Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-03-06 / 13. szám

évfolyam

S3, szá

Szeaiikat, 1SS0. március 6

LAPOK

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

as^i!”^a^i!e«CTr»!jeeTidawa^Ba»Mn»^ME"ifr«w,nrr<iiT’’»»iae8a»sta!MiiaEtii8»'iii>i

EíSfUatási ér helyben 6* vidékre:

%Stsrt évr» Síi K Félévre lő K Negyedévre S & Egyes BK&m ára: 4ő fillér. tf$gje!a«ik minden sz rdán ét «zattbs&n.

'«a

üiüi is isgpi ÉiÉii Mátí la?.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatársi BARANYaY JÓZSEF dr.

Od zupsna rábsko-komárnansko-oslrihomského ________ a rncsta Komárna.

Cislo 2846/1920.

Köztársaságunk Ebiekének Massryk T. G. Urnák 70 éves évfordulója alkalmából rendezett üanepély programját a következő módon állítottam ös*ze:

1920 március 6-án:

Este 6 órakor az itteni katonaság és csehszlovák lakosság ünnepi felvonulása.

1920 március 7-én:

6 óra 30 perckor erődben ébresztő

9 órakor tábori raise Dunaparton a „Nemzeti“ szállóvá! szemben.

10 órakór katonai díszszemle és felvonulás.

11 órakor a Megyeház nagytermében ünnepi gyűlés, a hol beszédet mondanak: zsupán, Burthey őrnagy, a Beseda, Sokoí és csehszlovák lakosság képviselői.

12 óra 30 perckor a „Nemzeti“ szállóban diszebéd. Egy teríték ára: 52 kor.

Délután:

3 órakor az itteni sportegylet játszóterén mérkőzések a katonaság és a helybeli sportegylet tagjai között.

7 órakor este : „Sokol“ akadémia Y. M. K. A helyiségében.

Komái no, 1920 március 4.

Dr. Folkman

zsupán-kormánybiztos.

újonnan alkalmazott módjai ellen síirü j panaszok érkeznek a vármegyéből. Ügy \ látszik, az ezzel megbízott állami szerv j nem jár el fontos tisztében elég körűi- j tekintően. Csak ezzel lehet magyarázni azt, hogy egyes malmok egész gabona raktárát, tehát az oda egyesek által őrlés végett beküldött készleteket lefoglalják és Így a magántulajdon ellen követnek el meg nem engedhető eljárást.

Ezt a dolgot roppant sok tapintattal és körültekintéssel kellene végezni. Számolni kellene például azzal a körülménnyel is, hogy miért nem tudnak őrléseket teljesíteni ? £.*§§$’ fH/f §?

Meg kellene állapítani az egyes községekben pontosan az ellátatlanok számát és a helyi malmokban összegyűlt vámgabonából első sorban és mindenki előtt ezeket kielégíteni, mert a termelés, a gazdálkodás normális rendjének biztosítása körül ezek az ellátatlan megyei lakosok dolgoztak. «

Nem elég a feleslegeket papiroson konstatálva azokat elszállítani, meri ez a helyi érdekek sérelmével jár. Ez a vidék gabonatermő hely és ahhoz van szokva népe, hogy lisztben, kenyérben hiányt ne szenvedjen, amihez joga is van, mert dolgozik a termelés érdekében s e jogát munkájával váltotta meg.

Felületes sőt frivol felfogás az,

amely azt hangoztatja, hogy itt elég termett, tehát a lakosság el van látva. El van látva a termelő, a föld tulajdonosa, de nincs ellátva a földmivelési napszámos és a zselléremben Ez nem tudta magát ellátni a magas gabonaárak mellett az ősz folyamán, de erre módja sem igen volt, hiszen a gabona termés már a lábán zár alá vétetett.

Figyelmeztetjük a hatóságokat és mindenkit, akinek erre a kérdésre befolyása van, hogy a rendnek és nyugalomnak alapja a rendes ellátás. Az éhező gyomor rossz tanácsadó.

A rekvirálással helyi szakértőket, nem pedig idegeneket kell megbízni, csak ezek tudnak a nép leikéhez férni és arra hatni. A fegyveres hatalommal elszedett gabona — láttuk azt a háború alatt egypárszor — nem éri meg azt a keserűséget és elkeseredést, amely a- nép lelkében megmarad.

Mi is azt mondtuk és hangoztatjuk, hogy a feleslegét mindenki ajánlja fel szűkölködő embertársai részére, ez emberi kötelesség, amely könnyen megérthető. De a felesleg kiszámításánál sok körülménnyel kell számolni, az udvardi járásban például az árvízzel, a csallóköziben a belvizekkel, amelyek valószínűleg a vetőmag szükséglet felemelését idézték elő. Továbbá figyelembe kell venni, hogy mezőgazdasági napszámos a távasz folyamán aligha dolgozik napszámbér ellenében, bizonyára ellátást is fog kívánni. Erre a célra is kell a gazdaságok részére visszahagyni gabonát.

