Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-01-28 / 2. szám
7 / / //,/ y / //X í Kl{/yi4AM4^LS’L KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY Refyvsnegjredifc évfolyam. Szerda, 1920. Január 28. EHSzeíssi ár helyben ée vidékre: %éu évre 82 K Félévre 16 K Negyedévre 8 K Egye» síim ára: 46 fillér. Kegjeteuífc minién sz.rtíán és szombaton. fares és impi äräekü tánadaimi lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. FiiÉiisl és a iá?. — jan 27. Városunk főgimnáziumának válságos sorsával volt alkalmunk elegendően foglalkozni a mull év utolsó időszakában. Ennek nyomán nagyobb társadalmi mozgalom indult meg ebben a kérdésben, amely kezd kinőni a helyi keretekből és immár a magyarság kérdésévé válik. Ebben az ügyben közel két hónapja gairól beszélnek nekünk, minden kormánytényező biztosit bennünket, bogy azt nem bántja senki sem. A magyar kultúra és magyar nyelv védelmére, mégsem történik semmi, sőt csalódva konstatáljuk a főgimnázium példájából azt a szomorú eredményt, hogy a magyar kuliéira védelmére nekünk kell gondolnunk és gyorsan, habozás nélkül cselekednünk, mert nagyon értékes és d>ága kullurértékeink léte forog kockán. a kormány egyik főhtvatainoka is járt körünkben és közvetlen tárgyalásokat kezdeti a főgimnázium tanári karával. Ezeknek a tárgyalásoknak eddigi eredményeit nem ismerjük, de a szülők érdekeltsége elölt lelt kijelentéseire világosan emlékezünk a kormánytanácsos urnák. Ez a kijelentés úgy hangzott, hogy a főgimnázium tanári kara megkapja a világi tanári fizetéseket és a bencés rend lefoglalt birtokaiból, maximális árak eile nében, ellátásáról is gondoskodhaíik a mai társház kebelében. Azóta kimutatások mentek a lanári karról a kormányhoz, azonban a kimutatott tanárok egy fillér fizetésben sem részesültek. Most a város törvényhatósága előtt fekszik ismét a főgimnázium ügye, amelyet arról értesít a rendház vezetősége, hogy itteni működését anyagi eszközök, szóval a megélhetés eszközei hiányában folytatni nem tudja. Mert most már erről van szó. A tanári kar, amely ma már súlyos anyagi gondokkal és nélkülözésekkel küzd, igy nem tudja tovább teljesíteni kötelességét. Több mint ötszáz diák sorsáról, tehát ugyanannyi család érdekéről van szó. Ez intézet fentartása és továbbműködése tehát a magyarság érdeke. A magyarság követeli, hogy a kormány teljesítse ígéretét és kötelezettségét a főgimnáziummal szemben. Még pedig teljesítse azonnal késedelmet és halasztást nem tűrve. Úgy tudjuk, hogy a kormány szociális alapon áll, A szociális elv megköveteli, hogy a teljesitelt munka megkapja ellenértékét. A főgimnázium tanári kara dolgozik, nagy és fontos munkát végez — fizetés nélkül. Nem sztrájkol, nem szabotál, dolgozik némán, panasz nélkül. Minden türelemnek van mértéke, és itt a közönség széles rétegeinek türelme van erős próbára téve. Most már arról van szó, hogy kulturállapot-e az, hogy fizetetlen munkát végezzen egy tanítói kar, amely munkát a kormány állami jeladatnak minősítette? Restelkedve írjuk le e sorokat, hogy ez megtörténhetik. Azt akarjuk, hogy szavunk el hal látsszék minél messzebbre, mindenüvé, ahol meg kell hallani azt. A magyaf kultúra, magyar nyelv jo-A városi teiekértékadó. A legközelebbi városi közgyűlés napirendjén több olyan ügy kerül tárgyalásra, amely a város pénzügyi helyzetével és ennek folytán természetesen a polgárság teherviselésével áll szoros kapcsolatban. Ezek közül a legfoniosabbal, a költségvetéssel lapunk másik cikke foglalkozik. Itt arj ról a témáról szólunk, amely fontosság tekinj (etében mindjárt a költségvetés után köveíke- 1 zik és amely nem. kevésbbé közelről érinti a i város adófizető közönségét: a telekértékadóról. Ezt a városunkban uj adónemet a közreadott szábályrendeiei- tervezet s az ahhoz fűzött és alapos tanulmányozásra valló, bő tájékoztatás ismerteti meg a közönséggel. Közöljük belőle az indokolás gondolatmenetét. A legutóbbi egy év rohamos változásai a város pénzügyi helyzetét súlyosan megnehezítették. , A munkabéreknek horribilis emelkedése, j az anyagok árának elijesztő magassága, a szál- | litási költségek tekintélyes drágulása teljesen j kizökkentették a város gazdasági életét is a . rendes kerékvágásból és ha ehhez még hozzá- j i számítjuk azt, hogy a kiadások óriási emelke- i désével szemben a forgalmi vonalak változása, ! a kereskedelmi és ipari pangás vagy más okok j következtében a városi háztartásnak számos j megszokott és elég jól jövedelmező bevételi j forrása is igen erősen megapadt (pl. kövezet- 1 vám), sőt te jesen megszűnt (pl. partvám), akkor j érthetővé válik, hogy már a háborús évek alatt is zilált anyagi viszonyok közé került