Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-10-19 / 42. szám

•4. oldal Komáromi Lapok 19i8. október 19. Dr. Gaál Gyula előadó az ügy rövid ismertetése után a tanács a következő határozati javaslatát terjesztette elő: „A közgyűlés az átiratok tartalmát ma­gáévá téve, a benyújtott indítvány értelmében az ország területi és politikai érintetlenségét biztositó béke követelésével oly kérelemmel ir fel az országgyűlés képviselőházához, hogy az ezidőszerint az 1867. évi XII. törvény­cikkel rendezett külügyi, katonai és gazdasági viszonyainkat az önálló berendezkedés alap­ián a teljes magyar állami függetlenség kö­vetelményeinek megfelelőleg intézményese., megoldani méltóztassék“. Az előadó nemes szónoki hévvel előadott néhány szót fűzött a tanács javaslatához. Nem szükséges külön is megindokolni ezt a javas­latot — úgymond dr. Gaál Gyula — mert az indokai ott élnek minden magyar ember lel­kében. Arra kéri hát a közgyűlést, hogy ki­mondandó határozatának azzal adjon nagyobb súlyt és ünnepélyességet, hogy a tanács javas­latát felszólalás és vita nélkül fogadja el. A közgyűlés látható megilletődéssel egy­hangúlag határozattá emelte a javaslatot. Ezután került a sor a tárgysorozat második pontjára, a sertéshizlalás kérdésére. Dr. Szijj Ferenc tanácsnok közölte a bizottsággal, hogy a véros területén magánosok által hizlalt körülbelül 4000 darab sertés fel­hizlalására a földművelési miniszter a kilátásba helyezett tengerit nem utalványozta ki s arról értesítette a várost, hogy a lakosság tengeri szükséglete a le nem zárolt vármegyékben vá­sárlás utján lenne beszerzendő. A miniszter e közlése mély elkedvetlene­­dést és súlyos aggodalmakat keltett a városban s amennyiben a szükséges tengeri mennyiség rövidesen be nem szereztetik, úgy ennek be­láthatatlan katasztrófa lehet a következménye. Ez indította a a tanácsot azon javaslat előterjesztésére, hogy a közgyűlés sürgönyi fel­iratot intézzen a földmivelésügyi miniszterhez, 4000 drb sertés részére 25000 métermázsa tengeri sürgős kiutalása, illetve annak engedé­lyezése iránt, hogy ezt a tengerimennyiséget a város Komárom vármegye területén vásárlás utján szerezhesse be. Wolf Gyula, Lengyel Lajos és Fried Jenő felszólalásai s a polgármester megnyugtató vá­lasza után Boldoghy Gyula azt indítványozta, hogy a sürgönyön kívül a polgármester egy kisebb küldöttség élén személyesen is járjon közbe a miniszternél, tárja fel a mai tűrhetlen állapotokat s kérjen sürgős orvoslást. A polgármester ehhez készséggel hozzá­járult s a közgyűlés is ily értelemben határozott. A tárgysorozat utolsó pontja a lisztellátás kérdésében a közélelmezési miniszterhez inté­zendő felirat volt. Az ügy előadója, Alapi Gás­pár főjegyző ismertette a mai tarthatlan állapo­tokat. A felirat tervezete a következő: Főméltóságu AJ. Kir. Közélelmezési Minister Ur\ A folyó gazdasági év elején kilátásba méltóztatott helyezni, hogy a városok nem termelő lakosságát gabonával méltóztatik el­látni. Főméltóságod programmjának ez a része eddig — sajnos — nem jutott a megvalósu­lás stádiumába, a városi nem termelő lakosság gabona helyett a Hadi Termény Részvény­­társaság utján lisztet kap. A lisztellátás azon­ban a lakosság jogos érdekeinek súlyos sé­relmével, továbbá olyan késedelmesen é^olyan képtelen módon történik, hogy az ellen váro­sunk polgárságának jól felfogott érdekében lehetetlenség föl nem emelnünk tiltakozó sza­vunkat. A Főméltóságodnak az az intenciója, hogy az ellátatlan lakosság egy havi lisztszükség­letét egyszerre megkaphassa. Ennek