Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-09-07 / 36. szám
4. oldal. ^Komaromi Lapok 1918 szeptember 7. zett a panaszokról. Reméljük is, hogy ezentúl kevesebb lesz a por reggel 8 és 9 órakor s a t. utcaseprő urak részére az eddigiektől eltérő hivatalos órák fognak életbelépni. A VARMEGYE. (t) bemondás. Dr. Both Kornél nagyigmándi ügyvéd tb. szolgabirói és tb. árvaszéki ügyészi megbízásairól benyújtotta lemondását. (f) Őllati betegségek a uármegge területén. A vármegye területén az alábbi állati betegségek léptek föl: a takonykór Bököd, a sertésvész Ács községekben. — Ellenben megszűntek a sertésvész Bajcs, a sertésorbánc Naszvad, a lépfene Környe, a lórühkór Tóváros községekben. ä (f) fi Hadigondozó Hiuatal túlterhelése. Az Orsz. Hadigondozó Hivatal átiratot intézett az alispánhoz, hogy a községek elárasztják olyan kérvényekkel, melyek a háborúval összefüggés- j ben nincsenek és ezzel a hivatalt fentartják j működésében. Arra kéri az alispánt, hogy ' rendeletben tiltsa meg az oda nem tartozó kérvények felterjesztését. * (t) üeuelési segítség a hadiárnak részére. Az Országos Hadigondozó Hivatal adományozó bizottsága aug. 22-én tartott ülésében hadiárvák és rokkantak gyermekei részére az alábbi nevelési segítséget ítélte oda közép- és felsőiskolai tanulmányok folytatására: Esztergomi Antal tóvárosi lakosnak, tatai 111. o. gimn. tanulónak 600 K, Kelemen Ferenc keszegfalvai lakos, budapesti felső ipariskolai I. o. tanulónak 700 K, Kelemen György keszegfalvai lakos, komáromi I. o. gimn. tanulónak 600 K, Rácz József őrsujfalusi lakos, komáromi gimn. I. o. tanulónak 600 K, Kemeter Ferenc tatai lakos, tatai I. o. gimn. tanulónak 400 K, Zubonyai Márta gutái lakos, pozsonyi tanítóképző int. I. o. tanulónak 600 K. A VÁROS. fl város közggiilése. 1918. szeptember 4. A városatyák szokatlanul élénk érdeklődése mellett nyitotta meg a szerdai közgyűlést gróf Dezasse János főispán. Beöthy Zsolt születésnapja. A közgyűlés ünnepi akkorddal vette kezdetét. Az elnöklő főispán meleg hangon emlékezik meg szeptember 4-éről, Beöthy Zsolt, a kiadásában. Ezzel is kevés magyar tudományos könyv dicsekedhetik. Élete folyamán a legnagyobb tisztességek érték, amelyek csak magyar irót és tudóst érhetnek. A Kisfaludy Társaság elnökévé választotta meg és e tisztét 18 év óta viseli; a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjává választja, majd egy cikluson át (1910-1912) másodelnökévé; tagja az irodalomtörténeti, a könyvkiadó és a szótári bizottságoknak, és az Akadémiának legtekintélyesebb tagjai közé tartozik. Igazgatósági elnöke a Franklin-Társulatnak, a legrégibb magyar irodalmi és nyomdai intézetnek, szóval a közéleti tevékenységnek nincs olyan területe, a kulturális életnek olyan fóruma, ahol az elsők, a legjobbak és a legnagyobbak közt ne találna helyet. Mint egyetemi tanár az elsők között volt, aki miniszteri tanácsosi címet nyert. 1899-ben a király a Pro litteris et artibus díszjelvénnyel tüntette ki, majd a főrendiház élethossziglan való tagjává nevezte ki; itt tagja a közjogi és törvénykezési, valamint a naplóbiráló bizottságoknak. Felszólalásai elsőrangú események, mert kitűnő szónok, aki a meggyőzés erejével hat. A budapesti tudományegyetemnek 1890- 1891-ben bölcsészetkari dékáni tisztét viselte, 1915-16. tanévben pedig rektor magnifikusza volt, amely tisztében nagyszerű eredménnyel nagy iró és esztétikus 70-ik születésnapjáról s kedves és elengedhetlen kötelességet vél teljesíteni, amidőn azt indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki őszintén átérzett igaz örömét a felett, hogy kiváló fiát e jelentős évfordulón