásokkal éltek Evva Lajos szintén honti földbirtokossal is. Eddig tart Kégl elbeszélése. Roppant tanulságos eset, amely nem áll magában, száz és száz ilyen történet vár megírásra. A Kégl Elemérek sorsa a magyar sors. De ha az vár is reánk, ki kei! tartanunk magyarságunk mellett. Ezt hangsúlyozzuk, mert akadt magyar lap, amely a Kégl ügyet a legnagyobb cinizmussal humorizálta. A Hírek részéről ez nem lep meg, mert az a fékevesztett pacifizmus, amely hasábjairól bizonyos irányokban oly félre nem érthetően felkinálkozik, nagyon jól tudjuk, mit jelent. A magyar sorsot ők már elintézték: A magyarság is el fogja a Híreket intézni érdeme szerint. Pénzintézetek beszámolója. i. A Komáromi Első Takarékpénztár. A komáromi első takarékpénztár október ol-éu tartotta 74 ik évi rendes közgyűlését, a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen Galba Károly elnökölt. Megállapítván a határozatképességet, utalt a mindent magában foglaló igazgatósági jelentésre, amit minden részvényes megkapott. Az intézet, a hadikölcsön kötvények és mis állami értékptpirok értékcsökkenésével igen nagy veszteséget szenvedett s a nagy összeget kitevő' tartalékalapnak köszönhető, hogy ezen veszteség alapjaiban nem rendítette meg. Az ü-ietmenotelre igen bénitólag hat az, a mi különben < rszágos jelenség, hogy a pénzzel rendelkező közönség pénzét visszatartja s igy a takarékpénztár nin csen abba a helyzetben, hogy a hozzá befo'vó ónzfelesleget az ipar, mezőgazdaság és keresedelem szolgálatába állítsa, igy a vállalkozási kedvet növelje s hivatásának, mely a közgazdasági élet fellendítése, megfeleljen. Az igazgatósági jelentés minden részvényesnek nyomulásban megküldetett, igy annak tartalmát a részvényesek tudomásul vették. Elnök felhívására az' ügyvivő igazgató ismertette az 1919 évi zárószámadást, amit a közgyűlés változatlanul elfog ad ott s a felmentvényeket megadta. Galba Károly elnök, Adler Izidor és C epy Dani igazgatósági tagok mandátuma lejárt, kiket a kőzgyü és ß évre közfelkiáltással újból az igazgatóság tagjaivá választott s a felügyelőbizottság és választmány régi tagjai isvütozitlanul megválasztanak. A közgyü'és abban a reményben ért véget, hogy az illetékes kormánykörök mielőbb be fogják látni, hogy mily fontossággal bír a közgazdasági életre a pénzintézetek helyzetének aanálása s ez most már mielőbb be is fog kö vetkezni. II. A Népbank közgyűlése. Vasárnap, október hó 31-én délelőtt 11 órakor tartotta a Révkomáromi Önsegélyző Egylet mint szövetkezet ötvenedik évi rendes közgyűlését Jókai-utcai üzlethelyiségében a tagok éiénk érdeklődése mellett. A közgyűlés elnökévé Soós ‘Károly ügyvédet, jegyzőjévé Fiilöp Zsigmood főkönyvelőt megválasztván, a közgyűlést vezető elnök meleg szavakban emlékezett meg a szövetkezeinek orvén éves múltjáról s rámutatott arra a szép fejlődésre, melyet félszázad alatt elért. Az egylet 1869. okt. 31-én kezdte meg működését 26 000 forint törzsbetéttel és 1919. december 31-én, vagyis az ötvenedik üzletév végén az intézet vagyona 2.547.416 koronát tett ki. Ez a két adat bizonyítja az intézetnek nemcsak fejlődését, de létjogosultságát és népszerűségét is, melynek a közönség részéről örvend. Más viszonyok között ünneppé avatta volna a Népbank ezen évfordulót, de a mai helyzet erre nem alkalmas, mindazonáltal elsuhanni az ölvén év felett nem lehet s épen -ezért indítványozza, hogy az évfordulót örökítse meg a közgyűlés jegyzőkönyvében. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette és az intézet Ötvenéves fennállását jegyzőkönyvében megörökítette. Áttérve a tárgysorozatra, a közgyűlés az íg. bizottság jelentését tudomásul vette, az 1919 évi mérleget és eredményszámlát elfogadta és helybenhagyta, az 1919. évi üzleteredménynek 96 648 K 56 f-nek az alapszabályok értelmében való felosztását áz ig. bizottság javaslata szerint elrendelte és a múlt év végén kilépő 46-ik évtársulat leszámolási tervezetet elfogadva, a leszámolást a fennálló rendeletek figyelembe vételével a pénztár állásához mérten elrendelte. Az igazgatónak, tisztviselőknek, igazgatóságnak és feiügyeiőbizoitságnak a felmentvényt megadta. Dr. Csukás István az igazgató bizottság régi érdemes tagjának elhunyta fölött mély részvétét fejezte ki a közgyűlés, mely az érdemes férfiú emlékét jegyzőkönyvében is megörökítette. Az 1920 