Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-02-04 / 4. szám

1920 február 4. Komáromi Lapon 3. oldal. — fi modern lira. Gosztonyi Nándor tanár, a Jókai Egyesület titkára erről az érdekes tárgy­ról tartott szabadoktatási előadást a kulturház­­ban hétfőn délután igen szép és számos közön­ség előtt. Abba a csatazajba és lármás káoszba világított bele a kritika élesfényü lámpájával, mely a költészet terén évek óta kavarog, s amelyből semmit tisztán látni nem lehetett, mert egyfelől a forradalmár költők vásári lármája és az ellenzők heves ellenmondósai, másrészt a kritika teljes megbizhatlansága folytán erről tiszta képet nem alkothatunk. Gosztonyi sok objektivitással boncolja a kérdést. A moderneket is megérli, mig azok megérthetők. Nem vallja az ortodoxok . nézetét, hogy Arany Jánosnál megállt a magyar költészet. A nyugatos költők közül Ady Endre, Babits Mihály és Oláh Gábor neveit emeli ki. Ady néhány mély gondolata, gyönyörű versét, Babits költői nyelvét és vers­­művészetét, Oláh gondolatgazdagságát, Koszto­lányi Dezső stílusának egyéni báját és meg­vesztegető lágyságát- irodalmunk nyereségének tartja; de esnek a vers-irodalomnak semmi közössége és kapcsolata nincs a múlttal, a nem­zeti hagyományokká!, a magyar érzésvilággal. Ettől elszakadtak és Páris felé fordul tekinte­tük, az ottani dekadens, veristá költők felé, akik­nek hatása alatt állanak. Főmotivumuk a halál és a világfájdalom, ezt pengeti lantjuk unos­­untalan, de a szenny és realizmus kloakájának sara is ráfröccscnik költészetükre, amelyet nem kerülnek ki. Sőt egyesek cinizmussal éppen ezt találják a modern költészet lényegének. Az uj költők között is vannak erős tehetségek. Sík Sándor, Juhász Gyula, Harsányi Lajos, Lendvai István, akik az eszmeáramlatokkal szembehe­lyezkedve megtalálják a kapcsolatot a magyar nemzeti célok érzésvilágával és folytalói a ma­gyar nemzeti költőknek. A modern lira nagy érdeme, hogy az Arany után tespedésnek indult költészetet a holtpontról kiemelte, a stílnek és frazeológiának, a szóképeknek eddig nem sej­tett gazdagságát vitte be nyelvünkbe. Az elő­adó példákat és szemelvényeket olvasott fel egyes költők jellemzésére. A tárgy gazdagságát sikerülteit foglalta össze; egy-két mondatban kitért a kozmikus és futurista költészet zagyva­­lékaira is, de a felolvasott példa nyomán tá­madt zajos derültség jellemző visszhangja volt ez úgynevezett költészetnek. Gosztonyi elő­adása a modem lira kérdését sikerültén és féieg tárgyilagosan világította meg, az ide vágó iro­dalom alapos ismereléről és a tárgy alapos át­tanulmányozásáról tanúskodott. Az az egy óra, melyet a kérdésnek szentelt, igen kellemesen telt el és hogy a disztingvált közönség mily rokonszenves figyelemmel hallgatta, azt bizo­nyította a tüntető, zajos tapsok, amelyek Gosz­­tonyi Nándort üdvözölték előadása befejeztével. Kívánatos volna, ba e tárgykörből még tartana előadásokat a Jókai Egyesület. — Dr. Sclye Hugó előadása. A Jókai Egye­sület IX. szabadoktatási előadására dr. Selye Hugó ny. főtörzsorvost nyerte meg a Jókai Egyesület, aki „Az ember harca a baktériumok­kal“ cimen tartja ezt meg és azt a nagy küz­delmet vázolja, amelyet az emberi szervezet láthatatlan ellenségeivel, a kórokozó baciliusok­­kal folytat. A betegségek kilenc tizedét a bak­tériumok okozzák. Tulajdonképpen ezek ellen küzd az orvosi tudomány. Erről szól a nagy­­érdekfi előadás, amely bizonyára legközvetle­nebbül érint mindnyájunkat. Az előadásnak ér­dekességet kölcsönöznek azok a rajzok, ame­lyeket Harmos Károly művész készít a kiváló előadó részére. — fl lökni Cijuesöle! hanguersenyei. A Jókai Egyesület február és március hóban egy-egy hangverseny rendezését vette tervbe. A legkö­zelebbi hangverseny február 22-én lesz, amely kiváló műélvezetnek Ígérkezik. Simonffy Margit szavaló művésznő nagyszerű műsorral lép fel e hangversenyen és az ő disztingvált művésze­tével, ritka intelligenciájával, amely előadását annyira jellemzi, szavalni fog a modern magyar irodalom reprezentánsainak müveiből. Az estnek rendkívüli művészi értéket ad dr. Barta Lajosné fellépése, akit a Jókai Egyesület erre megnyert. A művésznő, akinek csak a minap oly forró és