Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-18 / 69. szám
2. o’d il. „Komaromi Lapok’' 1920'. szeptember 18 termei konganak és ásitoznak az ürességtől. Ott'van továbbá a várban a katonai lövőszergyár igazgatósági épülete, valóságos palota, amelyben kétszáz tiszt kényelmesen eilakhatik. Azt mondják erre, hogy azok üresen állanak, bútor nélkül. De hiszen úgy tudjuk a; háború végén és a megszálláskor be voltak bútorozva, a bútorokat és a berendezézt vaggonszámra és vonatokkal nem mi szállítottuk el, turném a megszálló katonaság. Ha most azokra szüksége van, miért nem hozatja vissza azokat, mindjárt lenne kényelmes és ingyen szállása, még a napi 70 fillér beszállásolás! dijat is rneg lehetne takarítani az államkincstár részére. Ne várják azt ettől az agyonsanyargatott lakosságtól, hogy iakásait álengedje es a törvénytelen beszállásolást hang nélkül eltűrje. A lakosság igenis követeli és elvárja az arra hivatott hatóságoktól, hogy a kalonai tulkapá soktól megvédje. A fennálló és érvényben levő törvények szerint a katonaságnak lakásrekvirálási joga nincsen, ezt a polgári halóságok gyakorolhatják csakis egyesegyediil. Ha az adókat könyörtelenül beszedik és mindig újabb és újabb közterhek rakatnak vállainkra, gondoljon egyszer a hatóság, a rendőrség, a zsupán arra is, hogy a nyomorult lakosságon valamelyes módon segítsen is. Így követelné ezt a megértés politikája, melyet csak hangoztatnak, de amelyet soha egy percig sem vettek még komolyan. Iss WM i SfiäSi SSiliiil. Vége a sztrájknak. — Ali volt az igazi oka ? — Három féle verzió. — Miről is jó az a statárium ? — Mikor a hatóság előzékeny. — Refnétjiik a magyarság érdekében is az fog lenni ' ezentúl. Véget ért a csallóközi gazdasági sztrájk. A múlt számunkban közöltek kiegészítésére közöljük egy beavatott tollából az alábbiakat: A termelő munkát a mezőgazdaságban újra veszedelem fenyegette. Vidéki tudósítóink arról adtak hirt, hogy az uradalomnak legtöbbjében, de különösen a csallóközi uradalmakban szünetelt a gazdasági munka az utóbbi napokban. A munkások sztrájkba léptek. A sztrájk oka nem volt egészen világos. Néhol azt mondják, hogy újabb követelésekkel állottak elő, s amíg azt nem teljesítették, addig szüneteltették a munkát. Aáások szerint a sztrájkra nem volt semmi ok, ez csak olyan erőpróba volt, kísérletezés. No köszönjük szépen, ha az élelemre, az élelmezésre rászorult lakosságot használják fel, mint kísérleti nyulat. Valószínűleg a harmadik verzió az igaz. A sok tanácskozás után a gazdatársadalomra rákényszeriteu kollektiv Szerződés betartása nem tetszik a munkásságnak. Ők diktálták a gazdáknak, tehát reájuk is kötelező volna éppen úgy, mint a gazdaközönségre. A kollektiv szerződés egyik pontja azt mondja, hogy a gazda aug. elsején minden indokolás nélkül felmondhat cselédjének. Ezzel a joggal több gazda és uradalom élt és többnek felmondott. Ezeknek a felmondottaknak az érdekében indult meg a sztrájk. Továbbra is meg kell tartani a gazdának a cselédet akár tetszik, akár nem. A sztrájk még nagyobb mértékben veszélyeztette a köz élelmezést és a tél megszokott nyomorát még súlyosabbá tette azáltal, hogy nemcsak a gazdasági munkások nem dolgoztak, hanem erőszakkal, fenyegetéssel, megfelemlitéssel másokat se engedtek dolgozni. A kormány hiába hangsúlyozta, hogy a statárium csak azért van, hogy a mezőgazdasági munkálatok zavartalanságát biztosítsa. Most inár világos, hogy csak a magyarság ellen volt és van az egész statárium, mert a kormány miatt ugyan tótágast állhat az egész mezőgazdaság, kint pusztulhat a krumpli, kukorica, bab, répa és a többi termény. A kormány csak rekvirálni tud. A csallóközi sztrájk' mozgalomból kifolyólag letartóztatások is történtek, aminl