Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-03-03 / 12. szám
2. oldal. Komaromi Umpok « é t950 március 3. népfajt: most osztályérdekek szerint széttagolni a magyarságot, végzetes lépés fajunk ellen. A faji összetartozás nagy érzésének levetkőzésére mutat, ha az itteni magyarság egy része magára hagyja más osztályokhoz tartozó testvéreit és anyagi érdekei előmozdítására szervezkedik. Az iiteni magyarság nehéz helyzetben van és fel kell eszmélnie, hogy egyedül az összetartozásban van ereje. Ha ezt nem érezzük meg mindannyian, akkor e fajnak beteljesedik végzete, mert túlélte magát és lehull a népek fájáról. Az egyén ugyanazt a szerepet viszi a népfajok életeben, amit a sejt az emberi szervezetben. Az izomsejtek a fizikai munkát végzik, a gyomor sejtjei a tápanyagot szívják fel, a szí? a vért kergeti szét a test minden részébe, az agysejtek a gondolatokat teremtik és az egészet összetartó erő, az egyes szervek összetartozása az élet; a népfajoknál is ezt a munkát végzik az egyes társadalmi osztályok, a munkások, az őstermelők, az iparüzök és a szellemi munkások és ezen egyedek összesége alkotja a társadalmakból felépülő faji életet. Az egyén elpusztul, ha szervei nem működnek összhangban, a népfaj is halálra Ítéli magát, ha egyes társadalmi osztályai az egészszel való együttműködést megtagadják és egységét megbontják. A szónok a krisztusi tanok alapján éli és azt az elvet hirdeti, szeresd felebarátodat, mint tennmagadat és felebarátunk minden ember. Nem vallásfelekezet szerint.kell. ma a magyarságot csoportosítani, hanem a felebaráti szeretet alapján. Akik ma felekezeti és osztály jelszavak alatt széttagolják a magyarságot, azok megtagadják a közÖ6 működést a szervezettel, midőn az szerencsétlenségében vérzik sebeiből. A közelmúlt története ennek szomorú példáját nyújtja. A társadalmi osztályoknak a jövőt kell felépíteni és itt el kell nénutlnia, vissza kell vonulnia a ma kicsinyes érdekeinek: nekünk egymásért, mint testvér a testvérért, mindnyájan mindnyájunkért egy emberként kell küzdenünk és cselekednünk. Ezt kívánja a Magyar Nemzeti Párt, Magyarok Szövetsége megvalósítani. (Zajos tetszés és éijenzés.) A prtgram tervezet. Dr. Kamrás előterjeszti a párt programtervezetét: A Magyar Nemzeti Párt — Magyarok Szövetsége — az itt élő többi magyar fajtestvér érdekeinek védelmire és biztosítására alakul meg, sxámolva a tényleges állapoital a törvényes keretek korlátain belül. Minden magyar ember jogaiért, osztály és valláskülönbség nélkül küzd és szives örömmel üdvözli táborában mindazokat, akik a magyarsághoz tartozóknak érzik és vallják magukat vagy a pártnak minden ember és népfaj számára egyenlő és igazságos elbánást követelő elveivel együtt éreznek. A Magyar Nemzeti Párt jogállamot kíván, a jog, törvény é6 igazság feltétlen uralmával, mely szegénynek és gazdagnak, gyengének és erősnek, minden egyes népfíjnak egyformán biztosítja az egyenlő és igazságos elbánást. A nemzeti kisebbségek egyedüli fegyvere, az állami élet biztonságának alapja a jog, törvény és igazság uralma. A párt a magántulajdon elvének alapján áll, de ennek a társadalom egyetemére káros kinövéseit korlátozni és megszüntetni kívánja. Követeli az összes nemzeti kisebbségeknek, köztük a magyarságnak is, a tót testvérekkel, valamint a köztársaság többi nemzeteivel való teljes egyenjogúságát, ennek a társadalmi élet minden ágazatában való intézményes biztosítását és a nemzeti kisebbségek önkormányzatát. A köztársaságnak a szlovákok, magyarok és a többi nemzeti kisebbségek által lakott részére, amelyen külön jogrend van életben, a külön önkormányzatot követeli, kiemelve, hogy tót, német és rutén (kisorosz) testvéreivel szemben, akikkel ezer éven át összeforrott, a kölcsönös megértést és jóindulat kifejlését akarja munkálni. Mig az autonómia intézményesei ki nem épül, a megyei és városi önkormányzatot fer.atartani, illetve visszaállítani