Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-02-04 / 4. szám

4. oldal. Lvouíaromi .Lapok c 1920. február 4. — Lássa édes öcsém: például én így szoktam eljárni: Ha valaki nálam panaszt emel egy másik polgártársa ellen, rögtön beidéztetem és szigorúan elítélem a panaszlottat. Ezzel természetesen nagyon meg van elé­gedve — a panasztevő. De azután — nem hajtom végre az Íté­letet. Ez meg a panaszlottat elégíti ki. * Alapos kibékülés. Sok dolgot adott annak idején a rendőrségnek a Péróésa Pihegő-utca különben jámbor cigányainak gyakori felzendü­­iése. Rendszerint amazonok állottak egymással farkasszemet néző — csatarendben. Vér ugyan nem igen folyt soraikban, de annál buzgóbban, röpködtek a becsületsértő kifejezések "mérges nyilai — egymás ellen. Igazságát mindegyik tábor a kapitányság­nál kereste, ahová egyébként is beterellettek — közcsend háboritásért. Egyik reggelen — épen hivatalba mené­sekor — ismét ott talált Kari bácsi egy nagy csoport Faraó ivadékot a városház kapuja élőit, hatalmas „nyilvános és szóbeli“ marakodásba merülve. Reá vártak, hogy igazságot tegyen közöttük. Meg is kapták. A városháza lépcsőjén állva, jupiíeri nyu­galommal őrködött a lármás tömegen Kollár János rendőrtizedes hatalmas alakja. Kari bácsi magához intette. — Mit csinált már ez a népség megint? Hiszen a mulikor megfogadtattam velük, hogy ezentúl békében lesznek. — Ezek ? — főkapitány ur — soha! Ma kora reggel olyan civakodást rendeztek, hogy a cigány lapos egész környéke megbotránko­­zott rajta. Most panzszkodni jöttek egymás ellen. Kari bácsiban eldült a borjú. Szokása elle­nére dühbe gurult. Kész volt a szentenciája: — Jancsi I — szólt a tizedeshez — eze­ket csukjátok be egytől-egyig. Ha panaszos, ha paruszloít — mindegg. Ti pedig mordulta cigányokra — béküljeiek ki alaposan, mert addig ott nem hagyhatjátok a dutyit, inig bé­kesség nem lesz közöttetek!. . A parancs végrehajtva lön, Néhány perc múlva már ott kuksolt az egész banda a vá­rosháza piszkos, dohos pincéjébe. Ez volt ugya­nis akkor a rendőrségi fogház. Déltájban beállított a főkapitányhoz Szilas Mihály uram városházi kapuőr és porkoláb. — Alássan jelentem : a reggel becsukott cigányok azt üzenik, hogy már kibékültek. Tessék haza ereszteni őket. — Ohó! Az még korai volna. Csak foly­tassák a kibékülést Maradjanak. — Valamit juttassak nekik ebédre ? — Azt már ne 1 Uzsonna idején ismét jött a parlamentair. — Most már igazán végleg kibékültek ám ! — Nem hiszem. Csak béküljenek tovább és béküljenek ki még jobban. Ott felejtődtek bizony másnap reggelig, amidőn Szilasy Mihály uram az internáltak három tagú küldöttségét vezette Kari bácsi ke­gyes színe elé. Éhség és álmatlanság ritt le a küldöttek aicáról. Irgalomra lágyult Kari bácsi szive. — No hát fiaim: meggondoltátok már a dolgot, összebékkültetek ? Nem csináltok többé háborúságot? — Nem, nem. ígérjük,fogadjuk esküszünk minden szentekre! Igazi testvérekké lettünk, örök barátságot kötöttünk. Verjen meg a devla, ha meg nem tartjuk. Csak tessék már bennün­ket haza ereszteni. — Nahát elmehettek. A városháza elé vonuló Péró népe öröm­­rivalgással üdvözölte a kiszabadult mártírokat. Az igaz, hogy modern jogászok némi­nemű jogtalanságot, hivatalos hatalommal való visszaélést szimatolnának ez eljárásban, de az is igaz, hogy sikere meg lett: egy csapásra véget vetett a pérói csetepatéknak és az örökös cigány­panaszoknak. * Kiutasítva. Notórius csavargó állott Kari bácsi előtt. Egy éven belül már vagy hatodíz­ben került vissza, persze toloncuton Komáromba. — Már megint itt vagy gyönyörű madár. Mi keresni valód van nálunk. Hiszen nem is ide való vagy. — Hát kérem alásan én igen megszeret­tem Komáromot. Csak ide húz a szivem. — No majd teszek ellene. Jancsi — for­dult a hires Kollár tizedeshez, aki melesleg megjegyezve b dmas, öles alhléía alak volt — ezt a pern? .ajdert most Tekisérd ki az Őrsi határig, ott v,.gd pofon, rúgd jól hátba, hogy átlóduljon a másik határba és azután hagyd ott. — Igenis megértettem. Hogy nemcsak megértette, de lelkiismere­tesen végre is hajtotta a parancsot mutatja az, hogy többé még Komárom tájékára se mert jönni a csavargó. — Kollár Jancsi életében! Orion. A KFC. és a sportversenyek. — Wm\ Sándor ezüst series vándordíja. — Az a nemes és a társadalomtól is oly szimpatikus támogatásban részesített sport ílzés, amelyet a KFC. most már közel két évlhede kifejt, s amely messze földön ismertté tette a komáromi színeket, í sport barátokat is áldozat­készségre bírja. Legújabban Steiner Sándor tett alapítványt egy vándordíjra, amelynek célja a sportkedv felébresztése és fokozása. Így közérdeket vé­lünk szolgálni, ha a Klub e vándordíjának sza­bályait megismertetjük olvasóinkkal és a sport­barát közönséggel: fi Komáromi foolöall Ciub „Síeiner Sándor'1 uándordijának alapszabályai. 