Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-02-04 / 4. szám
2 óidul. „Kurnaaroaii Lapok 1920. február 4 oltója. Kaszárnyák, tömeglakások, körhelyiségek, várótermek, vasúti kocsik stb. megfelelő karban és tisztán tartása e téren a legfontosabb feladat, de ezeken kívül a közönségnek is módot és alkalmat kell nyújtani a kellő tisztálkodásra egyrészt szappannak elegendő mennyiségben való rendelkezésre bocsátása által (ha szabad megjegyeznem: luxusadó teher nélkül), más- j részt a fürdők üzembentartása által. A himlő nálunk komolyabb járványos jel- j leget nem ölthet, mert a magyar törvények már j régtől fogva kötelezően rendelkeztek a csecsemő- ; oltások és ujraolíások évről-évre való rendszeres j keresztülviteléről és igy a közönség nagy át- ; lagban nem fogékony e betegséggel szemben s j ha fel is üti a baj imitt-amoít a fejét, elterje- j désében csak szórványos jelleget ölt. Az utóbbi hetekben arról értesülünk, hogy j a Dunántúl, főleg Budapesten és a nagyobb ; városokban újra felütötte a fejét az 1918/19. j évforduló körüli időben oly nagy arányokban dühöngött „spanyol“ járvány. Ne ijedjünk meg , a névtől s attól, hogy az elmúlt héten váró- j sunkban is tömegesebben jelentkeztek már aiy , heveny lázas megbetegedések, melyeknél főleg a légutak hurutos tünetei uralják a kórképet bágyadtsággal, elesettséggel s jelentékeny tagfájdalmakkal kapcsolatban. Ezek influenza esetek, magukon viselve a tipikus influenzának minden jellemvonását, futótűzként való hirtelen elterjedéstől kezdve az egész lefolyáson át. Természetesen, mini más betegségben, úgy ebben is halnak el emberek, de a halálozási arány nem nagyobb, mint pl. a tífuszé 4—5°/o, csak a megbetegedettek nagy számát tekintve tűnik fel ijesztően nagynak az elhalálozások száma. Amint a jelekből következtetni lehet, az ezen évi influenza járvány szelidebb lefolyású, mint a tavalyi volt s úgy látszik a komplikációk nem igen lepik meg a beteget. A szövődmények ügye azonban nem csak a betegségtől, illetve annak okozójától, de nagyon sokszor az betegtől magától is függ, célszerű tehát, hogy megismerjük, miként viselkedjünk c betegséggel szemben. Első teendőnk, hogy kerüljük a náthás, hurutos, köhögő egyénekkel való közeli érintkezést, mert nagyon komoly feltevés, hogy a betegség közvetlen érintkezés utján terjed. A lázas beteg hivasson orvost ék kövesse szigorúan annak utasításait. Gyakran megesik, hogy a láz pár nap álatt elmúlik, s bár a beteg még náthás, köhögő és szinte elbágyadtan gyenge, mégis igyekszik felvenni mindennapi munkája fonalát. Itt van a legnagyobb veszedelem a komplikációk fellépése ügyében! Az influenza fertőzés által legyengített s ellenálló erejében megtört szervezetben ugyanis ekkor túlsúlyra juthatnak a benne élő, egyébként reá veszedelmet nem jelenlő baktériumok s fajaik szerint különféle betegségeket hozhatnak létre: tüdő, mellhárlyagyuladást, genyes középfüllobokat, heveny lefolyású tuberkulózist stb., mely bajok felett az első betegségtől legyengült szervezetnek úrrá lenni nagyon nehéz és komoly feladat. . Komoly intelem tehát, hogy az influenzás beteg maradjon ágyban, illetve zárt helyiségben mindaddig mig bajából teljesen helyre nem jött, mig szervezete régi erejét vissza nem nyerte. Engedje meg Szerkesztő Ur, hogy ezen akadémikus tárgyalás után egy városunkat közelről érdeklő anomáliáról is említést tegyek oly célból, hogy annak orvoslásához becses lapja is hozzá segítsen. A járványossá válható fertőző betegségekről beszélgettünk. Említettem, hogy a pestis, a kolera, a himlő, a kiütéses tífusz, az influenza, egyik közelebbről, másik távolabbról fenyegeti egészségünket. Nem tudhatjuk, hogy mely betegség, mely pillanatban jelenik meg közöttünk. És ha az ellenséget saját jól felfogott érdekünkben kellő felszerelés és hozzákészültséggel ajánlatos várnunk, járványkórházról kell sürgősen gondoskodnunk, mert az városunkban már innenonnan másfél év óta semilyen formában sincs. A Széchenyi-utcai járványkórliázat