Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-11-02 / 44. szám
4. oldal. „Komaromi Lapok 1918. november 2 I. Indítvány. INDÍTVÁNY. Mondja ki Komárom thjf. sz. kir. város törvényhatósági bizottsága, hogy felirattal fordul az országgyűléshez az iránt, hogy: ‘ helyezze vád alá és vonja felelősségre Wekerle Sándor miniszterelnököt és egyben belügyminisztert a következő törvénysértő tényeiért, illetve mulasztásaiért: 1. Helytelenül kezelte a szabad sajtóról széló törvényeket, s ennek folytán túlzásba vitte a hadiérdekek megóvása címén a cenzúrát, holott a sajtó megfojtásának egyedüli oka a szabad vélemény nyilvánítás meggátolása, s ez által az osztályérdek önző védelmezése; ezen fényeivel amig egyfelől megsértette a törvényt s megsértette jogos magánérdekeket, — másfelől lázas izgalomba hozta az ország közönségét, mert ma már sokkal inkább izgatólag hat az, ha a napilapok kitörült cikkek üres foltjaival jelennek meg, vagy éppen elkoboztatnak, mint a legveszedelmesebb hangú újságcikk. 2. Helytelenül kezelte a közrend fentartásáról szóló törvényt, s ezt különösen ama tényével mutatta meg, hogy amig a monarkia másik államában a népek önálló államokká alakulnak át, s a maguk fővárosaiban szabadon hozzák nyilvánosságra véleményüket és akaratukat, ugyanakkor az újjászületés napjait élő Magyarország fővárosának 1918 október 28-án este békésen tüntető, s a hamisítatlan népakaratot a Homo regius-ként Ifiküldött József főherceg tudomására adni készülő népét jóakaratu szándékban meggátoltatta sőt mi több: a maga nemében páratlan brutalitással és ártatlan vérontásával sértette meg a véleménynyilvánítás szent jogát. 3. Nem tudta vagy nem akarta az ország sérthetetlen területét megőrizni; Fiume városát védtelenül hagyta, s bűnös könnyelműséggel engedte, hogy a kialakulófélben levő délszláv állam csapatai a magyar szent koronának közjogilag bekebelezett anyaterületét elfoglalják. Tisztelettel benyújtja: Vargha Sándor. II. Indítvány. INDÍTVÁNY. Mondja ki Komárom thjf. szab. kir. város törzényhatósági bizottsága, hogy sürgő» átiratban fordul a komáromi katonai állomásparancsnoksághozaz iránt, hogy miután Magyarország elvált a darabokra szakadt Ausztriától, s ennélfogva megszűnt köztük minden közösség, úgy az intézményekben, mint a nyelv használatában, intézkedjék, hogy 1. a volt közös hadsereg helyi raktáraiban levő készletek, fegyverek és felszerelések semmiféle parancsra se. adassanak át, illetve szabhassanak el az ország határán kívülre, hanem azok a leszámolásig itt őriztessennek mint a magyar állam tulajdonai, 2. a parancsnoksága alá tartozó öszszes kincstári épületekről a németnyelvű feliratokat, mint amelyek az önérzetes magyar uép érzülótét bántják s hivatásuknak egy olyan helyőrségben, amelynek a legénysége nagyrészt magyar anyanyelvű, amúgy se felelnek meg, azonnal távolittassa el, illetőleg cseréltesse ki az önálló Magyarország hivatalos nyelvén: a magyar nyelven irott feliratokkal. Tisztelettel benyújtja : Vargha Sándor. Ezután gyors egymásutánban letárgyalta a közgyűlés a napirend pontjait, melyek között két nyugdíjazást intézett el. Kimondotta Mauler József főjegyző nyugdíjazását 38 beszámítható szolgálati év után, majd Reviczky Bála tb. rendőrfőkapitányt nyugdíjazta Boldoghy Gyula indítványára teljes fizetéssel. F. Szabó Géza indítványára a közgyűlés a város két buzgó, érdemes tisztviselőjének közhasznú munkásságukért köszönetét szavazott s érdemeiket jegyzőkönyvvileg örökítette meg. A polgármester felhívása. A közgyűlés állásfoglalásának folyományaként F. Szabó Géza polgármester október 31-én reggel a következő hirdetményt bocsátotta ki: „Polgártársak ! A Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága a következő táviratot intézte hozzám: A Magyar Nemzeti Tanács átvette a kormányhatalmat. Az egész budapesti helyőrség és az egész államrendőrség nagy lelkesedéssel mellé állott. A város közönségének képviselete tegnap tartott közgyűlésén ünnepélyesen kijelentette már csatlakozását. Felkérem polgártársaimat, hogy a nagy időkhöz méltó nyugodt méltósággal viselje magát, minden rendzavarástól tartózkodjék. A személy- és vagyonbiztonság megóvásáról gondoskodtam. Az eseményekről időnként e helyen tájékoztatom a közönséget, tehát álhireknek hitelt ne adjon.“ A város csütörtöki közgyűlése. Helyi végrehajtó bizottság és Jóléti bizottság alakult. — A helyőrség csatlakozása. 