Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-01-31 / 3. szám
2. oldal. »Komáromi Liánok € 1920. január 31. ágyneműjét kell összerakosgatnia. „Hallotta már, X. Y-t internálják? Pszt ne oly hangosan .. . az ember nem tudhatja ... Jöjjön ide a kapu alá ... Ma éjjel egy nagy ágyút hoztak, 6 ökör húzta... Ez biztos nagyot szól... de mikor ... ?“ Állandó bizonytalanság, rettegés. Este az utcákon gyér világítás. Fülig beburkolódzott alakok kerülgetik egymást. Haragszunk a lámpák alatti pocsolyákra, haszontalan tükröződésükkel, csillámlásukkal mintha elvonnák egy ilyen utcai pislák fényének egy részét. Szitáló esőben sompolyognak a gondok. Minden utcasarkon ólálkodik egy-egy rém, mindig tartunk valamitől, féltünk valamit és emésztjük magunkat valamiért. Pánik, milyen rémes szó ez is. Ha analizáljuk, hogy vájjon melyik részében, betűjében, szótagjában rejlik e szónak az a vérfagyasztó valami, azt találjuk/ hogy csak igy együtt „pánik“ és azt, hogy mindjárt feleség és gyerek jut eszébe az embernek. „Pánik“ — hm! Félelmetes. Majd elmondom sokszor egymásután, talán elveszti hatását: Pánik, pánik, pánik .. . Szerencsére vendégem jött és én mint pókhálót, simítom le homlokomról a ráncokat, mosolyogva fodrozom ajkamat és illedelmes akarok lenni, de minden erőltetett két mosoly közé belelopja magát egyegy csep privát szomorúság, mert nem látom cellám ablakán keresztül a napsugarat.. . Árvíz ..támadás .... gáz..., szén . .., éle lem . .., pánik . .. Harkály. tusi kn urasi ÉPÉI. Komárom thjf. város kegyurasága folyó január hó 24-én, szombaton délután 3 órakor közgyűlést tartott a városi székház nagy tanácskozó termében Alapi Gáspár főjegyző elnöklete alatt. Az uj elnök hosszabb székfoglaló beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy tisztének teljesítésében a legjobb szándék, kötelességtudás, pártatlanság és emberszeretet lesznek a vezérelvei. Hangsúlyozta az összetartás szükségességét és a felekezeti türelmességet. Majd igy folytatta: Vallásunk legmagasztosabb parancsolata: Szeresd felebarátod, mint tennen magadat. Tisztelt közgyűlés! Ha valaha szükség volt arra, hogy a világ Megváltójának ezt a tanítását a gyakorlati életben is kövessük és hiven szolgáljuk, akkor igazán ma van arra a legnagyobb szükség. Az öt éven át tartó világrengés nyomán a végtelen szenvedésnek és nyomornak könnyei fakadtak. Az elesettek, a hajótöröttek, az özvegyek és árvák százezreinek és millióinak jajszavától hangos a világ. A könnyekkel és jajokkal szemben siketek és vakok nem lehetünk, az általános nyomor és szenvedés kétszeresen kötelez a Megváltó tanításának nem csak szóval, hanem tettekkel való követésére is. Ne csak azért legyünk katolikusok, mert ez van rólunk a keresztelő levelünkben beírva, hanem legyünk katholikusok a szó valódi, nemes értelmében, legyünk azok tetteinkkel és cselekedeteinkkel is; ne csak hirdessük a felebaráti szeretet igéit, hanem tegyünk a mellett tanúbizonyságot tetteinkkel is, és irtsuk ki az egymás iránt való elfogultságot és a gyűlölködés érzését szivünkből“. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után dr. Madurkay Miklós plébános üdvözölte a helybeli róm. kath. egyház és a kegyurasági közgyűlés tagjai nevében az uj elnököt és működésére az isten áldását kérte. Ezután a tárgysorozatot tárgyalta le a közgyűlés. Az elnök bejelentette, hogy az ostrom következtében megrongált szent András templom tetőszerkezetének és orgonájának helyreállítása mintegy 25 000 K. költséget igényel. Ezt a kiadást elsősorban a templompénztár volna köteles viselni, azonban a templompénztár is zavarokkal küzd és igy a helyreállítás költsége a város közönségét, mint a templom kegyurát terhelné. Figyelemmel azonban a város szomorú