Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-16 / 76. szám
4 920. október 16. 5. oldal. •i .. ' ott levest se ludna főzni, bizonyosan a „házias“ apitelonhoz .jut. az eljegyzési hírben. Ha valamelyik család sokat bukóit, valahogyan álisrnéteií és gtkÖnyőrgÖU fia a családapa kortes érdemeiért «álláshoz jut, akkor a vidéki sajtó a fiút, mint X Y. szépkészültségü fiát tálalja fel a hírrovatban. Ha valamelyik szerepvivő szabadságra megy és bejárja vidéki, falusi rokonait, aho! nagyokat iszik és a szódabikarbóna után sajgó gyomorégésig agyoneszi magát, a sajtó szerint az illető tanulmányúton van, és az ott szerzett bőséges tapasztalatait gyümölcsöztelni fogja a köz javára. A vidéki sajtó szerint minden felköszöntő szellemes, gyöngyöző humorú, — minden két íogásos társas ebéd lukuliusi lakoma, ahol roskadoztak az asztalok a sok jótol s hatat, vadat s mi jó falat, leheteti ott látni. A magánvacsorák leírásánál, minden házi asszony bajos és mesésen főz és lebilincselő, ellenállhatatlan kedvességgel, mosollyal kínálja vendégeit. No persze a liazikisasszonyok egyenesen a mennyből szálltak ie. Aztán a műkedvelő előadásokról jobb r.em is beszélni. A legszánalmasabban nyafogó énekest Carusohoz, Pattihoz hasonlítanak. Sőt! Jászai, vagy Márkus egyenesen Kis Miska, azaz Kis -Mariska a helyi csillaghoz képest, mosogató lányok. Minden zongorista megközelíti, sőt -elhagyja Liszt technikáját, zenei tudását, aki uralkodik a billentyűkön, s elvarázsolja a hallgatóság lelkét. Minden fia amatőr hegedűsben Vecsey Ferit fedezi fel a vidéki sajtó, amely mindegyik szereplőnek szép jövőt jósol és elvárja a rendezőségtől, hogy minél többször föl'éptesse őke,. A műkedvelő előadásoknál nem elég ■megdicsérni a szereplőket egyenkirit és összesen, hanem fölfordulna a világ, ha a vidéki sajtó még a kortina húzóról is nem ima dicshimnuszokat. Ha üres iiáz előtt, minden taps, tetszés ■nyilvánítás nélkül játszanak is, a vidéki sajtó belebe,tegeduék, ha nem n hatná meg, hogy a zsúfolásig megtelt ház tomboló, sűrűn visszatérő tapsorkánnal, tetszés ciklonnal és hogyvolt, újra-tájfunnál honorálta a nyújtott mű-' élvezetet. Hát a bálokról, hogy mit ir a vidéki sajtó? Ha hatan táncolták a négyest, a helyi tárogató képes azt irni, hogy, a négyeseket 80 pár táncolta és azért nem 200, mert a terem szűknek bizonyult, felhívják a vezetőségei, hogy a terem kibővítési tervét valósítsa meg sürgősen. . « A vidéki sajtó szerint a helyi tűzoltóság mindig öt perccel előbb a tűz kitörése előtt megjelenik a helyszínen, ahol dacára a dühöngő szélviharnak, sikerű! a tüzet lokalizálni. Ha valamelyik család csemetéje kikerül nagyobb városba tanulni, s ha ott a pótvizsgán valahogyan átmászott, a helyi sajtó a Sikerült vizsga cint alatt gratulál a boldog szülőknek. Aztán mit is ir meg a kisvárosi sajtó ? — amit' már úgyis tud mindenki. A vidéki lapot nem azért olvassák az elő és utólag fizetői?, hogy újat találjanak benne, hanem azért, hogy ellenőrizzék, hogy a szegény szerkesztő nem hagyott-e ki valamit, amit már az egész város úgyis tud. Hát természetes, hogy ezek után a pokolba jut minden vidéki újságíró. És ha még arra is kiváncsi kedves Pokolhakivánóm, hogy a pokoi melyik szakosztályába jutnak a vidéki újságírók és szerksszlők? hát azt is elárulom. Mivel az ollóval jól tudnak bánni, hát a szabászati tanfolyam osztályába, ahol mi fogjuk önöknek angyaloknak a meny beli divat szerint azokat a lenge kis kiionokat szabni, amelyekben csak angyaloknak illik járni. És hogy mi lesz a mi kínszenvedésünk? — hiszen angyalruhákat szabni az nem pokolbeli szenvedés, mondják önök. A mi szenvedésünk az lesz, hogy folyton azon mérgelődhessünk, hogy maguk hölgyeim, akiket a földön úgyis angyaloknak hívtunk szóban, Írásban, cikkben és versben, még a túlvilágon is angyalok lettek és a legnagyobb szenvedésünk az lesz, hogy