Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-05-15 / 33. szám

1920 májas lő.

Komáromi Lapos

3. oldal.

kén pedig egy szemináriumot alapítani matliematikusok, természettudósok és csillagászok kiképzésére. Magasan szárnyaló terveiből csak az első részbeni megvalósításához jutott 1848-ig, Noha már 80000 forintnál többet költött a fernes célra, a 49 iki események véget vetettek tervei további kivitelének. Nagy Károlyt a reakció emberei elfogatják és méltatlanul bántak vele, vagyonát pedig lefoglalják. Kiszabadulása után a bicskei obszervatórium telkét, épületeit, szakkönyvtárát és műszereit I. Ferenc Józsefnek ajándékozta kikötvén, hogy lefoglalt 60000 forintja neki visszaadassék és hogy szabad utat nyerjen külföldre. Ebben a tettében is hü maradt az „Oskola“ című cikkének utolsó mondatához: „Segíts magadon, mert mástól segítséget várnod hiú remény, gyávaság“. Párisban 1868-ban halt meg. Obszervatóriuma berendelését 1863-ban Ferenc József néhány fővárosi intézet között szétosztatta, a bécsi kormány pedig a bicskei telket elárvereztette. A vonatkozó császári pátens azt is rendelte, hogy „a befolyó és a költségek levonása után fenmaradó összeg az építendő országos csillagászati obszervatórium számára fentarlassék és e célra tőkésittessék, minthogy ez a nagylelkű ajándékozó szándékának leginkább megfelel.“

Valóban igaza volt nagy fizikusunknak, néhai Heller Ágostonnak, mikor azt irta 1878-ban, hogy a csillagászat terén csak múltúnk van. A magyar szabadságharc két kiváló csillagvizsálónkat tett tönkre, az egri pedig akkor már csak inkább muzeális jelentőséggel birt. Rossz csillagok jártak a magyar csillagvizsgálók egén és egy negyedszázadon át hazánkban csillagvizsgáló nem működik. Mindenütt őszinte örömmel fogadták ezért azt a hirt, hogy Konkoly Thege Miklós Ógyallán csillagvizsgálót állít fel. A kezdeményezés szerencsésnek bizonyult, mert újabbak létesítésére adott ösztönt. Az ógyallait követi 1878-ban a kalocsai, ezt pedig nemsokára a herényi és a kiskartaii. Az alapítók tettükkel nemcsak a magyar művelődés történetében, hanem a nemzetközi tudomány történetében is örök emléket biztosítottak nevüknek. De mintha fátum üldözné a magyarság törekvéseit a csilagászat terén!

A kiskartaii obszervatórium, báró Podmaniczky Géza alapítása, főleg bolygótopografiával foglalkozott, néhány év óta azonban élerjelt nem ad magáról.

A herényit a Gotthard testvérek létesítették 1881 —82-ben. Virágzásának fénykora Gottiard Jenő működéséhez fűződik, ki a bécsi műegyetem elvégzése után Konkoly Thege Miklósnak hatása alatt kezd asztrofizikával foglalkozni. Intézetének főmüszere egy 10l/4 hüvelynyi átmérővel biró tükörteleszkóp, melyet Konkoly eredetileg az ógyallai intézet részére az angol Browning cégtől szerzett volt be. Több kisebb csillagászati és számos meteorológiai műszeren kivül a herényi obszervatórium egy mintaszerűen berendezett mehanikai műhellyel van felszerelve. Ebben Golhard Jenő nemcsak a saját vizsgálataihoz szükséges műszereket szerkesztette, hanem több külföldi tudományos intézetnek és csillagvizsgálónak is készített benne műszereket. Ezek mind kiváló konstruktiv tehetségét és a gyakorlati mehanika téren páratlan jártasságát igazolják. E tehetségnek kiváló hasznát is vette Gothard Jenő, mert nélküle semmiféle anyagi támogatásban nem részesülő, visszavonultan élő tudós nem kezdhette és nem folytathatta volna úttörő kutatásait az asztrofizika terén.

Egyik kiváló felfedezése volt Gothardnak a Lyra-köd belsejében lévő egyik csillagnak photographikus utón történt kimutatása. Eleinte kételkedtek a felfedezés reálilásában és csak később sikerült vizuálisan a csillag létezését kimutatni. Ez volt az első ily természetű felfe- j dezés, mellyel elismertetett, hogy az asztrofoiografia sok tekintetben fölényben van a vizuális megfigyelésekkel szemben. Ködfelvételei egyál- ; talán lényegesen gazdagították ezen égitestekre vonatkozó ismereteinket. Legfontosabb felfedezése az 1892. január havában feltűnt uj csillagnak, a Nova Aurigaere vonatkozik. Sorozatos megfigyeléseivel megállapíthatta, hogy e csillag színképe átalakult a bolygószeiü ködfoltok és a Wolf-Raget-féle csillagok spectrumához nagyon hasonló spectrummá. Az 1901-ben feltűnt Nova Persei színképe ugyanily átalakulást mutatott és a két felfedezésével Gothard nagy mértékben megerősítette Seeligernek az uj csillagok keletkezésére vonatkozó feltevését.

