Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-04-03 / 21. szám
6. oldal. „Komáromi Lapok“ 1920. április 3. — Betöréses lopás. Szép neve van Királynérét pusztának, de bizonyára nem csupán ez a szép név vonzotta Zajácz Pál és cinkostársait a Delej Géza királynéréti bérgazdaságába, ahová egymás után kétszer is ellátogattak, persze diszkréten, észrevétlenül. Először egy bödönt vitt el Zajácz, aki nem hiába Pál, hanem tudja is, hogy mit kaszál, mert hát nem az üres bödönt vitte el amelyik sokkal könnyebb lett volna, hanem a nehezebbet. Persze édes teher volt ez neki, mert tele volt szép fehér disznózsírral. Amint elfogyott a zsir, Pálnak újra kedve szottyant vizitelni Királynréten. Ezúttal babot és íttílönböző szerszámokat vittek el a közeleső Violini-pusztára. A bab azonban szerencsétlenséget hozott Pálra és társaira. A csendőrök kinyomozták és a tetteseket elfogták és a még meglevő bűnjelekkel együtt a komáromi töivényszéki fogházba kisélték őket. — Eestuérharc. Közösen örökölt erdejükből kivágott fa miatt egyenetlenkedés támadt Simonies Lajos és Simonies István naszvadi testvérek között. Lajos kérdőrevonta öcsét az udvarán, majd a vitatkozás hevében kés villogott az esti homályban és az idősebbik testvér holtan terült el a szomorú csatatérré változott egyszerű udvaron. — Uj alca. Tany község közvetlen közelében levő Kálnoky birtokból a tulajdonos közeli száz házhelynek való területet parcelláztatott ki. A hadiözvegyek és hadiárvák ingyen kaptak telket, s a többiek pedig kedvező fizetési feltételekkel. Az építkezést már igen sok telektulajdonos megkezdte. Az új utca lakói Kálnokyufeának nevezték el ulcájukat. — Flo de Ilyet! Három garamdamásdi ember az oroszkai cukorgyárból, ahol mint munkások^ rézcsöveket loptak. A rézcsövek egy részét Érsekújváron eladták pálinkáért. Ettől berúgtak s ingyen fuvarról álmadoztak. Útközben fenyegetéssel rávettek egy fuvarost, hogy vigye őket haza. A garázdálkodó embereket letartóztatták. — fl csallóközi magyar nagg baja Találkoztunk ma egy csallóközi jó magyarral, aki illendőképpen szólít meg bennünket: —- Tessék már megmondani, hogy hova szavaljunk majd képviselő választáskor? A magunk eszétől ugyan nem találunk eligazodni, mert már annyiféle sok párt kigyütt hozzánk. Először gyütlek a munkások, aztán a körösztények, aztán a zsidóellenesek, aztán a kisparaszt pártiak, aztán a nemzetiek, aztán a cucilisták. Hát már belevagyunk bódulva a sok beszédtü ! Irta: dr. Baranyay József. Mi jó komáromiak büszkék vagyunk a komáromi nevezetességekre: a komáromi kőszűzre, a komáromi kalendáriumra, a molnár csuszára, a halászlére, a fehér cipóra, a kőttésre, a tulipános ládára és a többi komáromi ritkaságra és azt hisszük, hogy ezen a réven az egész világ ismeri a mi öreg városunkat. Szó sincs róla, Komáromnak alaptalanul bevehetetlennek hiresztelt vára eléggé ismeretes volt európaszerte már századokkal előtt. Komái om éppen a nyugatot a kelettel összekötő szárazföldi és viziut mentén feküdvén, bizony itt igen sok utazó, hadvezér, követ, hírnök, diplomata, futár, kereskedő, iparos utazott keresztül, akik szóban és írásban emlékeznek meg Komárom városáról és váráról, amelynek erősségét igen sokszor túlbecsülték. így aztán Komárom híre eljutott Európa legtávolabbi országaiba is;. Sót a háború előtt, 1914-ben egy amerikai barátom, aki hírét vette, hogy „Régi utazások Komárommegyéhen“ cimü munkámon dolgozom örömmel jelentette egyik levelében, hogy Komárom neve sokat szerepel egy régi, Amerikában megjelent útleírásban. A szerzője, egy Amerikai hittérítő, 1660-ban Komáromban járt s e könyvben örökíti meg komáromi kalandjait. Sajnos, a közbejött háború megakadályozott a további levelezésben s amerikai barátom nem