Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-10-16 / 76. szám

4 920. október 16. 5. oldal. •i .. ' ott levest se ludna főzni, bizonyosan a „házias“ apitelonhoz .jut. az eljegyzési hírben. Ha valamelyik család sokat bukóit, vala­hogyan álisrnéteií és gtkÖnyőrgÖU fia a család­apa kortes érdemeiért «álláshoz jut, akkor a vidéki sajtó a fiút, mint X Y. szépkészültségü fiát tálalja fel a hírrovatban. Ha valamelyik szerepvivő szabadságra megy és bejárja vidéki, falusi rokonait, aho! nagyokat iszik és a szódabikarbóna után sajgó gyomorégésig agyoneszi magát, a sajtó szerint az illető tanulmányúton van, és az ott szerzett bőséges tapasztalatait gyümölcsöztelni fogja a köz javára. A vidéki sajtó szerint minden felköszöntő szellemes, gyöngyöző humorú, — minden két íogásos társas ebéd lukuliusi lakoma, ahol roskadoztak az asztalok a sok jótol s hatat, vadat s mi jó falat, leheteti ott látni. A magánvacsorák leírásánál, minden házi asszony bajos és mesésen főz és lebilincselő, ellenállhatatlan kedvességgel, mosollyal kínálja vendégeit. No persze a liazikisasszonyok egye­nesen a mennyből szálltak ie. Aztán a műkedvelő előadásokról jobb r.em is beszélni. A legszánalmasabban nyafogó énekest Carusohoz, Pattihoz hasonlítanak. Sőt! Jászai, vagy Márkus egyenesen Kis Miska, azaz Kis -Mariska a helyi csillaghoz képest, mosogató lányok. Minden zongorista megközelíti, sőt -elhagyja Liszt technikáját, zenei tudását, aki uralkodik a billentyűkön, s elvarázsolja a hall­gatóság lelkét. Minden fia amatőr hegedűsben Vecsey Ferit fedezi fel a vidéki sajtó, amely mindegyik szereplőnek szép jövőt jósol és elvárja a ren­dezőségtől, hogy minél többször föl'éptesse őke,. A műkedvelő előadásoknál nem elég ■megdicsérni a szereplőket egyenkirit és összesen, hanem fölfordulna a világ, ha a vidéki sajtó még a kortina húzóról is nem ima dicshim­nuszokat. Ha üres iiáz előtt, minden taps, tetszés ■nyilvánítás nélkül játszanak is, a vidéki sajtó belebe,tegeduék, ha nem n hatná meg, hogy a zsúfolásig megtelt ház tomboló, sűrűn vissza­térő tapsorkánnal, tetszés ciklonnal és hogy­­volt, újra-tájfunnál honorálta a nyújtott mű-' élvezetet. Hát a bálokról, hogy mit ir a vidéki sajtó? Ha hatan táncolták a négyest, a helyi tárogató képes azt irni, hogy, a négyeseket 80 pár táncolta és azért nem 200, mert a terem szűknek bizonyult, felhívják a vezetőségei, hogy a terem kibővítési tervét valósítsa meg sürgősen. . « A vidéki sajtó szerint a helyi tűzoltóság mindig öt perccel előbb a tűz kitörése előtt megjelenik a helyszínen, ahol dacára a dühöngő szélviharnak, sikerű! a tüzet lokalizálni. Ha valamelyik család csemetéje kikerül nagyobb városba tanulni, s ha ott a pótvizs­gán valahogyan átmászott, a helyi sajtó a Sikerült vizsga cint alatt gratulál a boldog szülőknek. Aztán mit is ir meg a kisvárosi sajtó ? — amit' már úgyis tud mindenki. A vidéki lapot nem azért olvassák az elő és utólag fize­tői?, hogy újat találjanak benne, hanem azért, hogy ellenőrizzék, hogy a szegény szerkesztő nem hagyott-e ki valamit, amit már az egész város úgyis tud. Hát természetes, hogy ezek után a pokolba jut minden vidéki újságíró. És ha még arra is kiváncsi kedves Po­­kolhakivánóm, hogy a pokoi melyik szakosz­tályába jutnak a vidéki újságírók és szerksszlők? hát azt is elárulom. Mivel az ollóval jól tud­nak bánni, hát a szabászati tanfolyam osztá­lyába, ahol mi fogjuk önöknek angyaloknak a meny beli divat szerint azokat a lenge kis kiionokat szabni, amelyekben csak angyalok­nak illik járni. És hogy mi lesz a mi kínszenvedésünk? — hiszen angyalruhákat szabni az nem pokol­beli szenvedés, mondják önök. A mi szenve­désünk az lesz, hogy folyton azon mérgelőd­hessünk, hogy maguk hölgyeim, akiket a föl­dön úgyis angyaloknak hívtunk szóban, Írás­ban, cikkben és versben, még a túlvilágon is angyalok lettek és a legnagyobb szen­vedésünk az lesz, hogy