az inten­ciónak a gyakorlati megvalósulása azonban a következőkép fest: Főméltóságod vezetése alatt álló Orszá­gos Közélelmezési Hivatal a város egy havi lisztellátmányát a kellő időben egy tételben kiutalja és azután a Hadi Termény Részvény­­társaságnak volna kötelessége, hogy ez a lisztmennyiség különböző malmokból a kellő időben rendelkezésre álljon. Azt hisszük, ez a cél úgy volna a leg­könnyebben elérhető, hogy ahol helyben van gőzmalom, a lisztkiutalás ebből a malom­ból történnék. Így a liszt aránylag a leggyor­sabban jutna a fogyasztó közönséghez, azon­kívül elkerülhető volna a költséges és fölös­leges vasúti szállítás, ami pedig a vaggon­­hiányra a teherforgalomnak úgyszólván állandó korlátozására való tekintettel az ország érde­kében is kívánatos volna. Komárom városában — a dunai mal­mokat nem számítva — három gőzmalom van, amelyeknek körülbelül egy havi őrleménye a város ellátatlan lakosságának egész évi liszt­szükségletét képes volna biztosítani. Ennek da­cára a szeptember 16-tól október 15-ig terjedő időre megállapított lisztmennyiségből egy grammot sem utalt ki a Hadi Termény Rész­vénytársaság a helybeli malmokból, hanem az egészet a győri Back-malomból és bicskei Aranka malomból disponálta. Ennek az eléggé nem hibáztatható, szerencsétlen intézkedésnek az volt a szomorú eredménye, hogy a lakos­ság szeptember 16-ika után néhány napig teljesen liszt nélkül állott. Ez az eredmény előrelátható volt, — mert a disponáiás csak szeptember 12-én történt; amig az a malom­hoz jut, az is időbe kerül; végül, mert a liszt leszállításába a legjobb körülmények között is beletelik 2—3 nap. E sérelem orvoslása céljából polgármes­terünk nyomban a veszprémi kerületi közélel­mezési kormánybizfos úrhoz fordult, aki ezt a kérdést a legnagyobb jóindulattal kezelte. Nyomban fölhívta a Hadi Termény Részvény­­társaságot, hogy a jövőben a város közön­sége részére kiutalt lisztet lehetőleg a helyi malmokból bocsássa rendelkezésre. Ezt a Hadi Termény Részvénytársaság a kormánybiztos úrhoz intézett jelentésében meg is ígérte, sőt hangsúlyozta, hogy a maga részéről a tör­vényhatóságok érdekeit mindenkor szem előtt' tartja és e tekintetben jogos panaszra nem ad okot. Ennek dacára mi történik ? Az október 16-tól november 15-ig terjedő időre járó 19 waggon lisztünkből 894 q-t, tehát az egész kontingensnek majdnem a felét ismét a győri Back-malomból utalja ki a Hadi Termény Részvénytársaság, 106 q pedig eddig még nincs disponálva. Azt hisszük, hogy ehhez az eljáráshoz nem kell kommentár. Ez az egyik sérelmünk. Panaszt kell emelnünk a miatt is, hogy a liszt leszállítása — néhány malom kivéte­lével — nagyon késedelmesen történik. A folyó gazdasági évből eddig két hónap telt el, de még egyik hónap tartama alatt sem sikerült az arra a hónapra kiutalt lisztmeny­­nyiséget teljes egészében megkapnunk. 1918. szeptember 16-tól október 15-ig terjedő időre a bicskei Aranka malomból 10 waggon liszt volt részünkre kiutalva. Ebből a mennyiségből a malom szep­tember 16-tól 26-ig terjedő idő alatt semmit sem szállított le, október 15-ig bezárólag többszöri sürgetés és följelentés dacára mind­össze öt wagon kenyérlisztet és egy-egy wag­gon tiszta- és főzőlisztet szállított csak és ámbár a kiutalás szeptember 12-én történt — három waggon főzőliszttel még ma is hátralékban van. Azt hisszük, fölösleges bővebben fejte­getnünk, hogy az ilyen késedelmes szállítás a lisztellátás terén óriási zavarokat idéz elő. Általános a panasz, hogy a lakosság csak nagy késedelemmel