városunk most a legnagyobb nehézségekkel küzd. Különösen éles körvonalakkal rajzolódik elénk ennek a nehéz helyzetnek képe most, amikor a f. évi kö'tségvetésí kell elkészítenünk. , Világosan látható, hogy a szükséglet és fedezet ! között tátongó űrt áthidalni, a bevételek és ki! adások közti nagy ellentétet egyensúlyba állítani a régi eszközökkel nem vagyunk képesek Sem a nemrég életbeléptetett vigalmi adó elég bőséges hozadeka, sem a helypénzek és más dijak felemeléséből várható bevételi többj letek nem elégségesek a külömbözet pótlására. A végsőnek látszó módszer: a községi 1 pótadónak megfelelő százalékkal való felemelése pedig olyan eszköz, amely ugyan bizonyos fokig szintén elkerülhetetlen, de ha ezt akarjuk egyedül segítségül hivni, az emelkedés elkeserítsen magas százalékra rúgna és az eddigi adózási rendszer hibáit a magasabb adóval még fokozná. Ebben a helyzetben minden lehető bevételi forrást ki kell használnunk, még az uj adónemek behozatalával is. Ilyen uj adónemek létesítése azonban ko- i rántsem könnyű feladat, mert az állam úgy a i vagyonnak, valamint a produkciónak, sőt a fogyasztásnak is a közteherviselés szempontjából Szerkesztőség ás kiaáól»ÍY»tal: Náder-n. 26 hová Hgy a lap szellemi részét illető közlemények, miu a hirdetések, előfizetési át hirdetési dijak sth. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. számbajövő majdnem minden megnyilvánulását jó előre lefoglalta a maga számára, úgy hogy a városoknak csak letarolt mezők maradtak. Nem könnyű feladat továbbá azért sem, mert bármely újabb adóval szemben a tudomány mai állása szerint oly követelmények állíthatók fel az igazságosság, áthárithatatlanság és állandó rentabilitás szempontjából, amelyek kumulative egy-egy adónemnél csak ritkán találhatók fel Azt lehet mondani azonban, hogy szinte a köztudatban van ma már az é tékemelkedési adó behozatalának szüksége, illetve azon alapelv helyességének és szociális értelemben vett igazságossának elismerése, miszerint a város közönsége joggal követelheti, hogy valamely ingatlannak nemcsak a közintézmények létesítése következtében, tehát a köznek munkájával és pénzével teremtett értékemelkedése után, hanem általában a viszonyok, a konjunktúrák tiatasa folytán, tehát a tulajdonos munkája nélkül előállott értéknövekedese, az u. n ingatlan értékemelkedéséből folyó járadék után is bizonyos hányad a város javára, a közpénztárba befizettessék. Ismerteti ez után a tervezet a telekadók különböző alakjait, a betterment adót, a tulajdonképeui értékemeikedési adót, az üres telkek értékadóját és a tültkértckaduí és végül arra a konklúzióra jut, hogy a négyféle alak közül a legutolsót ajánlja elfogadásra. Az általános teiekértékadó röviden ismertetve abban áll, hogy mis den teleknek, amely a város területéhez tartozik, fizetnie kell bizonyos összegű évi adót azon érték után, amily értéke van fekvése szerint a teleknek. Ha tehát valamely telek forgalmas helyen fekszik és értéke magas, akkor ezen magasabb értéknek megfelelően viseli az adót: viszont ha csekélyebb értékű, akkor az adó is a kisebb érték szerint rovatik ki. Az érték megallapitásnál mindig a telek forgalmi értékét veszik számításba. Így a telek forgalmi értékének emelkedésével az utána fizetendő adó is nagyobb összegre fog rúgni Ebben két fontos jelentősége domborodik ki a telekéi tékadónak. Az egyik az, hogy igazságos adóztatást létesít, mert a nagyobb érték nagyobb terhet visel. A másik pedig az, hogy az értékemelkedést, mely rendesen a tulajdonos munkája nélkül következik be, nyomon követi és állandóan has not hajt belőle a városnak. Ez pedig szorosan összefügg a város fejlődésével és különösen szabályozásával. Fontos az is a teiekértékadó megismertetésénél, hogy mindig csak a telek érteke jön számításba, tekintet nélkül arra, hogy üres telekről van-e szó, vagy épület is van-e rajta? Ennek jótékony hatása pedig abban az irányban várható, hogy akinek most forgalmas helyen, nagy értékű üres telke vagy a nagy értékű telken rozzant háza van, amely most kevés hasznot hajt és tulajdonosa csak az értékemelkedésre való számítás (telekspekuláció) miatt hagyja jelenlegi állapotában, ez után úgy fog adót fizetni, mintha ott nagy hasznot hajtó, sok bért jövedelmező háza volna, amiként azt a telek fekvése, megkövetelné. így nem lesz érdeke, hogy ingatlanát továbbra is csekély gyümölcsözést biztositó állapotban hagyja; igyekezni fog azt jobban kihasználni, tehat va_y építkezik vagy eladja olyan vevőnek, aki építés céljából veszi meg. Ez pedig a lakáshiány csökkenőiét, az egészséges, modern lakások szaporodását, a város szépülését s haladását és munkaalkalmtt fog eredményezni.
