Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-03-03 / 12. szám
Negyvenegyedik évf^Syasn 12. sxás» Szerda, 8320. március 3, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Várni ii api Éiüi Maii lap. FŐBzerkasxtő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BaRANYaY JÓZSEF dr. mmiaiamväiiät iimmmmäiim iT^ wFTi~iii»'iiaÍP«»wp Előfizetési ár helyben és vidékre: '■Stgkm ívre S2 K Félévre 16 K Negyedévre 8 R Egyes szám ára: 40 fillér. Megjelenik minden ez rdán és szombaion. Osztályérdek hangjai kiabálnak felénk jobbról is balról is és ebben a nagy hangzavarban nehezen tudunk kiokosodni. A nagy világégés következménye a nagy pusztulás is, amelyet minden társadalmi osztály egyaránt érez és sebeit mind mutogatja. Itt is azt látjuk, hogy az élelmesebbek, a nagyobb hanguak lármáznak legjobban, a szerények, a csöndesek hangjai alig hallatszanak. Roppant nehéz lévén természetesen az eligazodás a bajok tömkelegében, Ítélkezni sem lehet könnyen és a bajok közül a gyökeresen gyógyithatókat kikeresni. Olyan a társadalom, mint egy nagy kórház, ahol minden beteg sürgősen meg akar gyógyulni és szabadulni megunt beteg ágyáról. A betegek egy része kiabál és türelmetlenkedik, egyesek talán káromkodnak is, de vannak csendben tűrök és akadnak, akik imádkoznak gyógyulásuk és szabadulásukért. A gazdák, az iparosok, a kereskedők, a lateinef elem, a tisztviselők és a munkások mind elégedetlenek a mai helyzettel. A gazda a hallatlan napszámbérek, iparcikk és anyagárak, — az iparos az anyagárak és a munkabérek, — a kereskedő az óriási adók és üzleti költségek, — a Jateiner, a tisztviselő és munkás az óráról órára növekvő drágaság ellen lázadozik és mind szervezkedik. Amerika itt is az öreg Európa előtt jár, rpert megtalálta a probléma kulcsát: a termelés és annak fokozása szabályozását, a munkateljesítmények megmérésével. A termelésnek a fogyasztással kell arányban állani, ma a fogyasztás növek^ szik, tehát többet kell termelni, többet kell dolgozni. Vagy a munkások számát kell szaporítani, vagy a dolgozóknak több munkát teljesíteni. Ha erre vállalkoznak, bérüket a munkatöbblet arányában emelni. Egy kapás napszámos egy óra alatt bekapál három sor cukorrépát, a másik, aki időközben hatszor megtörni és gyújtja pipáját, csak kettőt. Ez tiz munkaóránál tiz sor külömbség. A két munkás tehát nem végez egyforma teljesitményt, de egyforma napszámbért kap minálunk. Amerika erre azt mondja: te, aki harminc sort végeztél három dollárt, ellenben te, másik a húsz sorodért csak két dollárt érdemelsz és kapsz is. Az egyedüli igazság a munka értékelése. A gazda dolgozzék többet és termeljen többet, munkájának értéktöbbletét bizonyára megkapja. A munkás dolgozzék többet és termeljen többet, j órabére emelkedik és az ipari termelést j is fokozza. A produktiv osztályok érdeke I a termelés fokozása, de egyúttal állain- I érdek is. Hiába sztrájkolnak ki maguk! nak a szénmunkások 40 - 60 korona j napibért, ha a bánya termelését egy vaggonnal sem fokozzák. A szén drágul I és a megélhetésük is csak látszólag lesz könnyebb, mert a szén drágulása kifejezésre jut az iparcikkek áraiban. Természetesen a Iegszánandóbbak | azok, akik nem sztrájkolhatnak, nem j kiabálhatnak, hanem fegyelmezetten dol: goznak, ha családjuk éhezik is: a tiszt| viselők, a közalkalmazottak. Gazda, iparos, : kereskedő, munkás szabadon emelheti I termelt, elkészített, eladott cikkének, ' munkájának árát. A közalkalmazott nem háríthat át senkire semmit megélhetése gondjaiból; ha gazdája, az állam meg ■ nem könyörül rajta, éhezik és nyomorog i tovább. Ez a kórház csendes, imádkozó i betege. =' Polüiíiai gyűlések tariása. A vármegyei | hivatalos lap a politikai gyűlések tartására, il| letve engedélyezésére vonatkozólag a következő zsupáni rendelkezést közli: Mindazok, kik gyüj lést akarnak tartani, kötelesek a gyűlés meg; tartására szóló engedélyt a zsupáni hivatalnál i kieszközölni, a zsupáni hivatal az engedély i megadásáról pedig a főszolgabirákat távira- I tilag fogja értesíteni. A gyűlés tartása iránti , kérvény legalább 4 nappal a gyűlés élőit adandó j be a zsupáni hivatalnál. (A négy nap számitó- I dik a kérvénynek a zsupáni hivatalhoz való be: érkezése napjától.) Amennyiben a kérvény a ! szolgabirósághoz adatnék be, úgy az illető hivatal telefonice vagy táviratilag forduljon a zsupáni hivatalhoz. Minden egyes gyűlésről a szónokok nevét, a