ismételten kifosztották, úgy hogy ott semmi sem maradt, s ma különben is magánlakás, a vasuíállomáslevö kolera megfigyelő katonai őrszobává lett; a temetősoron levő járvány kórházat a katonaság vesztegzárállomásnak foglalta le és kórházi berendezés már itt sincs. Ezek után lévén a kizkórház nagyobb számú fertőző beteg elhelyezésére alkalmatlan, — járványos betegségek fellépte esetén a polgári lakosság minden kórház nélkül áll, pedig ez úgy a betegség elszigetelése, mint a betegek megfelelő kezelése érdekében elsőrangú követelmény. Lévén ezen kérdés nemcsak a polgári lakosságnak, hanem a katonaságnak is komoiy, közös érdeke, azt hiszem, meg lehet találni a megértés útját, mely mindnyájunknak csak javára lesz. suttal lm süniénél. A Sz. András templomot május 1-én több ágyutalálat érte, mely az orgonában is ezrekremenő kárt okozott, a tetőszerkezeiben is kb. 25000 K a kár, melyet a város közönségének, mint kegyurnak kellene viselnie. Alapi Gáspár városi főjegyző, a kegyurasági közgyűlés elnöke mérlegelve a varos szomorú pénzügyi helyzetét, arra a gondolatra jutott, hogy a város pénztárát tehermentesítő, társadalmi utón igyekszik a templom kijavítási költségét előteremteni. Erre a célra megnyerte Schmidthauer Lajos illusztris orgonamfivész földinket, akinek fényes sikerei és ismert neve az orgona hang • verseny legnagyobb művészi eredményét jelentette, amelyre a kegyurasági elnök felkérésére szives készséggel vállalkozott. A hangversenyen 6000 koronánál több folyt be a nemes célra. És örömmel kell megállapítanunk azt a testvéri együttérzést, amely a hangversenyen vallásfelekezetre való különbség nélkül egyesítette Komárom egész társadalmát. Az után a program után, melyet Alapi főjegyző székfoglalójában hallottunk, aki a fe.ebaráti szeretet és a türelem abszolút emberi elveit hangoztatta, nem is várhattunk egyebet a közönségtől. E hangverseny példátlanul fényes művészi és anyagi sikere után reméljük, hogy a társadalom az ősi templom megrongált részeinek helyreállítását elvállalja, filléreit erre szívesen áldozza fel. A művészi eredményről alábbi tudósításunk számol be : Nehéz helyzetben van az ember, amikor valamely tökéletes alkotással áll szemben és arról kritikát kell mondani. Mert a kritika rendszerint magába foglalja a hibák fölemlegetését . is, tökéletes alkotásnál pedig ilyenek nincsenek. Ez az eset lép előtérbe, amikor illusztris I földink, kinek nevét a világ első művészei társa - | ságában emlegetik, Schmidthauer Lajos orgona S hangversenyéről kell ismertetést írnunk. Tökéletes I volt, remek volt játék, rendezés, minden és feiejlhetlen marad igen sokáig Komárom zenei életében. Bach Sebestyén loccátái, fugái nem a' könnyed zenei alkotások közül valók. Megértésük mélységes beleérzést, előadásuk boszorkányos • technikai virtuózitást kíván. Mindezt élvezhettük Schmidthauer interpretációjában. A főtémát mindig dominálták a játszi, el-elbúvó és újra csak előkerülő melléktémák. Nekünk, hallgatóknak pe.dig szállt-szállt fölfelé a magasságba az elragadtatás, az áhitat szárnyain. És a komáromi közönség nagy zenei érzékről lett tanúbizonyságot, amikor érzéssel, lelkes elragadtatással hallgatta végig Bach három hatalmas kompozícióját (Toccata et fuga d-moll; Praeludiutn et fuga G-dur; Praeludium et fuga D-durj. Rendkívül érdekes, ötletes, eredeti volt Max Reger Basso ostinátó-ja gondolatokat keltő pedálfutamaival, Kaleidoszkopszerüen váltakozó hangulataival. Majd .egy bájosan hangulatos ídillkép következett, magának Schmidthauer-nak Pastorale-ja, melyben lefokozott, enyelgő érzelmek és vidám csacsogás váltogatták egymást. Szintén gyönyörűen megkonstruált érzelmeket és hangulatokat felidéző darab volt Dubois Toccata-ja. Következett végül Guilmant Chora!-et Fugue-ja, ez a hatalmas felépítésű zenei alkotás, mely úgy hatott ránk, mintha egyszerre több versenyző okeszter játszott volna szivünk húrjain. Nem tudjuk, mit bámuljunk inkább zseniális művészünknél: a tökéletes átérzés, vagy az érzelmek konzseniális vi6szaadását-e, a kezek bámulatos virtuozitását vagy a pedálozásban kifejtett boszorkányos ügyességét-e? Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a nem komplet orgonán (a principál sipok, melyekkel a leggrandiózusabb effektusokat lehet előidézni, hiányzanak) a legminuciózusabb hűséggel lettek életre keltve a zeneóriások gondolatai. A közönség, melynek soraiban még ezüstgombos szekeres gazdakat is láttunk (különben az egész Komárom dicséretesen képviselve volt mindenféle különbség nélkül), visszafojtott lélegzettel hallgatta az egyes darabokat, engedte lelkét ragadtatni a fönseges h mgtiullámok által és a legvégén néma csönddel nódoit a nagy művésznek tapsok helyett, percekig állva helyén. A hatalmas sz. András templom teljesen megtelt az érdeklődőkkel (hozzávetőlegesen 13Ű0 — 1500-ra becsülik a jelenvoitak számát). Az anyagi siker sem maradt az erkölcsi mögött és nagy összeg jutott a jótékony célra. Dicsérete! kell megemlítenünk egy egyszerit, de lelkes munkásnak, Hafner Ferencnek nevét, aki a több, mint 3000 síppal biró orgonát óriási fáradsággal teljesen újraszerelte és hangolta a művész felügyelete alatt. Köszönjük a művésznek a nemes elvezetet, melyben közönségét részesitetíe; köszönjük a kegyuraság elnökének Alapi Gáspárnak a faradltalatlan és tökéletesen gördülő rendezést és azt, hogy ilyen páratlan műélvezetben lehetett részünk. Várjuk a mielőbbi megismétlést ! (O ) Dunai kikötő és a város. # Ajánlatok a Dunarakpart eladására. — Saját tudósítónktól. A dunai nemzetközi hajózás megindítása uj tervek e» uj feladatok elé állítja Komárom varosát. Téli kikötője kereskedelmi kikötővé épüi ki és erre a célra az Erzsébetsziget város felé eső része is fel lesz használva. Ebben az ügyben, úgy tudjuk, a város közönségéhez ajánlatok érkeztek és érkeznek a Dunapart áruba bocsátását illetőleg. Ez a körülmény erősen belevág a város fejlődése kereteibe és a dolgot semmiképpan sem szabad elhamarkodni. A kápráztató és etil lógó terveket hideg számítással a realitás szemüvegével kell megvizsgálni és világért sem szabad felölni es beugrani a fényesnek látszó ajánlatoknak. A város közönségének nem ál! érdekében területének csak egy négyszögöléről sem lemondani és az idegen tőkének eladni. Ez a józanul felfogott érdeke a városnak, mert ha a spekulációnak meg ér az a telek nagy összeget, megéri a városnak is, amelynek bármilyen szomorú és, sanyarú is mai sorsa, de ez örökké tartani nem fog és felsüí még a város fejlődésének igazi napja. Mi mindenképpen amellett foglalunk állást, hogy a Dunapart egy négyzet ölét sem szabad eladni semmiféle részvénytársaságnak sem, legfeljebb gondosan megvizsgálva az ajánlatot a bérbeadást elhatározni. Oka ezen álláspontunknak nem más, mint az, hogy a városnak minden alkalmat meg kell ragadnia az irányban, hogy uj jövedelmi forrásokat nyisson meg. Ez pedig legjobban elérhető, ha a kívánt területeke’ bérbeadja. így szolgálja a város fejlődését legjobban, ha egyúttal gondoskodik annak jövőjéről és jövedelmi forrásokról, amelyek a jövő generációnak is jövedeimesnek, de egyúttal azok részére is szabad kezet biztosítanak. A városnak feladata tehát az építkezés ügyét lehetőleg előmozdítani, de területéről lemondani, attól megválni nem lehet a ^ város érdeke soha. — fl udrosl bözggölés. A városi törvénysatóság ma, szerdán délután tartja rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatát több napirend előtti felszólalás előzi meg. A hosszú tárgysorozaton szerepel a közigazgatási bizottság újjáalakítása, a főgimnázium ügye, a tisztviselők előléptetése és fizetésrendezése, a tranzitó vámok behozatala, a telekértékadó szabályrende let, a Dunákért bérletére vonatkozó ajánlatok, a felveendő 2 milliós kölcsön ügye. Az 1919— 1920. évi költségvetések, a nyugdíjasok segélyezése, (számos alkalmazott kérvénye, nyugdíjazások, magán kérelmek és egyébb kissebb jelentőségű ügyek, {amelyeknek tárgyalása előreláthatólag átnyúlik csütörtökre is.