küldhette el az útleírás másolatát. De nemcsak messze nyugaton, Amerikában, hanem a mesés keleten is ismerték Komárom nevét. Evlia Cselebi török világutazó ugyanebben az időben i*r Komáromban, mint » fentebb említett amerikai quekker. Komáromban észlelt dolgait leirta emlékirataiban. De ezenkívül is hány török, német és osztrák követség fordult meg Komáromban. S hány ilyen követség utazott Komáromon keresztül Konstantinápolyba vezető útjában. A tatárok által elpusztított ország fölépítése érdekében IV. Béla sokat tárgyal Komáromban és Füzitőn külföldi udvarok követeivel. A magyar trónra aspiráló külföldi udvarok éber szeme Komáromon csüng 1307-ik év szeptember havában, amikor Róbert Károly Komáromot ostromaim kezdi. Komárom ostromának sikerétől függött ugyanis, hogy a magyar kis királyt, Róbert Károly legnagyobb ellenfelét, Csák Mátét sikerül-e legerősebb várából kifüstölni s igy a magyar trónt magának biztosítani. Ha Komárom és igy Csák Máté nem törik meg, Róbert magyarországi uralmát kudarc fenyegeti. Az ostrom sikerült, Csák Máté hatalma megtörött. De nemcsak a magyar trónra sanditók lesték lázas érdeklődéssel ,a komáromi eseményeket, hanem mivel maga Frigyes, római király Komáromba siet, hogy Róbert Károlyt a maga részére megnyerje versenytársa, bajor Lajos ellen, — egész közép Európa visszafojtott lélegzettel leste, mi történik Komáromban ezen a találkozáson, hiszen az aspirációk, a diplomáciai cselszövények valóságos labirintja ez szerint kuszálódott tovább, hogy mit mond Róbert Frigyesnek a komáromi találkozón 1307-ben. És mennyire belekapcsolódott Komárom a világtörténelembe, amikor Zsigmond király udvara Talán időzött, s előkelő vendégeivel Komáromba is ellátogaíaak és nagyfontosságu ügyeket intéznek el. A lengyel király, az egyesült skandináv országok királya, a bizánci császár, a bajor hercegek, a szerb deszpota, a bosnyák király, a választó fejedelmek, őrgrófok, továbbá a velencei, a pápai, a szultán követei egymás kezébe adják a tatai és komáromi vár kilincsét, s akik hosszabb-rövidebb ideig időztek Komáromban. S az itt kötött szerződések, megállapodások a világtörténelem mozgatói, irányitói lettek s egész Európa sorsára Skandináviától le Bizáncig döntő .befolyású hellyé nőtte ki magát Komárom. És milyen fontos szerephez jut Komárom a világtörténelemben, amikor Albert király Neszmélyen meghal s az egész ország Erzsébet királynő vállaira szakadt, aki Komárom várába vonul. Ide hozatja a magyar szent koronát, itt szüli V. Lászlót. Mi történik Komáromban? ez a kérdés izgatja Európa uralkodó családait. Különösen érdekli ez Ulászlót és udvarát. Fia születert-e Erzsébetnek, él-e a kisolasz, a magyar korona a kezei között van-e tényleg s mikor fogják megkoronázni a gyermeket? — ezek a kérdések izgatják Ulászlót és a hozzá hű magyar főurakat. Követek jönnek-mennek a tartományokba Krakkóból Komáromba és viszont. A krakkói követeket Erzsébet Komáromban elfogatja. A követségi jog e lábbal tiprása európai szenzáció volt akkor. Hasonlóan sok szóbeszédet okozott az európai udvarokban a komáromi királyi keresztelő. A lengyel királyi udvar ajándékokkal megrakott követeket küld Komáromba, de azok érteiülvén a krakkói magyar követek elfogatásáról, a város falai alól visszafordultak. Hiába üzenget a két követnek, a poseni nádornak és az országos kancellárnak, hogy csak jöjjenek be a városba, nem lesz semmi bántódásuk, azok nem hittek az ingatag asszonyi szónak, örökre hátat fordítottak Komáromnak. Komárom világtörténelmi hírnévre Mátyás és Beatrix fénykorában jutott igazán. A komáromi királyi várpalota, a Dunán úszó tündér- i palota, az aranyhajó, a komáromi tündérligetek j szépsége, művészi Ízlése, kincsei .egész Euró- j pában a bámulat tárgyai voltak. Á komáromi j sólyomvadászatok eseményszámba mentek és a legutolsó nápolyi gyerkőc is tudta, hogy mi az a Komárom és merre fekszik és hogy odavitték a szépséges Beatrix királykisasszonyt. Mátyás idejében a külföldi tudósok, irók és művészek komáromi tartózkodásai még inkább elősegitették Komárom európai hírnevét. II. Ulászló idejében is Komáromra terelődik Európa figyelme. 