Önöktől nagyon messze fogunk esni és nem lesz senki, aki a keserű perceinkéi megédesítse és az édes per­’„Komáromi Lapos" ceinket megkeserítse. És e feletti elkeseredé­sünkben boszubói olyat nyisszantunk az olló­val a felhöszöveiből szabásközben, hogy a? még a felhők között is tuldekoltáltnak talál­ják és visszaküldik, hogy kezdjük újra. Hát ime lássák kedves Haragos, aztán Megbéküit Olvasóm, színházi Szomszédnőim, Kékszemű Gáncsolóm, Boszantóín és Fantom, Ignota, hogy hiába gáncsoltak, hogy csak a nőket merem kritizálni, de a saját hibáinkat eltussolom, — mert hát most csak eléggé jól kiszerkesztettem önmagunkat is és erősen hi­szem, hogy ezt a menyben az én javamra Írják. Hát most már Isten Vele kedves Pokalba kiváltóin. Faun. i Milli iiipk Mils. Irta: Banai Tóth Pál. 6 Láthatjuk tehát, hogy a földrengést esze­rint nemcsak vulkanikus jelenség, hanem egyéb ok is létrehozhatja. Vulkanikus földrengésnél viszont a dolog meg is fordulhat; a földrengés törést okozhat és ez a törés lehet aztán szüiőanyja a követ­kező földrengéseknek. Í ° V. A földrengések szerepe a geológiában. Földünk ősi korszakaiban a földrengések j és kitörések rendkívül gyakorik voltak. A nagy­­j nehezen megszilárdult .vékony felső kérget j folyton ostromolta, rázta, sőt gyakran át is i törte az alsó folyékony tömeg és elöntötte a í felszínt. Mindegyik ilyen nagy elöntés után r valószínűleg nyugodtabb időszak következett, : mely alatt újból valamivel mindig vastagabb 1 szilárd kéreg keletkezett. Természetes, hogy élő j szervezeteknek ekkor még nyoma sem lehetett. A belső meleg szaporításához, a belső feszült­ség kifejlődéséhez valószínűleg nagyban hoz­zájárullak a föld mélyében végbemenő kémiás folyamatok is. Ezen korszakot a geológiában proterozoikus kornak nevezzük. E korban egyrészt a vulkáni működés és az ezzel össze­függő hatalmas földrengések, másrészt a viz és s elek óriási munkája következtében gyorsan haladt előre földünk kérgének kialakulása. Rengeteg vulkáni és vizeredésü kőzetréteg ke­letkezett, melyeket a földrengések és a rájuk nehezedő nyomás sokszorosan összegyűrtek. Ezen gyötrődött proterozoikus rétegek fe­lett inár jóval rendszeresebben feküsznek az újabb eredetű rétegek; bár ezekben is van még elég gyűrődés és vetődés részint a meleg, ré­szint a felső rétegek nyomása, részint a ráz­kódások következtében. A geológiai múltban a földrengéseknek, mint mondottuk is már, sokkalta nagyobb szerepük volt a földkéreg kialakításában, mint manapság. De mindenesetre, ha nagyobb ará­nyokban is, ugyanazon jelenségek kisérték és jellemezték az ősidőben is, mint ma. A földrengés sohasem tart egy helyen hosszú ideig ; a legborzasztóbb földrengés idő­tartama is csak legfeljebb 1—2 percre teltető, de általában ennél is kisebb, csak másodper­cekben fejezhető ki. Középértékül 45 mp-et le­het venni. Kezdetét rendszerint — de nem mindig — furcsa, kísérteties földalatti moraj jelzi, mint az a komáromi nagy földrengésnél is történt. Néln távoli suhogás, zúgás hallható, mely mindinkább erősödik. A morajt eleinte gyenge rezgés követi, a , bútorok megreccsennek, a lazán megkötött, i vagy felfüggesztett tárgyak megmozdulnak. Majd j erősödik a moraj, harsogóvá válik, a rezgés j durva rázássá fajul, majd roppant erejű lökések váltják fel. A talaj emelkedik és sülyed, mintha hatalmas hullámok rohannának el alattunk. A lökések folyton ismétlődnek, a házak, tornyok összedőlnek. Ha még komplikáltabb a rengés, akkor a föld örvényszerüleg 8-as alakban meg­­; indul, ez tetőzi be aztán a rombolást. Ezután hamarosan gyengülnek a rohamok és a hatalmas | Tüneménynek vége. A földrengés ezen három fajtája a hul­­lámza'os, lökéses és örvényszerü külön-külön ! is el fordulhat; legsulyo:abban akkor, ha mind i I a három együtt jelenik meg. A Inoiamzatos földrengés a szabadban, ! ; sik vidéken egész jól megfigyelhető. Valóságos j j hullámok