kívánja. Követeli a törvények, rendeletek, hivatalos lap magyarul való kiadását is, magyar vidékeken a magyar város és községnevek meghagyását, a többi területen pedig azoknak kettős (szlovák-magyar) használatát, mert e nélkül tájékozódni nem lehetséges a gazdasági életben. Magyar vidékeken az utcák neveit és (Ízleli felírásoknak kizárólag magyar nyelven való alkalmazását kívánja, hogy a szinmagyar vidékek magyar jeilege megőriztessék. Követeli a párt a magyar vidékeken a a közigazgatás és bíróság alsó és felebbviteli fórumainál is hivatalos nyelvül a magyar nyelvet, a vasút, posta, távíróban a magyar nyelv alkalmazását is, magyar anyanyelvű tisztviselők kinevezését, magyar hatóságokkal a magyar levelezést. Követeli a magyar katonáknak külön ezredekben, magyar vezényszó és tisztek mellett teljesítendő szolgálatát. A Magyar Nemzeti Párt a katonai és politikai diktatúra megszüntetését, a közszabadságok: a vélemény, sajtószabadság, gyülekezési jog és esküdtszékek visszaállítását követeli. Felelősségre vonni senkit meggyőződéséért ne lehessen, csak abban az esetben, ha az illető 'szóval vagy tettel törvénybe ütköző cselekedetet követett el, de akkor is rendes és törvényes bíróság elé állítandó A közoktatást illetőleg annak teljes szabadságát kívánja a párt alsó, közép és felső oktatásban egyaránt követelve, hogy minden * gyermek szülei faji érzésének megfelelő nyelven nyerjen kiképzést. A párt a teljes lelkiismereti és vallásszabadság tántoríthatatlan hive, az iskolai kötelező vallásoktatással és a felekezetek autonómiájával és az oktatási és egyházi célokat szolgáié vagyonok fentartását kívánja. A szociális kérdéseket illetőleg követeli a párt első sorban azok segítését, akik az ötéves világháború következtében erre rászorultak. A vagyon és munkanélküli ipari és gazdasági munkások állami és közmunkák céljaira leendő foglalkoztatását és első sorban helyi munkások alkalmazásit követeli. A munkásság érdekében kívánja az összes munkásjóléti és munkásvédelmi intézkedések, a baleset és aggkori munkaképtelenség esetére való biztosítás, anya, csecsemő, gyermekvédelem, egészséges munkáslakások korszerű megvalósítását, a munka és tőke viszonyainak olyan szabályozását, hogy az állandó munkás a tőke méltányos hozadékán felül a nyereségből szintén részesedjék. A gazdasági munkások részére követeli a parcellázást, de ezt csak a helybeli vagy környékbeli földnélkiliek részére, akik eddig is ott találtak megélhetést, mert idegenek odatelepítésével ezek földönfutókká lennének. A háborús hajók közül követeli a párt a hadirokkantak és sérültek, hadiözvegyek és árvák helyzete gyökeres rendezését, a hadikölcsönök elismerését és a pénzlebályegzés utján szenvedett kár megtérítését. A Magyar Nemzeti Párt az egyenlő teherviselés alapján áll és a progresszív adózás hive és követeli az állami kötelezettségeknek városok, megyék, iskolák, egyházak, lelkészek, tanítók, közalkalmazottak, és az összes nyugdíjasok részére biztosítóit törvényes illetmények, fizetési kiegészítések és segélyeknek teljes mértékben és haladéktalanul való kiszolgáltatását. Az előadott programmtervezet felett az összehívandó nag gyűlés lesz hivatva dönteni, felhívta a szónok az egyes társadalmi rétegek képviselőit, hogy kívánságaikat juttassák kifejezésre. Vétek és bűn a magyarságot osztályérdekek szerint izekre szakgatni, msrt csak az érdekek kölcsönös és megértő összeegyeztetése adhat a magyarság fellépésének olyan súlyt, amely ezeréves múltja és kultúrája, valamint számaránya folytán megilletheti. Az egybegyült közönség a program egyes pontjairól lelkes tetszésének adott kifejezést végül zajosan megéljenezte és megtapsolta az előadót. A beszédek. Tuba fáaos takarékpénztári elnök-igazgató, a munkapárt volt elnöke lépett azután az emelvényre és gyújtó hatású baszédben vázolta a magyarság összetartásáaak életszükségletét, melyben megdobbant a magyarság