Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-10-19 / 42. szám
1018. ok life «er ÍÖ. Komáromi Lapok“ 3. oldal. bíztatást íycrt arra, hogy árpái ól és tengrirél a kormány gondosítodai fog a H. T, utján, mindenki igyekezett sertéseket vásárolni, hogy ezáltal mentesítse magát a borzalmas zsirhiáaytél. A város is nagy mennyiségű sertést vásáréit üzeme részére, hogy az ellátatlan lakosságról gondoskodhassék. : Komárom város közönsége és a város hárem millió korona értékben vásárolt sertéseket, a melyeket, tsa a kormány sürgősen nem jiin segítségre, le kell idő etőti soványan vágatni, mert élelmiszer hfjján nem lehet azokat tovább tartani, Be miért? Azért, -mert a beígért árpamennyiség sem élvezett meg «teljesen Komáromba, a tengerire vonatkozólag pedig a város a közélelmezési minisztertől azt a választ kapta, hogy nincs módjában a városnak a tengeri kiutalása végett előterjesztett kéretmét teljesíteni. A íiir a legteljesebb aggodalmat váltotta ki A seriáshízlalók körében, a kik tanácstalanul állnak s .nem tudják, hogy mi tévők legyenek. F.-Szabó Géza polgármester a miniszteri leirat mfgváltoztatása érdekében több Ízben interveniált a minisztériumban, azonban eredmény nélkül; nem tudta kieszközölni a rendelet megváltoztatását. A helyzet tehát ez: Komáromban tengeri alig terem ; a megyéből pedig tengerit nem szabad Komáromba szállítani, sem árpa sem egyéb élelmiszer nincs, ennélfogva a sertéshizlalóknak csak két választásuk lehet.* vagy eladni sertéseiket, vagy pedig soványan levágni. Nem találunk szavakat, a melyekkel eléggé eltudnók ítélni ezt a rendelkezést, a mi a legkomolyabb aggodalomra ad okot, oly annyira, hogy azzal foglalkozni kell és sürgősen megkísérel ni mindent, hogy a ‘bekövetkezendők elmaradjanak. Ismételjük és hangsúlyozzuk: a közélelmezési miniszternek hivatali kötelessége nem csak az ország termavényei exportjának irányítása, de az is, hogy -egy magyar város lakosságának több mint fél esztendőn át tartó zsirinségét megszüntesse és mindent elkövessen, hogy legalább a lakosság a legminimálisabb zsir• mennyiséghez hozzájuthasson. A zsirinség következményei beláthatatla;t>ok, ezért nem lehet a dolog felett napirendre térni. Ez az oka annak, hogy a polgármester kezdeményezésére Komái om szab. kir. város törvényhatósági bizottsága csütörtökön délután ez életbevágó s a kormány szükkeblüsége folytán könnyen katasztrófára vezethető kérdésben rendkívüli közgyűlésre gyűlt össze. A közgyűlés lefolyásáról lapunk más helyén referálunk. Incidens egy temetésen. (Hozzászólás.) Az alábbi sorok közlésére kérettünk fel: A „Komáromi Újság“-ban szóvá lett téve azon sajnálatos esemény, hogy egy temetésnél az egyházi functiót végző rabbihelyettes a búcsúztatásnál figyelmen kívül hagyta a halott keresztény hitű feleségét. Ebből kifolyólag a közönség tájékoztatására legyen szabad a kérdést némileg megvilágítanom: A Mózesi törvény vallás tekintetében nem ismer különbséget feleség és feleség között. Mózes V-ik könyvének XXI-ik fejezetében a 10—13-ik versek határozottan megengedik, hogy a zsidó férfiú idegen nemzetbeli, tehát más- vallásu nőt vehessen feleségül. Mózes maga is Midjan papjának, Jetrónak Cipóra nevű leányát vette feleségül, s ennek halála után másodszor ismét egy kuschita nőt vett el. Ennek dacára Isten méltónak találta őt arra, hogy maga temesse el hozzá tért szolgáját. Mózes utóda Jósue a Jerichobeli Ráchab asszonyt vette el, s a vegyes házasságok nem tartoztak a ritkaságok közé mindaddig, mig Izrael népe a szent földön élt. Az ily házas, ágok, nem ellenkezvén a Mózesi tanítással, mindig törvényesnek