Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-07-03 / 47. szám
Hegyvenegyedik évfolyam. 47. szám. Szombat» 1320« július 3. —- - — KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Et&fizetési ár helyben és viíékre: Egész évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szára ára: 60 fillér, lefjeíeftik minién ezerdán és szombaton. Ifimi és ifiEiysi Érdekű tmsfelii lap. Főszerkesztő: GAÁL GYQLA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: föádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeifdi k. Kéziratokat nem adunk vissza. i Ilii Sipsiilí, mely Komáromban bontja ki zászlaját, minden magyar embert egyesíteni akar táborában «nemre és vallásra, társadalmi osztályokra, sőt politikai felfogásra való különbség nélkül, aki előtt fajának fenmaradása és jövő sorsa nem közömbös. Hogy ez a magyar lelkek mekkora életszükségletét és szomjúságát van hivatva kielégíteni, mutatják az első felhívásra özönével tóduló jelentkezéseik. Ez a mozgalmat tovább' feltartóztatni lehetetlen. Nem elég, hogy egy darab kenyér jut nekem is családomnak is az élet küzdelmében, ezzel, a gyomor jóllakottságával nem érzem magamat kielégitettnek. Nem elég az, hogy dolgozom, hogy munkám van, mely megélhetést nyújt nekem és családomnak, a munka eredménye is érdekel. Nem elég azt tudnom, hogy magyar vagyok, aki elszakítva élek eddigi hazámtól, tudni akarom azt is, mi lesz velem és gyermekeimmel, nem hull-e szét, nem porlad-e e! fajom az uj államkötelék gépezetében, avagy tud-e szilárdan forogni, mint annak egyik pótolhatatlan alkotó része? hogy védekezzék, megvédje azokat a jogokat, amelyeket a nemzetközi megállapodások részünkre és kultúránk szabadsága részére biztosítanak. Sziget vagyunk, melyet habok ostromolnak. Ezek ellen építünk gátakat, hogy a habok annak partjait meg ne lépjék és termésünket, két kezünk, agyunk munjáját meg ne semmisítsék. Hagy éljünk e szigeten munkában, elégedetten szemlélve annak eredményeit: ezt kívánja a Magyar Népszövetség biztosítani, melyet magyar lelkünk forró szeretetéveí köszöntünk, kibontott zászlajára a magyar dicsőség szavaiból varrunk hímet és azt megkoszorúzzuk a magyar nemzeti lélek vágyakozásainak soha nem hervadó virágaival. — Hépgyülés. A komáromi Keresztény Szociális párt vasárnap, Julius hó 4 én délután 4 órakor nyilvános népgyülést tart a Majláíh-iskoía nagytermében. Szónokok lesznek Tóbler János, kér. szociálista képviselő, dr. Pesthy Pál, a Népakarat főszerkesztője, Szappanos Lajos, és talán Körmendy Ékes Lajos, kér. szociálista képviselő. A gyűlésre kérjük minél nagyobb számban jelenjenek meg. A Keresztény Szociális Párt vezetősége. is erő ilyen erkölcsi újjászületésre, hogy meg tudunk szabadulni ősi átkunktól, a széthúzástól. A politikai választásokban nem tudott a magyarság egységesen a keresztény-szociális párthoz csatlakozni. Lehet, hogy kultúrszövetségben tud majd egyesülni. Ha meg tudja ezt tenni, ha a Magyar Népszövetségben a hazájátólj elszakított másfél millió magyarság tejes számmal egyesül, akkor megfelelhetek már most a címben felvetett kérdésre és már most kimondhatom, hogy boldogabb lesz a magyar, mint volt bármikor valaha. Dr. Szunyogh Xav. Ferenc. H ‘ .>• - ••••• ' ■•■V ' • • ' ' ‘ •• fiz uj töroánghafősági bizottság kineuezése. 11 cseh-szlovák bizottsági tag, az összes tagok egy harmadrésze, legtöbbje nem tud magyarul. A polgárság felháborodása. — julius 1. Bárhogy hívja is ki a kritikát maga ellen j a zsupán legújabb intézkedése, a megértés poj litikájának az újklasszikus bizonyítéka, nagyon t szeretnénk csak egyszerűen közölni a névsort, ; kikből állította össze a demokrácia dicsőségére | a zsupán a törvényhatósági bizottságot abban | a városban, melynek polgári lakossága 97 5 í százalékban magyar, a múlt évi népszámlálás ! szerint. Legyek soviniszta vagy szocialista, ha magyar vagyok, magyarnak érzem magamat, mindenkor erre gondolok. Fajom és nyelvem drága kincseim, eltékozolni, elaikudni egyik jogából sem engedek egy atomnyit sem. A fiam járjon magyar iskolába, magyar költő versein lángoljon fel ifjú szive, magyar