Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-03 / 81. szám
Ignyvcaeqyedik évfsljfam. Szerda} 1920. november 3. KOMA ROMMEGYEI t eüiettti ar helyben Cstüa-sziovák éltekben : fgrta évre 50 K, félévre 28 K, negyedévre 14 K. Elefuetéíi rr vidékre postai szétküldéssel: ít-ese ovié 00 X, félévre 30 K, negyedévié Í5 K. Egyes szám áré: 60 filler. KÖZLÖNY Politikái lap. Fcfsaerkesatő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. kivárniuk giosszákat irni, amely nemrégen hangzott el a zsupán ajkairól. A zsupán ur íársada-mi együttműködésre szóiitja fel a magyar társadalmat az itt élei csehekkel és szlovákokkal. Szükségesnek látjuk megvizsgálni ennek lehetőségeit és esetleges akadályait. Mindenekelőtt kijelentjük a magunk részéről, hogy mi a szlovákságot nem tekintjük ellenségeinknek, hisz ezer éven át éltünk velük testvéri viszonyban. Ez a viszony a mi részünkről ma sem változott meg, mert azt, hogy a szlovákoktól lakott területeken nyilvánosan az utcákon és kávéházakban nem szabad magyarul beszélni és ezt falragaszokon is kihirdették a hatóságok, csak a sovén vezetők számlájára írhatjuk. Majd idővel ezek az emberek is rájönnek arra a gondolatra, hegy mindenki beszéljen anyanyelvén, vagy amilyen nyelven szokott beszélni. Hangsúlyozzuk, hogy a szlovák néppel a megértés nem ütközik akadályba részünkről, más kérdés az, hogy azokkal Jebetséges-e a megértés utján haladni, akik a szlovák kérdést csinálják, akik pereaí-ot kiáltanak ma is mindenre, ami magyar. Békelürésünk és önmérsékletünk semmi esetre sem tekintendő meghunyászkodásnak, vagy jogfeladásnak. A megértés lehetősége tehát olt kezdődik, hogy a magyar nemzeti kisebbség jogait feltétlen tiszteletben tartsák. E nélkül a megértés útjára mi nem léphetünk, mert ez az ut el van előttünk zárva. A zsupán ur láthatja, hogyan kezelnek .bennünket itt ebben a szín magyar városban. Ha nem látta volna, elmondjuk újra és ismét. Összes hivatalainkat nyelvünket nem értő emberek foglalják el lassankint. Ezekhez teljesen hiába megyünk ügyes bajainkkal. Barátainkat, atyánkfiáit és rokonainkat kitiltják innét, akik évtizedek óta itt laktak és birtokoltak közöttünk. Aki csak egyszer elutazott Komáromból, az tanúságot tehet arról, bogy bennünket őslakókat ellenségek gyanánt kezelnek a vámoknál és réveknél. Ä katonaság ellenünk viselt dolgairól köteteket Írhatnánk, az önkényes rekvirálásokról, gazdaságaink szenvedéseiről. A zsupán ur azt kívánja, hogy ezeket mind felejtsük el tegnapról mára. A magyarság kívánságait, panaszait elnémítja a cenzúra, egyesületeinket betiltják, a magyarság kulturális szervezkedését tehetetlenné teszik és e felett napirendre térjünk siketen és némán? Itt Komáromban, ahol intellektuális társadalom van, a zsupán ur az autonómiát felfüggeszti él rásHMdií ä városra politikái pirtot, mely a polgárságot koldussá akarja tenni és azután kiirtani, olyan hallatlan közterheket zúdítván az adózók nyakába, hogy vándor, vagy koldusbotot vehetnek a kezükbe, de ezek közt szabadon választhatnak, ebben talán nem korlátoznak bennünket. íme, itt vannak az akadályok, amelyek ma még a megértés elé meredeznek. Ezeket kell eltávolítani. Ezeket az akadályokat nem mi raktuk a megértés útjába, ezeket a tilalomfákat csak az távolíthatja el, aki odarakta. Azután ha szabad az uf, mi hátsó gondolatok nélkül nyílt homlokkal lépünk reá. lsilo«siiii?ifiit8iiiiiiie. Szent-Ivány képviselő akciója. A szlovenszkói magyar politika szempontjából nagy jelentőségűnek tekinthető az a pártvezetőségi gyűlés, mely Pöstyénben a Royaiszállodáben lefolyt. A gyűlést az Országos Magyar Kisgazda, Föklmives és Kisiparos Párt ideiglenes vezetősége tartotia s a gyűlésen -Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a párt: népszerű elnöke elnökölt. A gyűlésen a pártvezetőség tagjai Szlovenszko különböző vidékeiről szép számban jelenlek meg-. A nógrádi pártszervezetet Síilassy Béla pártelnök képviselte. A gyűlés megnyitása után Szent-Ivány József mondott beszédet. Meggyőződése szerint legfőbb ideje volna szakítani az eddigi gondolkodással és létrehozni a szlovenszkói magyar politikában egy reális alapot. A magyarság minden tagja eddig ábrándokat szőtt, ahelyett, hogy munkát végzett volna. Ha nem akarjuk, hogy elvesszünk, ki kell fejleszteni az önvédelmet. A köztudatba kell vinnünk, hogy semmire sem szárnithatunk másra, mint a saját erőnkre. Mozgalmat