Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-11-02 / 44. szám
I*i8. november 2. „Komáromi Lapok 3. oUü. A VÁRMEGYE. II vinesp isii kizuflést. — Állásfoglalás a Nemzeti Tanács mellett. — — 1918. okt. 31. — Borongós őszi napra virradtunk csütörtökön, az őszi közgyűlés napján, mely kevés szenzációt ígért. Azért igen kevés számmal is vonultak fel a törvényhatóság tagjai. Ha sejtették volna a bombaként lecsapódó hirt, a Nemzeti Tanács táviratát, melyben a kormányhatalom átvételét tudatja, talán sokkal többen érkeznek. A távirat a közgyűlés megnyitása előtt érkezett s a tárgy sürgősségénél és fontosságánál fogva azonnali tárgyalást igényelt. Napirend előtt. Az izgalmas gyűlés megnyitása a vonatok érkezése miatt késett és gróf Dezasse János főispán fél 11 órakor nyitja meg a tanácskozást azzal, hogy bejelenti a Nemzeti Tanácstól számára érkezett távirati értesítést. Ennek tárgyalását későbbre lüzi ki, amikor a bizottsági tagok megérkezhetnek a vonatokról. Napirend előtt bemutatja a királyi pár köszönetét, majd meleg szavakkal emlékezik meg dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát elhuny tárói, kinek emlékét jegyzőkönyvébe iktatja a közgyűlés. Kinevezi dr. Lénáid Endre ógyallai ügyvédet tb. szolgabiróvá. Bejelenfi, hogy Völgyi Elemér csuzi körorvost 50 éves orvosi működése alkalmából a király a Ferenc József renddel tüntette ki. Asztalos Béla alispán kér szót napirend előtt és megemlékezik a közgyűlésnek arról a határozatáról, amely szerint a nyugalomba vonult fc- és alispán arcképeit a vármegye tanácskozó terme számára megfestetni rendelte. Röviden vázolva a két érdemes férfiú közéleti működését, a képeket átadja a közönség számára. (Élénk éljenzés.) A napirend. \ Baihö Lajos főjegyző kezdi a gyűlés tárgy- j sorát referálni. Egyhangúlag peregnek le a j tárgyak: az alispáni időszaki jelentés, a dijnok j szabályrendelet módosítása, a háztartási pénztár j 1917. évi zárószámadása (501138 K bevétel, 484912 K kiadás, 16226 K maradvány), a kisebb alapok számadásai. Majd Karcsay Miklós másodfőjegyző ismerteti az útalap 1919. évi előirányzatát. A tiszti és jegyzői nyugdíjalap' javára pótadó megszavazása vált szükségessé, ezt névszerint való szavazással egyhangúlag elintézte a közgyűlés. Ezután kisebb tárgyak következtek kérvények, segélyezések, nyugdíjazások, melyeket vita nélkül szavaz meg a közgyűlés. A Nemzeti Tanács távirata. Miután a bizottsági tagok miden irányból megérkezhettek, a főispán a Nemzeti Tanács távirati értesítését tűzi ki tárgyalás alá. Asztalos Béla alispán olvassa fel a táviratot, mely hozzá érkezett egész terjedelmében; formai szempontból előkészítés nélkül nem volna tárgyalható, de a mai egymásra torlódó történelmi események közt alaki szempontok figyelembe nem jöhetnek és a vármegyei tisztviselői kar irányítást vár. A. maga részéről ebben a kérdésben állást nem foglal, aláveti magát a tisztikarral együtt a közgyűlés határozatának. Pogrányi József szólal a kérdéshez elsőnek és a tárgyalás elhalasztását kéri, mig a törvényes kormány állásfoglalásáról értesülhetünk. Dr. Aranyossy László fejti ki az ellenkező álláspontot. Halasztásra idő nincsen. Ha a végrehajtó hatalmat a Nemzeti Tanács átvette, ezzel a felelősség is reá hárult. Ebben a munkájában odaadással kell támogatnia a törvényhatóságnak, mert a független, önálló Magyarország kiépilése forog kockán. A polgárháborút kerülni kell és egyesülni minden magyar embernek a Nemzeti Tanács támogatásában, amely a katonaság, rendőrség, posta és táviró, a vasutak, a szervezett munkásság támogatásával már rendelkezik is. A belső rend biztosítása érdekében azonnal kell határozni és e határozat más, mint a Nemzeti Tanács támogatása, nem lehet. Fejérváry Géza, Ghyczy Elemér, Berzsenyi Janosits József, Konkoly Thege Béla hozzászólásai után a főispán névszerint való szavazást rendelt el. A szavazásban a tisztviselői kar az alispán kívánságára nem vett részt. A közgyűlés jelenlevő tagjai kettő kivételével a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozás mellett foglaltak állást. A tárgysor többi része. Az izgalmas percek után a bizottsági tagok nagy része elvonult és csekély érdeklődés mellett indult meg a tárgyalás. Bathó főjegyző ismertette a törvényhatóságok átiratát, melyek jórésze a háborúval, egy része pedig a politikai helyzettel áll összefüg gésben. Mivel az események folytán ezek közben tárgytalanokká is váltak, a közgyűlés egyszerűen tudomásul vette azokat. Elvi jelentőségű határozatot hozott Duna- Radvány község képviselő-testületé, amely a rekvirált szarvasmarhák után az árkülönbözet megtéritését adókulcs arányában pótadó utján kívánja a kárt szenvedett gazdákat kártalanítani. így a háború terhét mindenki egyformán fogja érezni. A közgyűlés jóváhagyta a határozatot. Ezeken kívül számos községi tárgy: számadás, költségvetés, határozat, szabályrendelet