1510-ben a dühöngő pestis elől az egész udvar, a külföldi követek és az országgyűlés Tatára, majd Komáromba menekülnek. Most'nagyon is fontos okuk volt az európai országoknak figyelni, hogy mit tárgyalnak a tatai és komáromi országgyűlésen. A növekvő török uralom félelmesen közeledett ét Magyarország újra a nyugati műveltség ütőkártyája szerepét kezdte játszani. Sajnos, ezt a szolgálatot a müveit nyugat azóta elfelejtette ét hálátlansággal viszonozta. Világtörténelmi hírnévre jutott két országgyűlési meghívó is. Mária királyné 1526. okt. 9-re, Báthory István nádor pedig nov. 26-ra királyválasztó országgyűlést hiv össze Komáromba. Ki lesz a magyar király? — izgatta az udvarokat. Különösen a Habsburg dinasztiát érdekelte nagyon ez a kérdés. A változott viszonyok, a rohanó események a komáromi királyválasztást azonban keresztül húzták. Majd Komáromig nyomul a török félhold uralma. A Habsburg dinasztiát, Bécset s az egész müveit nyugatot különösen érdekli a komáromi vár erőssége, amely^végvára volt akkor a nyugati kultúrának. A XVI. és a XVII. században különösen, belekapcsolódik Komárom neve a világtörténelembe. E két században egymást érték Ko. máremban a magyar, német, osztrák és törökkövetségek. Ugyanis itt történt a követségek kicserélése. A török követsk itt állapodtak meg és ilf csatlakozott hozzájuk: kiséret, hadi nép, amely őket Bécsbe vagy Prágába kisérte. A magyar és a német követségnek is ide kellett Komáromba jönnie s itt vette át őket a török hadinép, hogy Budára vagy Konstantinápolyba kisérje őket. Sztambulban annyira ragaszkodtak a követek magyar külsejéhez, hogy a nem magyar követeknek is magyar ruhában kellett a divánban megjelenniük. A császár követeinek és német kíséretüknek már itt Komáromban magyar nadrágba és mentébe kellett bujniok. Kölönösen emelte a követek, diplomaták járását, kelését az a körülmény, hogy Komátom közelében Öt fontos békekötés történt: a a zsitvatoroki, a komáromi, a nagymegyeri, az első és második szőnyi békekötés. Páris és az egész világ tekintete fordul Komárom felé, amikor 1809-ben, a vagrárm csata után az egész Habsburg-ház városunk falai közt talál menedéket. Ide hozzák a család, tömérdek kincsét és Komárom lesz a hadműveletek központja. Ide menekül a szent szövetség mindenható minisztere Metternich is. Itt . szövik a világpolitika szövevényes hálóit. Komáromra figyelt az egész háborús Európa 1849-ben, amikor Klapka kapitulált. A világ összes nagy lapjai megemlítették: azt az eseményt,, amikor Erzsébet királyné, aki a békítő szerepet vállalta magára a Habsburgok és a magyar nemzet között, 1857. május 4-én Komáromnál lépett először magyar földre. És azóta nagyot fordult a világ. Komárom neve még egyszer-fordul elő a világsajtóban. Az összes világlapok megírták 1919. jan, 11-én, hogy a győzelmes ántánt meghagyásával megszállták a cseh csapatok. Ez volt Komárom utolsó világtörténelmi szereplése. Komárom, Kórház-utca 1. Kertimagvak, bükkönymag, moharmag, heremagvak, répamag, cirokmag, kötélárúk, háztartási cikkek, kátránylemez kaphatók. Tagfölvétel állandóan. VAGYUNK Sxégirodalmi 6« tudományos folyáiist. Sserkestti DR. BARAKYAY JÓZSEF Komárom. Fkmmit »10 at itt él6 magyarsásnak magyar iullsmbsa stsrktatUU rertljérs! Vagyadért« • K. Égést árra *0 E féiéw« 16 K Egy síim t K 10 Kérjen mutatránysrámot. Slim a vigilimli.