azt megírták. Pika kapitány letartóztatta Varga Pál, László József és Gáborek Károly szociáldemokrata párttagokat és a reggeli" vonattal már vitték őket Pozsonyba. Amin! a kormánybiztos erről értesült,, azonnal autót küldött a letartóztatottak után, hogy azokat kiszabadítsa. Bizonyosan valami alaptalan besugások folytán tartóztatták le őket, s ezt akarta jóvátenni a kormánybiztos. Ez igazán dicsérendő, de ezt a gyors közbelépését a polgári hatóságoknak akkor is szerettük volna iátni, amikor besugások, rágalmak alapján magyarságukért tartóztattak le egyéneket. Ekkor nem száguldott az autó az érdekükben. Vagy ezentúl majd úgy Tesz? I l!P üépsislí Mm. A magyar iskolák veszélyben. A pozsonyi kormány közoktatásügyi referense a magyar iskolák ellen újabb támadásokat intézett, amelyek súlyos veszedelemmel fenyegetik a magyarság kultúráját. A három magyarnyelvű főgimnázium közül kettőben minden vizsgálat és ntegokolás nélkül bocsátott e! tanárokat és a két intézet nyilvánossági jogát ettől tette függővé. Ezek a komáromi bencés főgimnázium, ahol az igazgatót Mórocz Emiiiánt nyugdíjazás iránti kérése beadására hívta fel, dr. Szunyogh Ferenc és Gácsér József tanárokat eltiltotta a tanítástól Az érsekujvári főgimnáziumnál Finta igazgatót nyugdijaztalta, dr. Haós Ferenc és Mrenna József tanárokat* szintén eltiltotta a tanítástól minden megokolas nélkül. Sem Komárom, sem Érsekújvár lakossága nem nyugszik meg ez önkényes és törvénytelen intézkedésben és követeli ' hangos szóval a vizsgálat megindítását és a való tényállásnak kiderítését. Még szomorúbb a magyar elemi iskola sorsa Szlovenszkóbaa, amelyet teljesen elsziovákositani igyekeznek. Hallatlan és valóságos kulturbotráiiy számba megy az érsekujvári, apácák által vezetett, alapítványi vagyonból fentartott ügye, amelyet katonák tartanak megszállva és ott a város kaszárnyái teljesen üresen állanak. Itt a katonák a leány gyermekekkel közös illemhelyre járnak, hogy ez erkölcsi szempontokkal és a pedagógia elvekkel miképpen fér össze, azt talán csak az érsekujvári tanfelügyelő tudná megmondani. A lévai református elemi iskola összes helyiségeit szintén a katonák rekvirálták el, a tanítás nyomotuságos zugokba t folyik egy év óta. Többszöri kérvényére az egyháznak következetesen elutasító válasz érkezett, most újabb kérvénye van a kormánynál, hogy az iskola megnyitható legyen legalább az idei tanév elején. Nem külömb a sorsa az ipolysági katolikus elemi iskolának sem, amelyre már tavaly elrendelték, iiogy a gyermekek a harmadik osztálytól kezdve kötelesek a szlovák nyelvet tanulni. A kirendelt tanító ezt délelőtt 8-10 órák közt végezte és a gyermekek, akik közt összesei egy tót anyanyelvű volt egész ipolyság városában, a fontos reáitárgyakat kifárasztva tanulták tiz órán túl. Hogy a tanfelügyelők milyen balkáni izü rendeleteket küldenek, arról meggyőződtek a sziovenszkói tanítók. Ez ellen százával mennek a panaszok mindenhova, főleg a nagyszombati érseki vikáriushoz. Egy tanfelügyelő például szóról-szóra ezt a rendeletet küldíe szét tanítóihoz persze tót nyelven a választások előtt. A jelenlegi képviselőválasztásnál tartózkodjon a tanítóság bármely köztársaság ellenes pártnak a támogatásától, de ellenkezőleg, minden tekintetben tartsa kötelességének támogatni a Rolnidéi narodni pártot, mint egyedül ilyet, melynek programja tisztán csehszlovák köztársasági szelemü. Minden tanító tartsa kötelességének akár állami, akár felekezeti, ezen kötelességnek eleget tenni. Mily alacsony kulturfokra vall ez a rendelkezés, mely intelligens emberekkel, mint barmokkal akar rendelkezni és meggyőződésüket politikai felfogásukat semmibe veszi. A losonci polgári iskolák elszlávositása is nagyban folyik. Itt már a múlt