volt a napirenden, amelyet vita nélkül fogadott el a közgyűlés a leggyorsabb ütemben. A tárgysor érdekesebb pontjai voltak: a jegyzői nyugdijszabályrendelet módosítása. Ezt a belügyminiszter azért nem hagyta jóvá, mert a háborús évek kedvezményes számításba vétele ellen tett kifogást, amely még törvényhozásilag rendezve nincsen. A közgyűlés a kisebb módosításokat elfogadva ezt a határozatát fentartja és a hadiévek kedvezményes számítása mellett foglal továbbra is állást, mert a háború alatt a jegyzői kar volt az, amelynek a váüain nyugodott a háborús közigazgatás óriási terhe. Figyelemre méltó az a humánus felfogás, mely az özvegynek bizonyos ideig lakást óhajt biztosítani a jegyzőnek szolgálata közben történt elhunyta a községek által; ez a községi szervezeti szabályrendeletek keretében történhetik csak"lmeg, amelyek ebben az irányban lesznek megvalósifandók. Egy óra előtt ért véget a szürkének ígérkezett, de történelmi nevezetességű közgyűlés, mert Komárommegye volt az első az országban, amely a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást kifejezetten kimondta. (f) Llj tb. szolgabiró. A főispán az őszi közgyűlésre Dr. Lénárd Endre ógyallai ügyvédet tb. szolgabiróvá nevezte ki. (f) Eiszteletdij. A vármegye közgyűlése dr. Madarassy.Pál árvaszéki elnöknek, aki egy ülnök helyettesítőét és munkáját végzi, 1000 K tiszteletdijat szavazott meg. (f) ílyugdijazás. Az őszi közgyűlés Kluzacsek Nándor kisbéri jegyzőt betegség folytán — bár még nem szolgálai képtelen — nyugdíjazta azzal a megokolással, hogy a háborús helyzet teljes munkaerőt igényel. — Özv. Bóday Aladárné — a hősi halált halt irodasegédtiszt — özvegye részére megállapította az özvegyi nyugdíjazást. A VAROS. Komárom állás foglalása. Kontárom szab. kir. város törvényhatósági bizottsága szerdán délután tartott közgyűlésén az elsők közt sietett állást foglalni a Nemzeti Tanács programpontjai mellett s az elsők közt ajánlotta fel részére támogatását. A közgyűlés izzó hangulatban egyhangúlag fogadta el Boldoghy Gyula bizottsági tag erre nézve beadott, s erős meggyőződéssel, hazafias tűzzel megindokolt alábbi indítványát: SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY. Magyarország szivében a forradalmi 48-as nagy idők mintájára, az uj Magyarország megteremthetése céljából megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Tizenkét pontba foglalta mindazokat a kívánságokat, amelyek alapját képezik annak a programmnak, amely az Uj Magyarország gazdasági, politikai, katonai kérdését vannak hivatva megoldani, felöleli az önálló vámterület, a Magyar Nemzeti Jegybank, a magyar külügyi képviselet, a szabad vélemény nyilvánítás és gyülekezési jog, az igazságos földbirtok politika keresztülvitelét, de legelső sorban feladatául tűzte ki az azonnali béke megkötését, Magyarország területi épségének megtartásával. Gondoskodni kíván a nemzetiségekkel való megegyezés létrehozatalára nézve és részükre megadandónak tartja a teljes autonómiát. Megalakult a Magyar Nemzeti Tanács azért, mert a széjjel hulló Ausztria minden nemzetisége már önállóan intézi külső és belső politikai ügyét, csak Magyarország tiz milliós magyar népe nem tudott megszabadulni attól a kormánytól, amely mindenkor csak Ausztria érdekeit képviselte, amely kormány tehát kenhetett Ausztriának, de nem kell a magyar népnek. Olyan történelmi pillanatokat élünk, mi - kor a népeknek elég éretteknek kell lenni ahhoz, hogy adott pillanatban maguk vegyék kezükbe sorsuk intézését és ilyeh pillanatnak tartotta a főváros milliós népe azt az időpontot, amikor megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Elégedetlen a nép a közös 'képviselettel, le akarja rázni magáról az olyan tanácsadókat, kik csak Ausztria érdekeit képviselik és képviselték, nem tűri, hogy a magyar népre reá erőszakolják a neki* nem tetsző kormányokat, ezért azt indítványozzuk: Mondja ki Komárom szab. kir. város közgyűlése, hogy örömmel üdvözli a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, annak a 12 pontban foglalt programmját teljesen magáévá teszi és megvalósításáért a Magyar Nemzeti Tanácsot tőle telhetőleg támogatni fogja. Annak kivívásáért teljes erejéből küzdeni fog. Beadja: Boldoghy Gyula, biz. tag. E határozat meghozatala után Varga Sándor terjesztette elő indítványait, melyekjközül az első Wekerle miniszterelnök vádaláhelyezéséről, a második a lőszerkiviteli tilalomról és a katonai épületek német feliratainak eltávolításáról szólt. Vargha Sándor erős hangon indokolja meg indítványait, melyeket a közgyűlés szintén egyhangúlag fogadott el. A két határozattá emelt indítvány a következő : Hajfeslés, Hajmosás. (Moll;, ManlcOr. Mészáros nőifodrász terme Baross-utca 5. sz. (Grand-kávéház mellett) Havibérlet üzletben és üzleten kivül! Urilodramt és loir Nádor-utca 15. Különféle hajmunkák!
