Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-23 / 78. szám
negyvenegyedik évfolyam. 78. szám. Szombat} 1920. október 23. KOMÁROMMEQYEÍ KÖZLÖNY Kifizetési ar helyben Cseh-szlovák ért-ékben : ígész étre 56 8, félévre £8 K, negyedévre 14 K. Eiofi.etési ér vidé'kre postai szétküldéssel: ’ Igész'etie öü K, félévre SO K, negyedévi e 15 K. Egyes szara ára: 60 fillér. I tiiistiii álíai mibadságjogait érintette beszédében a magyarság egyik képviselője, aki a zsupán szavaira reíiekláit, a vármegye úgynevezett közigazgatási bizottságának közgyülésen. A szónok szavait magunkévá tesszük es meg is toldjuk. Nemcsak hogy egyenrangú polgárok akarunk lenni és egyenlő elbánást követelünk a magyarság részére, de követeljük részére mindazon lehetőségeket, amelyek keretein belül kulturális előrehaladását és faji különállását biztosíthatja. Mi tőlünk lojalitást követel az állam ? Jó. Megadjuk. De ezzei szemben nekünk is vannak követeléseink. Első követelményünk. hogy a magyar nemzeti kisebbség üldözését haladéktalanul hagyják abba. Azt hiszik, nem tudjuk, mi történik a cseh és szlovák börtönökben a magyarsággal, mely olt senyved? Hagyják abba a politikai üldözéseket és a nyugalom helyre fog állani. Adják meg a.magyar iskola jogait, amelyet szintén üldöznék, amiről száz és Száz panasz jelenik meg nap nap után a magyarság lapjaiban. Ne tegyék földönfutóvá véreinket, akik itt, ezen a területen élnek és birtokolnak, ne adják kezükbe a vándorbolot nap-nap után. A román nép a Balkánkoz számit és a magyar iskola üldözését abbanhagyta, mert belátja, hegy ezzel az irridebta alapjait szilárdítja. Ne fosszanak meg attól a vékonyka jogtól bennünket, hogy a magyar fajtestvéreivel érintkezhessék a kulimra területén. Hagyják békében kulturszövetségiinket, nyissák meg feloszlatott társasköreinket és kaszinóinkat, mert elhihetik nekünk, hogy ezeken a helyeken ártatlan játékok folynak és nem az összesküvések szálait szövik. ■ Végül politikai szervezkedésünknek az állam törvényeinek keretein belül ne szabjanak gátat, ne legyen az állam csak szociáldemokrata, hanem egy kissé demokrata rs. Legyen szabad politikai lélegzethez jutni a polgárságnak is, amely szintén dolgozik, államfentartó elem és megbízhatóságához nem férhet szó. Azért, mert magyarok vagyunk és a szabadságot szeretjük, ebből nem következik semmi sem, ami bárkit is arra a következtetésre jogosítana, hogy a magyarság e jogával békében élni nem tud. Szabadságot és kultúrát kérünk, fajunk részére, ebben látjuk inj.a demokráciát és ebben látjuk a demo.kyatikus állam egyedüli léljogo-Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYÜLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szprfceszíöség és kiadóhivatal: Nárior-u. i9., hová úgy a lap szellemi részét illet« közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendfk. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. i l Kifli mrnimn isíisis közgyűlése. — 1920. október 21. — Első ízben gyűlt össze az uj közigazgatási bizottság, mely átmenetileg intézi a Győr. Komárom és Esztergom megyék dunabalparti részeiből alakított közigazgatási terület ügyeit. Húsz tagból áll, akiket a zsupán nevezett ki a politikai pártokból es az előadókból, akik közül csak négynek van szavazata. A régi bizottságból három ismerős arc: Fejérváry Géza, Csepy Dani, Hickiseli Károly, (a negyedik dr. Aranyossy László lemondott), mint a keresztényszocialisia párt képviselői jelennek meg, a kisgazda pártot a mozgékony dr. Mohácsy János pártelnökön kívül, Soós Károly bucsi lelkész, Bugár Vince és Csápai János kisgazdák képviselik, a szocialista pártból talán tizen jelennek meg, senki se ismeri őket, senki se tudja a nevüket. Az eivfársak szorosan csatlakoznak és összeülnek a jobb aszta! alsó szakaszain, barázdás, markáns arcok. Meghívták a póttagokat is, de kitanilják őket: itt-lehetnek, de feiszólainiok nem lehet, se szavazatuk nincsen. Ez lenne hát a jövő közigazgatása. Alilyen is lesz ez a közigazgatás? Keres és talál-e kapcsolatot az élettel? Így, ahogyan az első kép festett, tamáskodunk benne. Az előadói asztal akarata érvényesül mindenben. Egy-két emberen kívül a többinek fogaima sincs a közigazgatás fogalmáról, annak tartalmi köréről, szélesen elágazó utairói. A közigazgatási bizottság szurrogátumszetü valaminek látszik ebben a formában, olyan se hús, se hal félének. A máza, a külszíne demokratikus. Sőt határozottan szociáldemokratikus, ami még nem jelentene semmi bajt, mert az előadói asztal, a fék szerepét igen jól betölti. De ennek a