évre szóíó költségvetést 40900 K-ban irányozta elő. Ezután a választásokra kerülvén a sor, a közgyűlés az egylet elnökévé egyhangú lelkese déssel Kacz Lajos ny. polgármestert választotta meg. Velez Zsigmond igazgatónak ki 43 évi derék munkásság után nyugalomba vonult, a közgyűlés az intézet felvirágoztatása körül szerzett érdemeit jegyzőkönyvébe foglalta és odaadó, buzgó, eredményes működéséért elismerő, Hálás köszönetét szavazván, az igazgató-bizottságnak a nyugdíj megállapítására tett intézkedéseit egyhangúlag jóváhagyta. A távozó igazgatótól Fülöp Zsigrnond vett érzékeny szavakban bucstü, melyet Velez Zsigmond meghatva köszönt meg. A megüresedett igazgatói állásra a közgyűlés Fiilöp Zsiginoudot, az intézet -eddigi főkönyvvezeíőjét választotta meg egyhangúlag, az uj igazgató formás beszédben moncioíi köszönetét a közgyűlés bizalmáért Az igazgató bizottság megbízatása lejárván, a közgyűlés Velez Zsigmond indítványára az igazgató - bizottság tagjaiul Banha János, Bátyai Mihály, Czike Dénes, Czéh István, Delej Géza, Dom árny Ferenc, Dosztál Jakab, Lektor Gyó gy, Fiiad József, Gulyás Zsigmond, Goldschmied Vilmos, Horváth Ferenc, Horváth József, Király Károly, Konkoly-Thege Kálmán, Koczor Gyula, Komáromi Ede, Kőváry József dr., Marosa József, N sgy János, Schnell Béla, Széles 1 tván, Szify László, Tuba Lajos egyleii tagokat egyhangúlag megválasztotta. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével az igazgató bizottság bízatván meg, Soós Károly közgyűlési elnök megköszönve a megjelentek szives érdeklődését, a közgyűlést bezárta. A közönség köréből, (Válasz az újságolvasó közönségnek.) Vettük az alábbi sorokat: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérem, szíveskedjék alábbi sorokat b. lapjában leközölni. Szívességét előre is megköszönve, vagyok mily tisztelettel: Komárom-füss, 1920 október 28-án Kollár Imre komárom-füssi községi jegyző. A vitézlő és bölcs Munkáslap f. hó 27 i számának egyik »hasábján* megjelent közte* raényre válaszolok. Válaszolok pedig a lapolvasó közönségnek:, hogy a Munkáslap ritkaszép csacsogásáról esetleg kérdőjellé vált feleim hamarosan kikérdőjeltelenedjenek; hogy mi lesz aMunkáslap »nívós* papírosán harangöntő hajdúvá szegődött jóakaróimmal, no — az mindegy. Jőjjöa a nagyja! I. A komárom füssi szoc.-detn. párt több tagja az uj képviselőtestület megalakulása óta vagy három héten át több izisau szerencséltetett becses megjelenésé vei, követelve: hova tettem, hova loptam az uj bírót, az uj elöljárókat; hogy hívjam ö33ze a képviselőtestületet, hogy ama világrendfeatartó tisztségek, ha kinevezőitekkel még betöltve nincsenek, választásokkal legyenek pótolva. Hogy ős megakarják vizsgálni a községi hivatalt, mert valami ügyvédié azt újságolta nekik, ha a hivatalban esetleg ma. tatkozó szabálytalausígokat 3 hónapon belül nem rendezik, azután már nekik végük van, mert minden felelősség az ő ártatlan fejükre száll. És .igy tovább, . . . jöttek, . . . mentek; erőszakkal va'ami nagyot akartak mivetai. Egy ; ideig türelmesen magyarázattam minden félre, értést, bizonytalanságot, többek előtt nyugodt ; lelkiismerettel vállaltam minden anyagi felelősséget, melynek egy év óta előidézője lehettem; mikor már minden kiába volt, erélyesen elutasítottam ezeket a bölcs baglyokat, hagy hiszen az elnök hívja össze a képviselőtestületet, msajenek hozzá. Ehelyett utóbbi időben feljelentet• lek a zsupán-kormánybiztosi hivatalnál)—talán j ez a jelzett feljelentés! — hogy miudezidsig | nem alakíttattam meg a községi képviselőtestü: letet, mely pedig ezeknek a gyanúm-széria ti I ostobáknak — legalább az egyiknek jelenlétében f. év szeptember 9 ón megalakult. II. Ami a közellá'ástj illeti: a Munkáslap papírján csacsogó feljelentőim, ezek az önmagukat journalistává keservesen szült, öahitt matadorok közóleimezésoek nevezik a rumosztást; persze következetesek, mert pálinkával I éluek. No persze a rumosztás! Hát igen; msgj maradt nem is 110 liter, hanem tahin 120 is ; | azonban ki kívánhatja az amúgy is szerény > haszonért dolgozó korcsmárosoktól, hogy eca Steiner Kornél és Társa Komárom cipc-kereskedésö és (orthopäd) cipészuiíthelye, Nádor-utca 27. szám. (íz ötül! kávéil mm Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját tnűheiyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
