Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-02-04 / 4. szám
1920 február 4. Komáromi Lapon 3. oldal. — fi modern lira. Gosztonyi Nándor tanár, a Jókai Egyesület titkára erről az érdekes tárgyról tartott szabadoktatási előadást a kulturházban hétfőn délután igen szép és számos közönség előtt. Abba a csatazajba és lármás káoszba világított bele a kritika élesfényü lámpájával, mely a költészet terén évek óta kavarog, s amelyből semmit tisztán látni nem lehetett, mert egyfelől a forradalmár költők vásári lármája és az ellenzők heves ellenmondósai, másrészt a kritika teljes megbizhatlansága folytán erről tiszta képet nem alkothatunk. Gosztonyi sok objektivitással boncolja a kérdést. A moderneket is megérli, mig azok megérthetők. Nem vallja az ortodoxok . nézetét, hogy Arany Jánosnál megállt a magyar költészet. A nyugatos költők közül Ady Endre, Babits Mihály és Oláh Gábor neveit emeli ki. Ady néhány mély gondolata, gyönyörű versét, Babits költői nyelvét és versművészetét, Oláh gondolatgazdagságát, Kosztolányi Dezső stílusának egyéni báját és megvesztegető lágyságát- irodalmunk nyereségének tartja; de esnek a vers-irodalomnak semmi közössége és kapcsolata nincs a múlttal, a nemzeti hagyományokká!, a magyar érzésvilággal. Ettől elszakadtak és Páris felé fordul tekintetük, az ottani dekadens, veristá költők felé, akiknek hatása alatt állanak. Főmotivumuk a halál és a világfájdalom, ezt pengeti lantjuk unosuntalan, de a szenny és realizmus kloakájának sara is ráfröccscnik költészetükre, amelyet nem kerülnek ki. Sőt egyesek cinizmussal éppen ezt találják a modern költészet lényegének. Az uj költők között is vannak erős tehetségek. Sík Sándor, Juhász Gyula, Harsányi Lajos, Lendvai István, akik az eszmeáramlatokkal szembehelyezkedve megtalálják a kapcsolatot a magyar nemzeti célok érzésvilágával és folytalói a magyar nemzeti költőknek. A modern lira nagy érdeme, hogy az Arany után tespedésnek indult költészetet a holtpontról kiemelte, a stílnek és frazeológiának, a szóképeknek eddig nem sejtett gazdagságát vitte be nyelvünkbe. Az előadó példákat és szemelvényeket olvasott fel egyes költők jellemzésére. A tárgy gazdagságát sikerülteit foglalta össze; egy-két mondatban kitért a kozmikus és futurista költészet zagyvalékaira is, de a felolvasott példa nyomán támadt zajos derültség jellemző visszhangja volt ez úgynevezett költészetnek. Gosztonyi előadása a modem lira kérdését sikerültén és féieg tárgyilagosan világította meg, az ide vágó irodalom alapos ismereléről és a tárgy alapos áttanulmányozásáról tanúskodott. Az az egy óra, melyet a kérdésnek szentelt, igen kellemesen telt el és hogy a disztingvált közönség mily rokonszenves figyelemmel hallgatta, azt bizonyította a tüntető, zajos tapsok, amelyek Gosztonyi Nándort üdvözölték előadása befejeztével. Kívánatos volna, ba e tárgykörből még tartana előadásokat a Jókai Egyesület. — Dr. Sclye Hugó előadása. A Jókai Egyesület IX. szabadoktatási előadására dr. Selye Hugó ny. főtörzsorvost nyerte meg a Jókai Egyesület, aki „Az ember harca a baktériumokkal“ cimen tartja ezt meg és azt a nagy küzdelmet vázolja, amelyet az emberi szervezet láthatatlan ellenségeivel, a kórokozó baciliusokkal folytat. A betegségek kilenc tizedét a baktériumok okozzák. Tulajdonképpen ezek ellen küzd az orvosi tudomány. Erről szól a nagyérdekfi előadás, amely bizonyára legközvetlenebbül érint mindnyájunkat. Az előadásnak érdekességet kölcsönöznek azok a rajzok, amelyeket Harmos Károly művész készít a kiváló előadó részére. — fl lökni Cijuesöle! hanguersenyei. A Jókai Egyesület február és március hóban egy-egy hangverseny rendezését vette tervbe. A legközelebbi hangverseny február 22-én lesz, amely kiváló műélvezetnek Ígérkezik. Simonffy Margit szavaló művésznő nagyszerű műsorral lép fel e hangversenyen és az ő disztingvált művészetével, ritka intelligenciájával, amely előadását annyira jellemzi, szavalni fog a modern magyar irodalom reprezentánsainak müveiből. Az estnek rendkívüli művészi értéket ad dr. Barta Lajosné fellépése, akit a Jókai Egyesület erre megnyert. A művésznő, akinek csak a minap oly forró