1918. október 31. Csütörtök délután öt órára gróf Dezasse János főispán rendkívüli közgyűlést hivott öszsze. A meghívó tárgysorozatán egyetlen pont szerepelt: A Magyar Nemzeti Tanács távirati értesítése a kormányhatalom átvételéről. A közgyűlésen a törvényhatósági bizottsági tagok egy-két kivétellel teljes számban megjelentek. Ott voltak azonkivül a helyőrség katonai képviselői, a szervezett szociáldemokrata munkásság kiküldöttei és nagyszámú érdeklődő közönség. A főispán negyed hatkor nyitotta meg a közgyűlést. Röviden üdvözölte a megjelenteket s jelezte, hogy a tegnapi közgyűlés után oly döntő fontosságú, történelmi horderejű események történtek, melyek a közgyűlés újbóli öszszehivását tették szükségessé. Majd átadta a szót F. Szabó Géza polgármesternek, a ki ismertette eddig tett intézkedéseit. Amint megkapta a Nemzeti Tanács távirati értesítését arról, hogy átvette a kormányhatalmat, a szerdai közgyűlés diatározata alapján feljogosítva érezte magát arra, hogy erről a közönséget falragaszokon értesítse s felkérje a lskosságot arra, hogy a nagy időkhöz méltó nyugalommal viselkedjék s legyen segítségére a hatóságnak a belbéke ientartásában. Megkereste azonkivül a térparancsnokságot, hogy a rendőrség támogatására kirendelt katonai erőt magyar, s lehetőleg komáromi emberekből állítsa össze, kik szükség esetén a lakossággal karöltve járhatnak el. S miután a mai lelki feszültségben a lakosság hangulatát netáni álhirek téves irányba terelhetik, aziránt is intézkedett, hogy ily álhirek terjesztésének lehetőleg eleje vétessék. A közgyűlés összehívását azért tartotta elengedhetetlenül.szükségesnek, hogy a tegnapi határozat után, mely csak üdvözletét tartalmazott s támogatást helyezett kilátásba, a törvényhatóság világosan és félreérthetetlenül juttassa kifejezésre a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. Arra kéri a polgárságot, fogjunk össze mindannyian pártkülönbség nélkül és segítsünk megteremteni Magyarország teljes függetlenségét, teljes szabadságát! A polgármester lendületes beszédét viharos éljenzés fogadta, melynek lccsiilapultával dr. Kállay Endre bizottsági tag rövid indokolás kíséretében azon indi.ványt terjesztette elő, hogy Komárom szab. kir. város közönsége hazafias örömmel csatlakozzék a Nemzeti Tanácshoz, a közhatalom egyedüli jogos tulajdonosának csak őt tekintse, s a Tanács és a tisztikar további cselekedeteiben a Nemzeti Tanács rendelkezéseihez tartsa magát. Indítványozza egyben, hogy a Nemzeti Tanács határozatainak foganatosítására egy külön „Helyi végrehajtó bizottság“ alakíttassák, mely minden kérdésben ; önálló hatáskörrel jár el. A közgyűlés az előterjesztett indítványt a ; jelenlevők szűnni nem akaró viharos éljenzése közben egyhangúlag elfogadta. A Helyi Végrehajtó Tanács a következő ; tagokból alakult meg : Vargha Sándor, Pathó j Flóris, Czike Dénes, Boldoghy Gyula, Sztráska j György, Árvay András, Bossányi József, Mézes ■ József, Puzsér János, Szeder József, Lengyel I Lajos és Bajcsy Ferenc. Vargha Sándor bizottsági tag a határozat! ba még azt is belefoglalni kívánja, hogy léte; sitsünk szoros kapcsolatot a katonasággal s adjunk irányítást a netán ingadozók magatartásának. Ezekben a történelmi fontosságú válságos időkben katonáknak és polgároknak egygyé kell oivadniok s karöltve kell eljárni a , réginél boldogabb független Mag) arország meg! teremtésében. Ez okból szükséges volna tehát ! egy külön helyi katonatanács felállítása is. A jelenlevők lelkes éljenzése mutatta, hogy az elhangzott szavak nagy tetszésre találtak. Vargha Sándor felszólialása után Szilágyi tartalékos főhadnagy tomboló lelkesedés és szűnni nem akaró tapsvihar közben jelentette ki, hogy a 11. nehéz tüzérezred itt állomásozó tisztikara csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, a kiadott eskümintát elfogadja és leteszi s a legénységgel is letéteti. Jelezte egyben, hogy a helyi katonatanács megalakulása folyamatban van, Vargha Sándor biz. tag újabb felszólalásában rámutatott azon eshetőségre, hogy a város élelmezése körül a mai zavaros viszonyok közt nehézségek merülhetnek fel. Elsőrangú fontosságú teendő tehát a közélelmezés zavartalan ellátása, hogy a fiatal, uj Magyarország lakossága ne éhezzék. E célból külön Jóléti bizottság felállítását javasolja, mely 8 tagból állana s a Helyi Végrehajtó Bizottság tagjai közül választatnék. E bizottság első teendője az lenne, hogy a városi tanácscsal karöltve esetleg karhatalom alkalmazásával is megakadályozza az élelmiszer készletek kivitelét Komárom városából, különösen az itteni malmokból, s kieszközölné a vár cigarettahüvely. Kapható: SPITZER SÁNDOR könyv- és papirkereskeiís ébn KOMÁROM, Hádii-itta 29.