tanító és tanár nevelje az életnek; templomainkban magyar énekkel, zsoltárral dicsérje Istenét, ki magyarnak teremtette és magyarul könyörögjön hozzá, hogy megpróbáltatásainknak vessen véget. Ügyeimben, bajaimban magyar hivatalok intézkedjenek, ahol megtudják kívánságaimat érteni; birám magyar legyen s azon a földön, hol élek és apáim éltek, mely mindig magyar volt olyan szabad polgár legyek, mint eddig voltam. Ne üljenek a nyakamra idegen gyarmatosok, akik nekem idegen nyelven rendeleteket osszanak, amely szerint dolgoznom kell és munkám verejtékes eredményeit adók alakjában összegyűjtve s e dús föld termését el hordják tőlünk anélkül, hogy szükségleteinket kielégítenék. A Magyar Népszövetség a lelkek szükségletének, vágyainak, kívánságainak lesz a kielégítője, megtanít arra, hogyan rendezzük be életünket új életviszonyaink között. Megismertet egymással bennünket, «zámbaveszi erőnket, összegyűjt minket szervezett seregbe nem azért, hogy fenyegessen és provokáljon, hanem azért, Az utóbbi hetekben láttunk egy térképet, j a régi Magyarország térképét és körülötte ezt ' a felírást: „így volt—így lesz.“ Akik látták, azok közül nem egy volt, aki azt kérdezte, hogy mikor? Nekem az jutott az eszembe, hogy hogy is lesz? Mert ha sokan is lesznek, akik követ dobnak rám, azért meg j kell mondanom, hogy előttem a legelső nem a területi integritás, hanem a becsületbeli integ- . ritás. És mindenben csak azt keresem, hogy j mint állunk a magyar becsülettel; a világ j iíélőszéke előtt nekünk mosti magyaroknak | vájjon nem keti-e szégyenkezve pirulnunk és j van-e elég erkölcsi alapunk, hogy felemelt fej- j jel állhassunk meg minden biránk előtt ? Félek korholó szavakat írni, de talán ! van egy kis jogom hozzá. Mindazok, akik a 1 magyarságot össze akarták terelni ebben a ! nehéz időkben, mind azt mondják, hogy egy j nagy átok verte meg a mi szegény fajunkat, a i turáni átok: a széívonás, a szertehúzás átka. í És ameddig ez az átok rajtunk ül, addig hiába j minden munka, fáradság, az integer országban j is újra szertehullanánk. Viszont, ha meglenne a becsületbeli integritásunk, akkor a sors még ■ több részre szakíthatna minket, akkor is, min- 1 dig is egyek lennénk. A történelem mutat erre példát. A napo- j leoni háborúk alatt a német nép teljesen szét j volt verve. Magában Berlinben is francia gránátosok masíroztak. És amig az ő lábuk ott dübörgőit a berlini utcákon, bent az egyetem falai közt Fichte mondotta hires beszédeit a német nemzethez. Beszédeinek hatása alatt szövetkeztek elsősorban az ifjak és céljukul tűzték ki a becsületbeli megújhodást, a nemzeti öntudatban való újjászületést. A következmény az lett, hogy a belső erőiben megerősödött és egybeforrott nép nagy lett, egységes és hatalmas külső kiterjedésében is. Meg kel! mutatnunk, hogy van bennünk Egy pillantás a névsorra és tisztában lehetünk azzal, mii lehet a szlovák uralomtól várni, tisztában lehelünk azzal a sorssal is, amelyet a cseh-szlovák állam szán Komárom városának. A zsupán kinevezte a cseh-szlovák pártok tagjai közül: Kaucky Vladimir, (szlovák földmives párt). Hanzlik László, Mikas Ferenc, Kubicsek Mihály, Martinék Vendel, Lengsfeld Ervin, Petrjános József, Toschner József, Praus Hugó, Zsilincsan lnne (cseh-szlovák szociáldemokrata párt). Stván János (cseh-szlovák nemzeti szociáldemokrata). Maurer Imre, Langschádl János, Dénes Emil, Ebei József, Gaborik Károly, Szabó Gyula, Baumgartner Lajos, Metlesich Kálmán, Árvay András, Neuvvirth József, Rappensberger Vilmos, Novoszád László (magyar-német szociáldemokrata párt.) Tuba János, dr. Bardócz József, Lenhardt Mihály, Kocsis Lajos, Tóth Géza. Bajcsy Ferenc, Sebestyén József (kisgazda és földműves párt). Székely Antal, Milch Dezső (egyesült zsidó pártok). Ez összesen 36 bizottsági tag, ezek közül 11 a cseh-szlovák nemzetiségű, tehát az öszszesnek 32%-ka, kereken egy harmadrésze, ezek közül talán egy vagy kettő tud magyarul. Azt kérdezzük a zsupán úrtól, hol van itt a lakosság egy harmadrészében cseh-szlovák elem? Méltóztatott talán a katonaságot ts beleszámi-Ili! i Sulii! K©gy Is lesz?