anyagi helyzetére, az a törekvése, hogy a városi pénztár ezen súlyos teher alól lehetőleg mentesittessék. A fölmerült kiadásokat társadalmi akciók utján szeretné födözni. Bejelenti, hogy fölkérte Schmidthauer Lajos, világhírű orgonaművész földinket, hogy a szent András templom helyreállítási költségeinek fedezésére rendezzen a szent András templomban egy hangversenyt. Ezenkivül két katolikus estélyt, és a róm. kath. egyházi énekkar közreműködésével egy hangversenyt tervez. Ezeknek a tiszta jövedelme a templom helyreállításával felmerült kiadások fedezésére szolgálna. Kéri a kegyurasági közgyűlést, hogy ezen hangversenyek, illetőleg estélyek rendezésére a fölhatalmazást adja meg. A közgyűlés örömmel vette tudomásul az elnök előterjesztését, és a kért felhatalmazást készséggel megadta. Ezután személyi ügyeket tárgyalt a közgyűlés és javaslatot tett a városi közgyűlésnek, hogy a plébános részére a folyó évre 2000 K. rendkívüli drágasági pótlékot utalványozzon, a káplántartás cimén élvezett 3600 K. járandóságot száz százalékkal emelje, a karnagy részére 32 esztendei kifogástalan szolgálata figyelembe vételével folyósítson évi 2400 K. rendkívüli drágasági pótlékot, végül a karnagy részére 2 havi szabadságot engedélyezett. A közgyűlés fél öt óra után ért véget. Egy műemlékünkért! A mi kedves Kacz Bandink fején találta a szöget. Olyan igaz amit mond, ' csak az a baj, hogy későn mondja. Eső után köpenyeg. Sem a Szent András, sem a „barátok“ templomának elcsúfított tornyát egy hamarjában újból „megfejelni" aligha tudjuk. A városház téren állott közkút művészi kivitelű vasrácsát is hiába reklamáltuk vissza Orth János hagyatékából. Neki ajándékoztuk ugyanis annak idején. Eltűnt nyomtalanul bold, emlékű gazdájával együtt. Ámde azért a mi derék földiák művészi lelkének feljajdulása nagyon is idején és helyén való volt, a jó ízlés és nemes stil ellen elkövetett fuserkodásokat ugyan már ki nem reparálhatjuk, de legalább —• az .elhangzott memento után — vegyük elejét a további merényleteknek és ne bízzuk fuserokra műemlékeink reparációját. Amúgy is szűkében vagyunk ilyeneknek. Bizony, bizony, komáromi ősrégi, de még csak régi voltára is síig emlékeztet egy-két, korát és annak ízlését eláruló ódon épület, annál kevésbbé dicsekedhetünk műemlékekkel. Amazokat roinbadöntötte az 1763-iki nagy földrengés vagy az 1848-iki óriási tűzvész. Igen sokat elnyelt a vár, mert hiszen a régi város nsgy része részint a vár belsejében, részint a mai sétatér és a tiszti pavilion helyén terült el. Ma régi, stílusos ódon házaink alig vannak, műemlékeinket ma már úgyszólván csakis a Szt. Háromság szobor képviseli. Valódi művészi alkotás — a Szt. András temploméhoz hasonló — pompás barokk stílben. Nemcsak művészeti becsénél, és tisztes koránál fogva — (most már elmúlt 200 éves) bir nagy értékkel mi reánk nézve, hanem mint történelmi emlék is. Gondozása, fentartása tehát nemcsak a vallásos kegyelet dolga: városunk egyetemének kötelessége. Pedig a gondozásra már is erősen rászorult. Felállítása óta egyszer került (i803-ban) alapos és művészi értékének nem ártó szakszerű renoválás alá. Azóta a fentartás gondja mindössze arra szorítkozott, hogy időnként, de akkor azután alaposan bemeszelték a szobrot tetőtől talpig, nem kiméivé a művészi reliefeket, stilszerü cirádákat, a szent emblémókat, sőt még magukat a szenteket sem, akiknek arcán, ruházatuk finom redőzetén egészen olyan vastagon van a szürkére, festett mészréteg, mint a szobornak már majdnem olvashatatlanná mázolt felírásain. Még szerencse, hogy a „kegyelet“ barbarizmusa nem „olajban“ dolgozott. A mészréteg valahogy csak lemosható lesz róla. De a szobor egyébként is elhanyagolt, gondozatlan. Az egykor körülötte volt