kellene indítani és felhívást kiadni, hogy a szlovenszkói magyar pártok egységes munkát végezzenek. A kisgazdapártnál kell ezt a mozgalmat megindítani, mert ez a párt a mai pártviszonyok között középső helyet foglal el. Indítványozza, hogy hívja fel a párt a lobbi szlovenszkoi magyar pártot, hogy létesilsenek közös végrehajtó bizottságot, mely hivatva lesz az egységes politikai munkát megteremteni s külömbözö pártok között esetenként keletkező ellentéteket megszüntetni. A pártvezetőség egyhangulsg magáévá tette ezt az inditványt és az erre vonatkozó felhívást közölni fogja az összes szlovenszkói magyar lapokkal. Ezután a pártvezetőség megállapította a pártprogram végleges szövegét és szervezeti szabályait. Foglalkozott a pártvezetőség az aktuális politikai kérdésekkel s a fenforgó mélységes sérelmekkel, melyeket felirati utón hoz a nemzetgyűlés és a köztársasági elnök elé. Az értekezlet az alábbi felhívást bocsátotta ki: A szlovenszkoi magyar pártok egyűttmükőaésel Szerkesztőség és kiadóhivatal: ftátícr-u. 29,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldőnél: fc. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és swpihstan. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt vezetősége 1920. évi október hó 23-án Pöstyénben tartott értekezleten Szentivány József pártelnök javaslata alapján egyhangúlag elhatározta, hogy legfőbb idejét látja annak, hogy a szlovenszkói és ruszinkói magyar politika szakítson az eddigi gondolkozással s helyezkedjék reális alapra. Legfőbb idejét látja annak, hogy az ábrándok szövése helyett a komoly munka vegye kezdetét és a magyarság létérdekében kifejlesszük az önvédelmet. A párt minden erejével és a pártagitáció összes eszközeivel igyekezni fog a köztudatba belevinni az önvédelem szükségességének gondolatát s ennek érdekében szükségesnek tartja az összes szlovenszkói és ruszinszkói magyar polgári pártok egységes munkáját. Mint a szélső keresztény és a liberális — radikális irányzatok között álló középpárt feladatának tekinti, hogy az eddig széttagolt és külön akciókat végző magyar polgári pártok között igyekezzék megteremteni az együttműködést s ennek alaki feltételeként egy pártközi végrehajtó-bizottság létesítését szeretné megvalósítani. Ezen politikai cél érdekében jelen határozatnak megküldése kapcsán a pártközi végrehajtó-bizottság megalakítására kéri fel testvéri szeretettel a párt szlovenszkói és ruszinszkói magyar polgári pártokat s a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban megjelenő magyar politikai lapok utján pedig a felvetett eszmének meleg és'létérdekünk által parancsolt támogatására kéri Szlovenszko és Ruszinszkó magyarságát. Pöstyén, 1920 október 23-án. Szent-Ivány József sk. elnök. Dr. Törköly József sk. jegyzőkönyvvezető. Kégl Elemér letartóztatása. — Másodszor is letartóztatták. — De ismét elbocsátották. — A házkutatásnál elvitték értékpapírjait, pénzét, ruháit és kitüntetéseit. — A Komáromi Lapok megírta Kégl Elemér nagycsalomjai lakos letartóztatását. Mivel az ügyet csak elbeszélés nyomán adhattuk csak közzé, bár lényegében híven adtuk azt vissza, egyes részletei a tényállástól eltértek. Ho^y a tárgyilagos igazsághoz hívek maradjunk, amelyet kütelességszerüen szolgálni igyekszünk mindenkor, közreadjuk magának Kégi-nek elbeszélését, aki felkérésünkre leírta letartóztatása, sőt legújabb letartóztatása történetét is. De hadd mondja el esetét Kégl Elemér a következőkben: Szeptember 25 ikén a kővári csendőrség tartóztatott le előttem ismeretlen feljelentés alapján s átadott a leszenyei kát. parancsnokságnak, mely saját kocsimon Ipolynyékre küldött 2 szuronyos katonával. Ott a készültségnél szalmazsákon éjjelezve másnap reggel kocsin Ipolyságra vittek s onnét vasúton Besztercebányára, hova este 7*5 óra tájban érhettüuk, s az alsó állomásról az egész vasárnap esti korzózó közönség képzelhető szörnyüködése mellett szuronyok közölt kisértek a katonai fogházba. Szept. 27 ikén, hétfő reggel a hadosztáiypararcsnokság elé vittek, ahol egy tiszt minden kihallgatás nélkül kijelentette, hogy miután nem találnak a tényállásban a katonaság elleni vétséget s mert civil vagyok, a komáromi ügyészséghez kísérnek át. Mindamellett szerda estig a katonai fogház 9. számú szobájában voltam 7-ed magammal, nagyon derék és jól viselkedő társakkal, akik tőlük telhetőleg mind csak jóindulattal iparkod.