jövő sorsáért ' aggódó szív és az izzó szavakban előtörő maj gyár érzéa. I A szervezkedés kettős céljára mutat rá: az egyik a közelebbi cél a kiírandó választásokban való részvétel, hogy az a magyarságot készületlen ne érje, a másik a távolabbi az egész itt élő, elszakított magyarságnak egyesítése a magyarok szövetségében, melynek elszánt és lelkes, tettrekész vezetőségének kezébe bizalommal letehesse sorsa irányítását az itt élő magyarság. A magyarság kívánságainak megvalósítása, kultúrájának védelme és kisebbségi jogaink intézményes biztosítása lesz e szövetségnek feladata. Készen kell állnunk minden eshefőségte, bárhogyan dőljön is el a magyarság sorsa. Ez a fényes programúi, melyet hallott a közönség, csak tervezel, amelyben a magyarság nagygyűlése határoz végérvényesen. Együtt kell működnie minden magyar pártnak a főkérdésekben és együit kell működnie a többi nemzeti kisebbségekkel is. Indítványozza, hogy a gyüiés a programtervezeiet fogadja el és erről értesítse a többi megyék magyarságát is csatlakozás céljából. (Lelkes éljenzés és taps) Boldoghy Gyula, iparíeslüleíi elnök, a volt függetlensegi párt éveken át vezető tagja a következő szónok, aki altalános tetszés mellett fejti ki az okokat, miért csatlakozik a Magyar Nemzeti Parthoz. A leomlott régi pártkeretek helyén egy egységes nagy pártnak kell felépülnie és a magyarságot egyesítenie. Bűnnek tartja a magyarság ellen a széthúzást es az egység megbontását. Minden társadalmi osztály, igy az iparosság is érzi, hogy azt az erőt, mely érdekeinket meg fogja védeni, csak az erős szervezetben találhatja fel. indítványozza, hogy a gyűlés válasszon ideiglenes végrehajtó bizottságot. (Hosszantartó éljenzés) Ezután az elnök kihirdetve a határozatokat ideiglenesen 50 tagú végrehajtó bizottságot választott a gyűlés, mely hivatva lesz a további szervezetet kiépíteni és a naggyülést előkészíteni. A közönség a vezetőség lelkes éljenzése közben emelkedett hangulatban es példás rendben oszlott el. — fl uármégtje közgyűlése. Győr-, Komárom és Esztergom vármegyék egyesült törvényhatósága 1920 március 16-án d. e. közgyűlést tart, melynek tárgysorán a megyei alkalmazottak a fizetésrendezési kérelme, az 1920. évi közúti költségvetés, a csallóközi járási főszolgabírói hivatal Komáromba helyezése, továbbá több nyugdíjazás és felebbezés, községi ügyek szerepelnek. — fl Dókat Egyesület utazgató tanácsa dr. Szijj Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, melyen az elnök kegyeletes szavakkal parentálta el dr. Kiss Gyulát, az irodalmi osztály elhunyt elnökét; majd dr. Alapi Gyula főtitkár terjesztette elő az évi jelentest. A főtitkár eredményekben gazdag működéséért az igazgató tanács elismerését és köszönetét nyilvánította. A zárőszámadás 19,800 K kiadás és bevétellel zárul, melyet bizottság vizsgál felüt. A főtitkár a gazdag márciusi programról tett jelentést és ezután folyó ügyekkel foglalkozott az igazgató tanács, uj tagokat vett fel, akikkel csak a városi tagok száma meghaladta az 500-at, — nyugdijudlasztmányi ülések A vármegyei tisztv. nyugdíjválasztmany dr. Tafferner Béla elnöklete alatt tartott ülésében özv. Lipót Lajosné nyugdijának megállapítása ügyében hozott határozatot. A jegyzői nyugdíj választmány Hegedűs Béla barn és Cíirók Géza esztergommegyei jegyzők nyugdíjazása ügyével foglalkozott. — Koszorumeguáltás. Gulyás Zsigmond füszerkereskedő id. Tuba Lászlóné elhalálozása alkalmából koszorumegváltás címén 50 koronát küldött be lapunk szerkesztőségébe a rokkantak alapja részére. Az összeget rendeltetési helyére juttattuk. — fi raktárt szfluetkezet igazgatósága éa felflgyelőbizottsága hétfőn dr. Jammczky Ottokár elnöklete alatt ülést tartott, melyen a szövetkezet pénzügyeit tárgyalta, de ezenkívül fontos személyzeti kérdést is iárgyalt. — fiz állandó udlasztnána a megyei közgyűlést megelőzőleg március 15-én d. u. 3 órakor ülést tart a vármegyeházán.