Önöktől nagyon messze fogunk esni és nem lesz senki, aki a keserű perceinkéi megédesítse és az édes per’„Komáromi Lapos" ceinket megkeserítse. És e feletti elkeseredésünkben boszubói olyat nyisszantunk az ollóval a felhöszöveiből szabásközben, hogy a? még a felhők között is tuldekoltáltnak találják és visszaküldik, hogy kezdjük újra. Hát ime lássák kedves Haragos, aztán Megbéküit Olvasóm, színházi Szomszédnőim, Kékszemű Gáncsolóm, Boszantóín és Fantom, Ignota, hogy hiába gáncsoltak, hogy csak a nőket merem kritizálni, de a saját hibáinkat eltussolom, — mert hát most csak eléggé jól kiszerkesztettem önmagunkat is és erősen hiszem, hogy ezt a menyben az én javamra Írják. Hát most már Isten Vele kedves Pokalba kiváltóin. Faun. i Milli iiipk Mils. Irta: Banai Tóth Pál. 6 Láthatjuk tehát, hogy a földrengést eszerint nemcsak vulkanikus jelenség, hanem egyéb ok is létrehozhatja. Vulkanikus földrengésnél viszont a dolog meg is fordulhat; a földrengés törést okozhat és ez a törés lehet aztán szüiőanyja a következő földrengéseknek. Í ° V. A földrengések szerepe a geológiában. Földünk ősi korszakaiban a földrengések j és kitörések rendkívül gyakorik voltak. A nagyj nehezen megszilárdult .vékony felső kérget j folyton ostromolta, rázta, sőt gyakran át is i törte az alsó folyékony tömeg és elöntötte a í felszínt. Mindegyik ilyen nagy elöntés után r valószínűleg nyugodtabb időszak következett, : mely alatt újból valamivel mindig vastagabb 1 szilárd kéreg keletkezett. Természetes, hogy élő j szervezeteknek ekkor még nyoma sem lehetett. A belső meleg szaporításához, a belső feszültség kifejlődéséhez valószínűleg nagyban hozzájárullak a föld mélyében végbemenő kémiás folyamatok is. Ezen korszakot a geológiában proterozoikus kornak nevezzük. E korban egyrészt a vulkáni működés és az ezzel összefüggő hatalmas földrengések, másrészt a viz és s elek óriási munkája következtében gyorsan haladt előre földünk kérgének kialakulása. Rengeteg vulkáni és vizeredésü kőzetréteg keletkezett, melyeket a földrengések és a rájuk nehezedő nyomás sokszorosan összegyűrtek. Ezen gyötrődött proterozoikus rétegek felett inár jóval rendszeresebben feküsznek az újabb eredetű rétegek; bár ezekben is van még elég gyűrődés és vetődés részint a meleg, részint a felső rétegek nyomása, részint a rázkódások következtében. A geológiai múltban a földrengéseknek, mint mondottuk is már, sokkalta nagyobb szerepük volt a földkéreg kialakításában, mint manapság. De mindenesetre, ha nagyobb arányokban is, ugyanazon jelenségek kisérték és jellemezték az ősidőben is, mint ma. A földrengés sohasem tart egy helyen hosszú ideig ; a legborzasztóbb földrengés időtartama is csak legfeljebb 1—2 percre teltető, de általában ennél is kisebb, csak másodpercekben fejezhető ki. Középértékül 45 mp-et lehet venni. Kezdetét rendszerint — de nem mindig — furcsa, kísérteties földalatti moraj jelzi, mint az a komáromi nagy földrengésnél is történt. Néln távoli suhogás, zúgás hallható, mely mindinkább erősödik. A morajt eleinte gyenge rezgés követi, a , bútorok megreccsennek, a lazán megkötött, i vagy felfüggesztett tárgyak megmozdulnak. Majd j erősödik a moraj, harsogóvá válik, a rezgés j durva rázássá fajul, majd roppant erejű lökések váltják fel. A talaj emelkedik és sülyed, mintha hatalmas hullámok rohannának el alattunk. A lökések folyton ismétlődnek, a házak, tornyok összedőlnek. Ha még komplikáltabb a rengés, akkor a föld örvényszerüleg 8-as alakban meg; indul, ez tetőzi be aztán a rombolást. Ezután hamarosan gyengülnek a rohamok és a hatalmas | Tüneménynek vége. A földrengés ezen három fajtája a hullámza'os, lökéses és örvényszerü külön-külön ! is el fordulhat; legsulyo:abban akkor, ha mind i I a három együtt jelenik meg. A Inoiamzatos földrengés a szabadban, ! ; sik vidéken egész jól megfigyelhető. Valóságos j j