láthatók, nem magasak és gyorsan • ■ követik egymást. Gyakran a hullámok nyomán j meghasad a föld, de utánna ismét bezárul. Ekkor a kiszoruló levegő homokot, hamut* kavicsot, sőt gyakran vizet lövelt a magasba, A hullám nyoma gyakran vissza is marad. Az egész folyamat sokszor annyi ideig sem tart, mig e sorokat elolvastuk; természetes, hogy az ilyesmit átélő, megriadt ember, első* sorban saját énjére gondol, nem a földrengés nagyszerű jelenségeire s mire feleszmélne, akkorra már vége is van a tüneménynek. A földrengés nagyságát rendszerint hatása alapján mérik, pedig ez nem mindig felel meg. Kisebb földrengés is lehet borzalmas hatású,, ha sűrűn lakott iielyet ér, pld. nagyvárost. Viszont sokszor a leghatalmasabb földrengésről is csak a seismografok visznek tudomást, ha lakatlan pusztaságon, hegységben, vagy épen a tenger fenekén megy végbe. A seismografok állandóan rengéseket jelez­nek, mutatván, hogy a Föld állandóan izga­lomban van még manapság is. A földrengés színhelyétől u. i. földhul­lámok indulnak ki minden irányban. A meg­figyelések azonban azt mutatják, hogy a. hul­lámok nem terjednek minden irányban egyforma erejűek. Ezen megfigyelés a seismolgrafoknak köszönhető. Valószínűleg azon irányban ter­jednék legmesszebbre a főldhullámok, amerre az első főlökés irányul. VI. A komáromi földrengések okairól. Az eddig tárgyaltak segítségéve! megpró­bálhatjuk — nem hogy biztos okokat megje­löljünk — hanem, hogy a komáromi földren­gések valószínű okairól elmélkedjünk. Sajnos, a geológia tudomány, igen sok hipothezisse! kénytelen dolgozni. Már pedig a hipotézisek csak addig tekinthetők a valóságot fedő való­színűségnek, amig a tünemények velük jó! magyarázhatók. Mihely olyan jelenségre akadunk, amelyet a hipothezis rosszul, vagy sehogyan sem tud megokadaíolni, akkor már gyengül a hipotézis, javítani kell, vagy másról keli gondoskodni. « Láthatjuk, hogy a geológia hipothezisei nagyrészben korántsem bizonyosságok. A föld­rengésekről szólók pedig épen rendkívül sok­félék és sokoldalúak, bár lehet, hogy vala­mennyi helyes. Amikor tehát általános okokul olyan ne­héz megjelölni, természetesen épen ilyen nehéz egyes speciális eseteket elbírálnunk az ok szempontjából, amilyen p'd. a komáromi nagy földrengés. (Folyt, köv.) — ijj tanfelügyelő. Sziovenszkó teljhatalmú minisztere, jezso Márton vyhodnai igazgató­­tanítót Komárom város és Komárom vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. — Kneuezés. Hómmá Jolán beszterce­bányai polg. isk. tanárnőt, sziovenszkó mi­nisztere a komáromi állami polgári leányisko­lához tanárnővé nevezte ki. — Házasságkötés. Brenner Ferenc városi tisztviselő f.-hó l2-én tartotta esküvőjét Zanka Ilonka urieánnyal, Zanka Ede tekintélyes ko­máromi kereskedő leányával a Szt. András templomban. Násznagyok voltak: dr. Kiss Jenő ügyvéd és Fuhr Károly. Esküvő után menyekzői ebéd Fritz Pálne vendéglőjében volt megtartva, melyen a család és jóismerősök vettek részt, — felhioás. A komáromi r. kath. hitköz­ség adózó tagjai felkéretnek, hogy esedékes iskolaadójukat azonnal, az egész évit pedig november közepéig feltétlenül befizessék a hit­község pénztárába a Majláth-iskolában, mert ellenkező cselben a lO’/o-os eljárási költsége­ket is a felek tartoznak viselni, — Szegény rikkancsok, tirátok is rájár a rúd. Vége a nagy szabadságtoknak, nem sza­bad már ezentúl végig szaladnotok az utcán ékesen kiabálva a lapok címeit. Kofává sülyesz­­tett le benneteket a legújabb rendelet. Ezentúl ki - kell ülniük a piacra, vagy az utcára egy meghatározott helyre, oda asztalt kell kivinniök és ott szabad csak árulniok az újságot. Ez tönki eteszi a lapok utcai árusítását és egy csomó rikkancs kezéből veszi ki a kenyeret. Reméljük éppen azért, hogy visszavonják a tarthatatlan rendeletét, mert az ugyan csak nem árt senkinek, ha mozgó rikkancsok árul­ják az újságot.

Next

/
Thumbnails
Contents