Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-09-07 / 36. szám

}

Harminckilencedik évfolyam. 36. szám. Komárom, 1918,szeptember 7.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Politikai és társadalmi lap.

Előfizetési ár helyben és vidékre:

Egész évre 16 K Félévre 8 K Negyedévre Egyes szám ára: 30 fillér.

Megjelenik minden szombaton.

Lapvezér: Főszerkesztő:

TUBA JÁNOS. KISS GYULA dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Komárom, Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Erős elhatározásom,

hogy minden rendelkezésemre álló törvényes eszközt kimeritek a jogtalan haszonszerzés kinövései ellen és ha a rendelkezésre álló törvényes eszközök nem lennének erre elegendők, messzebbmenő felhatalmazást fogok a törvényhozástól kérni . . . Ezeket mondja Magyarország kereskedelmi minisztere, aki végre észreveszi, hogy mennyire elfajultak a viszonyok.

A magyar kereskedelem feje és minisztere azt mondja továbbá e rendeletében, amelyet a kereskedelmi és ipari érdekképviseletekhez küldött, hogy mégsem indokolt, hogy egy méter rendes ruhaszövet SOO koronába, egy egyszerű férfiöltöny 1500—2000 koronába kerüljön. Hát bizony nem az. De, bizonyára jobb hangzású lett volna és az ügynek ezerszeresen használt volna, ha a miniszter azt mondja, hogy aki 500 koronás szövetet árul, vagy 1500—2000 koronáért csinál egy öltözet ruhát, annak vagyonát konfiskálja az állam s őt magát, tekintet nélkül a korára, menten a frontra viszik, mert ilyen emberekre nincs szüksége a hazának.

Abban igaza van a kereskedelmi miniszternek, hogy ez az állapot az ipar és kereskedelem jó hírnevét veszélyezteti. Szomorúan kell azonban azt a mindinkább terjedő háborús betegséget konsta-Beöthy Zsolt.

Életének nevezetes fordulójához érkezett el a mi nagynevű földink, Beöthy Zsolt; szeptember 4-én töltötte be hetvenedik életévét, hála a Gondviselésnek, testi és szellemi erejének teljességében.

Beöthy Zsolt neve a magyar irodalomban ma már fogalomként hangzik és a magyar irodalomtörténetnek a reformját, rendszerbe foglalását jelenti; évtizedek óta a középiskolákban az oktatás rendes tárgya, tehát a nemzeti mivelődésnek egyik hathatós eszközévé vált. Irodalomtörténeti módszere egész iskolát alkotott, tanítványai középiskolai és egyetemi katedrákon az ő szellemében tanítják a tudomány e vonzó és népszerű ágát és tesznek ezzel a magyar közmivelődésnek kiváló szolgálatokat.

Beöthy Zsolt irodalmi jelentőségét azonban nem szabad egyoldalúan vizsgálni, hanem a maga egészében. Benne együtt hat a költő,

tálnunk, amely mindent a pénz után helyez, mely betegséget csakis drasztikus orvossággal lehet meggyógyítani.

A fogyasztás védelme — mint a miniszter is beismeri — ma egyik legfontosabb állami feladat s mert igy van, azért arra kérjük a szegény, kiuzsorázott fogyasztók nevében, hogy minél előbb kérjen nem messzebbmenő, de a legmesszebbmenő felhatalmazást a törvényhozástól s az államhatalom teljes hatalmával, kérlelhetlen szigorával, tüzzet-vassal vegye üldözőbe az árdrágítók guerilla hadseregét.

De necsak az iparban és kereskedelemben, hanem a termelők ellen is indítsa meg földművelésügyi kollegájával együtt az offenzívat, kényszerítse döntő harcra a fogyasztók ellenségeit és szabályozza meg azokat.

Az ország népe fel fog lélegezni, ha megindul ez a régóta várt frontmögölti offenziva és tapsolni fog, örülni fog és hálás lesz azok iránt, kik a nélkülözések és szenvedések keresztjét leveszik görnyedő vállairól.

A történelem a tanú, a bizonyság, hogy háborúban a szavak csak csengenek és régi időkben sem használt más, mint a kaloda, meg a börtön, esetleg ennél is több.