és nagy sikere volt, gazdag műsorának legszebb számait nyújtja ez alkalommal a Jókai Egyesület hangverseny közönségének. Még zenei számok lesznek e hangverseny műsorán, amelyre Vonatkozólag folynak a tárgyalások. — A márciusi hangverseny a maga nemében páratlannak ígérkezik : a régi magyar zene kerül bemutatóra történeti fejlődésében. Két évszázad zenéje fog elhangzani, a kuruc dalköltészettől kezdve a régi magyar láncok: a palotás, toborzó, körmagyar zenéje, majd a hires muzsikusok kesergői és lassúi, azután a magyar népdal drága gyöngyei a XVI11. és XIX század népköltésretének örökké élő zenei virágai. Erre a hangver; enyre két nagy művészt nyert meg a Jókai Egyesület, akik felejthetlen napot szereznek a közönségnek: Sckmidthaucr Lajos és Komdromi- Kacz Endre készülnek az estére, amely az idei hangverseny sorozat ragyogó emléke marad. — fl Komáromi Rokkantegyesfilet múlt hó 31-én, szombaton este 8 órakor sikerült hangversenyt rendezett a Kultúrpalota nagytermében saját segélyezési alapja javára. A műsor első pontja N Nedeczky Mihály szavalata volt, aki a modern magyar lira egyik legkiválóbb művelőjének : Sik Sándornak „A rokkant éneke“ cimü szép költeményét szavalta el mély érzéssel, nagy hatast keltve! Következő szám a Katolikus Egyházi Zenekar karéneke volt; az énekkar Gaal F. „Imádságom“ cimü dalátadta elő a legnagyobb precizitással, az énekkar régi vezetőjének, Molecz Tivadar karnagynak vezetésével. Majd Félix Mid urleány cimbalomjátéka következett, aki Erdélyi Dezső: „Repülj fecském ablakára“ cimü hangverseny átiratával gyönyörködtette a hálás közönséget. Az estély fénypontja dr. Barta Lajosné urasszovy énekszámai voltak: Brahms, Strauss, és Arditi egy-egy remek szép müvét, majd ráadásul két magyar dait énekelt Barta Lajosné urhölgy oly nagyszerű énektudást produkált, amilyenre már régóta nem emlékezünk. A művésznő rendkívüli hanganyagával, mely fényének és színének talán tetőpontján áll, igazi művészek megértér sével tud bánni. Tiszta csengésű, szép hangja, művészi készsége nem tévesztették el a hatást és a közönség zajos tapsokkal honorálta a művésznő nyújtotta «műélvezetet. A zongora kíséretet Berzsenyi-Janosits József látta el. Barta Lajosné után Komárom kedvenc művésze Komáromi- Kacz Endre játszott el három darabot: Bach Loureját, Wieaux temps egyik Andantéját és Mozart Menuetto cimü cimü kompozícióját a tőle megszokott közvetlenséggel és művészi kvalitásai. A zongorakisérelet ez alkalommal is Berzsenyi Janosits József látta el az ő ismert és megszokott nagy művészetével. Végül a - Római Katolikus Énekkar elénekelte Hoppe Daloljatok cimü dalát Molecz Tivadar karnagy szakavatott vezetése mellett, amelynek elhangzása után a hangverseny fél 10 óra tájban véget ért. — Az egész rendezés az egyesület agilis, ügybuzgó elnökét: Doma Károly dr. városi aljegyzőt dicséri. — fí spanyol jároány Komáromban. A spanyol betegség, mely a múlt év őszén oly félelmes arányokban pusztított, ismét felütötte a fejét városunkban. Igen sok az influenzás, hurutos megbetegedés főleg az iskolás gyermekek között. De a felnőttek sorában is sűrűén fordultak elő betegek. A szerencse még az, hogy ezek a megbetegedések nem rosszindulatuak és nem súlyos lefolyásuak, nincsenek tüdőgyulladásokkal komplikálva, mint a múlt évben. Minden setre jó az óvatosság, a rendes életmód és a test tisztántartása, az elővigyázat, hogy a meghűléseket lehetőleg elkerüljük. — megérkezett a szénkéneg. A Duna jobbpartján szőlőbirtokkal rendelkezőket érdekelni fogja, hogy a szőlők filoxéra elleni védelméhez szükséges szénkéneg mennyiség megérkezett és annak elosztása most van folyamatban. — fl reuclőrkapilányi hloatoi felhívja minddazokat, kiknek a túloldalra szóló átjárási igazolványuk (Prokaz) van, hogy azok megújítására vonatkozó és kellőleg indokolt kérvényüket e hó 6-ig okvetlen nyújtsák be, mert különben azok hatodikén túl érvenyöket vesztik. — Komárom párosa és az árulz. A rakoncátlan Duna és mellékfolyói már kezdnek visszatérni medrükbe, az árvíz veszély Komárom városára nézve nem is volt imminens, az árvíz sajnálatos következményeit mégis kellemetlenül érzi