1895-ben szünet állott be tudományos tevékenységében, mivel vezetői állást vállalt a vasvármegyei Elektromos Müvek R. T.-nál. 1909-ben, ötvenhét éves korában hirtelenül elhunyt és azóta a herényi csillagvizsgáló, főleg mint meteorologiai állomás működött a legutolsó évekig. Az örökösök azonban a meteorologiai állomást is beszüntették, néhány csillagászati műszert a szombathelyi középiskolák kaptak.

A gellérthegyi obszervatórium történetének olvasása közben határozta el Haynald Lajos, Kalocsa egykori bíboros érseke egy csillagvizsgáló létesítését, „hogy úgy a tanári testületnek, mint a tanuló ifjúságnak lehetővé tegye, hogy az ég csodáit saját szemlélésük utján megismerjék.“ A terv megvalósításánál azonban messze meghaladta az eredetileg kontemplált kereteket. A kalocsai érseki csillagvizsgáló a jezsuiták vezetése alatt a magyarságnak egyik hézagpótló kulturális intézménye lett, mi egyébként előre is várható volt, mert a jezsuiták a világ minden tájékán tartanak fenn kitünően berendezett és jeles eredménnyel működő csillagvizsgáló intézeteket. A tudoinánykedvelő rend régi hagyományaitól a magyar földön sem tért el. Bár kisebbszerű az intézet és elhelyezése, mivel didaktikai célokat is szolgál, nem" épp a legszerencsésebb, külföldön a magyar kultúrának megbecsülést szerzett. Sőt azáltal, hogy Haynald érsek 1878 ban egy gimnáziummal kapcsolatban állított fel csillagvizsgálót, megelőzte a külföldöt is, mert Angliában és Amerikában csak a legutóbbi évtizedekben kezdett szokásba jönni, hogy a középiskolákkal kapcsolatban egy az iskolarendszer szokásos körét meghaladó tudományos intézetet állítsanak fel.

(Vége köv.)

HÍREK.

Akácvirágos kérés.

Hószin selyemben halvány menyasszony: ilyen most minden akácfa erre; bolyhos sziromhó hull a kezemre s perdülő íürtök halomra gyűlnek.

Mint esti szellőn akác illat, úgy ül a bánat szálió kedvemen ; szivem, (mint mindig,) most is megverem rádgondolásnak fájó vesszejével!

Messzeségrejtős akácok alól könnyszokó szemem mosl feléd küldöm (olyan szem nincs több széles e földön, amelyik inkább keresne téged!)

Mikorra az akác fürtjét felejti, akkorra úgyis messze mégy innen;

— de üzennéd meg: szabad-e már hinnem mézízü álmok teljesedését?

Kérlellek Édes:

messzi utakról jöjj vissza jobbnak, mindig enyémnek, hozzám hajlóbbnák, s akkor megáldom útrakelésed!

— De ha az irigy távol mérföldek úgy adnak vissza, ahogy elmentél: akkor már mostan százszor jobb volna, ha az akácfürt síromra hullna!

BORtCA OKZA.

fi vármegye közegészségügye. Dr. Mezey János vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye területén az alábbi járványok léptek fel a műit hónapban: diftéria 2 községben

4 megbetegedés, 2 községben 2 megbetegedés, vérhas 1 községben 1 megbetegedés, malária 1 községben 1 megbetegedés, trachoma 2 községben 4 megbetegedést és a hólyagos himlő

5 községben 6 megbetegedést okozva. A himlő Bajcs, Udvard, Ógyalla, Sárkányfalva és a Bátorkeszihez tartozó" Anialháza pusztán lépett fel, itt két betegedéssel, melyek közül egy halálos kimenetelű volt.

