Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-06-30 / 46. szám
46. fixám. Szeri«) 1920. juniui 30. K0MÁR0MMEGYEI KÖZLÖNY ' >cfifveiv«syeiUi évfolyam. Előfizetési ár helyben és vidékre: ligéez évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Megjelenik aíimStn szerdán és mmbaton. Írssi is «pi iÉki fársadaísni lap. Főszerkesztő: 6AÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARAKYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldemh k. Kéziratokat nem adunk vissza. Kérelem. Fölkérjük a „Magyar Népszövetség“ t. tagjait, hogy az aláirt, illetve aláírandó belépési nyilatkozatokat legkésőbb f. évi Julius hó 2-án á u. 6 óráig okvetlenül benyújtani szíveskedjenek, hogy az eddig jelentkezett tagok száma megállapítható legyen. Ä belépési nyilatkozatok úgy lapunk szerkesztőségi irodájában ((Nádor-utca 31. sz. Lem.), valamint Spitzer Sándor könyvkereskedésében, Riszdorfer Károly nádorutcai drogériájában és végül Vérftessy Kálmán Kíapkatéri füszerilzletébea adhatók be. Komárom, 1^26, junius 29. « kői silány ti közigazgatás magys munkásait, mostoha gyermekként kezelte eddig. Az uj kinevezett, koNgazgatási alkalmazottaknak állami, magasabb fizetést adott, a régieknek pedig csak annyi a. jövedelmük, mint 1919. év elején volt. Panaszkodnak a megküiömböztetések eilen is: magyar alkalmazottak csak fele annyi fizetést kapnak, mint a csehek, a szolgák pedig csak negyedrészét. Hát ez nem igazság. Aki egyformán dolgozik, azt fizessék egyformán. Az állam meg meri ezt tenni, ilyen kivételeket statuál, holott egy üzletben, egy gyárban a lehetetlenséggel volna határos két egyforma munkakörü munkást munkabérben megkülönböztetni. Kiélezi a helyzetet és kritikussá teszi, hogy ez éppen a magyar közigazgatási tisztviselőkkel és alkalmazottakkal történik, holott a cseh és szlovák közigazgatási alkalmazottaknak nincsen panaszra semmi okuk. Hogy lehetséges ez? kérdi a közönség, mely mint egy ember áll ebben az ügyben régi, kipróbált tisztviselői mellé. Megvédi őket. minden túlkapás ellenében, mely magyarságuk ellen irányul. A tisztviselők sérelme a mienk is, és velük érzünk, velük egyenlőknek és egyeknek tartjuk magunkat, ügyük rokonszenves és minden rofconérzésünkre tarthat számot. A szocialista párt maga is belátta, hogy ez a helyzet tarthatatlan, mert követeléseinek egyik pontja gyanánt terjesztette elő a szellemi munkások nyomorúságos fizetéseinek rendezését az itt járt miniszter elé. Csakugyan, a kenyérhez minden munkásnak egyformán joga van. Miért a megyei alkalmazottak és a jegyzők legyenek ez alól a szabály alól kivétel ? A közigazgatásnak ezen teherhordói, akik régóta, már a háború kitörése óta leszálltak arról a magaslatról, amelyre az elmúlt és rombadőit világ felfogása helyezte őket. A közigazgatás viseli a közélet minden terhét. Kezén fordul meg az adózástól kezdve a cukor és petróleum kiosztásáig minden közbeeső ügy, az élettel van egybekapcsolva és az államgépezet fogas kerekének százai kapaszkodnak beléje. A közigazgatás intézői gyors és nagy munkabírású emberek legyenek, ha helyüket megállni akarják a mai nehéz időkben a világok forrongása idején, eszmék vajúdásában és uj életek születése hajnalán. Ez a gépezet becsülettel működött, ezt eredmények igazolják, hivatali főnökök hízelgő elismerése és kritikája, a kormányok éli-'mérésé. Ez a gépezet n öködőit az uj állainalakulás kritikus napjaiban és ez a gépezet nem áilt meg. Ne kényszerítsék most se megállásra, mert ha kihull a közigazgatás emberei kezéből a toll, ha leroskadnak az élet küzdelmeitől sújtva szenvedésekkel teli Útjukban, ezért a felelősség csak azokat fogja terhelni, akik a közigazgatás munkását megrövidíteni és kizsákmányolni engedték. Ne engedjék a kétségbeesés fegyvereihez nyúlni a közigazgatás gépezetét, mert keserű tanulságok várnak azokra, akik idáig engedik elfajulni a dolgokat, amelyet rendbe lehetne hozni egy negyedóra alatt, ha a panaszokat, az unalomig ismételt panaszokat elolvasnák és elintéznék. — Közigazgatási sztrájk küszöbén. — A vármegyei jegyzők szakszervezete viharos ülése. — A közigazgatási alkalmazottak folytatólagos nagygyűlése. — A kormánytól záros