nagy sikere volt, gazdag műsorának legszebb számait nyújtja ez alkalommal a Jókai Egyesü­let hangverseny közönségének. Még zenei szá­mok lesznek e hangverseny műsorán, amelyre Vonatkozólag folynak a tárgyalások. — A már­ciusi hangverseny a maga nemében páratlannak ígérkezik : a régi magyar zene kerül bemutatóra történeti fejlődésében. Két évszázad zenéje fog elhangzani, a kuruc dalköltészettől kezdve a régi magyar láncok: a palotás, toborzó, kör­magyar zenéje, majd a hires muzsikusok ke­sergői és lassúi, azután a magyar népdal drága gyöngyei a XVI11. és XIX század népköltésre­­tének örökké élő zenei virágai. Erre a hang­ver; enyre két nagy művészt nyert meg a Jókai Egyesület, akik felejthetlen napot szereznek a közönségnek: Sckmidthaucr Lajos és Komdromi- Kacz Endre készülnek az estére, amely az idei hangverseny sorozat ragyogó emléke marad. — fl Komáromi Rokkantegyesfilet múlt hó 31-én, szombaton este 8 órakor sikerült hang­versenyt rendezett a Kultúrpalota nagytermében saját segélyezési alapja javára. A műsor első pontja N Nedeczky Mihály szavalata volt, aki a modern magyar lira egyik legkiválóbb műve­lőjének : Sik Sándornak „A rokkant éneke“ cimü szép költeményét szavalta el mély érzéssel, nagy hatast keltve! Következő szám a Kato­likus Egyházi Zenekar karéneke volt; az ének­kar Gaal F. „Imádságom“ cimü dalátadta elő a legnagyobb precizitással, az énekkar régi vezetőjének, Molecz Tivadar karnagynak veze­tésével. Majd Félix Mid urleány cimbalomjátéka következett, aki Erdélyi Dezső: „Repülj fecském ablakára“ cimü hangverseny átiratával gyönyör­ködtette a hálás közönséget. Az estély fény­pontja dr. Barta Lajosné urasszovy énekszá­mai voltak: Brahms, Strauss, és Arditi egy-egy remek szép müvét, majd ráadásul két magyar dait énekelt Barta Lajosné urhölgy oly nagy­szerű énektudást produkált, amilyenre már régóta nem emlékezünk. A művésznő rendkí­vüli hanganyagával, mely fényének és színének talán tetőpontján áll, igazi művészek megértér sével tud bánni. Tiszta csengésű, szép hangja, művészi készsége nem tévesztették el a hatást és a közönség zajos tapsokkal honorálta a művésznő nyújtotta «műélvezetet. A zongora kíséretet Berzsenyi-Janosits József látta el. Barta Lajosné után Komárom kedvenc művésze Ko­máromi- Kacz Endre játszott el három darabot: Bach Loureját, Wieaux temps egyik Andantéját és Mozart Menuetto cimü cimü kompozícióját a tőle megszokott közvetlenséggel és művészi kvalitásai. A zongorakisérelet ez alkalommal is Berzsenyi Janosits József látta el az ő ismert és megszokott nagy művészetével. Végül a - Római Katolikus Énekkar elénekelte Hoppe Daloljatok cimü dalát Molecz Tivadar karnagy szakavatott vezetése mellett, amelynek elhang­zása után a hangverseny fél 10 óra tájban véget ért. — Az egész rendezés az egyesület agilis, ügybuzgó elnökét: Doma Károly dr. városi aljegyzőt dicséri. — fí spanyol jároány Komáromban. A spa­nyol betegség, mely a múlt év őszén oly félel­mes arányokban pusztított, ismét felütötte a fe­jét városunkban. Igen sok az influenzás, huru­­tos megbetegedés főleg az iskolás gyermekek között. De a felnőttek sorában is sűrűén for­dultak elő betegek. A szerencse még az, hogy ezek a megbetegedések nem rosszindulatuak és nem súlyos lefolyásuak, nincsenek tüdőgyulla­dásokkal komplikálva, mint a múlt évben. Min­den setre jó az óvatosság, a rendes életmód és a test tisztántartása, az elővigyázat, hogy a meg­hűléseket lehetőleg elkerüljük. — megérkezett a szénkéneg. A Duna jobb­partján szőlőbirtokkal rendelkezőket érdekelni fogja, hogy a szőlők filoxéra elleni védelméhez szükséges szénkéneg mennyiség megérkezett és annak elosztása most van folyamatban. — fl reuclőrkapilányi hloatoi felhívja mind­­dazokat, kiknek a túloldalra szóló átjárási iga­zolványuk (Prokaz) van, hogy azok megújítá­sára vonatkozó és kellőleg indokolt kérvényüket e hó 6-ig okvetlen nyújtsák be, mert különben azok hatodikén túl érvenyöket vesztik. — Komárom párosa és az árulz. A rakon­cátlan Duna és mellékfolyói már kezdnek visszatérni medrükbe, az árvíz veszély Komárom városára nézve nem is volt imminens, az árvíz sajnálatos következményeit mégis kellemetlenül érzi közönségünk. A