A szavak most sem használtak, jöjjön tehát a tett, a cselekvés. Valamennyien ettől várjuk sorsunk jobbrafordulását.

a tudós, a tanár, az ő egyénisége igen sokoldalú, szellemének tevékenysége a hatások különböző módjait és mértékét eredményezi, ez teszi megérthetővé az ő kivételes helyzetét a magyar tudományos és irodalmi életben, melynek egyik elismert vezére és elmondhatjuk, hogy a magyar szellemi életnek is egyik irányítója.

*

Beöthy Zsolt régi komáromi nemesi család sarjadéka. Édes atyja, Beöthy Zsigmond, Komáromvármegye aljegyzője volt, mikor 1848. május havában e hivatalától megvált és az első közoktatásügyi minisztériumban vállalt fogalmazói állást. Édes anyja Ferber Karolin, néhai Szinnyei József testvérnénje, szintén tekintélyes és vagyonos komáromi patrícius családból származott. Ebből a házasságból született 1848. szept. 4-én Beöthy Zsolt. Édes atyja nem maradt soká minisztériumi hivatalában, látva az események rohamos fejlődését, családját a kisváros csendjében óhajtotta biztonságban tudni és Komáromba költözött vissza.

Beöíhg Zsolt iiduözlése.

Illusztris földink szerdán, szeptember 4-én töltötte be 70-ik születésnapját szűk családi körben, ahol azonban felkereste őt az üdvözlések nagy serege.

Komárom sz. kir. város együtt ülő közgyűléséből közöntötte nagy fiát, a Jókai Egyesület illusztris vezérét és a komáromi kath. főgimnázium a legnagyobb magyar tanárt, egykori jeles tanítványát.

Ez ékesszavu üdvözleteket itt közöljük:

Méltóságos

Beöthy Zsolt

egyetemi tanár urnák, a főrendiház tagjának.

Méltóságos ur! Törvényhatósági bizottságunk mai ülése kedves alkalmat nyújt közönségünknek, hogy e város Méltóságod születésé uk 70-ik évfordulójára lelki örömmel és fölemelő büszkeséggel üdvözölje a Tengerszemü hölgy írójának költészetével beragyogott szigetünk ősi hajlékába pihenni jött nagy fiát, a mag, ; tudomány és nemzeti közművelődés dicsőséges munkását.

Amit Méltóságod e 70 esztendőnek a teremtő és alkotó munka idejére eső évtizedei alatt lelkének, szellemének kincsestárából nemzetének nyújtott, az mind közkincse már szellemi életünknek s a magyar kultúrának minden időkre megingathatatlan talapzatává vált. S e fölbecsülhetetlen értékek birtokáért hálás korunk a Gondviselésnek köszönettel adózva, lelkesen köszönti ma is abban a testi és lelki erőben, melyet az idő terhe nem érintett, hogy szellemi haladás utján még hosszú időkön át világitó fáklyával vezethesse nemzetét.

Amidőn szigeti magányában e tisztelet-Komárom ostromát itt élték át, ezeket az aggodalmas és vészteljes napokat. A szabadságharc leveretése után az apa ügyvédséget kezd Komáromban, e szabad foglalkozás volt még legkevesebb korlátozásnak kitéve az alkotmánytalan korszakban. Politikával nem foglalkozik és csak családjának él.

A kis Zoltán az óvodába jár. Ártatlan hely az ovoda, mégis majd hogy veszedelembe nem sodorta egyszer a Beöthy családot.

Valami kerületi rendőrségi tisztviselő látogatta az iskolákat és útjába ejtette az ovodát is. Nem lehetett kiváló pedagógus, mert kérdéseket adott fel az apróságoknak, ahelyett, hogy ezt az óvóbácsira bizta volna.

A kis Beöthy Zoltántól például azt kérdezte :

— Meg tudnád-e mondani kis fiam, ki fedezte fel Amerikát?

Persze a kérdés nem volt túlságosan okos ezen a helyen, de a dédós bácsi segíteni szeretett volna kis növendékén és adta a szájába a szót;

IMEindenki tudja, elis- = POLITZER MÓR

M.©ri és elmondja, hogy lonsárom, Nádor-utca 89T--------- üzletében a legszebb minőségű férfi cipőig divatárui*, fehérneműéi* stb. kaphatói*«