határidőn belül követelik kívánságaik teljesítéséi. Hétfőn a közigazgatás nagy napja volt Komáromban, ahol a megyei közigazgatás összes működő szervei megjelentek helyzetük megvitatása céljából. Az első gyűlést d. e. yal 1 órakor a jegyzői szakosztály tartotta a kultúrpalota előadó termében, melyben tömött széksorokban foglaltak helyet a közsági alkalmazottak: jegyzők, segédjegyzők és jegyzői gyakornokok, kik mintegy százan gyűltek össze. Dr. Alapi Gyula, a megyei közalkalmazottak szervezetének vezetője nyitotta meg a tanácskozást és megnyitójában rámutatott arra, hogy a községi és megyei alkalmazottak érdekei teljesen azonosak. Mindkét hivatali kategória ugyanazon közönséget szolgálja és a történeti kapcsolaton kívül, mely őket a régi alkotmány őreinek állította, munkakörük azonossága is egy befűzi őket. A legfontosabb munkát az állam gépezetében a közigazgatás emberei intézik, akik a politikai ügyektől a közélelmezésig minden kérdéssel foglalkoznak. A vármegyei önkormányzat alkonyán, a megye szétdarabolása előtt találkoznak a közigazgatás munkásai, és kéz a kézben, váll a váll melleit kivannak küzdeni helyzetük javítása érdekében. A jegyzői karra súlyos sérelmeket tartalmaz a közigazgatási reform jegyzői része, mert közjogi állásukat nem tiztázza, helyzetüket a közönséggel szemben megnehezíti és a centralizációnak kiszolgáltatja őket. E sérelmek ügyében foglal állást a jegyzők pöstyéni országos kongresszusa is és ennek van hivatva irányítást adni a mai gyűlés, amelynek elnökéül Lövenstein Antal gidai főjegyzőt ajánlja. A jegyzők gyűlése. Lövenstein Antal elfoglalván az elnöki széket jegyzőkul Geleta Sándor és Zongor Győző kartársakat kéri fel, az előadói tisztre pedig Komjáthy István és Küithy Győző jegyzőket. Komjáthy István jegyző olvassa fel ezután terjedelmes memorandumát, mely a jegyzői hivatás tövises uijának hű tükrét mutatta. Foglalkozik a törvény sérelmeivel: az áthelyezés kérdésevei, a jegyzői állások arányos megszorításának, kérdésével a jegyő jogkörének kiterjeszféséve’, hogy a község vezető tisztviselőjévé vá k, mert ma is az, bár ez kifejezetten kirr adva nincsen, majd a jegyzői kinevezések i yéí tárja fel egész meztelenségében, akiket öt évig nem véglegesítenek és csak évről-évre hosszabbítják meg szolgálati megbízatásukat. Viharos helyeslés kísérte az előadó következő határozati javaslatát. 1. Mindenek előtt erős elhatározással mondja ki a közgyűlés, hogy a községi jegyzői kar minden egyes" tagja becsülettel közös bajunkban feltétlen szolidaritással van egymás iránt. E szolidaritás azt jelenti, hogy minden kartárs: egy mindegyikért s mindegyik egyért való elv alapján feltétlenül és gondolkodás nélkül aláveti magát a Pöstyénben megtartandó országos jegyzői kongresszus határozatainak. Ez szervezkedésünknek egyedüli alapja s csak ez biztosíthatja törekvésünk sikerét. 2. Küldjön ki a jelen közgyűlés kilenc tagot és pedig 3—3-at mindegyik járásból a pöstyéni kongresszusra, ahol a kiküldött tagok feltétlenül megjelenni tartoznak a vármegyénk jegyzői karának összessége nevében határozatainkat előterjesztik és felszólalhatnak. Ezeken kívül ajánlatos azonban, hogy minél nagyobb számban önként jelentkező kartársak is megjelenjenek Pöstyénben a kongresszuson. 3. Mondja ki a közgyűlés, hogy követeli fizetésrendezésünk azonnali foganatosítását és pedig olyképpen, hogy mint állami tisztviselők azonnal osztassunk be a megillető állami fizetési fokozatokba s az ezzel járó fizetések azonnal folyósiítassanak, hiszen az ígéreteken kívül semmit sem tudunk, bár 15000—20000 korona évi fizetéssel ijesztgetnek bennünket. 4. Mondja ki a közgyűlés, hogy követeljük a kinevezések azonnal foganatosítását s nem részletekben, hanem véglegesen történjenek azok. A nyugdíjazandó jegyzők nyugdija pedig ne a régi fizetés, hanem az uj fizetés alapján állapíttassák meg. Követeljük, hogy a már nyugdíjban levő jegyzők és jegyző özvegyek nyugdija oly magasra emeltessék a mai drágasági viszonyoknak megfelelően, hogy abból úgy magukat, mint családjukat az érdekeltek tisztességesen fenn tudják tartani. Üliilíi ÉllBÍÉ Iliül I Jbp IpSÉÉií I nmm iiizcfísága. fii«! a Sssail is,