jut a lisztjéhez, azon­kívül számtalan jogos panasz merül fel, hogy a lisztfajták elosztása sem történik igazságo­sa«, mert s©k család, amelyet az éhség kényszerít lisztjegyeinek azonnali beváltására, nagyon gyakran csak kenyérliszthez juthat, mert a malom napokon keresztül nem szállít más lisztet. Ez a késedelmes és rendszerte­len szállítás idézi elő a lisztes boltok előtt való ácsorgást, a melynek őstermelő ország­ban nem vojna szabad megtörténnie. Főméltóságu M. Kir. Közélelmezési Mi­niszter Ur! Ennek a városnak a lakossága az immár ötödik éve dúló világháború folya­mán eddig szó nélkül tűrt, némán szenvedett, példás önmegtagadással viselte a reája mért súlyos megpróbáltatásokat. Őszinte aggoda­lommal látjuk azonban, hogy a lakosság­nak végletekig próbára tett türelme fogytán van, a lisztellátásnak ez a rendszertelen, nyo­morúságos volta igy tovább nem tarthat, mert különben katasztrofális bajokat idézhet elő. Erkölcsi felelősségünk teljes tudatában kö­telességünknek ismerjük, hogy erre a körül­ményre Főméltóságod nagybecsű ügyeimét fölhívjuk és gyors és erélyes intézkedését kérjük. Kérelmünk a következő; 1. Tegye lehetővé Főméltóságod, hogy városunk lakossága liszt helyett gabonával láttassák el. 2. Addig is, mig ez lehetővé válik, a) bocsásson 10 waggon tartalék lisztet polgármesterünk rendelkezésére; ez a liszt csak akkor volna felhasználható, ha a szál­lítás késedelmesen történik és a szállítás megtörténte után a fölhasznált mennyiség azonnal pótlandó; b) utasítsa Főméltóságod a Hadi Ter­mény Részvénytársaságot, hogy városunk lisztkontingensét a helyi malmokból utalja ki és pedig olyan időben, hogy a kiutalt egész menyiség rendelkezésünkre álljon azon idő­szak e!ső napján, amely időszakra a kiutalás történik. Kelt Komárom thjf. szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 1918. évi ok­tóber hó 17-ik napján tartott rendkívüli köz­gyűlésében. Komárom thjf. sz. kir. város közönsége nevében : F. Szabó Géza. polgármester. Boldoghy Gyula helyesli a feliratot s in­dokoltnak találja annak erélyes hangját. A kö­zönség zúgolódása elérte a végső fokot. Ha a lisztellátás rövid időn belül nem javul, egy szép napon olyan történik Komáromban, ami­lyen még sohasem történt. Nagy sérelme a szegény népnek az is, hogy gyakran kapnak nedves, dohos és élvezhetlen lisztet. A legutóbbi szállítmány is olyan volt. Részéről tehát a leg­szegényebb néposztály nevében ké i, hogy a közélelmezési miniszterhez intézendő feliratba ez a sérelem is illesztessék be s kéressék fel a miniszter, hogy a lisztküldemények megfelelő és élvezhető voltát szigorúan ellenőrizze. A közgyűlés a tanács javaslatát Boldoghy módosításával kiegészítve egyhangúlag elfo­gadta s ezzel véget is ért. x fl oárosi rumkioszló bizottság értesíti a korlátlan és korlátolt italmérési joggal biró italmérőkeí, hogy amennyiben a rumkiosztó bizottság által üzletük részére kiutalt rum­­mennyiségről szóló rumbeszerzési jegyüket a városi közélelmezési hivatalban eddig ki nem váltották, vagy pedig a hivataltól átvett be­szerzési jegyre az azon megjelölt rumgyárostól a kiutalt rumot át nem vették, utalványra illetve a rum átvételére való jogukat legkésőbb f. hó 20-ig érvényesíthetik. Ez időpont után tehát részükre sem beszerzési jegy, sem ■ dig rum a rumgyárosoktól ki adható, illetve át nem vehető. Az igy fennmaradó rummennyiség fe­leit való intézkedést, illetve szétosztást október cigaretta­hüvely. Úté: SPITZER SÁNDOR köm- és papirksreskeiÄn KOMÁROM, fláíw-itíi 29.

Next

/
Thumbnails
Contents