Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-01-31 / 3. szám
4. oldal. ..Komáromi Lapok 1920. január 31. — flz uj ssjlőtöruény■ A cseh-szlovák köztársaság sajtótörvénye ügyében az igazságtigyminiszteriumban értekezlet lesz, melyen részt vesznek a hírlapok szervezett delegátusai és pedig úgy a cseh, mint a német lapok is. A magyar lapokról az értekezleten nincs is szó. — fi gyufaadó. A pénzügyminisztérium közli, hogy a gyufa eladása további intézkedésig fel van szabadítva az altalános adótól. A kereskedők azonban a fogyasztásról kimutatást fognak vezetni és az lesz azután az esedékes adózás alapjául véve. SPORT. Gyakorlati tanácsok kezdő futballisták részére. A futballpálya olyan terület, ahol neked minden szabad, — még a szép, fair játék is meg van engedve. * Bármennyire is szeresd a kalácsot, az ellenfél térdkalácsára még sem illik pályázni. * Ha már kárt akarsz tenni az ellenfélben, ajánlom a fejét. — Az tudni illik sosem baj, ha az ellenfél fej nélkül játszik. * A labdát sohasem szabad összetéveszteni a kapussal. — Csak a labdát ülik berúgni a kapuba. * A biró, az egy olyan semleges lény, aki a pályán másfél órán keresztül ide-oda futkos s bánatában fíityörész. Sohasem tévesztendő össze az ellenfél játékosával, mert míg azt bármikor megrughatod, a bírót csak akkor szabad és illik, mikor háttal van feléd fordulva — akkor is azonban csak a labdával. * Ne felejtsd el 1 Ha az ellenfél goait lő, az mindig tisztára szerencse és a véletlen müve. Ellenben, ha te lősz goalt, az a hajszál pontossággal és finomsággal kidolgozott mesteri összjáték eredménye. * Félidőben a szünet arra való, hogy a játékosok az öltözőben lármázzanak és szidják egymást. * Jól jegyezd meg! Ha egy mérkőzést elveszítesz, annak mindig a pálya, a labda és a cipő az oka. * Ha a mérkőzést elveszítitek, egyébként bátran és hidegvérrel szidhatod a birót is, mert az vagy pártos volt az ellenfél részére, vagy pedig nem volt eléggé pártos a ti részetekre. * Légy szerény a pályán! A csapatnak tizenegy tagja van s így nem éppen feltétlenül szükséges, hogy mindig a te érces, de kellemetlen bariton hangodat hallja a közönség. * o futball birói vizsga. A K. F. C. felhívja mindazon sportférfiakat, akik a futball birói vizsgát letenni óhajtják, február hó 10-ig Forgács Mihály urnái, a K. F. C. titkárjánál jelentkezni szíveskedjenek. Apró krónikák. Az árvíz nem ritka vendég nálunk. A mostanihoz hasonló olyan „árvíz veszély*, hogy csak az Erzsébet-sziget, no meg a sétatér alsó része vesznek lábvizet: nekünk ős komáromiaknak — Hekuba! Vármegyénk udvardi járásának számos községét ellenben borzasztóan sújtotta a megvadult vizek idei látogatása. Mi komáromiak: Vidimus alios .... Legutóbb 1876. és 1880-ban. Ezek már közvetlenül városunkat is fenyegették, sőt nyújtottak egy kis kóstolót — Szeged sorsából is. Klio tollára tartozik ezek szomorú emlékeinek fölelevenitése. Nekünk elég a ma szomorúsága. Ne tetézzük a múlt árnyaival. Inkább lássunk egy-két derűs epizódot az-árvizes tegnapból. Megtörténtek. * Mindjárt uszunk I A központi árvíz bizottság a városházán permanenciában volt. Egyik veszedelmesnek jósolt éjszakán épen Jókay Károly bátyánkra kerüli az ein iklés sora. A jegyzői toll az én kezembe. Öreg ur volt; de tisztében derekasan kitartott leggelig. A fenyegető veszély tudata mindenkit talpra állított és hőssé avatott. így pl. a törékeny testű, de .