is lettek tekintve. Csak a szétszóratás után, smidős Izrael népe elvegyült a nemzetek közé, i s félteni lehetett a hit tisztaságának fenntartását, lett a vegyes házasság rabbinikus tilalom alá véve Ezen tilalom azonban nem olyan erejű, hogy az ellenére létrejövő vegyes házasságokat érvényteleníthetné, s miután a zsidó vallás a házasság érvényessége tekintetében *iem kívánja föltétlenül a vallási szertartások ■betartását, a polgárilag létrejött házasságok a Mózesi törvény értelmében is minden kétséget kizárólag érvényes házasságoknak ismertetnek el, s a búcsúztatást végző rabbihelyettesnek nem volt semmi vallási oka a bár más vallásu, de felekezeti szempontból is törvényesnek elismert házastárs mellőzésére. Más kérdés, hogy helyes volt-e egyáltalában a temetési búcsúztató tartása. Az izraelita felekezeti szertartások egyáltalában nem ismerik a búcsúztatást. Zsidó rítus szerint a halottat megfürdetik, felöltöztetik, gyalulatlan, testetlen fakoporsóba teszik és a megszabott imák és zsoltárok után elföldelik. Ezeken kívül meg van engedve még, a gyászbeszéd, de a búcsúztató, mely merőben más vallások szokása, nemhogy megengedve lenne, hanem annak tilalma benne foglaltatik azon generális tilalomban, mely a más vallások szokásainak utánzását szigorúan tiltja. És ezen tilalom nem rabbinikus, hanem a Mózesi törvényben gyökerezik. A kérdéses : temetési szertartást végző rabbihelyettes tehát j vétett a Mózesi törvények ellen először akkor, mi) dőn a felekezetiig is törvényesnek elismert háj zastársat szándékosan és feltűnően megsértette !- minden ok nélkül, másodszor pedig akkor, míí dőn a búcsúztató megtartása által idegen valj lások szokásait utánozta. Ennyit tartottam szükj ségesnek a kérdés megvilágítása szempontjából j elmondani. Az eset sajnálatos, komoly intésül szolgálhat az izraelita hitközség elöljáróságának, j hogy fő ideje lenne már a négy év óta elárvult : rabbiszékejL betölteni jjly egyénnel, ki méltó' | utóda lehetne á nagynevű, néhai Dr. Schnitzer ' Ármin főrabbinak. Az ilyen botlásokért nem a rabbihelyettest fogják megszólni, aki elvégre is iskolázatlan ember, hanem a hitközség vezetőit, kik a rabbiszéket bár ideiglenesen is, átengedték ; nefsi s eszük ágában sincs abba végre-valahára megfelelő képesítéssel biró s az erkölcsi vezetésre hivatott embert ültetni. .Sz—ly. A VARHEGYE. (f) Vármegyei közgyűlés. Komárom vármegye törrényhatósági bizottsága őszi rendes közgyűlését, mint már említettük, f. hó 31 én délelőtt 10 órakor tartja. A közgyűlés napirendjére eddig 102 ügy van kitűzve. (f) Uj körorvosi körzetek lesznek. A belügyminiszter nagyjelentőségű közegészségügyi intézkedésben tette meg a kezdeményező lépést. A községek egészségügyi beosztását akarja szabályozni. A körorvosok helytelen elhelyezése eddig igen sok bajnak volt előidézője, mert gyakran súlyos esetekben a kisebb községekben nem volt kéznél az orvos és mig meglehetett találni, addig a beteg a legválságosabb helyzetbe került, sok esetben meg is halt. Most a belügyminiszter ezt a kérdést úgy akarja rendezni, hogy a körorvosok az egészségügyi követelményeknek megfelelően nyerjenek elhelyezést. (t) A falu kiáltása. A Komáromi Lapok múlt számában szóvá tettük azt a sérelmes és igazságtalan elbánást, a melyben a községek közönségét részesítik úgy a közellátás mint a közszükségleti cikkek kiosztása tekintetében. Cikkünk a megyében nagyon is rokonszenves fogadtatásra talált, amit bizonyítanak azok a levelek, melyeket nap napotan kapunk. Ez alkalommal, kijelentjtk, hogy a községek ügyeivel a legnagyobb készséggel hajlandók vagyunk foglalkozni s