1. §. A Komáromi Fooíbaü Club „Síeiner Sándor“ vándordija áll a Steiner Sándor ur által a Komáromi Football Clubnak adományo­zott ezüst serlegből és a komáromi Football Club által az évenkinti győztes csapatoknak adandó 11 ezüst éremből. 2. §. Az ezüst serleg végleges megnyerése háromszor egymás utáni, vagy pedig ötször nem egymás utáni győzelemhez van kötve. A serleg mindaddig, amig azt valamely csapat véglegesen meg nem nyeri, a Komáromi Foot­ball Club őrizete alatt marad, a 11 ezüst érmet azonban a győztes csapatok minden év­ben megkapják. 3. §. A vándordíj- mérkőzésre benevezhet­nek az összes vidéki keiületek egyesületei. 4. §. Nevezési határidő minden évben március hó 1. Nevezési dij 100 IC, mely ösz­­szeg a nevezéssel együtt a Komáromi Football Club serlegbrzottságához Komáromba küldendő. Nevezési dij nélkül érkező ,nevezések figye­lembe nem vétetnek. 5. §. A mérkőzések kieséses rendszerrel oly kép játszandók le, hogy az elődöntő méi kő­zések pünkösd első ünnepén, a döntő mérkő­zés pedig'pünkösd második napján lejátszhatók legyenek. 6. §. Úgy az elődöntő, valamint a döntő mérkőzések Komáromban a Komáromi Football Club pályáján játszandók le. 7. A sorsolást a Szövetség Központi Vi­déki Bizottsága ejti meg minden év március 15-ig s annak eredményéről a benevezett egye­sületeket értesíti és megjelöli azt az időpontot, melyen belül az élőméi kőzések, majd esetleg a középmérközések lejátszandók. A mérkőzés nap­ját az egyesületek egymás között állapítják meg s erről úgy a Szövetséget, mint a KFC. Ser­legbizottságát kellő időben értesítik, hogy szö­vetségi biró kiküldése iránt az intézkedés kellő időben megtörténhessék. 8. §. A mérkőzéseket mindenkor szövet­ségi biró vezeti, aki jelentését a Komáromi Football Club Serlegbizottságához is 8 napon belül megküldi. 9. §. A mérkőzéseken kizárólag a Szövet­ségnél szabályszerűen igazolt játékosok vehet­nek részt. Amely csapat ez ellen vét, a további serlegmérkőzésből abban az évben kizáratik. 10. §. Az előmérkőzéseket és az esetleges középmérközéseket az az egyesület rendezi, amely egyesület pályáján a sorsolás eredmé­nyéhez képest pályaválasztás folytán a mérkő­zés lefolyik. Köteles azonban a rendező egye­sület a netto bevételből 20 %-ot a szövetség pénztárába befizetni és a vendégcsapat költsé­geit szokásos módon fizetni. E rendelkezések az elődöntő és döntő mérkőzéseket rendező Ko­máromi Football Clubra is kötelezők. 11. §. Ha a szabályszerű játékidő alatt az eredmény eldöntetlen volna, a biró a játékot 15 perccel meghosszabbítja. Ha ez alatt az idő alatt sem volna döntő eredmény elérhető, újabb 15 percnyi hos3zabitás adandó. Ha ez esetben is eldöntetlen volna az eredmény uj mérkőzés játszandó le, melynek idejét a csapatok kölcsö­nös megállapodással nyomban meghatározzák és erről a Szövetséget és a Komáromi Foot­ball Club Serlegbizottságát azonnal, esetleg sürgönyileg értesítik. 12. §. Minden vitás esetben a Szövetség Központi Vidéki Bizottsága a döntő forum. 13. §. Egyebekben a bajnoki mérkőzések szabályai az irányadók. 14. § A serlegmérkőzés 1920. év tava­szán kezdődik. Az ezüst serleg adományozójának inten­ciója a vidéki labdarugó sport fejlesztése, a sportkedv fokozása és az egyesületek közti szorosabb bajtársias érintkezés megteremtése volt. Ugyanezen intenciók vezették a serleg­­mérkőzést kiíró egyesületet is. A cél elérésére a vidéki egyesületek közti nemes versengés lehetővé tétele mutatkozott a legalkalmasabb eszköznek, A versengés nemességének pedig elengedhetetlen feltételei az igazi sportszellem és a mindig fair játék. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Beia. Svomaiotl Spitzer Sándor kóiiyrnffimdájában Koma/vm A szakmájában ügyes szakképzett. — Cím a kiadóban. SSABOFORK megint kapható vlazketrgseg, riihe3ság, sörnek es t>ö tisz at iansag ellen kérjen a legközelebbi gyógys/.er­­tárbau a már közismerten beváit és O'VO&liag ajánlott Dr. Flesch-féle eredeti „Skaboíorm“ kenőcsöt ; — Nem p'szklt, nem fast, szsy alan. — Bskenos után ajánlatos a „Skaboform“ púder. i -----------------------------—----------------------­; Kapható minden gyógyszertárban, három nagy­­j Ságban: (probatégely, nagy tégely, családi adag) Vezéruepvisalet Cseh Szlovákia részére: i Apotheke „zu n Karl IV.“ Prag-Ziskov, W Jh. V. Bosak. * magyar—szlo­­uák - cseh nyeluben, esz­közöl a magán fordítói Iroda. Cim a kiadóban. HIRDETÉSEK. Keresztény 20 fluor- íi [iiiíiiii állást keres» Ziegler Albert utóda Vértessy Ferenc fűszer-, csemege- és gyarmatáru kereskedő Kin, fiiiái-sli szál.

Next

/
Thumbnails
Contents