Zsitva hullámai ugyanis egészen megrongálták a komárom-érsekujvári vasút pályatestét és elsöpörték a bajcsi hidat úgy, hogy ez idő óta a koinárom-érsekujvári vonat nem tud közlekedni, és ez az üzemzavar előreláthatólag még néhány hétig fog tartani. Ennek az a következménye, hogy Érsekújvár felől érkező vasúti küldemények csak Pozsonyon keresztül, óriási késedelemmel érkeznek meg és a vasúti fuvarköltség is sokkal drágább, A különbözet a vasúti fuvarnál vaggononként 4—500 koronát tesz ki. Mivel a város lakossá­gának tüzelőanyag és cukorszükséglete kizárólag az érsekujvár-komáromi vonalon érkezett, mivel továbbá a tej és a liszt egy részét is e vasút­vonal környékéről kapta e város lakossága, nagyon kívánatos volna, hogy a vasúti igaz­gatóság ezt a megrongált pályatestet a lehető legsürgősebben állíttassa helyre. — Kedélyes házi estéig. A Komáromi Ipa­ros Kör saját alapja javára e hó 8-án, vasárnap körhelységében zártkörű kedélyes műsorral házi estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. — fl Komdroinmeggei mezőgazdák Szöuef­kezete működésének újból való felvétele ügyében értekezlet volt, amelyen Székely Antal szövetke­zeti igazgató ismertette az uj alapszabályokat, amelyeket a február 8-án tartandó közgyűlés elé terjesztenek. A jelenvoltak egyhangúan állást foglallak a szövetkezet uj életre keltése mellett, amelyet a közérdek is követel. — Az áruiz és a üárföld Az árvíz, mely az udvardi járást érte, talán a Komárom köz­vetlen környékén levő gazdaságokban végzett legnagyobb pusztítást. A Várföld, melynek leg­fontosabb épülete, a Komáromi Gőzmalom,is viz alá került, roppant sokat szenvedett. A malom­ban másfél méter viz volt. Messinger Béla gaz­daságában 29 gazdasági épület dőlt össze az árvíz folytán és óriási kárt okozott úgy a tulaj­donosnak, mint az ott lakó gazdasági és ipari munkásoknak. Igen nagy a kár a szomszédos Gyulamajorban is, Schwitzer Arlur bérletén, hol szintén több cselédlakás és gazdasági épület lett a viz pusztításának áldozatává.' Az elöntött területen rengeteg állait pusztult el, a baromfi állomány pedig teljesen elveszett. — Hiríelen halál. Csapó József 50 éves ácsmester január 30-án reggel szivhüdés követ­keztében meghalt. Temetés február 1-én volt, nején kivü! tiz gyermeke gyászolja. * — Iáncmuj|lságok. A r. kath. legényegy­let február 1-én jól sikerült táncestélyt rende­zett Eötvös-utcai helyiségének dísztermében, mely jó hangulatban a korai reggeli órákig tartott. Komárom város rendőrlegénysége ugyan­csak február 1-én tartotta jótékonycélu tánc­mulatságát a Dózsa-féle Vigadó tánctermé­ben, mely fényesen sikerült s jelentékeny összeget juttatott a háborúban elesett rendőrlegénység özvegyei és árvái részére. Apró krónikák. Ha már az árvíz toliam hegyére idézte Nemcsszeghy Károly voit városi főkaditányunk­­nak, közismert, becéző nevén „Kari bácsi“-nak emlékezetét: nem tudok könnyű perccel meg­válni tőle. Hiszen annyi derűs emlékem fűző­dik még az ő érdekes alakjához. Kar is lenne, krónikási tisztembe is ütköz­nék, azok közül legalább még néhányat kinem kaparni a feledés mohája alól. * Osztó igazság. Az én életem sajkájának első kikötője a — városháza volt. Ügyvédboj­­társágból aljegyzővé emelt a közbizalom ezelőtt több mind negyven esztendővel. Nagy és irigyelt állás volt ez akkor. Hogy is ne. Hatszáz kemény forint évi fizetés járt vele. — természetesen lakbér, nyugdíj igény és minden mellékjárandóság nélkül! Hivatalom elfoglalásakor bemutatkozó lá­togatást tettem — kollégáimnál. Soraikban „Kari bácsi“-aál is. Szívesen fogadott, de egy kis leckéztetést nem kerülhettem el. — Már hogy is adhatta fejét uramöcsém erre a szolgálatra ? Bolond hivatal ez, kétes existenciát nyújt. A nyomorúságos fizetés mel­lett akkor dobhatja ki állásából a városi tiszt­viselőt a „város atyák“ szeszélye amikor tetszik. — De a ki becsületesen végzi dolgát az­zal csak nem teszik?! Hiszen Kari bácsi is már több cikluson át van itt szolgálatban. — Igaz, de ez más blattra tartozik. — Rám ne hivatkozzék. Engem már meg­tanított, fifikussá tett az élet, hogy miként kell bánni az emberekkel ? Csak igy kvagyok képes positiómat fentartani.

Next

/
Thumbnails
Contents