közönségünk. A Zsitva hullámai ugyanis egészen megrongálták a komárom-érsekujvári vasút pályatestét és elsöpörték a bajcsi hidat úgy, hogy ez idő óta a koinárom-érsekujvári vonat nem tud közlekedni, és ez az üzemzavar előreláthatólag még néhány hétig fog tartani. Ennek az a következménye, hogy Érsekújvár felől érkező vasúti küldemények csak Pozsonyon keresztül, óriási késedelemmel érkeznek meg és a vasúti fuvarköltség is sokkal drágább, A különbözet a vasúti fuvarnál vaggononként 4—500 koronát tesz ki. Mivel a város lakosságának tüzelőanyag és cukorszükséglete kizárólag az érsekujvár-komáromi vonalon érkezett, mivel továbbá a tej és a liszt egy részét is e vasútvonal környékéről kapta e város lakossága, nagyon kívánatos volna, hogy a vasúti igazgatóság ezt a megrongált pályatestet a lehető legsürgősebben állíttassa helyre. — Kedélyes házi estéig. A Komáromi Iparos Kör saját alapja javára e hó 8-án, vasárnap körhelységében zártkörű kedélyes műsorral házi estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. — fl Komdroinmeggei mezőgazdák Szöuefkezete működésének újból való felvétele ügyében értekezlet volt, amelyen Székely Antal szövetkezeti igazgató ismertette az uj alapszabályokat, amelyeket a február 8-án tartandó közgyűlés elé terjesztenek. A jelenvoltak egyhangúan állást foglallak a szövetkezet uj életre keltése mellett, amelyet a közérdek is követel. — Az áruiz és a üárföld Az árvíz, mely az udvardi járást érte, talán a Komárom közvetlen környékén levő gazdaságokban végzett legnagyobb pusztítást. A Várföld, melynek legfontosabb épülete, a Komáromi Gőzmalom,is viz alá került, roppant sokat szenvedett. A malomban másfél méter viz volt. Messinger Béla gazdaságában 29 gazdasági épület dőlt össze az árvíz folytán és óriási kárt okozott úgy a tulajdonosnak, mint az ott lakó gazdasági és ipari munkásoknak. Igen nagy a kár a szomszédos Gyulamajorban is, Schwitzer Arlur bérletén, hol szintén több cselédlakás és gazdasági épület lett a viz pusztításának áldozatává.' Az elöntött területen rengeteg állait pusztult el, a baromfi állomány pedig teljesen elveszett. — Hiríelen halál. Csapó József 50 éves ácsmester január 30-án reggel szivhüdés következtében meghalt. Temetés február 1-én volt, nején kivü! tiz gyermeke gyászolja. * — Iáncmuj|lságok. A r. kath. legényegylet február 1-én jól sikerült táncestélyt rendezett Eötvös-utcai helyiségének dísztermében, mely jó hangulatban a korai reggeli órákig tartott. Komárom város rendőrlegénysége ugyancsak február 1-én tartotta jótékonycélu táncmulatságát a Dózsa-féle Vigadó tánctermében, mely fényesen sikerült s jelentékeny összeget juttatott a háborúban elesett rendőrlegénység özvegyei és árvái részére. Apró krónikák. Ha már az árvíz toliam hegyére idézte Nemcsszeghy Károly voit városi főkaditányunknak, közismert, becéző nevén „Kari bácsi“-nak emlékezetét: nem tudok könnyű perccel megválni tőle. Hiszen annyi derűs emlékem fűződik még az ő érdekes alakjához. Kar is lenne, krónikási tisztembe is ütköznék, azok közül legalább még néhányat kinem kaparni a feledés mohája alól. * Osztó igazság. Az én életem sajkájának első kikötője a — városháza volt. Ügyvédbojtárságból aljegyzővé emelt a közbizalom ezelőtt több mind negyven esztendővel. Nagy és irigyelt állás volt ez akkor. Hogy is ne. Hatszáz kemény forint évi fizetés járt vele. — természetesen lakbér, nyugdíj igény és minden mellékjárandóság nélkül! Hivatalom elfoglalásakor bemutatkozó látogatást tettem — kollégáimnál. Soraikban „Kari bácsi“-aál is. Szívesen fogadott, de egy kis leckéztetést nem kerülhettem el. — Már hogy is adhatta fejét uramöcsém erre a szolgálatra ? Bolond hivatal ez, kétes existenciát nyújt. A nyomorúságos fizetés mellett akkor dobhatja ki állásából a városi tisztviselőt a „város atyák“ szeszélye amikor tetszik. — De a ki becsületesen végzi dolgát azzal csak nem teszik?! Hiszen Kari bácsi is már több cikluson át van itt szolgálatban. — Igaz, de ez más blattra tartozik. — Rám ne hivatkozzék. Engem már megtanított, fifikussá tett az élet, hogy miként kell bánni az emberekkel ? Csak igy kvagyok képes positiómat fentartani.