áldott jó lelkű Foghtüy Dénes is, akit különben csak a kortézia ördöge tudott kicsalui boldog otthonából árvizbizíosként működött ugyanazon éjjelen a védgát egyik pontján Hires volt lelkes ügybuzgalmáról, de nagy bőbeszédűségérői és arról is, hogy mindent túlságosan nagyítva szokott látni. Most sem tagadta nieg magát. Az éj folyama^ három Ízben is küldött a központnak hosszú frúsos jelentést szakaszának átszakadással fenyegető állapotáról. Rengeteg kézi és igás munkaerő kirendelését és néhány ezer zsák homok kiküldését sürgette. Persze, hogy nem küldöttünk. Először azért, meri nem is rendelkeztünk fölös erő és zsák felett, de meg a szakértők a töltés épen Dini bátyánk által védett részének’állapotát tartották legkevésbbé kritikusnak. Egyszerre csak u?,y éjfél után nagy, dirreldurral önmaga, személyesen ront be a bizottság üléstermébe Izga o't, szenvedélyes hangon tesz szemrehányást a késedelem miatt, apró részletességgel és rikító színekkel festi a vcszJy sagyíágát, .elrettentő nyomatékül odavágva, hogy öt perc alatt nyakunkon lesz az árvíz, ha a kért segítség oda nem érkezik. Ezután ékesszólásának egész erejével, a szónoki pálhosz melegségével hosszú szónoklatban iparkodott kapacitálni a bizottságot jókay Károly bátyánk eleinte csendes megadassa! tűrte a szónoklat zuhatagát, d- midőn az csak nein akart véget érni, az ö szedd, nyugodt hangján közbevágott: — De azóta Dini öcsém az a bi zonyos öt perc regen eltelt. Az isten szereimé ért az árvíz már a nyakunkon van. Mindjárt uszunk 1 Meneküljön hát, hogy mi is menekülhessünk. Derék Foghfüynk egy kissé megilletődött a tréfa rendreutasításért, de nagyobb baj nem lelt a dologból. Az ö töltésszakasza is becsületlel megállotta helyét. Nem szakadt át. Talán azt is meghatotta az ő ékesszólása. * Biztos menekülés. A dunai védlöliés egyik veszélye,deiett pontján, a pozsonyi kapun mii Sárkány majorhoz (ma: gátőr ház), kett> n lettünk kirendelve a védekezés vezetésére. Én és Wirthl Józsi barátom, ö a szaktudomány, jó magam a hatóság teprezentánsaként A majort és a hozzátartozó 30—40 hold birtokot Nemesszeghy Károly akkori városi főkapitány birta bérbe, aki közismert volt szűkmarkúságáról és rossz gazda voltáról. Föl ünt, hogy az ő igás eszközei nem vesznek részt a lázasan folyó védekezési munkában. Panaszt is emeltek e miatt a többi munkások. Ad audiendum citálták a majoros gazdát. — Hát maguknak nincsenek igás eszközeik ? — De igen vari egy igás fogatunk. — Akkor álljanak rögtön munkába 1 — Nem lehet az uram 1 — bökte ki a szót a gazda és mindjárt önként hozzá is fogott a „lehetetlenség“ dokumentálásához. Az istálóból két fantasztikus torzalakot vezetett, azaz, hogy vonszolt, tologatott kifelé Két csonttá és bőrré aszott nyomorult gebe volt. Menésre is képtelen, hát még munkára! — És aztán mivel tartják maguk azokat a szegény párákat ? — Hát kérem alásan eddig szecskává vágott sást kaptak. Most pedig szalmát ennének ha — vóna. Közbe kritikussá kezdett válni a helyzet. A töltés kezdte felmondani a szolgálatot. Ki kell üríteni a majort, kilakoltatni onnét az embereket. Nyomban ki is lön adva a parancs: — Azonnal pakkolják össze a legszükségesebb holmit és meneküljenek be a városba, — Mindenünk a kocsin van már, de nekünk innét mozdulnunk nem szabad, csak akkor hagyjuk itt a majort, ha a töltés átszakad. — De hiszen akkor már későn lesz I — így rendelte a főkapitány űr, azt mondván: „Ha bal lesz, fogjátok be rögtön a kocsiba a lovakat és vágtassatok be Komáromba. — Ezeket a lovakat ? — Igen, ezeket 1 Szerencse, hogy nem került a szükség erre a bevágta fásra. ■ Orion. k szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Somár .ni HIRDETÉSEK. Aranyos és Csicsó közötti országúton elveszett egy kávébarna színű, rövid mikádó kabát opossum béléssel. A megtaláló vagy a nyomra vezető 3000 korona jutalomban részesül. Komáromcsicsol uradalma tiszttartósága. Egy jókariban levő 1SIII19 (Mí Fazekas-u. 16. sz. alatt. SKABOFOBM megint kapható vLzltettgseg, rühesség, aömör 03 bő-tisztátian«ag 8ilsn kérjen a legközelebbi gyógyszertárban a már köziomerten bevált és Orvosilag ajánlott Dr. Flesch-féle eredeti „Skaboíorm“ kenőcsöt — Nam p-szkit, nem fest, szayalan. —Bekenne után ajánlatos a „Skaboform“ púder. Kapható minden gyógyszertárban, három nagyságban: (próbatégely, nagy tégely, családi adag) Vezérxepviselet Cseh Szlovákia részére: Apotheke „zum Karl IV.“ Prag-Ziskov, W. Jh. V. Bosak. ‘ magyar—szlouák - cseh nyelőben, eszközöl a magán fordítói iroda. Cim a kiadóban üdíőtágn» bal&am * Stíáa pipecegíicecin *