— Bánalmalom. Ami kedves éstalentumos póéta munkatársunk Borka Géza legszebb verseiből egy kötetre valót szédett össze és azt Bánatmalom cim alatt fogja kiadni. A költeménykötet már sajtó alatt van és e hónapban már a könyvpiacra kerül, ahol bizonyára keresett könyv lesz. Az 5—6 ívre terjedő kötet két

részből áll. Az első rész: Magyar bánatok címmel a sokat szenvedett magyarság keservéről irt verseket foglalja magában, a másik rész: Magarnbánata címmel a költő szivének őszinte megnyilatkozásai. Szebbnél szebb versek hosszú sorozatát talája majd az olvasó a csinos kötetben. Mindegyik megüt lelkűnkben egy egy hurt és ott mély visszhangra talál a költő érzése, bánatos, szerelmes, könnye és mosolya. A magyar bánatról, a szerelemről, az ősi dicsőségről, a bánatról, örömről, a kétségbeesésről, a reményről, múltról és jövőről egyaránt szívesen, megkapván, melyen és őszintén tud írni. A Komáromi Lapok, a Komáromi Újság, az Őrátló, a Vagyunk kasábjain megjelent szebbnél szebb versei révén már közkedvelt póétánk megjelenő könyvével csak növelni fogja népszerűségét. Már most a kötet megjelenése élőit sietünk meleg jóakaratába ajánlani a talentumos póéta első verskötetét, amelyről biztosan tudjuk, hogy még igen sok sikerült kötete fogja követni.

— fi rokkantnap eredménge. A vasárnap és hétfőn lezajlott rokkantnap összesen 3593 K 35 f. összeget eredményezett a Rokkantegyesületnek A gyűjtést a Leányegyesület agilis tagjai végezték.

— fi komáromi gyermekek és anyák között,

E héten már megkezdte áldásos működését a komáromi gyermekgondozó. A humánus intézmény a községi iskolában működik. Naponta d.

e. 10 órakor és d. u. 4 órakor történik az ételek kiosztása. A kis gyermekek kakaót kapnak, az anyák pedig erőievest, amelyben bab vagy árpagyöngy fői. Eddig átlag egy étkezésnél 400 adagot osztanak ki. A felügyelet és a rendezkedés, intézkedés feladata Kiss Endréné és dr. Rauscher Zsigmondné vállára nehezedik, akik a tőlük megszokott szeretettel, megértéssel és buzgalommal viselik a felelősségterhes tisztséget. A jelentkezők kielégítése után rendesen marad még erőleves vagy kakaó, ilyenkor aztán még egy adagot adnak azoknak, akik még tudnak enni. A jövő nemzedék megerősödése, a köznyomor enyhítése a célja e humánus intézménynek, amely a nemes emberbarátok szives adományait is igénybe kénytelen venni, hogy jótékonyságát minél szélesebbé, intenzivebbé tegye. Az adományok lassan folynak, ami elég szomorú tünet. De még szomorúbb egy ilyen adakozási tiszta átnézése Aáilliomos iparosaink, kereskedőink 5—10—20 koronával szerepelnek ezen a névsoron. Igazán szégyenletes dolog a szenvedő embertársaink iránt ekkora közönyösség. Hogy a szegénység soraiból disszonáns hangok szállnak fel, hogy az irigység és a gyűlölet fullánkjai látszanak sokszor, annak egyik előidézői is a kis gyermekek, a szoptatós anyák megindító .nyomorának enyhítésére csak 20 K-t adakozó milliomosok ridev közönyössége.

— Halálozás. Szabó Györgyné szül. Kubik Mária, Szabó György nyug. közs. főjegyző neje életének 70-ik évében április hó 8-án meghalt Bokodon.

— A komáromiak Gúlán. A komáromi Legényegylet népszerű műkedvelő gárdája, mint azt már lapunkban jeleztük, szombaton Gutára rándult, ahol a gűíaiaknak bemutatták Szigligeti vigjátékát, a Liliomfit. E kitűnő vígjátékban nemrég mi komáromiak is gyönyörködtünk, amikor a Legényegylet uj színpadán bemutatták. A darab betanítása, szereposztása és rendezése dr. Szunyogh X Ferenc, az egyesület agilis elnökét dicséri. Ugyancsak ő kísérte el a derék gárdát Gutára, ahol Borka Géza, a tateniumos póéta gondoskodott a szereplők és hozzátartozóik elszállásolásáról. A Liliomfi előadása Gután is zajos és meleg sikert aratott. A sok tapssal ugyancsak meglehetnek elégedve a szereplők, akik a szép erkölcsi és anyagi sikertől felbuzdulva több ilyen kirándulást vettek tervbe.

— fiz 1920. éui jövedelmi és vagyonadó bevallása. A jövedelem és vagyonadó bevallás határidejét 1920. május 31 -re tűzte ki a vezérpénzügyigazgató. Mindenki tartozik bevallást adni, akinek évi jövedelme (a háztartásához tartozókéval együtt) a 10000 K-t meghaladja. A jövedelmi adót 20000 K vagyon után is be kell nyújtani, annál a községnél, ahol az illető lakik.

— Táncestély. A Komáromi Atlétikai Club football játékosai 1920. május 8-án este fél 9 órai kezdettel a Nemzeti szálloda nagytermében és kerthelyiségében jól sikerük zártkörű táncestélyt rendeztek.