év folyamán az elemi iskolák növendékei közül mindazokat, akik egy szót tudtak szlovákul, álrendeltek a szlovák elemi iskolába. A szülők kifejezett akarata és kívánsága ellenére. Most az elszlovákositás még szabadabban folyik. Olyan helyeken is, ahol az 1919 augusztusi szlovák népszámlálás szerint a lakosság szlovákul beszélő része a húsz percente! alig haladta meg, az iskolát el akarják szlovákosiíani. Hogy a középiskolák elszlovákosiíása a kultúrára milyen szomorú eredményekkel jár azt a rozsnyói főgimnázium esete illusztrálja, Rozsnyón két főgimnázium működött: a premontrei katolikus és az evangélikus. Az elsőt még a múlt évben beszüntették, az evangélikust Stefanek reálgimnáziumnak jelentette ki és a múlt évben az első osztálya már szlovák nyelven nyílt meg. Az idei iskolai évben megvoltak a beiratások, ennek eredménye a következő: beiratkozott a szlovák első osztályba 19 fiú, a másodikba 14, összesen tehát 33 tanuló és néhány leányiiöverrüék. A magyar tannyelvű III - Vili, osztályokba 477 tiszta magyar növendék iratkozott be. Tehát nyilvánvaló, ha ez az iskola elszlovákosittatik, teljesen néptelenné válik és igy a rozsnyói virágzó két magyar középiskola helyén egy csenevész csehnyelvü reálgimnázium fogja terjeszteni a kultúrát. Mindez ellenkezik a békeszerződésben a kisebbségek részére biztosított jogokkal és a magyarság ezt tétlenül nem nézheti. A Magyar Népszövetség, mely a magyar iskola védelmét tűzte maga elé fő feladatnak, a magyar kuimra nevében tiltakozik a magyar iskolák ellen elkövetett merényletek ellen. A Magyar Népszövetség felkéri azokat a községet es városokat, ahol a magyar iskolán sérelem történt, hogy egységesen szervezkedjenek és a tett lépéseket hozzák a Népszövetség tudomására, amely minden ilyen lépést a legnagyobb készséggel támogat. Ha egyesek tudnak ilyen sérelmekről, írják meg a Magyar Népszövetség komáromi központjának, hogy az ezen ügyekben eljárhasson. Tollheggyel. Komárom, 1920 szept. 17 A Národni Listy fekete négereknek nevezi a tót testvéreket, akikről, nem tudni már hányadszor, megállapítja, hogy nem szeretik a cseheket. A Národni Listy nem bizonyos benne, hogyha a csehek harcba keverednének a magyarokkal, németekkel, vagy lengyelekkel, akkoi a tótok nem szegődnének-e az utóbbiak táborához. A tót a kultúrának alacsony fokán élő nép, — mondja a Národni Listy — s a tót ember vallásossága nem egyéb, mint a fekete vadnépek tüzimádása. Igy írnak a cseh lapok a tót tes'-* vérekről, akikkel még ezelőtt is néhány hónappal „mindig is egyek, édes testvérek voltak“, A nagy testvériségről most ime kisül, hogy nincs egymástól távolabb álló nép, mint a cseh, meg a tót. Még a bőrük színe sem egyforma, még a lelkűk is úgy hasoniit egymáshoz, mint az ecetes uborka az ananászhoz. Ekkora tévedéshez aligha találni példát. Magunknak kell kitalálni egyet. Az eset — ugy-e bár — körülbelül olyan lehet, mint mikor mondjuk, egy komoly professzor, a barátjához akar menni s egy hölgyhöz nyit be, a — fürdőszobába. Ijedten dadog pardont s vissza csapja az ajtót. A Národni Listy szintén megijed a tóttól, de nem lép vissza az ajtóból. A Národni Listynek van lélekjelenete. Szépen bejön, bemeszeli a fekete testvért fehérre s ő is oda ül az asztalhoz, a buzakenyér mellé. * Avarescu tagadja, hogy Románia benne van a kis ántántban. Pufi Még csak egy szerb távirat hiányzik és Benes ur igazolva van és elhisszük, hogy biztosítani tudja a harmóniát abban a kis ántántban, amely az ő alkotása. Igaz, jobban festett volna, ha Románia is benne van és mindenki benne van a benevezettek közül, de az is igaz, hogy akkor meg a harmónia körül lenne baj mindig. Nem volna so-SZALUI fest, tisztit, pliseeroz és guivléroz Komárom, Nádor-utca. 1