testi és lelki ereje teljes birtokában üdvözölheti s ezt Beöthy Zsolttal külön átiratban nyomban közölje. A közgyűlés az elnöki indítványt lelkes éljenzés közben tette magáévá s az éljenzés újból és ismételten is felhangzott, midőn dr. Gaál Gyula tanácsos a szeretet és ragaszkodás meleg érzésétől áthatott üdvözlő iratot felolvasta. Az üdvözlő irat szövegét lapunk más helyén közöljük. flapircnd előtt. Napirend előtt Boldoghy Gyula bizottsági tag kért és kapott felszólalásra engedélyt. Arra a köztudomású tényre mutat rá, hogy a városunkban forgalomba hozott uj liszt igen silány minőségű és gyakran élvezhetlen is. A kérdés sürgős elintézését s a mai tarthatlan állapot gyors orvoslását a polgármester figyelmébe ajánlja s a molnárok ellen erélyes intézkedést kér. Intézkedést sürget az eddigi ácsorgások megszüntetése tekintetében is. A polgármester nyomban válaszolt Boldoghy felszólalására. Az elrendelt kiőrlési arány természetes következménye, hogy az uj liszt, nekünk, kik e tekintetben el voltunk kényeztetve, rosszabbnak tűnik fel, mint amilyen tényleg. Mindig kiváló gondja volt arra, hogy a forgalomba kerülő liszt romlatlan és élvezhető legyen s a felmerülő konkrét panaszok elintézésénél szigorú megtorlást helyez kilátásba. Az ácsorgások megszüntetésén is lehetőleg segíteni kíván az elárusító helyek szaporításával. A választ a közgyűlés tudomásul vette. fl király köszöneté. A napirend első pontjaként a kabinetiroda köszönő leirata tárgyaltatott, mely szerint Ő Felsége a Zita királyné ellen ellenségeink által terjesztett rágalmakkal szemben a közgyűlés állásfoglalását és ragaszkodó hódolatának kifejezését köszönettel vette tudomásul. Egyéb tárgyak, i A cs. és kir. hadügyminiszter a.város feliratára kijelentette, hogy a várövezet lebontásával felszabaduló területek és építési anyagok előnyös megszerezhetésére nézve annak idején a törvényhatóságnak módot fog nyújtani. A közgyűlés az értesítést örömmel vette tudomásul. Kecskemét és Debrecen városoknak, a rendőrség államosítása ügyében kelt köriratát, Szeged szab. kir. város közönségének a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyének 300°A>-kal leendő felemelését tárgyazó köriratát indított mozgalmat a harctérről hazaérkező szegény egyetemi hallgatók felsegitésére. Az egyetem esztétikai gyűjteményének igazgatója; nagyszerű egyptomi régiséggyüjteményét a budapesti tudományegyetemnek ajánlotta fel. 1890-ben a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke lett és elnöki tisztét viselte az orsz. középiskolai tanáregyesületnek is hosszú időn át. 1911-ben a Komáromban megalakult Jókai Közmivelődési és Muzeum Egyesület választotta meg elnökévé (a Muzeum Egyesület korábban tiszteleti tagjává), mellyel Komárom végleg magához kötötte nagynevű fiát. Tagja az Erzsébet-emlék országos bizottságának és minden művészeti kérdésben felemelt szava döntő súllyal esik a mérlegbe; tagja a Műemlékek Országos Bizottságának, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, a Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsnak ; előadó tanácsosa az Országos Közoktatásügyi Tanácsnak és az Országos Szabadoktatási Tanácsnak, tanácstagja a középiskolai tanárképző intézetnek, világi gondnoka a dunántúli református egyházkerület pápai főiskolája igazgató tanácsának, társelnöke az Erzsébet Népakadémiának, választmányi tagja a Julián egyesületnek, az Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség pályamübiráló bizottságának elnöke, az Uránia Magyar Tudományos Egyesület alelnöke, az Egyetemek Kórház Egyletének igazgató tanácstagja stb. stb. a közgyűlés hasonló szellemű köriratokkal