mindazon kérdéseket a melyek megoldása a községek érdekében való, állandóan felszínen tartani. (f) Kórházak, vendéglők, intézetek dlsznéhizlaláta. Töhb oldalról felmerült az a kérdés, hogy kórházak, vendéglők, intézetek stb. vagyis az elkészített ételek kiszolgáltatásával kapcsolatos vállalatok, intézmények és üzemek oy«rhetuek-e sertéshizlalási engedélyt saját szükségleteik biztosítására ? Ezen kérdésekre a földmivelésügyi miniszter leiratban arról értesítette az alispánt, hogy a fentemlitettek 20 drb. sertésig nyerhetnek hizlalási engedélyt. De igazolandó a helyi hatóságokkal az adagos napi vendéglétszám, továbbá a család és alkalmazottak száma és annyi sertésre adható engedély, amennyi ezeknek ebéd és vacsorára felhasználható. A sertés fehéráru havi fejadag — mennyisége 25 dekagramm — egy sertés pedig 75 kg. teheráru sulyDál nehezebb nem lehet. Ezen vállalatok, intézmények és üzemek kötelesek a moslékhulladékot és sertésenként legalább 3 métermázsa szemes tál ármányra adható vásárlási engedély. (t) A felmentések meghosszabbítása. A honvédelmi miniszter és a földmivelésügyi miniszter egyet értőleg akként rendelkeztek, hogy a közérdekből szükséges mező- és erdőgazdasági felmentések, amennyiben a folyó évi november hó 30-ával lejárnak, az eddigi elvi megállapodásokat és rendelkezéseket minden tekintetben érintetlenül hagyva, az eddigi gyakorlati eljáráshoz képest egyszerűsített alakban terjesztessenek fel a névjegyzékeket szerkesztő és a véleményező hatóságok által. Az összes hatóságok figyelme a legnyomatékosabban felhivatott arra, hogy mindenkit tartsanak vissza a felmentés meghosszabbítása után járó költséges, fáradtságos, egyénileg és a köz kárára is igen hátrányos utazástól. Ez azt jelenti, hogy egy jogérvényesen felmentett katona 1918 november 30-ától kezdve 1919 évi február hó első hetéig zavartalanul megmaradhat polgári foglalkozásában, ha tényleg otthonában, — nem pedig attól távol tartózkodik. (t) Éllandó uálaszímány. A vármegye őszi rendes közgyűlését megelőző állandó választmány kedden tartotta ülését gróf Dezasse János főispán elnöklete alatt. A választmány letárgyalta és előkészítette a közgyűlés tárgyait. (f) fl uártnegyei községi és körjegyzők nyugdijuálaszfmánya hétfőn délelőtt 11 órakor tartotta ülését Bathó Lajos főjegyző elnöklete alatt. A VÁROS. fl uáros közgyűlése. 1918 október 17. Komárom szab. kir. város törvényhatósági bizottsága csütörtökön délután rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a bizottsági tagok meglehetős számban vettek részt. Jól esik feljegyeznünk, hogy a közgyűlés a nagy időkhöz méltó komoly, méltóságteljes hangulatban folyt le és semmi bántó incidens nem zavarta a napirendre tűzött fontos kérdések tárgyalását. Pontban 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést gróf Dezasse János főispán s rövid beszéd után átadta a szót dr. Gaál Gyula tanácsosnak, a napirend első pontja előadójának. Pozsony vármegye és Kolozsvár város körirata került tárgyalásra. Mindkét körirat a personál uniónak s illetőleg Magyarország függetlenségének kimondását, a békekötés alkalmával Magyarország külön képviseletét s területi integritásának sértetlen fenntartását követeli külügyi, hadügyi és gazdasági tekintetben teljes különválással. Ugyanily értelemben kérte a közgyűlés megnyilatkozását Boldoghy Gyula Írásban benyújtott külön indítványa is. lajfüstés, Hajmosás. Molálás, lanitQr. Ilnnnuilt Mészáros nőifodrász terme I f Baross-utca 5. sz. (Grand-kávéház mellett) IliLyilJIII Havibérlet'üzletben és üzleten kivül! llrilodrászat és liii | Nádor-utca 15. KíHéle bajmunkák! 1