beszédek tartalmát és a gyűlés hangulatát tartalmazó jelentés haladéktalanul oda felterjesztendő. Az engedély megadásáról lett légyen az akár a zsupáni hivatal, akár később a szolgabirói hivatal által kiadva, értesítendő a csendőrségen kívül az ott állomásozó legfelsőbb katonai parancsnokság, amely értesítheti a katonai rendőrséget. A lap iái Pár! — Alak aló gyűlés a Vigadóban. — 1920. február 29. A Msgyar Nemzeti Pírt vasárnap megalakult. Sok szirten, zátonyon akadt meg hajója, mig kedvező szelekre várva kifutott a sik tengerre, a politika tengerére. Ez utján el nem kitérhetjük, mert erre nem váltottunk jogot, de figyeljük uiját és híradással leszünk egyes állomásairól. A Magyar Nemzeti Párt, e gyűlésének minden elképzelhető fórumnál való bejelentésével eleget tett azoknak a formaságoknak, amelyek ma egy politikai gyűlés megtartásához feltétlenül szükségesek. A gyűlést a zsupáni hivatal és a rendőrség is tudomásul vette és igen nagy érdeklődés előzte meg. Vasárnap délelőtt a Vigadó környékén nagy élénkség volt észlelhető, a közönség 11 órára teljesen megtöltötte a termet, hol 6—700 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mát a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak slb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. ember szorongott. A rendőrség képviseletében Igó Aladár fogalmazó jelent meg. A gyűlés megnyitása. Kevéssel 11 óra után dr. Gaál Gyula ny. polgármester, lapunk főszerkesztője megnyitotta a gyűlést, rámutatva a múlt gyűlés feloszlatásának sajnálatos körülményeire, majd a legnagyobb elismeréssel hajtotta meg zászlaját a közönség higgadt és eléggé nem magasztalható méltóságteljes magatartásával szemben, amelylyel nyugalmát és higgadtságát megőrizte, kérte a közönséget, hogy mindenkor és minden körülmények közt ezt az önfegyelmezettséget tanúsítsa a hatalommal szemben. Bejelenti, hogy a zsupán-kormánybiztosnak az esetről a pártvezetőség írásban is jelentést telt, a zsupán szóbeli, utón teljes elégtételt ígért, eddig azonban a párívezetőség semmi értesítést nem kapott dbben az ügyben. A gyűlést megnyitja és a tárgy ismertetésére dr. Kamrás József előadót kéri fel. Dr. Kamrás József beszéde. Dr. Kamrás József előadó a közönséget arra hívja fel, hogy önuralmát ép oly példásan, mint ezt a múlt alkalommal bebizonyította, őrizze meg; ezzel bizonyságot tett arról, hogy közönségünk fegyelmezett lelkű igazi kulturnép. Ezért kellett belátníok az illetékes tényezőknek is, hogy elégtételt kell szolgáltatni annak a közönségnek, amely oly példásan méltóságteljes viselkedést tanúsít. Mi, — úgymond a szónok, — a jog, törvény és igazság áttörhetlen páncélzatával állunk itten/ lelkűnkben vas akarattal, a római MuciuSiOk elszántságával és minden melléktekintet nélkül akarjuk szolgálni a magyarság nagy ügyét. Létérdeke a magyarságnak az, hogy minden tagja hozza áldozatul azt sorsunk intézésében, ami neki a legdrágább: egész énjét, és becsületes munkájával szerzett egész erkölcsi tőkéjét. Az a célunk, hogy a magyarság gyermekei egymásra ismerjenek és egymást megérteni törekedjenek, az a tudat hatja át a vezetőket, hogy követni fogja ezt a szervezkedést mindenki, aki magárnak hiszi és vallja magát. A történelem mérlege megmér bennünket és jaj volna nekünk, ha könnyű fajsúlyúnak találna ! A jelenlegi tényleges állapot szerint egy milliónál több’ magyar él itt elszakítva nemzetétől az uj államaiakulás keretében. A magyarság előtt két út áll: vagy passzíve viselkedik a kiírandó választásokkal szemben, vagy számol a tényleges helyzettel és arra felkészül. A Magyar Nemzeti Párt ideiglenes vezetősége i* mérlegelte a veszélyt, amelyet a széttagolás jelent ma a magyarságra, elhatározta, hogy sorompóba lép és a magyarság megszervezését egy párt keretében, a magyaiok szövetségében kívánja biztosítani, hogy minden egyes magyar érdekeért és támogatásáért küzdhessen vállvetett erővel. A Gondviselés világosítsa meg minden magyar elméjét, hogy felfogja és átlássa ennek elmondhatlan és leirhatlan nagy foltosságát létünkre vonatkozólag. De ezt csak kezet-kézben, vállat váll mellé állítva érhetjük el, ne» pedig egyes társadalmi osztályok külön szervezkedésével. Ma a világrengéstől megrepedezett falakat kell alátámasztani, hogy reánk ne omoljanak, ma a világháború hullámainak gátszakadásától kell óvni a magyarságot, hogy a hullámok el ■e borítsák fajunkat és ne temessenek, mint