támogatta. Szintén felirattal támogatta a közgyűlés Temesmegye, Veszprémmegye, Győr szab. kir. városok azon mozgalmát is, melyek a termésrendelet megváltoztatását, a közélelmezés javítását, a jelenlegi rekvirálási rendszer megszüntetését, a takarmánynemüek és szalma kivitelének megtiltását célozzák. Betöltötte az üresedésben levő városi szülésznői állást az egyedüli pályázó Részler Józsefnével, a házbérfillért a bérérték minden koronája után 4 fillérről 6 fillérre emelte s köszönettel vette tudomásul Komáromi Kacz Endre festőművész iskolai jutalomdij-alapitványának 300 koronáról 500 koronára történt felemelését. fl kéményseprési dijak. Erős vita fejlődött ki a kéményseprési dijak felemelésének kérdésében. Az emelést a kamara a jelenlegi, már felemelt dijak 50°/»-al való emelésével véli jogosan elintézhetőnek, mely mellett a kéményseprő existenciája biztositva van. Boldoghy Gyula bizottsági tag hallani sem akar az emelésről. A kéményseprők szerinte ma is jobban jönnek ki, mint a többi iparosok. Szerszámra alig költenek valamit s azon a cimen, hogy a segédek fel vannak mentve, rosszabbul fizetik őket, mint más iparágaknál. Azt követeli, hogy nyissunk e téren is versenyt és nyilvánítsuk a kéményseprő ipart szabad iparrá. Adjunk itt Komáromban még legalább 2 fiatal segédnek kerületet és iparjogot s akkor mindjárt máskép alakul a helyzet a verseny folytán. A kéményseprők díjemelési kérvényét elutasítani javasolja. Lenhardt Mihály szintén támogatja Boldoghy indítványát s az emelést nem szavazza meg, már csak azért sem, mert ez uj terhet jelentene a háztulajdonosokra nézve, kik a rendkívül megszaporodott házfentartási költségek dacára a hzbért már 4 év óta nem emelhetik. Fried Jenő pártolja az 50 százalékos emelést, mert mint minden iparnak, igy a kéményseprési iparnak rezsije is jelentékenyen emelkedett s mert a megélhetés mai drágasága mellett a kéményseprőktől sem kívánhatjuk, hogy a régi árakon dolgozzanak. A vélemények eltérők lévén, elnöklő főispán elrendelte a szavazást, melynek eredménye az lett, hogy 21 szavazat esett az emelés mellett, 20 pedig ellene s igy az 50°/» emelés 1 szótöbbséggel vált határozattá. fl uisszaható erő. Ezután következett a közgyűlés legnagyobb vitát keltett pontja, az újonnan alkotott nyugdijszabályrendelet visszaható erejének kérdése. Az ügy előzménye a következő: Mindezen ügyek intézésében, melyek a magyar kulturális élet egész területét beágazzák, tevékeny tényező és ma is tettekkel vesz ré szt, szóval a magyar szellemi élet minden ágazatában ott találjuk az ő nevét, az ö sokoldalú ízlésének, tudásának, tanácsának nyomait. * íme száraz, dióhéjszerü felsorolása annak a munkakörnek, amelyet Beöthy Zsolt eddig betöltött és ma is betölt. Nagyságának mértéke alkotásainak abszolút értékében rejlik; a magyar lélekbe, a magyar nemzet leikébe senki oly mélyen nem pillantott mint ő. Kortársai, barátai voltak a legnagyobbak: Jókai Mór, Arany János. Megírta a legjobb magyar irodalomtörténetet, megtermékenyített százezernyi lelket azzal a fölemelő tudattal, hogy egy ilyen , nemzet, amelynek ilyen múltja és ilyen irodalma van, hosszú életre hivatott. A magyar irodalmat nem egyoldalúan vizsgálja, hanem keretéül állítja a magyar mivelődés egész fejlődésének. Ha egyebet nem irt volna sohasem, ha nem hintette volna pazar kezekkel a tudomány magvetését egy emberöltőn keresztül, ez a munkája is a legnagyobbak közé emeli őt, neve, mint a nemesveretü aranypénz mindig frissen fog csengeni és rozsda át nem hatol rajta. E könyve a művelt magyarságnak keresett és szívesen olvasott bibliája lesz minden időkben. A. Gy.