vasrácsozat végleg eltűnt, a márvány lépcsőzetes talapzat omlik, töredezik. Magán a szobron és alakján is erős nyomokat hagyott az idő vasfoga,. úgy, hogy ha gyorsan, minél előbb alapos renoválás alá nem vesszük: ez egyetlen műemlékünket is pusztulás fenyegeti. Ámde szívleljük meg Kacz Endrének intelmét : ne bízzuk kontár kezekre e nagyban és egészben mégis csak művészi feladatot. Orion. Az árvíz. » —január 30. A Duna két méternél többet apadt és igy az árvíz veszedelme teljesen elmúlt. Mindazonáltal a Csallóközben és a Csilizközben még mindig nagy bajok vannak a belvizek következtében. Legújabban ugyan egyes szivattyútelepek — például a csicsói is — kaptak szenet és működésüket megkezdették. Sajnos, ez még az összes telepekre nézve riem mondható. Ha az összes szivattyútelepek üzeme megindulhat, a belvizeket rövidesen eltávolítják és azok a csatornákra tesznek korlátozva. A tavaszi vetési munkálatok igy megindulhatnak. Az udvardi járásbn is javulás állott beazáltal, hogy a Vágbaiparti Áimentesítő Társulat a Dunatöliést Zsitvatőnél megnyitotta, ahol a vizek lefolyást találnak. A hatalmas víztömegek már részben le is vonultak az elöntött területekről és igy a Komárom—érsekujvári állami ut már vízmentes és azon a közlekedés megindulhat. Egyik betonhidn3k feljárati pillérét ugyan alámoata az árvíz, de azt ki tehet javítani hamarosan. A lapályosabb területek : tzsa és Pat sokat szenvedtek az árvíz következtében. A zsiivatői munkákat és védekezést a Vágbaiparti Ármentesitő Társulat megbízásából Reviczky Károly mérnök, Vért pusztai földbirtokos vezeti. , A zsiivatői átvágásnak eredményes következményei már az egész járás területén észlelhetők. A lapályosabb helyeken ugyan sokat fognak szenvedni, mig a vizek levonulnak, de száraz időjárás mellett az hamarosan bekövetkezheíik anélkül, hogy a vetésekben nagyobb károk állanának be, mivel a jég alatt a vetések elrothadásától nem kell tartani, ez csak akkor következnék be, ha az időjárás enyhére fordulna. Hogy a telefon leszerelése az árvédelmi vonalon milyen bajoknak vált okozójává, az csak most domborodik ki egész valóságában. A Vágbaiparti Ármentesitő Társulat igazgaiósága nem tudott idejekorán értesítést kapni arról, hogy Martos veszélyeztetve van. Ezt telefon helyett küldönc végezte, aki vasúton utazott. Mire a hatóság értesült volna és csendőrség, katonaság kirendelésével a védekezési munkába belekezdhetett volna, a töltést ismeretlen tettesek átvágták. Ugyanez történt Csilizközben is egy töltéssel, de ezt idejekorán észrevették és a nyílást gyorsan sikerült betömni és ezzel nagyobb területet az elöntéstől megmenteni. A komáromi Brzsébetszigetről is takarodik ki a viz, mely célra a nagydunai töltés két helyen meg van nyitva. A szigeti lakosok már visszaköltözhettek házaikba. HÍREK. Kiss Gyula emlékalap. A Jókai Egyesület Kiss Gyula irodalmi emlékalapja már meghaladja a 3000 koronát. Olyan szép eredmény ez, amely mutatja egyrészt azt a népszerűséget és szereletet, amelyet a közönség a megboldogult iránt tanúsított, másrészt a nemes és kegyeletes célnak megbecsülését. Az adományok egyre folynak és reméljük, hogy senki sem marad távol a gyűjtéstől, aki súlyt helyez a magyar irodalom és hirlapirás munkásai tevékenységének megbecsülésére. A legutóbb kimutatott gyűjtési eredmény 2540.— K X. Y. adománya 500.— K Karcsay Miklós 100.— K Boross Kálmán (Karnocsa) 20.— K összesen 3160.— K Az erre a célra szánt adományokat szívesen fogadja és hirlapilag nyugtázza a Komáromi Lapok szerkesztősége. — fldománg. A Komárom Vidéki Takarékpénztár r. t., mint az eddigi években is, 300 K‘ adományt küldött a Jókai Egyesületnek, melyet hálás köszönettel nyugtat dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke.