hullámok láthatók, nem magasak és gyorsan • ■ követik egymást. Gyakran a hullámok nyomán j meghasad a föld, de utánna ismét bezárul. Ekkor a kiszoruló levegő homokot, hamut* kavicsot, sőt gyakran vizet lövelt a magasba, A hullám nyoma gyakran vissza is marad. Az egész folyamat sokszor annyi ideig sem tart, mig e sorokat elolvastuk; természetes, hogy az ilyesmit átélő, megriadt ember, első* sorban saját énjére gondol, nem a földrengés nagyszerű jelenségeire s mire feleszmélne, akkorra már vége is van a tüneménynek. A földrengés nagyságát rendszerint hatása alapján mérik, pedig ez nem mindig felel meg. Kisebb földrengés is lehet borzalmas hatású,, ha sűrűn lakott iielyet ér, pld. nagyvárost. Viszont sokszor a leghatalmasabb földrengésről is csak a seismografok visznek tudomást, ha lakatlan pusztaságon, hegységben, vagy épen a tenger fenekén megy végbe. A seismografok állandóan rengéseket jeleznek, mutatván, hogy a Föld állandóan izgalomban van még manapság is. A földrengés színhelyétől u. i. földhullámok indulnak ki minden irányban. A megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a. hullámok nem terjednek minden irányban egyforma erejűek. Ezen megfigyelés a seismolgrafoknak köszönhető. Valószínűleg azon irányban terjednék legmesszebbre a főldhullámok, amerre az első főlökés irányul. VI. A komáromi földrengések okairól. Az eddig tárgyaltak segítségéve! megpróbálhatjuk — nem hogy biztos okokat megjelöljünk — hanem, hogy a komáromi földrengések valószínű okairól elmélkedjünk. Sajnos, a geológia tudomány, igen sok hipothezisse! kénytelen dolgozni. Már pedig a hipotézisek csak addig tekinthetők a valóságot fedő valószínűségnek, amig a tünemények velük jó! magyarázhatók. Mihely olyan jelenségre akadunk, amelyet a hipothezis rosszul, vagy sehogyan sem tud megokadaíolni, akkor már gyengül a hipotézis, javítani kell, vagy másról keli gondoskodni. « Láthatjuk, hogy a geológia hipothezisei nagyrészben korántsem bizonyosságok. A földrengésekről szólók pedig épen rendkívül sokfélék és sokoldalúak, bár lehet, hogy valamennyi helyes. Amikor tehát általános okokul olyan nehéz megjelölni, természetesen épen ilyen nehéz egyes speciális eseteket elbírálnunk az ok szempontjából, amilyen p'd. a komáromi nagy földrengés. (Folyt, köv.) — ijj tanfelügyelő. Sziovenszkó teljhatalmú minisztere, jezso Márton vyhodnai igazgatótanítót Komárom város és Komárom vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. — Kneuezés. Hómmá Jolán besztercebányai polg. isk. tanárnőt, sziovenszkó minisztere a komáromi állami polgári leányiskolához tanárnővé nevezte ki. — Házasságkötés. Brenner Ferenc városi tisztviselő f.-hó l2-én tartotta esküvőjét Zanka Ilonka urieánnyal, Zanka Ede tekintélyes komáromi kereskedő leányával a Szt. András templomban. Násznagyok voltak: dr. Kiss Jenő ügyvéd és Fuhr Károly. Esküvő után menyekzői ebéd Fritz Pálne vendéglőjében volt megtartva, melyen a család és jóismerősök vettek részt, — felhioás. A komáromi r. kath. hitközség adózó tagjai felkéretnek, hogy esedékes iskolaadójukat azonnal, az egész évit pedig november közepéig feltétlenül befizessék a hitközség pénztárába a Majláth-iskolában, mert ellenkező cselben a lO’/o-os eljárási költségeket is a felek tartoznak viselni, — Szegény rikkancsok, tirátok is rájár a rúd. Vége a nagy szabadságtoknak, nem szabad már ezentúl végig szaladnotok az utcán ékesen kiabálva a lapok címeit. Kofává sülyesztett le benneteket a legújabb rendelet. Ezentúl ki - kell ülniük a piacra, vagy az utcára egy meghatározott helyre, oda asztalt kell kivinniök és ott szabad csak árulniok az újságot. Ez tönki eteszi a lapok utcai árusítását és egy csomó rikkancs kezéből veszi ki a kenyeret. Reméljük éppen azért, hogy visszavonják a tarthatatlan rendeletét, mert az ugyan csak nem árt senkinek, ha mozgó rikkancsok árulják az újságot.