Óvatosságot, körültekintést és méltányosságot ajánlunk a kihirdetett rekvirálás folyamán, 3 nép megértését, a zaklatások, a kíméletlenségek elkerülését, mert ez jóra nem vezethet.

— fi ÍTlagyar íkmzeti Péri a uármeggében. A Magyar Nemzeti Párt vezetősége értesít, hogy a párt zászlóbontása a vármegyében szintén megtörténik már a legközelebbi napokban. A vármegye közönsége közóhajára a párt élére Kürthy István volt főispán fog állani, akit a vezetésre felkérnek s akit erre erős magyar egyénisége, nagy politikai iskolázottsága és összeköttetései úgyszintén az önzetlen bizalom, amely vele szemben vármegyeszerte megnyilvánul, egyaránt alkalmassá tesznek. A pártalakulás ügyében a napokban több magánértekezlet lesz, ahol a gyűlés egy behívásának helyét és módozatait a vezetőség személyi kérdéseit beszélik meg, bogy azt a politikai hatóságoknak bejelenteni lehessen.

= elhalasztott pártértekezlet. A komáromi Magyar Nemztti Párt vasárnapra tervez-t ú.íse melyet d. e. 11 órára hivott össze a párt vezetősége, elmarad. Az fllés valószínűleg kedden lesz megtartva.

Szerkesztőség éi kiadöhiratal: Nádor-». ££., hévé úgy a lap szellemi részét illstS közlemények, búk • hirdetések, slöCzetési és hirdetési dijak sth. ktilldeadJk Kéziratokat nana adunk vissza.

teljesen felesleges a politika, eddig ex tisztán társadalmi területen mozgott, ahova a politika soha be nem hatolt. Ez olyan elv, amelyaek alkalmazása talán a minden téren látható nagy változások ellenére is keresztülvihető. A jótékonyság hatósági irányításánál feltétlenül ez elvnek kellene érvényesülnie.

Itt első sorban azokra az érdemes egyesületekre *gondolunk, amelyek a jótékonyság társadalmi megszervezését és munkálását oly nagy sikerrel és gazdag eredményekkel végezték. Ezek az egyesületek itt szép munkát végeztek, vezetőit ismerik és szeretik, azok a közbizalom letéteményesei sz egész társadalomban, amely ma is a régi keretben, régi alapokon él.

Figyelmeztetnünk kell a hatóságokat, amelyek ezen a téren még nem tudtak az it'eni viszonyokba beilleszkedni, hogy itt a jótékonyság terén olyan munka folyik, amelyet sem lekicsinyelni nem szabad, sem pedig figyelmen kívül hagyni nem tehet.

A jótékonyság gyakorlása helyes mederben csak ezeknek a szerveknek utján történhetik. Sajnos dolog, hogy egyik régi egyesület, a négy évtizede működő Vörös Kereszt egylet tevékenysége 5 múlt évben megbénult. Az egész háborús jótékonyság intézését ezen egyesület kipróbált vezetősége végezte a világháború nehéz évei alatt. Ez szervezte meg a hadsegélyező', a rokkant bizottságokat, utóbb pedig a hadigondozó bizottságot, amelyek oly nagy szociális és emberbaráti munkát végeztek a háborús évek alatt.

A politikai hatóság akkor járna el helyesen, ha tájékozódnék azok felől az eredmények felől, amelyekre itt a társadalom munkája révén a jótékonyság terén hivatkozhatunk és amelyekre ez a társadalom büszke lehet.

A társadalmi munkánál a cél elérése a lényeges. A célt magát kell biztosítani és az eszközöket arra gondosan megválogatni. Számolni nemzeti, faji érzéseinkkel, a szálakkal, amelyek a múlthoz fűznek s amelyek tegnapról mára el nem szakadnak. Az egész társadalmat kell megnyerni, nem egyeseket. Egyesek megnyerése még nem jelenti az eredményt.

Hozzáértő, a helyi viszonyok szövevényeivel ismerős egyének intézzek a jótékonyság ügyét, ne pedig olyanok, akiknek ehhez hiányzik a gyakorlatuk és a tudásuk. A társadalom e tudományágára az élet képezi ki és neveli a jótékonyság vezérkarát. E vezérkarnak ismernie kell a társadalmi terepviszonyokat, ezt idegen, itt ismeretlen és járatlan egyénektől kívánni nem lehet, ezek itt csak hosszú gyakorlat után tudnak eligazodni.

A társadalom megszervezéséhez, ami a közjótékoayság helyes gyakorlásának előfeltétele, ezek az előfeltételek. Ha teljesíthetők, teljes munkát végzünk, ha nem, akkor csak félmunkát, vagy még kevesebbet.

fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek részére

Tagsági könyvecskék

részjegyekkel megrendelhetők Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom.

, I jiiiiFi ip iisiiiiaz