közigazgatásnak a tartalma az, ami nem elégít ki bennünket, mert megszünteti a régi törvényhatóságot és lemásolva annak közigazgatási bizottságát, annak hatáskörét terjeszti ki erősen centralizált formában. Sűrített közigazgatás. Húsz ember képvisel százhúszezer embert. Bizonyos kedélyt se lehet tőle megtagadni. A tárgyalás hosszúra nyúlik, sok a tárgy, mert régen ült össze a közgyűlés. Előkerülnek a cigaretták és meggyulladnak. Egy-két uj előadó is követi a rossz példát, mert az ragadós. Lassanként olyan kaszinószerti lesz a hangulat a teremben és a régi főispánok csodálkozva néznek körül a falakról az emberekre: uj emberek, uj szokások. * A közgyűlést dr. Folkman zsupán-kormánybiztos negyedtizenegykor nyitja meg. A zsupán kormánybiztos megnyitó beszédében üdvözölte az újonnan kinevezett és itt megjelent megyebizotisági tagokat s hangsúlyozta, hogy az aláirt béke szerződések szerint most már véglegesnek kijelentett állapotnak megfelelő megértéses komoly és hasznos munkának a teljesítésére van szükség s reményű, hogy ennek akadályt ezen testületben nein is lesznek. Csépi Dani bizottsági tag az elhangzott megnyitó beszédet megköszönve a zsupán-kormánybiztos urnák a bizottsági tagok iránt tanusitott figyelmét, következőkben válaszolt: Igaz, h >gy Szlovenszkóra vonatkozó béke szerződés í ihatott s végleges ratifikálása a magyar országgyűlésen most kerül tárgyalás alá, de ez a szerződés a Cseh-szlovák köztársaságnak nem csak jogokat biztosig de kötelezettségeket is ró rá. A Cseh-szlovák köztársaság magát demokratikusnak jelentette ki, az nagyon természetes is, mert a köztársaságnak igazi alapja csak a demokrácia, demokrácia pedig autonómia nélkül el sem képzelhető. A hogy ez a megyei bizottság tétre jött és fenn áll, sem a demokráciának, sem az autonómiának meg nem- felel, mert minden egyes tagja ennek a bizottságnak mikor e leiembe be lépett, joggal és nem minden aggodalom nélkül kérdhette ön magától, most már kit szeressek. Ugyanis e bizottság megalakult úgy, hogy az állam által elismert politikai pártok jelöltek bennünket, a zsupán-kormánybiztos ur pedig kinevezett. A politikai pártok jelöltek bennünket azért, hogy a jelölő pártnak álláspontját, politikai programmját itt képviseljük. S mivel ezen politikai pártok a mai kormánnyal szemben jelentékeny és fontos kérdésekben ellenzéki állásponton vannak, meg kell történni, hogy mi megyei bizottsági tagok vagy a jelölő pártunkkal, vagy a kormány képviselőjével ellentétes álláspontra jutunk. Ebben az esetben vagy a jelölő pártunk vonja meg tőlünk bizalmát, vagy a kormánybiztos ur talál bennünket annyira alkalmatlannak, hogy útilaput köt a talpunk alá. Ha pártunkkal jutunk abba a.helyzetbe, hogy megvonja tőlünk bizalmát, erkölcsi kötelességünk helyünket a párt rendelkezésére bocsátani, ha pedig a zsupán-kormány biztos ur csap el' bennünket — amire már az előbbi, bizottság életében volt példa — pártunkkal együtt hiába apellálunk, hiába interpellálunk. Ilyen a mi helyzetünk. Nincs autonómia, nincs törvény, nincs jogszabály, mely nekünk függetlenségünk megóvására védelmet nyújtana. Csehországban, Morvaországban, Sziléziában hasonló önkormányzati testületeket maga a nép választja. A cseh-szlovák köztársaságnak az entente hatalmakkal St. Germánban 1919. évi szept.- 10-én kötött alap szerződésének I. fejezetében a 7., 8. és 9." §-ok nekünk Szlovákia szlovák, német és magyar nemzetiségű lakosságnak nemzeti kisebbségi jogokat biztosítanak, ezek szerint Csehország és Szlovákia lakosai egyenlő jogú polgárok vagyunk, hát hogyan és miért lettünk mi a cseh állampolgárokkal, nem egyenlő jogú állampolgárokká, miért lettünk mi 11 vagy 111 rendű polgárok, mi alapon vonták meg tőlünk azt a jogot, hogy megyei bizottságunkat magunk választhassuk s hogy ezen bizottságunk független és autonom legyen ? Mi magunk megyebizotisági tagok a megyéi bizottságnak ilyen módon való alakítása ellen tiltakozunk és óvást emelünk. Ezen eljárás ellenkezik a St. Germaini alapszerződésben lefektetett elvekkel, ellenkezik a fennen hirdetett demokráciával. Mert különben is a demokrácia helyett mi van itt nálunk? Van nálunk: katonai diktatúra és statárium, duplán is van olyan gabona és élelmezési hivatalunk, melynek vezetéséhez Szlovenszkó földmunkásainak, termelőinek, gazdáinak semmi köze, semmi beleszólása nincs, s van olyan autonómia, amilyent a kormány akar és megtűr. Ezeken kivü! van olyan cseh sovinizmus, mely Szlovákia mindhárom nemzetiségének, szlováknak, németnek, magyarnak a teljes letörésére irányul.
